Budapesti Közlöny, 1911. december (45. évfolyam, 276-299. szám)

1911-12-01 / 276. szám

2 alacsonyabb fizetési osztálybeli illetményt, am­ely arányban az azonos szolgálati idővel bíró állami felsőbb leányiskolái rendes tanárok, illetve ren­des tanítónők létszámukhoz képest a magasabb fizetési osztályba még be nem juthattak. Az arány kiszámításánál a törtszám figye­lembe nem jöhet. 5. A községi és felekezeti felsőbb leányiskolái rendes tanároknak, illetve rendes tanítónőknek a magasabb fizetéskiegészítő államsegélyben való részesedhetését nem akaszthatja meg az oly állami felsőbb leányiskolái rendes tanár, illetve rendes tanítónő szolgálati idejének számbavétele, aki fegyelmi vétségből, vagy egyéb okból a maga­sabb fizetési osztályba nem juthatott be s a­kit ily okból mások megelőztek; viszont azon állami felsőbb leányiskolái rendes tanár, illetve rendes tanítónő szolgálati ideje alapján nem igényel­hető magasabb fizetéskiegészítő államsegély, aki különös érdemeinél fogva, vagy más méltánylandó okból a rangsorban őt követőknél rövidebb szol­gálati idő alapján jutott a magasabb fizetési osztályba. 6. Az igazgatónak fizetése, ha e minőségben 5 évnél rövidebb ideje szolgál, a 2. pont alatt idézett törvénycikkekkel a VII. fizetési osztályban rend­szeresített legkisebb illetmény összegére, vagyis 4800 koronára egészíttetik ki. A jelzett fizetési osztályban rendszeresített magasabb illetmények összegéig a fizetés az igazgatói minőségben töl­tött szolgálati időnek s az ugyanannyi ideig szolgáló állami felsőbb leányiskolái igazgató illetményeinek (fizetésnek és személyi pótléknak) megfelelően fog kiegészíttetni. Az évi 6000 koronán felül további magasabb illetmények mértékéig leendő kiegészítés iránt akkor fogok intézkedni, mikor az állami felsőbb leányiskolai igazgatókra nézve a VI. fizetési osztályba való sorozás az 1912. évi állami költ­ségvetés alapján végrehajtást nyer. 7. A 6-ik pontban foglaltak szerint ezentúl csak a középiskolai tanári képesítéssel bíró igazgatók fizetése egészíttetik ki, ellenben a polgári iskolai tanítónői oklevéllel bíró igazgatók csak a jelen rendelet 2. pontjában megállapított fizetések mérvéig részesülhetnek fizetéskiegészítő állam­segélyben és ezeknél a rendes tanítónői minő­ségben eltöltött szolgálati idő az igazgatói szol­gálati idővel együttesen veendő számba az állam­segély megállapításánál. A jelen rendelet hatályba lépése előtt már fizetéskiegészítésben részesített igazgatók fizetése, tekintet nélkül arra, hogy középiskolai tanári, vagy polgári iskolai tanítónői képesítéssel bír­nak, a 6. pont értelmében egészíttetik ki. 8. A jelen rendelet hatályba lépéséig eltöltött szolgálati idő a fizetést kiegészítő államsegélyre, illetve a magasabb összegű államsegélyre való igények elbírálásánál úgy teendő számba, mintha az a jelen rendelet hatályának tartama alatt telt volna el. 9. A szabadságon töltött időnek egy évet meg­haladó része, a 8 hétnél tovább tartó tényleges katonai szolgálatnak az első 8 héten két hóna­pon felüli része, az ideiglenes nyugalmazásban töltött idő, végül az állásuktól és illetményeik­től felfüggesztett tanerőknél, ha a fegyelmi el­járás során ártatlannak nem nyilváníttatnak, a felfüggesztett állapotban töltött időtartam indo­kolt megszakítást képez ugyan, de a szolgálati idő számbevételénél figyelmen kívül hagyandó. 10. A szolgálati idő az államsegély megálla­pítása szempontjából nem a megválasztás vagy kinevezés, hanem az állás tényleges elfoglalása napjával veszi kezdetét. 11. A fizetéskiegészítő államsegély megálla­pításánál, a lakpénz és ötödéves kárpótlék kivéte­lével, az iskolafenntartó által biztosított összes nyugdíjba betudható illetmények (u. m.: alap­fizetés, fizetés, személyi, drágasági vagy igazgatói pótlékok stb.) számbavétetnek. Figyelembe veendő az iskolafenntartótól nyert ötödéves korpótlék összege is abban az esetben, ha az nagyobb, mint amennyit az állami felsőbb leányiskolai tanerők élveznek, mert akkor a többlet szintén törzsfizetéskép veendő számba. 12. Jelen rendelet életbelépése előtt rend­szeresített állásokra kinevezett vagy megválasz­tott igazgatók és rendes tanárok részére az iskolafenntartó által biztosított javadalmazás változatlanul elfogadtatik, ellenben e rendelet életbelépése után rendszeresítendő állásoknál, amennyiben ezekhez államsegély igényeltetnék, az állás ily módon való szervezéséhez és az iskola­­fenntartó által kiszolgáltatandó tözsfizetés meg­állapításához a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszer hozzájárulása előzetesen kikérendő. Min­denkor köteles az iskolafenntartó a szervezendő állás minőségéhez képest legalább is a jelen rendelet 1—3. és 6. pontjai alatt a XI., IX. és VII. fizetési osztályokban megjelölt kezdő fize­téseknek 50°/o-át törzsfizetésként biztosítani, fel­téve, hogy anyagi helyzete miatt ennél nagyobb törzsfizetést egyáltalában nem adhat meg. 13. Ha rendes tanítónői állásra helyettes tanítónő vagy még addig alkalmazásban nem volt tanítónő választatik meg vagy neveztetik ki, annak fizetése a megválasztástól számított egy évig csak segédtanítónői fizetésre egészittetik ki és csak ha ezen fizetés mellett egy évet el­töltött, egészittetik ki a 2. pont szerint járó rendes tanítónői fizetésre. Az ily tanítónőnek a rendes tanítónői szol­gálati ideje attól a naptól számít, amelytől a rendes tanítónői fizetéskiegészítő államsegély megadatott. 14. Annak megállapítására, hogy valamely községi vagy felekezeti felsőbb leányiskolai tan­erő magasabb fizetéskiegészítő államsegélyben szolgálati idejéhez mérten mikor és mily mérv­ben részesülhet, az állami felsőbb leányiskolai igazgatókról, rendes tanárokról, rendes és segéd­­tanítónőkről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministérium számvevőségénél vezetett kimutatás szolgál irányadóul, melyben a jelzett tanerők, eltöltött szolgálati idejük kezdetének feltüntetése mellett, szolgálati időrendben és fizetés szerint csoportosítva nyilvántartatnak. Hasonló nyilvántartás vezettetik a községi és felekezeti felsőbb leányiskolai tanerőkről is, a­melyben a tanerők szolgálatainak kezdő idő­pontjául az állás tényleges elfoglalásának napja lesz felvéve. Ha több ugyanazon minőségű tanerőnek az állás tényleges elfoglalásának a napja ugyanaz, akkor annak van elsőbbsége, akinek a meg­választása, kinevezése vagy oklevele régebb keletű, vagy ha ezek az időpontok is azonosak volnának, akkor a hosszabb megbízott vagy helyettes tanári szolgálat biztosít elsőbbséget. E kimutatások a jelen rendelet alapján meg­állapítandó fizetéskiegészítő államsegélyek utal­ványozásával egyidejűleg, jövőben pedig évenként egyszer, minden év január végéig fognak a fenn­tartóknak megküldetni. E kimutatások alapján a községi és felekezeti felsőbb leányiskolai tanerők részére a magasabb fizetéskiegészítő államsegély az állami felsőbb leányiskolai tanerőkre nézve időközben beálló fizetésváltozások figyelembe vételével hivatalból fog utalványoztatni. 15. A fizetést kiegészítő államsegély: aj azok részére, akik már eddig fizetés­­kiegészítésben részesülnek és akiknek 1911. évi szeptember 1-ig eltöltött szolgálati idejük alapján e rendelet értelmében a magasabb állam­segélyre igényük fennáll, 1911. évi szeptember 1-től kezdve utalványozandó­k­ azok részére, akik már eddig fizetéskiegészí­­tésben részesülnek és akik e rendelet értelmé­ben 1911. évi szeptember 1. után szereznek igényt magasabb államsegélyre, az igény beálltát követő 1-től, vagy ha e nap a hó 1­ére esik, ettől a naptól kezdve utalványozandó. 16. Az eddig fizetéskiegészítésben nem részesült igazgató, rendes tanár, rendes vagy segédtanítónő részére az államsegély engedélyezésénél következő eljárás követendő: a) ha az igazgató, rendes tanár, rendes vagy segédtanitónő a jelen rendelkezések értelmében megadható fizetéskiegészítéshez szükséges szol­gálati időt 1911. évi szeptember 1-ig töltötte be s rá nézve az államsegély engedélyezésének fel­tételei megállapíthatók, a szükséges összeg utal­ványozása végett az 1906. évi 81.006. sz. rendelet 13. pontja értelmében felszerelt kérvényt­­elen rendelet kibocsátásától számított három hónap alatt kell az illetékes felsőbb leányiskolái miniszeri biztosnál benyújtani szabályszerű tárgyalás és felterjesztés végett; b) ha az igazgató, rendes tanár, rendes vagy segédtanítónő 1911. évi szeptember 1. után tölti be azt a szolgálati időt, melynek alapján e ren­delet értelmében igényt szerez a fizetéskiegészítő államsegélyre, a kellően felszerelt kérvényt a megfelelő szolgálati idő betöltésétől számított két hónap alatt kell a felsőbb leányiskolát minis­zeri biztosnál benyújtani. Amennyiben az iskolafenntartók a kellően fel­szerelt kérvényeket a fent megállapított határ­időn belül nyújtják be, azok részére, akik 1911. évi szeptember 1-ig eltöltött szolgálati idejük alapján államsegélyre igénynyel bírnak, 1911. évi szeptemeber 1-től, azok részére pedig, akik az igényt adó szolgálati időt 1911. évi szepember 1-je után töltik be, az igényt adó szolgálati idő betöltésének napját követő hó 1-ső napjától fog a fizetéskiegészítő államsegély utalványoztatni. Ha a jelzett kérvények később terjesztetnének be az illetékes miniszeri biztoshoz, az esetben a kérvények beérkezése napját követő hó 1-től lesz a fizetéskiegészítő államsegély utalványozandó. 17. Amely iskolafenntartó tanerői részére fizetés­kiegészítő államsegélyért folyamodik, köteles az 1906. évi 81.006. sz. körrendelet 13-ik pontjában felsorolt okmányokon kívül az igazgató és rendes tanárok, rendes és segédtanitónők illetményeiről szóló szabályzat egy példányát, ilyennek nem léte esetén pedig a tanerők fizetéseinek megállapítá­sára vonatkozó s a felettes hatóság által meg­­erősített határozatokat hiteles másolatban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszerhez felterjeszteni. 18. A fizetéskiegészítő államsegély beszünte­tendő : a) halálozás esetében ama hónap utolsó napján, melyben a halálozás történt; b) az állásról való lemondás, elbocsátás vagy a szolgálatnak egy évnél hosszabb időre való megszakítása esetében ama hónap utolsó napján, melyben a tényleges szolgálat megszűnt, illetőleg félbenhagyatott; c) magasabb fokú államsegélyre való igény be­állta vagy nyugdíjazás esetében a magasabb fokú államsegély, illetőleg nyugdíj folyósítását közvet­lenül megelőző nappal és végül d) a hadkötelezettség lerovása végett egyévi önkéntesi minőségben vagy bármely oknál fogva egy évnél hosszabb katonai szolgálatra történt behívás esetén a tanári működés félbenhagyását követő második hó utolsó napján. 19. A fizetéskiegészítő államsegélyt élvező személyzetben vagy ennek fizetési viszonyaiban előforduló minden változás vagyoni felelősség mellett az iskolafenntartó által a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek kellő okmányokkal felszerelve haladéktalanul bejelentendő, hogy az államsegély beszüntetése, esetleg újabb megállapí­tása iránt intézkedés történhessék. 20. Időközben a fenntartó maga is előléptet­heti tanerőit, ha az általa megállapított és a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszer által elfogadott fizetési szabályzatban megszabott fize­tési fokozatok, vagy az alkalmazásnál kikötött feltételek szerint arra az érdekelt tanerők igényt tarthatnak. Ezt azonban a fenntartó anyagi felelősség terhe mellett köteles azonnal bejelenteni, hogy a fizetés­kiegészítő államsegély megfelelő mérvben való leszállítása iránt kellő időben intézkedni lehessen. A fizetéskiegészítő államsegély ilyen esetben azon időponttól kezdve fog leszállíttatni, amely­től kezdve a fenntartó a fizetésemelést utal­ványozta. Minderről Címet tudomás és jelen rendeletem­­nek az érdekelt iskolafenntartókkal leendő sür­gős közlése végett oly felhívással értesítem, hogy miután a községi és felekezeti felsőbb leányiskolai tanerőkről a jelen rendelet 14. pontjában említett kimutatás megbízhatóan csak az igényjogosult tanerők szolgálati okmányai alapján állítható ki, a felügyeletére bízott községi és felekezeti felőbb leányiskolák fizetéskiegészítésben részesülő tan­erőinek összes szolgálati okmányait eredetben vagy hiteles másolatban kívánja be és hozzám 1911. évi december 15-ig terjeszsze fel. Budapest, 1911. november 23-án. Gróf Zichy János s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister. Budapesti Közlöny 1911. deczember 1.

Next