Budapesti Közlöny, 1911. február (45. évfolyam, 27-49. szám)

1911-02-14 / 37. szám

kért átváltoztatása az 1910. évi 189.578. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú C­s­e­r­n­u­s Erzsébet békésszentandrási születésű ugyanottani lakos családi nevének »Pin­­tér«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 189.830. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kóhn Ilona budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének „Dénes”-re kért átváltoztatása az 1911. évi 2.668. számú bel­­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Grün Sámuel eőri születésű berlini lakos saját, valamint Margit, Etel, Kálmán, Blanka, Pál, Piroska és Árpád nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Horvát«-TH kért átváltoztatása az 1911. évi 3.037. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Szempek Irén óbecsei illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Csupor«-ra kért átvál­toztatása az 1911. évi 3.918. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Blasky Ferenc máv. ellenőr, budapesti ille­tőségű ugyanottani lakos családi nevének »Bol­gár I­ TM kért átváltoztatása az 1911. évi 10.380. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Linzbauer János m. kir. igazságügyminis­­teriumi számellenőr, erzsébetfalvi lakos saját, valamint Iván és Károly Imre nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Lukács«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 19.404. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú K­o­h­n Ármin és Márton adai illető­ségű budapesti lakosok családi nevének »Ke­mény­«-re kért átváltoztatása az 1911. évi 19.451. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m­. kirv. minister által 213/1911. szám alatt kiadott, a pécs—bátaszéki helyi érdekű gőzüzemű vasútra vonatkozó engedélyokirat. A Pécstől Bátaszékig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasutat a m. kir. ministerium az 1910. évi XV. t.-c. 1. §-a alapján a következő felté­telek alatt engedélyezi: 1­ §­Ezen »engedélyokirat« erejénél fogva a Bank für Bahn- und Industriewerte baseli cég enge­délyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a kir. szab. pécs—barcsi vasút Pécs állomásából l­átszólag Pécsváradon és Véménden át a m. kir. államvasutak Bátaszék állomásáig vezetendő gőz­üzemű helyi érdekű vasutat a mecsekszabolcsi bányatelepi összekötő vágánynyal, valamint a vasasi széntelepig vezetendő vontató vágánynyal együtt az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2. §? A nevezett engedélyes részére a jelen enge­délyokirat értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvény­cikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszab­nak ; viszont engedélyes a most idézett törvény­cikkek azon határozatainak, melyek reá mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltét­lenül aláveti. Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi minister által 1868. évi julius 8-án az országgyűlés jóváhagyá­sával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési sza­bályhoz, valamint a magyar királyi ministerium által 1907. évi december 31-én 6.125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvénycikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz; c) a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezménynek, vala­mint az ezen egyezményhez kötött s az 1901. évi XXV. törvénycikkekkel beiktatott pótegyezmé­nyeknek, továbbá az 1909. évi november 11-én 5.592/M. E. I. szám alatt kibocsátott vasúti üzlet­­szabályzatnak és pótlékainak határozmányai­­hoz; végre d) minden egyéb, már érvényben álló vagy ké­sőbb alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, uta­sításokhoz és rendeletekhez. 3. §• A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat ki­egészítő részét képező építési feltételek irányadók, fenntartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. A műszaki műveletekben foglalt adatok helyes­ségéért az engedélyes felelős s amennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás meg­történte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelem­ügyi magyar királyi miniszer által elrendelt ki­egészítő munkákat teljesíteni anélkül, hogy a jelen engedélyokirat 7. §-ában megállapított tény­leges építési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt. 4­ §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszszelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számí­tandó 6 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizs­gálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az enge­délyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedé­lyezési tárgyalásról 1906. évi november 14-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekin­tettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti jogaiknak érintet­lenül hagyása mellett, megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelem­ügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoz­tatásához a nevezett minister engedélyét min­denkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított 21­­2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik.­ 5. §• A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezen­nel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügye­ket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem teremtettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A királyi szab. pécs—barcsi vasút Pécs és Pécs­­külváros állomásaihoz, továbbá a m. kir. állam­vasutak Bátaszék állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata­, úgyszintén az üszög—pécsbányatelepi és üszög—szabolcsbánya­­telepi vasútvonalaknak aluljáróval való keresz­tezése iránt engedélyes a magyar királyi állam­vasutak igazgatóságával, illetve ennek közben­­j­ötté­vel a kir. szab. pécs—barcsi vasúttársasággal és a mohács—pécsi vasút igazgatóságával a kereske­delemügyi magyar királyi miniszer előző jóvá­hagyásának fenntartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való be­rendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló új építkezések és átalakítások költ­ségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nem­különben az állomások vagy egyes csatlakozó vonal­részek közös vagy együttes (peage-jog) használatára­, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átveze­tésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a­ kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előze­tesen kieszközölt engedély alapján köthet, viszont azonban köteles engedélyes más ,pályákkal ily­nemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlako­zási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, végül az ipar­vágányoknak az engedélyes vasútján való átve­zetése, akár a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer külön­ engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­mény létre nem jöhetne, a feltételeket a keres­kedelemügyi magyar királyi miniszer fogja ren­deleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7­ §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 10.500.000 korona, azaz tízmillióötszázezer koro­nában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 323.550 koro­nát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szük­séges névleges összeget (alaptőke) a kereskede­lemügyi magyar királyi minister a m. kir. pénz­ügy­ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 64.000 korona mint rendes, 22.000 korona pedig mint rendkívüli tartalékalap kihasítandó. A rendes tartalékalap készpénzben, vagy a h. é. vasút építésére és üzletére alakítandó rész­vénytársaság kibocsátási árfolyamon számítandó elsőbbségi részvényeiben helyezendő el. A rendkívüli tartalékalap kizárólag készpénz­ből alkotandó s netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi részvé­nyek rendeltetésszerű felhasználásukig osztalék­ban nem részesítendők. A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő enge­dély alapján lesz felhasználható. 8. §• Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherko­csikat stb.), síneket és egyéb az építésnél és az üzlet­nél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. törvénycikk 13. §-a értelmé­ben közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok bel­földi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.­ Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet qualifiká­­ciójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépí­tésnél alkalmazott munkásokról az államvasúti­­ építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános ha- Budapesti Közlöny 1911. február 14

Next