Budapesti Közlöny, 1914. március (48. évfolyam, 49-73. szám)

1914-03-01 / 49. szám

1914. márczius 1. Budapesti Közlöny­ tól junius 3-ik napjáig, IX-ik tanfolyamát junius 15-ik napjától augusztus 3-ik napjáig, X-ik tanfolyamát augusztus 17-ik napjától október 6-ik napjáig tartja Budapesten a belügyministeri folyó évi 24.281/1914. szám alatt kelt magas rendelettel nyert engedély alapján. A tanfolyam célja, hogy rendszeres elméleti és gyakorlati tanítás útján a gépjárművek szerkeze­tével, működésével, kezelésével és javításával meg­ismertesse azokat, akik ily munkákat végezni szándékoznak, vagy az ily munkákat csak meg­ismerni kívánják és hogy a tanfolyam sikeres el­végzése után a gépjárművezetői képesítést szak­szerűen képzett jártassággal megszerezhessék. Különösen indokolt az ismereteknek ily meg­szerzése azok részére, akik közhasználati gépjár­műveket szándékoznak vezetni, mert a székes­­fővárosnak a géperejű bérkocsi ipar gyakorlásá­ról szóló 1.146/1912. kgy. számú szabályrendelete értelmében gépbérkocsi vezetésére jogosítvány csak azoknak adható, akik a 21-ik életévü­ket betöltötték s a 40.000/1910. B. M. számú rendelettel szervezett­­gépjárművezetőket elő­készítő tanfolyam­ sikeres elvégzésével szerez­ték meg a gépjárművezetői igazolványt, vagy pedig ezen tanfolyam elvégzése nélkül lettek ugyan gépjárművezetők, de a gépjárművezetői iga­zolvány megszerzésétől számított legalább két évi vezetői gyakorlatot tudnak kimutatni. A jelzett tanfolyam épületében (Budapesten, X. ker., Százados­ utca 14. sz. alatt), vasárnapok és ünnepnapok be nem számításával, 42 napon át rendszerint este 7—1119 óráig előadások tartatnak; ugyanezen idő alatt a tanfolyam műhelyében ■szakszerű vezetés mellett a hallgatók csoportok­ban reggel 7 órától este 6 óráig, délben másfél órai megszakítással, műhelygyakorlatokon gya­korlati oktatást nyernek, amelynek időtartama a hallgatók gyakorlati előképzettségének meg­felelően állapíttatok meg és végre ugyanezen idő alatt a hallgatók csoportokban a tanfolyam gép­járművein a gépjárművezetést tanulják. A felvételnél figyelem fordíttatik arra, hogy a folyamodó megfelelő előképzettséggel rendel­kezik-e,­­például valamely szakiskolát végzett, gépész, mechanikus, vizsgázott gépkezelő és már mint szerelő a gyakorlatban huzamosabb időt töltött). Felvehetők azonban azok is a tanfolyamra, akik semmiféle fémipari gyakorlatot nem mutatnak ki (nincs meg a kellő előképzettségük), de az ily hall­gatók a műhelygyakorlatot megelőző előkészítő­­gyakorlatokon való részvételre utaltatnak. Az előkészítő­ műhelygyakorlatok 12 napon át folynak reggel 7 órától este 6 óráig, délben másfél­órai megszakítással. Azon tanfolyamhallgatók számára, akik a bal­eseteknél első segélynyújtásra szükséges tudni­valókat még nem ismerik, illetőleg e tárgyból még vizsgát nem tettek, részükre a tanfolyam keretében az első segélynyújtásról gyakorlatokkal kapcsolatos előadások tartatnak. Az elméleti oktatás kiterjeszkedik a mecha­nika, fizika és kémia köréből szükséges alap­ismeretekre, a kazánok, gőzgépek, motorok, gép­járművek és azok összes részeinek, továbbá az elektromos generátorok és motoroknak szerkezeti megismertetésére, végre a közigazgatási, büntető- és magánjognak a gépjárművekre vonatkozólag szükséges lényeges rendelkezéseinek ismertetésére. •Gond fordíttatik arra is, hogy azok, akik a szé­kesfővárosban közhasználatú gépjárművet szán­dékoznak majd vezetni, a székesfőváros területé­nek helyismeretében is a szükséges jártasságot megszerezzék. A műhelygyakorlatok kiterjeszkednek a moto­rok és az összes gépjárműalkatrészek működé­sének megismertetésére, továbbá a gépjárművek és főleg azok motorainak üzemi kezelésére, a hibák felkutatására és a karbantartásnál szük­séges jártasság elsajátítására. A gépjárművezetésben való oktatás (gyakorlás) a tanfolyam gépjárművein oktatógépjárművezetők állandó szakszerű vezetése mellett történik. A gyakorlatok egy kisebb típusú könnyű kocsi vezetésével kezdődnek és egy nagy munkabírású motorral felszerelt és nagy sebességgel járó kocsi­val fejeztetnek be. A tanfolyam vezetősége a székesfővárosban vagy környékén alkalmazásban levő hallgatókat a gya­korlatokra úgy osztja be, hogy azok, akik vala­mely szakiskolát végeztek, vagy gépészek, mecha­nikusok vagy más rokonszakmájú iparbeliek, el­végezhessék a tanfolyamot anélkül, hogy foglal­kozásukat egy hétnél hosszabb időre megszakíta­nák, illetőleg munkájuk alól munkaadójuktól egy hétnél hosszabb felmentésre volna szükségük. A tanfolyam rendes hallgatója életének 18. évét betöltött, erkölcsileg kifogástalan, magyarul ol­vasni és írni tudó, testileg és szellemileg ép és egészséges egyén lehet. A rendes hallgatók, akik a tanfolyamot ren­desen látogatták és a gyakorlatokon kellő elő­menetelt tanúsítottak, záróvizsgálatra bocsáttat­nak, melynek sikeres letevése után bizonyítványt kapnak. A tanfolyam rendkívüli hallgatója lehet az, aki életének 16. évét betöltötte és nem óhajtván a gépjárművezetéssel hivatásszerűen foglalkozni, az előadásoknak vagy gyakorlatoknak csak egyes részeire kíván beiratkozni. Ily hallgatók vizsgát nem tehetnek, de a tan­folyamon hallgatott vagy gyakorolt tárgyak alap­ján látogatási bizonyítványt kapnak. Sem a rendes hallgatók záróvizsga-bizonyít­ványa, sem a rendkívüli hallgatók látogatási bizonyítványa a gépjárművezetésre magában véve még nem jogosít. Azok számára azonban, akik a tanfolyam záróvizsgáját sikerrel letették és a gépjárműve­zetői igazolványt a tanfolyam elvégzése után folytatólag megszerezni óhajtják, az 57.000/ 1910. B. M. számú rendelettel kiadott gépjárműsza­bályzatban előírt vizsga élőre kijelölendő csopor­tokban tartotik. E célra a Budapesten vizsgázók részére a vizsgához szükséges gépjármű, a tan­folyam oktató-gépjárművezetőjének felügyelete alatt, rendelkezésre bocsáttatik. A tanfolyamot végzett és sikerrel vizsgát tett hallgatók gépjárművezetői vizsgájának elméleti része, a műszaki rész kikapcsolásával, csupán csak a közúti forgalomra tartozó és a vonatkozó helyi rendőrhatósági szabályok ismeretének meg­vizsgálására, a gyakorlati része pedig csakis a gépjárművezetésben való jártasságnak megvizs­gálására terjed ki. A tanfolyam hallgatásáért fizetendő díjak a következőkép vannak megállapítva: beiratási díj 20 korona, tandíj 200 korona. Ezen díjak a felvételi folyamodvány benyúj­tása alkalmával fizetendők és ezen díjakba bele van értve a gyakorlatoknál szükséges gépjár­művek használata is. A záróvizsga díja 20 korona. Azok, akik fémipari gyakorlatot nem mutatnak ki (nincs meg a kellő előképzettségük) és ennél­fogva a műhelygyakorlatot megelőző előkészítő gyakorlatra utaltatnak, ezen előkészítő műhely­­gyakorlatokért még külön 50 korona díjat tar­toznak fizetni, amely összeg a felvétel után a tan­folyam megkezdése előtt fizetendő. Aki a tanfolyamra akár rendes, akár rendkívüli hallgatói minőségben beiratkozni kíván, ezen szán­dékát személyesen vagy írásban a VIII-ik tan­folyamra folyó évi április 9-ik, a IX-ik tan­folyamra június 10-ik, a X-ik tanfolyamra augusztus 12-ik napjáig köteles bejelenteni a gondnoknak a tanfolyam hivatalos helyiségében (Budapest, X., Százados­ utca 14. szám) hétköz­nap délután 5—7 óra között. A folyamodó a gondnoktól kapott postataka­rékpénztári befizetési lappal a beiratási díjat és tandíjat a tanfolyamnak befizeti és a tanfolyam igazgatóságához címzett, egykoronás bélyeggel ellátott írásbeli folyamodványnyal kéri felvételét a tanfolyamra. A folyamodványban megjelölendő, hogy az illető rendes vagy rendkívüli hallgató kíván-e lenni és ez utóbbi esetben mely előadásokon vagy gyakorlatokon kíván résztvenni, megjelölendő továbbá a folyamodó lakáscíme és hogy mely postahivatalnál és mily számú befizetési lappal fizette be a beiratási díjat és a tandíjat a posta­takarékpénztárnál a tanfolyamnak. A folyamodványnyal együtt benyújtandók: 1. a jelentkezőnek születési anyakönyvi ki­vonata ; 2. a jelentkező újkeletű hatósági erkölcsi bi­zonyítványa. A rendes hallgatói minőségben beiratkozni óhajtók ezenkívül benyújtani kötelesek: a) hatósági orvosi bizonyítványt arról, hogy nem szenvednek oly testi vagy szellemi fogyat­­kozásban, amely őket a gépjárművezetésre alkal­matlanná tenné; b) a jelentkező iskolai képzettségéről szóló bizonyítványt; c) a jelentkező folyamodása idejebeli és az ezt megelőző foglalkozását igazoló bizonyítványokat vagy egyéb ilynemű okmányokat, amelyek azt is igazolják, hogy a tanfolyam tartama alatt fog­lalkozásától megvált-e, vagy pedig a tanfolyam elvégzése céljából foglalkozásának teljesítésétől a meghatározandó szükséges időre felmentést nyert; d) a budapesti Mentő­ Egyesületnél vagy más tanfolyamon esetleg már megszerzett bizonyít­ványt, amely igazolja, hogy a jelentkező a bal­eseteknél elsősegély nyújtására szükséges tudni­valókról sikeresen vizsgázott. A tanfolyam igazgatósága a folyamodót a tanfolyam megkezdése előtt értesíti a tanfolyamra történt felvételéről, vagy annak mellőzéséről. Aki nem vétetik fel a tanfolyamra, a befizetett be­iratási­­ és tandíjat visszakapja. Budapesten, 1914. évi február 6. napján. A gépjárművezetőket előkészítő tanfolyam igazgatósága. 3 A m. kir. Curia jogegységi tanácsának I. számú büntető döntvénye. Az adózatlan szesz tartására rendelt szeszgyári gyűjtőből történt szeszlopás esetében a tettesnek a büntető bíróság által lopás miatt történt elité­lése kizárja-e ugyannannak a tettesnek az 1908. évi XXVIII. t.-cikk 108. §-ában meghatározott szeszjövedéki kihágás miatt a pénzügyi bíróság által is elitélését ? (A döntvény alapjául szolgáltak a kassai kir. ítélőtáblának 2832/1912. és 576/P. k. 1913. számú határozatai.) Határozat: Az adózatlan szesz tartására rendelt szeszgyári gyűjtőből történt szeszlopás esetében a tettesnek a büntető bíróság által lopás miatt történt elíté­lése nem zárja ki, hogy ugyanaz a tettes a pénz­ügyi bíróság által az 1908. évi XXVIII­­.­cikk 108. §-ában meghatározott szeszjövedéki kihágás miatt is elítéltessék. Indokolás : Az elvi döntés alapjául szolgáló esetekben vád­lottak, kik a szeszfőzdében alkalmazott napszá­mosok voltak, a büntető bíróság által annak meg­állapítása folytán, hogy a szeszfőzde-vállalkozó kárára annak szeszfőzdéjéből az adózatlan szesz tartására rendelt gyűjtőből bizonyos mennyiségű nyers szeszt jogtalan eltulajdonítás céljából el­vettek, a Btk. 333. §-ában meghatározott lopásért jogerősen elítéltettek. Mindkét esetben vádlottak ellen jogerejű elitél­tetésük után azon az alapon, hogy az általuk el­tulajdonított szeszt az adóval terhelt szeszrak­­tárban elhelyezett szeszgyűjtőből szabályszerű be­jelentés és az adó lefizetése nélkül elszállították, az 1908. évi XXVIII. t.-c. 108. §-a alá eső szeszjöve­déki kihágás miatt is emeltetett vád ; ezen vád alól azonban a pénzügyi bíróság által felmentettek abból az indokból, mert az újabb vád tárgyává tett cselekményükért már büntető uton elítéltet­tek és ugyanazon cselekményükért ismételten bűn­vádi eljárás alá nem vonhatók. Ezen felmentő ítéleteknek felsőbírósági felül­vizsgálása alkalmával ellentétes határozatok kelet­keztek. A bírói uton üldözendő jövedéki kihágásokra vonatkozó törvények — egyes kivételes rendelke­zésektől eltekintve, melyek szerint a jövedéki ki­hágásért büntetendő egyén ellen az ott meghatá­rozott esetekben a büntető törvényekben tiltott cselekménye miatt külön a bűnvádi eljárás is meg­indítandó — a felvetett kérdés eldöntésére nézve irányadó, általános érvényű jogszabályt nem tar­talmaznak. Ennek hiányában a döntésnél a büntető­jognak a büntető törvénykönyvben és a bűnvádi per­­rendtartásban érvényre jutott általános elvei ve­endők alapul. Nem is lehet kétséges, hogy a pénzügyi bíróságok, midőn az itt kérdésben levő esetekben a lopásért elítélt vádlottakat a szeszjövedéki kihágás miatt

Next