Budapesti Közlöny, 1908. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1908-04-01 / 76. szám
t teljesen sértetleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közm. és közr. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — amennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekűvasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasutak vonalán 24450 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Szatmár-Németi forgalmi kiinduló állomáson, továbbá Szatmárgőzfürész és Mátészalka csatlakozó állomásokon előállítandó új, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. Szatmárgőzfürész csatlakozó állomáson az átalakítandó és újonan létesítendő összes vágányok, valamint az állomás után az elágazó váltótól mért 300 m. hosszban az uj h. é. vasút nyílt pályáján fektetendő vágány is elsőrendű felépít,ményi anyagból állítandó elő. A csatlakozó állomásokon az átalakításnál felbontandó vágányokból visszanyert anyagok, amennyiben még teljesen használható állapotban fognak találtatni, újból felhasználhatók lesznek, a többi összes vágányrészeket, valamint a Szatmárgőzfürész csatlakozó állomás után előállítandó 300 méter hosszú elsőrendű vágányrészt is teljesen új anyagból kellelőállítani. A közönséges talpfák tölgy, vagy vörösfenyőfából, avagy esetleg bükkfából előállíthaók. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi miniszer előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek: 1. A folyóméterenként 2346 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben : hosszúság = 220 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség = 0-20 m. és végül felső szélesség : mindazon talpfáknál, amelyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0-14 m. 2. A szabványos nyomtávú elsőrendű vasúti felépítménynyel készítendő vágányokban: hosszúság = 2450 m., vastagság = 015 m., alsó szélesség = 025 m. és felső szélesség = 0417 m. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, amelyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi miniszer az engedélyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál a sínszálak mellett általában tölgyfa vezetőgerendák alkalmazandók, fontosabb útátjáróknál azonban vezetősínek követelhetők. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához legalább 119 részben kavics használandó és legfeljebb 2/3 részben pedig homok használható s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0425 méter vastagsággal és a síntalpak magasságában 2480 méter szélességgel kell bírnia. A váltók és keresztezések n nincs beágyazása a sínek talpa alatt 0 30 m. vastag legyen. A csatlakozó állomásokon és a csatlakozó vonalrészeken előállítandó felépítmény, váltók és keresztezések beágyazásának méreteire és egyéb részleteire nézve az illető felépítményi rendszerre vonatkozólag érvényben álló szabványok és szabályok mérvadók. Tartalékul köteles az engedélyes vágány-kilométerenkint — de kivéve a csatlakozó állomásokon előállítandó vágányokat — 40 (azaz negyven) köbméter beágyazási kavics- anyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. V. Állomási építmények és vonalőr házak. Az engedélyezett pálya állomásain, kitérőin és megállóhelyein, továbbá Szatmár—Németi forgalmi kiinduló és Szatmárgőzfürész, valamint Mátészalka csatlakozó állomásokon, az alább következő táblázatos kimutatásban felsorolt épületek, illetőleg építmények és berendezések állítandók elő. (Lásd a táblázatos kimutatást a 5. oldalon.) Az állomásokon előállítandó váltóőri lakásokon és a vonalon esetleg szükséges őrkunyhókon kívül, a nyílt pályán — a kereskedelemügyi miniszer által meghatározandó helyeken — 5 őrház lesz építendő, a hozzájuk tartozó melléképületekkel, kutakkal és kenyérsírtőkemenczékkel együtt. Három vonalőr a községekben, nevezetesen Vetésben, Óváriban és Kocsordon lakhatik. Az őrház elosztás tervezésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a vonalőrházak egy része lehetőleg a létesítendő rakodó állomásokon nyerjen elhelyezést. Közczélokra, úgymint: a jövedék, posta, távirda, rendőrség stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyes csak külön kárpótlás mellett kötelezhető. A felvételi épületek, lakó- és őrházak, továbbá a rakodók, tisztító gödrök, aknák, csatornák, kutak, kenyérsütő-kemenczék és különálló pinczék, valamint a mozdonyszínekkel kapcsolatos vagy különálló vízállomási épületek, illetve víztornyok, laktanyák, és kéziműhelyek kőből vagy téglából falazva állítandók elő, amíg a mozdony- és kocsiszínek kő-, tégla- vagy betonalappal és lábazattal, favázas falakból, az áru-, kézi és pályafentartási raktárak, melléképületek, szén- és gabonaszínek pedig kő-, tégla- vagy betonalappal és lábazattal, illetőleg kő-, tégla- vagy betonoszlopokon fából építhetők. Az állomásokon — a vonatkozó szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest — vízlevezető csatornák és aknák létesítendők. Mindazon épületek, amelyek akár csak részben is lakó-, iroda- vagy váróczélokra szolgálnak, már a pálya megnyitására olyképen lesznek elkészítendők, hogy azok a közegészségügyi szempontból támasztandó követelményeknek is megfeleljenek; az összes állomási és őrházi kutaknak, vagy hasonczélú más létesítményeknek pedig mindig a kellő mennyiségű tiszta s élvezhető ivóvizet kell szolgáltattak. A vízállomási kutaknak vagy hasoncélú más létesítményeknek oly mennyiségű és minőségű vízzel kell bírniük, hogy azok úgy a polgári, mint a hadi menetrend összes vonatai számára a szükséges vízmennyiséget a kellő minőségben szolgáltatni mindig képesek legyenek. Amennyiben a különböző rendeltetésű kutak , illetőleg hasoncélú más létesítmények nem felelnének meg a fentebbi kikötéseknek, az engedélyes köteles lesz a megkívántató mennyiségű és minőségű ivó-, illetőleg kazántápláló víznek beszerzéséről és biztosításáról bármely más alkalmas úton és módon gondoskodni. Az állomásokon, kitérőkön, megállóhelyeken stb. előállítandó összes épületek és egyéb építmények, valamint a vonalőrházak alapozási módjára és mélységére nézve általában ugyanazon határozatok mérvadók és kötelezők, melyek a fentebbi, II. fejezetben az alépítményi munkákra nézve megállapítva vannak. VI. Pályaelzárás és jelzés. A vasút bekerítése az elrendelésnek megfelelő módon és kiterjedésben lesz előállítandó, és általában csak különösen figyelemreméltó helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentékenyebb forgalmat közvetítő közutak vagy benépesített területek közvetlen közelében, illetőleg azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest — az illető szabványokban vagy részlettervekben, avagy rendeletileg megállapítandó kiterjedésben és módon. — lesznek bekerítendők, valamint megfelelő szerkezetű kapukkal és ajtókkal ellátandók. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, ahol azok a fennforgó helyi viszonyoknál és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknél fogva biztonsági, tekintetből nem mellőzhetők , e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szabványok is, amelyek karfák és kerékvetők alkalmazását és előállítását illetőleg állami és törvényhatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú, vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly utaknál állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére — fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, valamint általában az építési tőke terhére előállítandó pályaelzárási létesítmények a vasút építése közben vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üzleti távírdát létesíteni, melyen az állomások közti táviratozás eszközölhető legyen. Evégből: 1. 1öteles az összesen mintegy 495 kilométer vonal- és 5246 km. huzalhosszban létesítendő üzleti távirda és védjelző berendezéshez szükséges 1080 drb téli vágású, ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzsfából készített tölgy-, akácz-, vagy vörösfenyőoszlopot, melyeknek felső vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm. között váltakozhatik, saját költségén beszerezni és a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 1080 darab oszlop közül 110 drb 840 m., 970 darab pedig 645 m, hosszú kell, hogy legyen. Amennyiben a vasút építése közben esetleg szükségesnek mutatkozó vonalváltoztatások, állomásáthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körülmények folytán az előirányzott építési anyag mennyisége nagyobbodnék, köteles az engedélyes az e címen felmerülő több költséget is az építési tőkéből viselni. 2. Engedélyes köteles az ezen szakaszban előírt üzleti távirda és védjelző berendezés építése, meglevő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni és ezen költségek fedezésére, mielőtt az építés foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresné, 7.200 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleget a budapesti posta- és távirdaigazgatósági pénztárba befizetni s az erről kiállított letétnyugtát, az építés foganatosítására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg, a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyes köteles a fentiek szerint átadandó oszlopokat, a többi összes építési anyagokat Budapesti Közlöny 1908. április 1. IV. Állomások. Az engedélyes által kiépítendő vaspályán a következő állomások, illetőleg kitérők és megálló helyek létesítendők: 1. »Vetés« rakodó megállóhely 2. »Óvári« állomás 3. »Csenger« rakodó állomás 4. »Porcsalma Tyúkod« vízállomás 5. »Ököritó« rakodó megállóhely 6. »Győrtelek« állomás 7. »Kocsord« rakodó állomás A m. kir. államvasutak Szatmár—Németi és Szatmárgőzfürész állomásai, valamint a szabolcsmegyei h. é. vasútnak Mátészalka állomása az új h. é. vasút csatlakozása folytán előálló szükségnek megfelelően átalakítandók és kibővítendők lesznek. Engedélyes a szükséglet szerint még további állomásokat, kitérőket és megállóhelyeket is létesíthet ; ezen pótlétesítményekhez azonban a kereskedelemügyi miniszer engedélye, a tervezetek bemutatása mellett, előzőleg kikérendő. Az állomások és kitérők lehetőleg egyenesben és vízszintesben, vagy 2-5°00-et meg nem haladó emelkedés, illetőleg esésben helyezendők el, éspedig olyképen, hogy azok szükség esetén kellően nagyobbíthatók legyenek. 150 m. h. 350 » » 220 » » 400 150 350 220 » »