Budapesti Közlöny, 1914. március (48. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-01 / 49. szám
1914. márczius 1. Budapesti Közlöny tól junius 3-ik napjáig, IX-ik tanfolyamát junius 15-ik napjától augusztus 3-ik napjáig, X-ik tanfolyamát augusztus 17-ik napjától október 6-ik napjáig tartja Budapesten a belügyministeri folyó évi 24.281/1914. szám alatt kelt magas rendelettel nyert engedély alapján. A tanfolyam célja, hogy rendszeres elméleti és gyakorlati tanítás útján a gépjárművek szerkezetével, működésével, kezelésével és javításával megismertesse azokat, akik ily munkákat végezni szándékoznak, vagy az ily munkákat csak megismerni kívánják és hogy a tanfolyam sikeres elvégzése után a gépjárművezetői képesítést szakszerűen képzett jártassággal megszerezhessék. Különösen indokolt az ismereteknek ily megszerzése azok részére, akik közhasználati gépjárműveket szándékoznak vezetni, mert a székesfővárosnak a géperejű bérkocsi ipar gyakorlásáról szóló 1.146/1912. kgy. számú szabályrendelete értelmében gépbérkocsi vezetésére jogosítvány csak azoknak adható, akik a 21-ik életévüket betöltötték s a 40.000/1910. B. M. számú rendelettel szervezettgépjárművezetőket előkészítő tanfolyam sikeres elvégzésével szerezték meg a gépjárművezetői igazolványt, vagy pedig ezen tanfolyam elvégzése nélkül lettek ugyan gépjárművezetők, de a gépjárművezetői igazolvány megszerzésétől számított legalább két évi vezetői gyakorlatot tudnak kimutatni. A jelzett tanfolyam épületében (Budapesten, X. ker., Százados utca 14. sz. alatt), vasárnapok és ünnepnapok be nem számításával, 42 napon át rendszerint este 7—1119 óráig előadások tartatnak; ugyanezen idő alatt a tanfolyam műhelyében ■szakszerű vezetés mellett a hallgatók csoportokban reggel 7 órától este 6 óráig, délben másfél órai megszakítással, műhelygyakorlatokon gyakorlati oktatást nyernek, amelynek időtartama a hallgatók gyakorlati előképzettségének megfelelően állapíttatok meg és végre ugyanezen idő alatt a hallgatók csoportokban a tanfolyam gépjárművein a gépjárművezetést tanulják. A felvételnél figyelem fordíttatik arra, hogy a folyamodó megfelelő előképzettséggel rendelkezik-e,például valamely szakiskolát végzett, gépész, mechanikus, vizsgázott gépkezelő és már mint szerelő a gyakorlatban huzamosabb időt töltött). Felvehetők azonban azok is a tanfolyamra, akik semmiféle fémipari gyakorlatot nem mutatnak ki (nincs meg a kellő előképzettségük), de az ily hallgatók a műhelygyakorlatot megelőző előkészítőgyakorlatokon való részvételre utaltatnak. Az előkészítő műhelygyakorlatok 12 napon át folynak reggel 7 órától este 6 óráig, délben másfélórai megszakítással. Azon tanfolyamhallgatók számára, akik a baleseteknél első segélynyújtásra szükséges tudnivalókat még nem ismerik, illetőleg e tárgyból még vizsgát nem tettek, részükre a tanfolyam keretében az első segélynyújtásról gyakorlatokkal kapcsolatos előadások tartatnak. Az elméleti oktatás kiterjeszkedik a mechanika, fizika és kémia köréből szükséges alapismeretekre, a kazánok, gőzgépek, motorok, gépjárművek és azok összes részeinek, továbbá az elektromos generátorok és motoroknak szerkezeti megismertetésére, végre a közigazgatási, büntető- és magánjognak a gépjárművekre vonatkozólag szükséges lényeges rendelkezéseinek ismertetésére. •Gond fordíttatik arra is, hogy azok, akik a székesfővárosban közhasználatú gépjárművet szándékoznak majd vezetni, a székesfőváros területének helyismeretében is a szükséges jártasságot megszerezzék. A műhelygyakorlatok kiterjeszkednek a motorok és az összes gépjárműalkatrészek működésének megismertetésére, továbbá a gépjárművek és főleg azok motorainak üzemi kezelésére, a hibák felkutatására és a karbantartásnál szükséges jártasság elsajátítására. A gépjárművezetésben való oktatás (gyakorlás) a tanfolyam gépjárművein oktatógépjárművezetők állandó szakszerű vezetése mellett történik. A gyakorlatok egy kisebb típusú könnyű kocsi vezetésével kezdődnek és egy nagy munkabírású motorral felszerelt és nagy sebességgel járó kocsival fejeztetnek be. A tanfolyam vezetősége a székesfővárosban vagy környékén alkalmazásban levő hallgatókat a gyakorlatokra úgy osztja be, hogy azok, akik valamely szakiskolát végeztek, vagy gépészek, mechanikusok vagy más rokonszakmájú iparbeliek, elvégezhessék a tanfolyamot anélkül, hogy foglalkozásukat egy hétnél hosszabb időre megszakítanák, illetőleg munkájuk alól munkaadójuktól egy hétnél hosszabb felmentésre volna szükségük. A tanfolyam rendes hallgatója életének 18. évét betöltött, erkölcsileg kifogástalan, magyarul olvasni és írni tudó, testileg és szellemileg ép és egészséges egyén lehet. A rendes hallgatók, akik a tanfolyamot rendesen látogatták és a gyakorlatokon kellő előmenetelt tanúsítottak, záróvizsgálatra bocsáttatnak, melynek sikeres letevése után bizonyítványt kapnak. A tanfolyam rendkívüli hallgatója lehet az, aki életének 16. évét betöltötte és nem óhajtván a gépjárművezetéssel hivatásszerűen foglalkozni, az előadásoknak vagy gyakorlatoknak csak egyes részeire kíván beiratkozni. Ily hallgatók vizsgát nem tehetnek, de a tanfolyamon hallgatott vagy gyakorolt tárgyak alapján látogatási bizonyítványt kapnak. Sem a rendes hallgatók záróvizsga-bizonyítványa, sem a rendkívüli hallgatók látogatási bizonyítványa a gépjárművezetésre magában véve még nem jogosít. Azok számára azonban, akik a tanfolyam záróvizsgáját sikerrel letették és a gépjárművezetői igazolványt a tanfolyam elvégzése után folytatólag megszerezni óhajtják, az 57.000/ 1910. B. M. számú rendelettel kiadott gépjárműszabályzatban előírt vizsga élőre kijelölendő csoportokban tartotik. E célra a Budapesten vizsgázók részére a vizsgához szükséges gépjármű, a tanfolyam oktató-gépjárművezetőjének felügyelete alatt, rendelkezésre bocsáttatik. A tanfolyamot végzett és sikerrel vizsgát tett hallgatók gépjárművezetői vizsgájának elméleti része, a műszaki rész kikapcsolásával, csupán csak a közúti forgalomra tartozó és a vonatkozó helyi rendőrhatósági szabályok ismeretének megvizsgálására, a gyakorlati része pedig csakis a gépjárművezetésben való jártasságnak megvizsgálására terjed ki. A tanfolyam hallgatásáért fizetendő díjak a következőkép vannak megállapítva: beiratási díj 20 korona, tandíj 200 korona. Ezen díjak a felvételi folyamodvány benyújtása alkalmával fizetendők és ezen díjakba bele van értve a gyakorlatoknál szükséges gépjárművek használata is. A záróvizsga díja 20 korona. Azok, akik fémipari gyakorlatot nem mutatnak ki (nincs meg a kellő előképzettségük) és ennélfogva a műhelygyakorlatot megelőző előkészítő gyakorlatra utaltatnak, ezen előkészítő műhelygyakorlatokért még külön 50 korona díjat tartoznak fizetni, amely összeg a felvétel után a tanfolyam megkezdése előtt fizetendő. Aki a tanfolyamra akár rendes, akár rendkívüli hallgatói minőségben beiratkozni kíván, ezen szándékát személyesen vagy írásban a VIII-ik tanfolyamra folyó évi április 9-ik, a IX-ik tanfolyamra június 10-ik, a X-ik tanfolyamra augusztus 12-ik napjáig köteles bejelenteni a gondnoknak a tanfolyam hivatalos helyiségében (Budapest, X., Százados utca 14. szám) hétköznap délután 5—7 óra között. A folyamodó a gondnoktól kapott postatakarékpénztári befizetési lappal a beiratási díjat és tandíjat a tanfolyamnak befizeti és a tanfolyam igazgatóságához címzett, egykoronás bélyeggel ellátott írásbeli folyamodványnyal kéri felvételét a tanfolyamra. A folyamodványban megjelölendő, hogy az illető rendes vagy rendkívüli hallgató kíván-e lenni és ez utóbbi esetben mely előadásokon vagy gyakorlatokon kíván résztvenni, megjelölendő továbbá a folyamodó lakáscíme és hogy mely postahivatalnál és mily számú befizetési lappal fizette be a beiratási díjat és a tandíjat a postatakarékpénztárnál a tanfolyamnak. A folyamodványnyal együtt benyújtandók: 1. a jelentkezőnek születési anyakönyvi kivonata ; 2. a jelentkező újkeletű hatósági erkölcsi bizonyítványa. A rendes hallgatói minőségben beiratkozni óhajtók ezenkívül benyújtani kötelesek: a) hatósági orvosi bizonyítványt arról, hogy nem szenvednek oly testi vagy szellemi fogyatkozásban, amely őket a gépjárművezetésre alkalmatlanná tenné; b) a jelentkező iskolai képzettségéről szóló bizonyítványt; c) a jelentkező folyamodása idejebeli és az ezt megelőző foglalkozását igazoló bizonyítványokat vagy egyéb ilynemű okmányokat, amelyek azt is igazolják, hogy a tanfolyam tartama alatt foglalkozásától megvált-e, vagy pedig a tanfolyam elvégzése céljából foglalkozásának teljesítésétől a meghatározandó szükséges időre felmentést nyert; d) a budapesti Mentő Egyesületnél vagy más tanfolyamon esetleg már megszerzett bizonyítványt, amely igazolja, hogy a jelentkező a baleseteknél elsősegély nyújtására szükséges tudnivalókról sikeresen vizsgázott. A tanfolyam igazgatósága a folyamodót a tanfolyam megkezdése előtt értesíti a tanfolyamra történt felvételéről, vagy annak mellőzéséről. Aki nem vétetik fel a tanfolyamra, a befizetett beiratási és tandíjat visszakapja. Budapesten, 1914. évi február 6. napján. A gépjárművezetőket előkészítő tanfolyam igazgatósága. 3 A m. kir. Curia jogegységi tanácsának I. számú büntető döntvénye. Az adózatlan szesz tartására rendelt szeszgyári gyűjtőből történt szeszlopás esetében a tettesnek a büntető bíróság által lopás miatt történt elitélése kizárja-e ugyannannak a tettesnek az 1908. évi XXVIII. t.-cikk 108. §-ában meghatározott szeszjövedéki kihágás miatt a pénzügyi bíróság által is elitélését ? (A döntvény alapjául szolgáltak a kassai kir. ítélőtáblának 2832/1912. és 576/P. k. 1913. számú határozatai.) Határozat: Az adózatlan szesz tartására rendelt szeszgyári gyűjtőből történt szeszlopás esetében a tettesnek a büntető bíróság által lopás miatt történt elítélése nem zárja ki, hogy ugyanaz a tettes a pénzügyi bíróság által az 1908. évi XXVIII.cikk 108. §-ában meghatározott szeszjövedéki kihágás miatt is elítéltessék. Indokolás : Az elvi döntés alapjául szolgáló esetekben vádlottak, kik a szeszfőzdében alkalmazott napszámosok voltak, a büntető bíróság által annak megállapítása folytán, hogy a szeszfőzde-vállalkozó kárára annak szeszfőzdéjéből az adózatlan szesz tartására rendelt gyűjtőből bizonyos mennyiségű nyers szeszt jogtalan eltulajdonítás céljából elvettek, a Btk. 333. §-ában meghatározott lopásért jogerősen elítéltettek. Mindkét esetben vádlottak ellen jogerejű elitéltetésük után azon az alapon, hogy az általuk eltulajdonított szeszt az adóval terhelt szeszraktárban elhelyezett szeszgyűjtőből szabályszerű bejelentés és az adó lefizetése nélkül elszállították, az 1908. évi XXVIII. t.-c. 108. §-a alá eső szeszjövedéki kihágás miatt is emeltetett vád ; ezen vád alól azonban a pénzügyi bíróság által felmentettek abból az indokból, mert az újabb vád tárgyává tett cselekményükért már büntető uton elítéltettek és ugyanazon cselekményükért ismételten bűnvádi eljárás alá nem vonhatók. Ezen felmentő ítéleteknek felsőbírósági felülvizsgálása alkalmával ellentétes határozatok keletkeztek. A bírói uton üldözendő jövedéki kihágásokra vonatkozó törvények — egyes kivételes rendelkezésektől eltekintve, melyek szerint a jövedéki kihágásért büntetendő egyén ellen az ott meghatározott esetekben a büntető törvényekben tiltott cselekménye miatt külön a bűnvádi eljárás is megindítandó — a felvetett kérdés eldöntésére nézve irányadó, általános érvényű jogszabályt nem tartalmaznak. Ennek hiányában a döntésnél a büntetőjognak a büntető törvénykönyvben és a bűnvádi perrendtartásban érvényre jutott általános elvei veendők alapul. Nem is lehet kétséges, hogy a pénzügyi bíróságok, midőn az itt kérdésben levő esetekben a lopásért elítélt vádlottakat a szeszjövedéki kihágás miatt