Budapesti Közlöny, 1907. szeptember (41. évfolyam, 199-223. szám)

1907-09-01 / 199. szám

munkások, a­kik legalább három év óta állanak megszakítás nélkül ugyanannak a vasútnak szol­gálatában és az 5. és 6. §§-ban előírt kellékeknek megfelelnek.­­ II. Ideig­lenes alkalmazottak: a) azok a havidíjasok, napidíjasok, napibéresek és munkások, a­kik három évnél rövidebb idő óta állanak ugyanannak a vasútnak szolgálatában ; b) azok, a­kiket a vasút külön szerződés mellett vett fel. Mind az állandó, mind az ideiglenes személyzet tagjai a büntetőtörvények alkalmazása szempont­jából ugyanazon elbánásban részesítendők, mintha közhivatalnokok lennének. 3. §. A személyzet nyilvántartására, a szolgálati táb­lázatok és rangsorok vezetésére vonatkozó rendel­kezéseket az egyes vasutak szolgálati szabályzata (55. §.) állapítja meg. A rangsorokat a szolgálati rendeletek közlésére nézve az egyes vasutaknál fennálló gyakorlat sze­rint évenkint egyszer közzé kell tenni; az ezekhez való hozzáférés az alkalmazottaknak lehetővé teendő. 1. §• A­mennyiben a vasút alkalmazottairól minősítési táblázatokat vezet, minden alkalmazottnak joga van évenkint egyszer saját minősítéséről tudomást szerezni. II. FEJEZET.­­ Az alkalmazás feltételei. 1­5. §. A vasutak szolgálatába való felvétel következő minősítéshez van kötve : csak oly egyén vehető fel, a­ki: a) magyar állampolgár és a magyar nyelvet bírja ; b) a 18-ik életévét már betöltötte, de 35 életévét a felvétel időpontjában meg nem haladta; c) szellemileg és testileg ép és vasúti szolgálatra alkalmas ; d) csőd vagy gondnokság alatt nem áll; e) bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vét­ség miatt vád alá helyezve vagy egyáltalában sza­badságvesztés-büntetés alatt nincs; nyereségvágy­ból eredő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló ítélet hatálya alatt nem áll és erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik ; f) az előírt iskolai képzettséggel bir. F1 Horvát-Szlavonországok területén azoktól az alkalmazottaktól, kik szolgálatuk közben a közön­séggel vagy az ottani hatóságokkal való érintke­zésre hivatvák, a horvát nyelv ismerete is meg­­kívántatik. Az, a­ki közvetlenül megelőzően állami szolgálat­ban állott, valamint az, a­ki külön szerződés mellett alkalmaztatik (2. §. II. b) pontja), korára való tekintet nélkül, — az 1873. évi II. törvényczikk értelmében polgári alkalmazásra igényjogosult iga­­zolványos­ altiszt pedig, ha a fentebb megállapított kellékeknek egyébként megfelel és a most említett törvényczikk 17. §-ának c) és d) pontjában meg­jelölt korhatárt túl nem lépte, vasúti szolgálatba felvehető.6. §. Állandó alkalmazott csak az lehet, ki az általános kellékeken felül (5. §.) beigazolja, hogy a) tényleges katonai szolgálatának eleget tett vagy a hadkötelezettség alól felmentetett; b) a szolgálati álláshoz szükséges szakismereteket megszerezte, illetőleg az előírt szakvizsgákat sike­resen letette. A szakvizsgák rendszeresítése és szabályozása, a­mennyiben erre nézve a kereskedelemügyi miniszer rendelettel nem intézkedik, az egyes vasutak hatás­körébe tartozik. 1 7. §: Tisztviselői és tisztviselőg gyakornoki állásra, — a­mennyiben műszaki, jogi, államtudományi vagy orvosi képzettség nem kívántatik, csak oly egyén alkalmazható, a­ki legalább valamely főgymnasium, főreáliskola vagy ezekkel egyenrangú tanintézetben végbizonyítványt (érettségi bizonyítványt) nyert és a vasúti tisztképző tanfolyam vagy ennek helyébe lépő intézet szabályszerű elvégzésével az előírt képe­sítő vizsgát is sikerrel letette. A műhelyi, vontatási, pályafentartási, építési és egyéb hasonló szakszolgálathoz tisztviselővé oly egyén is kinevezhető, a ki a felső ipariskolán vég­bizonyítványt nyert s az előírt gyakorlati szak­vizsgát sikerrel letette. A műszaki képzettséget igénylő szakszolgálathoz csak az nevezhető ki, a ki műegyetemet végzett s a kinek abból a szakból, melynek ismerete az illető állásra megkivántatik, oklevele van. A jogi vagy államtudományi képzettséget igénylő szakszolgálathoz a djjteendők­ természetéhez képest a magyar szent korona országaiban szerzett ügyvédi oklevél, jogtudományi vagy államtudományi tudor­­ság, de legalább is a jogi és államtudományi tan­folyam szabályszerű bevégzése és vagy a tudomá­nyi, vagy az államtudományi államvizsgálat sikeres letétele követeltetik. Az egészségügyi szolgálatnál alkalmazandó orvos­nak orvostudori oklevéllel kell bírnia. A külföldön szerzett főiskolai oklevél alapján csak az nevezhető ki, a­kinek oklevele szabályszerűen honosíttatott. Az évi fizetéssel bíró egyéb alkalmazottak képe­sítését az egyes vasutak szolgálati szabályzata (56. § .) állapítja meg. 8. §■ Az állandó alkalmazott szolgálati esküt, az ideig­lenes alkalmazott pedig szolgálati fogadalmat tarto­zik tenni. Az állandó alkalmazottak szolgálati esküje a következő: »Én ............................. esküszöm a mindenható Istenre, hogy ő császári és apostoli királyi Felségé­hez, ő Felsége uralkodó házához, a magyar szent korona országainak alkotmányához hű maradok, a törvényeket, törvényes rendeleteket, szolgálati szabályokat lelkiismeretesen és híven megtartom, a közérdeket és a szolgálat érdekeit mindenkor szem előtt tartom, fölebbvalóim iránt engedelmességgel viseltetem és utasításaikat pontosan teljesítem. A vasútüzleti rendtartás által reám ruházott teendőimben híven, pontosan és odaadással eljárok ; a vasúti üzlet biztonsága, rendessége és szabály­­szerűsége, nemkülönben a táviró- és távbeszélő szol­gálat szabályszerű ellátása érdekében minden lehe­tőt megteszek és a­mennyiben a vasúti táviró állami és magántáviratok továbbítására is felhasználtat­nék, az erre vonatkozólag már kiadott vagy még ki­adandó szabályokat is pontosan megtartom és őr­ködni fogok a fölött, hogy a szolgálati szabályokat és utasításokat mások is megtartsák. A hivatali titkot megőrzöm, a vasúti hadi­forgal­mat illető összes ügyeket, az erre vonatkozó segéd­eszközöket és intézkedéseket, akár saját tapasz­talataim, akár mások közlése folytán szereztem azokról tudomást, mindenkivel szemben titokban tartom és teljes erőmből meg fogom akadályozni, hogy arra nem hivatottak ezen ügyekről, illetve segédeszközökről és intézkedésekről tudomást sze­rezhessenek. Isten engem úgy segélyjen.« Az ideiglenes alkalmazottak szolgálati fogadalma a következő : »Én ............................. becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott teendőket lelkiismeretesen tel­jesítem, a szolgálat érdekeit szem előtt tartom, a törvényeknek, rendeleteknek, szolgálati szabályok­nak és fölebbvalóim utasításainak engedelmes­kedem. A vasútüzleti rendtartás által reám ruházott teendőimben híven, pontosan és odaadással eljárok ; a vasúti üzlet biztonsága, rendessége és szabály­szerűsége, nemkülönben a táviró- és távbeszélő-szol­gálat szabályszerű ellátása érdekében minden lehe­tőt megteszek és a­mennyiben a vasúti táviró állami és magántáviratok továbbítására is felhasználtat­nék, az erre vonatkozólag már kiadott és még ki­adandó szabályokat is pontosan megtartom és őr­ködni fogok a fölött, hogy a szolgálati szabályokat és utasításokat mások is megtartsák. A hivatali titkot megőrzöm, a vasúti hadi­for­galmat illető összes ügyeket, az erre vonatkozó összes segédeszközöket és intézkedéseket, akár saját tapasztalataim, akár mások közlése folytán szerez­tem azokról tudomást, mindenkivel szemben titok­ban tartom és telj­es erőmből meg fogom akadályozni, hogy arra nem hivatottak ezen ügyekről, illetve segédeszközökről és intézkedésekről tudomást sze­rezhessenek.» 1­9. §. Azok, a­kik közvetlen megelőző vasúti szolgála­tukban már fogadalmat tettek, az esküt az állandó alkalmazás időpontjától számított egy hó alatt, egyéb alkalmazottak pedig még állásuk elfoglalása előtt tartoznak letenni. A szolgálati fogadalmat rendszerint azonnal a fel­vételkor, de legkésőbb egy hónapon belül kell le­tenni. A szolgálati esküt vagy fogadalmat a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség tagjának, vagy an­nak a felebbvalónak kezébe kell letenni, kit a keres­kedelemügyi miniszer a szolgálati eskü vagy foga­dalom kivételére felhatalmazott. Azoktól, a­kik a jelen rendtartás életbelépésekor vasúti alkalmazásban állanak és szolgálati esküt vagy fogadalmat még nem tettek, az esküt vagy fo­gadalmat a jelen rendtartás életbelépésének nap­jától számított három hónap alatt kell kivenni. III. FEJEZET. Az alkalmazottak jogai és kötelességei. 10. §. Minden alkalmazott tartozik a szolgálati teen­dőire vonatkozó szabályzatokat és utasításokat lelkiismeretesen elsajátítani. Ezek nem tudásával senki sem mentheti magát. Az alkalmazott köteles a reábízott ügyeket és teendőket híven, becsületesen és gondosan, leg­jobb tudása és tehetsége szerint a kellő időben el­látni. Az alkalmazott köteles a szolgálat érdekeit szol­gálaton kívül is szem előtt tartani és előmozdítani, s az általa észlelt károkat vagy fenyegető veszé­lyeket minden rendelkezésére álló eszközzel el­hárítani. 11. §: A fölebbvaló felelős a reá ruházott ügykör rendes ellátásáért; gondoskodik arról, hogy az alája ren­delt alkalmazottak a szolgálatot rendesen és gyor­san végezzék. Tartozik alárendeltjeit a szolgálatukra vonatkozó utasításokkal ellátni, őket teendőikre kioktatni, köz­tük a munkát egyenletesen és igazságosan meg­osztani. A félebbvaló köteles a fegyelmet fentartani és alárendeltjeivel szemben erélyes és határozott, de jóakaró és igazságos bánásmódot tanúsítani. Az alá­rendeltek önérzetét sértő bánásmód tilos. A fölebbvaló alárendeltjeitől sem ajándékot, sem oly szolgálatot el nem fogadhat, mely őt kötelesség­ellenes elnézés gyakorlására indíthatná, s őket a hivatalos szolgálaton kívül a fölebbvalónak más szolgálatra használni tilos. Szolgálati vétségeket, melyek fegyelmi eljárás vagy a büntető törvények alá esnek, a fölebbvaló a felsőbbségnek bejelenteni tartozik. 12. §. Az alárendelt fölebbvalóinak tisztelettel és a szol­gálatban engedelmességgel tartozik. A szolgálati meghagyásokat az alárendelt rend­szerint közvetlen fölebbvalójától kapja, de köteles azokat a meghagyásokat is teljesíteni, melyeket a felsőbbségtől közvetlenül nyer. Ily meghagyásokat közvetlen fölebb­valójával haladéktalanul közölnie kell. Ha az alárendelt abban a meggyőződésben volna, hogy a közvetlen fölebbvaló vagy a felsőbbség vala­mely meghagyása a fennálló törvényekkel, rende­letekkel vagy utasításokkal ellenkezik, vagy a meg­hagyás végrehajtása a forgalom biztonságát veszé­lyezteti, indokolt aggályainak azonnal kifejezést adni köteles. Ha a közvetlen fölebbvaló vagy a felsőbbség meghagyását mégis fentartja, az aláren­delt azt késedelem nélkül végrehajtani tartozik, de írásbeli utasítást kérhet, a­melyet a fölebbvaló vagy felsőbbség meg nem tagadhat. 13. §. Ha az alkalmazott fölebb­valójának bármely in­tézkedését magára nézve sérelmesnek találja, ez ellen a közvetlen magasabb fokú felsőbbségnél tizenöt napon belül szóbeli vagy írásbeli panaszt emelhet, mely azonban a sérelmesnek vélt intéz­kedés végrehajtást nem gátolhatja. Szolgálati ügyet illető panaszával és kérelmé­vel az alárendelt szóval vagy írásban közvetlenül­ 2

Next