Budapesti Közlöny, 1911. február (45. évfolyam, 27-49. szám)
1911-02-14 / 37. szám
kért átváltoztatása az 1910. évi 189.578. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Csernus Erzsébet békésszentandrási születésű ugyanottani lakos családi nevének »Pintér«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 189.830. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kóhn Ilona budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének „Dénes”-re kért átváltoztatása az 1911. évi 2.668. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Grün Sámuel eőri születésű berlini lakos saját, valamint Margit, Etel, Kálmán, Blanka, Pál, Piroska és Árpád nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Horvát«-TH kért átváltoztatása az 1911. évi 3.037. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Szempek Irén óbecsei illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Csupor«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 3.918. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Blasky Ferenc máv. ellenőr, budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Bolgár I TM kért átváltoztatása az 1911. évi 10.380. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Linzbauer János m. kir. igazságügyministeriumi számellenőr, erzsébetfalvi lakos saját, valamint Iván és Károly Imre nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Lukács«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 19.404. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kohn Ármin és Márton adai illetőségű budapesti lakosok családi nevének »Kemény«-re kért átváltoztatása az 1911. évi 19.451. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kirv. minister által 213/1911. szám alatt kiadott, a pécs—bátaszéki helyi érdekű gőzüzemű vasútra vonatkozó engedélyokirat. A Pécstől Bátaszékig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasutat a m. kir. ministerium az 1910. évi XV. t.-c. 1. §-a alapján a következő feltételek alatt engedélyezi: 1 §Ezen »engedélyokirat« erejénél fogva a Bank für Bahn- und Industriewerte baseli cég engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a kir. szab. pécs—barcsi vasút Pécs állomásából látszólag Pécsváradon és Véménden át a m. kir. államvasutak Bátaszék állomásáig vezetendő gőzüzemű helyi érdekű vasutat a mecsekszabolcsi bányatelepi összekötő vágánynyal, valamint a vasasi széntelepig vezetendő vontató vágánynyal együtt az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2. §? A nevezett engedélyes részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak ; viszont engedélyes a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti. Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi minister által 1868. évi julius 8-án az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint a magyar királyi ministerium által 1907. évi december 31-én 6.125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvénycikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz; c) a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezménynek, valamint az ezen egyezményhez kötött s az 1901. évi XXV. törvénycikkekkel beiktatott pótegyezményeknek, továbbá az 1909. évi november 11-én 5.592/M. E. I. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre d) minden egyéb, már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 3. §• A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fenntartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. A műszaki műveletekben foglalt adatok helyességéért az engedélyes felelős s amennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtörténte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer által elrendelt kiegészítő munkákat teljesíteni anélkül, hogy a jelen engedélyokirat 7. §-ában megállapított tényleges építési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt. 4 §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszszelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 6 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1906. évi november 14-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított 212 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §• A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem teremtettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A királyi szab. pécs—barcsi vasút Pécs és Pécskülváros állomásaihoz, továbbá a m. kir. államvasutak Bátaszék állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata, úgyszintén az üszög—pécsbányatelepi és üszög—szabolcsbányatelepi vasútvonalaknak aluljáróval való keresztezése iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, illetve ennek közbenjöttével a kir. szab. pécs—barcsi vasúttársasággal és a mohács—pécsi vasút igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer előző jóváhagyásának fenntartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet, viszont azonban köteles engedélyes más ,pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése, akár a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7 §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 10.500.000 korona, azaz tízmillióötszázezer koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 323.550 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 64.000 korona mint rendes, 22.000 korona pedig mint rendkívüli tartalékalap kihasítandó. A rendes tartalékalap készpénzben, vagy a h. é. vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaság kibocsátási árfolyamon számítandó elsőbbségi részvényeiben helyezendő el. A rendkívüli tartalékalap kizárólag készpénzből alkotandó s netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesítendők. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §• Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.), síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. törvénycikk 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet qualifikációjának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasúti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános ha- Budapesti Közlöny 1911. február 14