Budapesti Közlöny, 1908. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1908-04-01 / 76. szám

t teljesen sértetleneknek és kifogástalanoknak fog­nak találtatni. Építés alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzeté­nek a felépítményről szóló »W« fejezetében és neve­zetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megálla­pítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közm. és közr. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó hatá­­rozmányai — amennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem álla­nak — az itt szóban forgó helyi érdekű­­vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasutak vonalán 24450 folyó­méter állomási mellékvágány létesítése követel­hető, mely hosszba azonban a Szatmár-Németi forgalmi kiinduló állomáson, továbbá Szatmárgőz­­fürész és Mátészalka csatlakozó állomásokon elő­állítandó új, illetőleg áthelyezendő vagy átalakí­tandó régi vágányok nincsenek beszámítva. Szatmárgőzfürész csatlakozó állomáson az át­alakítandó és újonan létesítendő összes vágányok, valamint az állomás után az elágazó váltótól mért 300 m. hosszban az uj h. é. vasút nyílt pályáján fektetendő vágány is elsőrendű felépít­,­ményi anyagból állítandó elő. A csatlakozó állomásokon az átalakításnál fel­bontandó vágányokból visszanyert anyagok, amennyiben még teljesen használható állapotban fognak találtatni, újból felhasználhatók lesznek, a többi összes vágányrészeket, valamint a Szat­márgőzfürész csatlakozó állomás után előállítandó 300 méter hosszú elsőrendű vágányrészt is telje­sen új anyagból kell­­előállítani. A közönséges talpfák tölgy, vagy vörösfenyő­fából, avagy esetleg bükkfából előállíthaók. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi miniszer előzetes jóváhagyásá­nak fentartott módszer szerint megfelelően tör­tént telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei leg­alább a következők legyenek: 1. A folyóméterenként 234­6 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépít­ményben : hosszúság = 2­20 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség = 0-20 m. és végül felső szé­lesség : mindazon talpfáknál, a­melyeken alátét­lemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tar­taléktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nél­kül maradó talpfáknál pedig = 0-14 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménynyel készítendő vágányokban: hosszú­ság = 2450 m., vastagság = 015 m., alsó széles­ség = 0­25 m. és felső szélesség = 0417 m. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hord­­szerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a­melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérv­adók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi miniszer az engedé­lyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján hatá­rozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók, fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához legalább 119 részben kavics hasz­nálandó és legfeljebb 2/3 részben pedig homok használható s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0425 méter vastagsággal és a síntalpak ma­gasságában 2480 méter szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések n nincs­ beágyazása a sínek talpa alatt 0­ 30 m. vastag legyen. A csatlakozó állomásokon és a csatlakozó vo­nalrészeken előállítandó felépítmény, váltók és ke­resztezések beágyazásának méreteire és egyéb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok és sza­bályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes vágány-kilo­­méterenkint — de kivéve a csatlakozó állomá­sokon előállítandó vágányokat — 40 (azaz negyven) köbméter beágyazási kavics- anyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkal­mas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. V. Állomási építmények és vonal­őr h­á­z­a­k. Az engedélyezett pálya állomásain, kitérőin és megállóhelyein, továbbá Szatmár—Németi forgalmi kiinduló és Szatmárgőzfürész, valamint Mátészalka csatlakozó állomásokon, az alább következő táblá­zatos kimutatásban felsorolt épületek, illetőleg építmények és berendezések állítandók elő. (Lásd a táblázatos kimutatást a 5. oldalon.) Az állomásokon előállítandó váltóőri lakásokon és a vonalon esetleg szükséges őrkunyhókon kívül, a nyílt pályán — a kereskedelemügyi miniszer által meghatározandó helyeken — 5 őrház lesz építendő, a hozzájuk tartozó melléképületekkel, kutakkal és kenyérsírtőkemenczékkel együtt. Három vonalőr a községekben, nevezetesen Vetésben, Óváriban és Kocsordon lakhatik. Az őrház elosztás tervezésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a vonalőrházak egy része lehe­tőleg a létesítendő rakodó állomásokon nyerjen elhelyezést. Közczélokra, úgymint: a jövedék, posta, távirda, rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek elő­állítására az engedélyes csak külön kárpótlás mel­lett kötelezhető. A felvételi épületek, lakó- és őrházak, továbbá a rakodók, tisztító gödrök, aknák, csatornák, ku­tak, kenyérsütő-kemenczék és különálló pinczék, valamint a mozdonyszínekkel kapcsolatos vagy különálló vízállomási épületek, illetve víztornyok, laktanyák, és kéziműhelyek kőből vagy téglából falazva állítandók elő, a­míg a mozdony- és kocsiszínek kő-, tégla- vagy betonalappal és lába­zattal, favázas falakból, az áru-, kézi és pályafentartási raktárak, melléképületek, szén- és gabonaszínek pedig kő-, tégla- vagy betonalappal és lábazattal, illetőleg kő-, tégla- vagy beton­oszlopokon fából építhetők. Az állomásokon — a vonatkozó szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest — vízlevezető csatornák és aknák létesítendők. Mindazon épületek, a­melyek akár csak részben is lakó-, iroda- vagy váróczélokra szolgálnak, már a pálya megnyitására olyképen lesznek elkészí­tendők, hogy azok a közegészségügyi szempontból támasztandó követelményeknek is megfeleljenek; az összes állomási és őrházi kutaknak, vagy hason­­czélú más létesítményeknek pedig mindig a kellő mennyiségű tiszta s élvezhető ivóvizet kell szol­gáltattak. A vízállomási kutaknak vagy hasonc­élú más létesítményeknek oly mennyiségű és minőségű víz­zel kell bírniük, hogy azok úgy a polgári, mint a hadi menetrend összes vonatai számára a szük­séges vízmennyiséget a kellő minőségben szol­gáltatni mindig képesek legyenek. A­mennyiben a különböző rendeltetésű kutak , illetőleg hasonc­élú más létesítmények nem felelné­nek meg a fentebbi kikötéseknek, az engedélyes köteles lesz a megkívántató mennyiségű és minő­ségű ivó-, illetőleg kazántápláló víznek beszer­zéséről és biztosításáról bármely más alkalmas úton és­ módon gondoskodni. Az állomásokon, kitérőkön, megállóhelyeken stb. előállítandó összes épületek és egyéb építmények, valamint a vonalőrházak alapozási módjára és mélységére nézve általában ugyanazon határoza­tok mérvadók és kötelezők, melyek a fentebbi, II. fejezetben az alépítményi munkákra nézve megállapítva vannak. VI. Pályaelzárás és jelzés. A vasút bekerítése az elrendelésnek meg­felelő módon és kiterjedésben lesz előállítandó, és általában csak különösen figyelemreméltó he­lyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentéke­nyebb forgalmat közvetítő közutak vagy benépesí­tett területek közvetlen közelében, illetőleg azo­kon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest — az illető szabványokban vagy részlettervekben, avagy ren­deletileg megállapítandó kiterjedésben és módon. — lesznek bekerítendők, valamint megfelelő szerke­zetű kapukkal és ajtókkal ellátandók. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, a­hol azok a fennforgó helyi viszonyoknál és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági, tekintetből nem mellőzhetők , e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szab­ványok is, a­melyek karfák és kerékvetők alkal­mazását és előállítását illetőleg állami és törvény­­hatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú, vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly utaknál állítan­dók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére — fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában az építési tőke terhére előállítandó pályaelzárási létesít­mények a vasút építése közben vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöl­tetni. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m­. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üzleti távírdát létesíteni, melyen az állomások közti táviratozás eszközöl­hető legyen. Evégből: 1. 1­öteles az összesen mintegy 49­5 kilométer vonal- és 5246 km. huzalhosszban létesítendő üzleti távirda és védjelző berendezéshez szükséges 1080 drb téli vágású, ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzs­fából készített tölgy-, akácz-, vagy vörösfenyő­­oszlopot, melyeknek felső vagyis vékonyabb vé­gükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm. között váltakozhatik, saját költségén beszerezni és a nagyváradi posta- és táv­­irdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 1080 darab oszlop közül 110 drb 840 m., 970 darab pedig 645 m, hosszú kell, hogy legyen. A­mennyiben a vasút építése közben esetleg szük­ségesnek mutatkozó vonalváltoztatások, állomás­áthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körül­mények folytán az előirányzott építési anyag mennyisége nagyobbodnék, köteles az engedé­lyes az e címen felmerülő több költséget is az építési tőkéből viselni. 2. Engedélyes köteles az ezen szakaszban előírt üzleti távirda és védjelző berendezés építése, meg­levő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni és ezen költségek fedezésére, mielőtt az építés foganatosí­tása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresné, 7.200 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleget a budapesti posta- és távirda­­igazgatósági pénztárba befizetni s az erről kiállított letétnyugtát, az építés foganatosítására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg, a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyes köteles a fentiek szerint át­adandó oszlopokat, a többi összes építési anyagokat Budapesti Közlöny 1908. április 1.­ ­ IV. Állomások. Az engedélyes által kiépítendő vaspályán a következő állomások, illetőleg kitérők és megálló helyek létesítendők: 1. »Vetés« rakodó megállóhely 2. »Óvári« állomás 3. »Csenger« rakodó állomás 4. »Porcsalma Tyúkod« vízállomás 5. »Ököritó« rakodó megállóhely 6. »Győrtelek« állomás 7. »Kocsord« rakodó állomás A m. kir. államvasutak Szatmár—Németi és Szatmárgőzfürész állomásai, valamint a szabolcs­­megyei h. é. vasútnak Mátészalka állomása az új h. é. vasút csatlakozása folytán előálló szükség­nek megfelelően átalakítandók és kibővítendők lesznek. Engedélyes a szükséglet szerint még további állomásokat, kitérőket és megállóhelyeket is létesít­het ; ezen pótlétesítményekhez azonban a keres­kedelemügyi miniszer engedélye, a tervezetek be­mutatása mellett, előzőleg kikérendő. Az állomások és kitérők lehetőleg egyenesben és vízszintesben, vagy 2-5°­00-et meg nem haladó emelkedés­, illetőleg esésben helyezendők el, és­pedig olyképen, hogy azok szükség esetén kellően nagyobbíthatók legyenek. 150 m. h. 350 » » 220 » » 400 150 350 220 » »

Next