Budapesti Közlöny, 1914. május (48. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

1914. május 1. 16­ §• A szerződéses hajóállomány számára beszerzendő hajók vázlatos tervrajzai és általános leírásai, me­lyek a kereskedelemügyi m. tdr. miniszer előzetes jóváhagyását igényük, a társaság által két-két pél­dányban mutatandók be és azok a cs. és kir. hadi­tengerészeti igazgatás bevonásával fognak tár­gyaltatni. Az ezen tárgyalás alkalmával a keres­kedelemügyi m. kir. miniszer által kívánt módosí­tások új hajók építése esetén a megrendelés alap­ján, már forgalomban levő hajók beszerzése esetén pedig megfelelő átalakítások útján végrehajtandók. Új hajók építése esetén a hajók végleges terv­rajzai a megrendeléstől számított három hónapon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak egy-egy példány­ban bemutatandók. A társaság köteles gondoskodni arról, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által a végleges tervrajzokkal szemben kívánt kisebb módosítások vagy kiegészítések, amelyek az építés folyama alatt keresztülvihetők, végrehajtassanak. A jelen­t összes rendelkezései azokra a hajókra is kiterjednek, melyeket a társaság a szerződéses hajóállományon felül személyszálítási berendezés­sel rendel meg, vagy szerez be. 17. §: A társaság minden, tehát szerződéses kötelezett­ség nélkül történő hajómegrendelés alkalmával is, a hazai hajógyárakat ajánlattételre fel fogja szá­­ntani és a hazai hajógyárakkal szemben nem szab­hat meg rövidebb határidőt, mint amennyi más ajánlattevők rendelkezésére áll. A társaság azokat a külföldi hajógyárakat, melyek a hajóépítéshez hazai anyagokat használhatnak fel, ajánlattételre szintén felszóntani fogja. A társaság hajót külföldi gyárban csakis a keres­kedelemügyi m. kir. minister engedélyével rendel­het meg. 18. §. A társaság nemcsak a szerződéses hajóállományt kiegészítő, hanem összes új hajóinak elnevezéséhez a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóvá­hagyását kieszközölni tartozik. Ha a társaság már forgalomban volt hajót szerez meg, az annak adandó új elnevezés megválasztá­sához a kereskedelemügyi m. kir. minister jóvá­hagyása szintén szükséges. 19. §. A társaság hajói szerződéses szolgálatra mind­addig nem alkalmazhatók, amíg ehhez a kereske­delemügyi m. kir. minister az illető egyes hajókon közegei részvételével megtartott hivatalos vizsgá­lat és azzal egyidejűleg teljesítendő próbajárat ked­vező eredménye alapján felhatalmazást nem adott. A próbajárat helyét és idejét a társaság választja meg, köteles azonban erről idejekorán a keres­kedelemügyi m. kir. ministernek jelentést tenni. Az Adriai tengeren megtartott hivatalos próba­járatoknál a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két közege, a távolabbi vidékeken meg­tartott hivatalos próbajáratokon pedig egy közege számára a felmerülő szabályszerű útiköltségeket és napidíjakat megtéríteni tartozik. A kiválóbb berendezésű személyszálatási hajók hivatalos próba­járatánál a szabályszerű kiküldetési illetmények akkor is két miniszeri közeg számára térítendők meg, ha ezen próbajárat távolabb eső vidéken tar­­tatik meg. Az új hajók, mihelyt erre a felhatalmazást a kereskedelemügyi m. kir. minister megadta, a szer­ződésnek megfelelően azonnal az illető szerződéses járatok teljesítésére alkalmazandók. 20. §: A kiválóbb berendezésű személyszálató gőzösök­nek legalább 2000 súlytonna megterheléssel órán­ként átlag legalább 13 tengeri mérföld, a szerző­déses hajóállomány kiegészítésére rendelt összes többi gőzösöknek pedig teljes hajórakománynyal óránként átlag legalább 11 tengeri mérföld sebes­séget kell a legalább hat órán át tartandó hivatalos próbajáraton kifejteni. Ha a próbajárat nem az imént előírt 2000 súlytonnányi megterheléssel, illetve teljes rakománynyal tartatnék, az ez esetre elérendő megfelelő sebesség a kereskedelem­ügyi m. kir. minister szakközegeinek egyetértésével eszközlendő külön átszámítás segélyével fog meg­­határoztatni. 21. §. Ha az egyes járatok rendes teljesítésére kijelölt gőzösök helyettesítésére van szükség, a társaság e célra oly gőzösöket fog alkalmazni, amelyek a járatok szabályszerű teljesítésére lehetőleg minden tekintetben alkalmasak. Az 1. §. 1—5. tételei alatt felsorolt járatoknál az ily helyettesítés céljaira fel­használandó gőzösök kijelöléséhez a m. kir. tenge­részeti hatóság előzetes engedélye szükséges.­­ 22. §. A társaság a szerződésszerűen segélyezett többi hazai hajózási vállalatokkal a forgalomnak váll­­vetetten való emelésére minden intézkedést meg fog tenni. Az e célra kínálkozó viszonylatokban a társaságok az utasforgalom számára közvetlen menetjegyeket fognak kiadni és az áruszállítást is közvetlen fuvarlevelekkel fogják eszközölni. 23. §. A társaságnak — amennyiben ezt szerződéses szol­gálatának mindenben hiánytalan teljesítése mellett teheti — joga van szabad hajózást űzni. Ebben működésénél azonban azon korlátozáshoz van kötve, hogy a segélyezett többi hazai tengerhajózási vál­lalatok szerződéses szolgálatának versenyt nem támaszthat. Minden vitás kérdésben, mely a szerződésszerűen segélyezett hajózási vállalatok között bármely ok­ból felmerül, a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz és e határozatoknak az illető vállalatok mindegyike magát mindenkor alávetni tartozik. 24. §. A társaság igyekezni fog, hogy az általa érintett kikötőkből kiágazó rendes hajózási vonalakkal a hazai forgalom számára rendszeres átrakodási for­galmat lehetőleg közvetlen fuvarlevelek alapján rendezzen be. 25. §. A társaság egész üzletvitelében minden elhatá­rozásánál és minden ténykedésénél a hazai érde­kekre kiváló figyelemmel lenni és azokat lehetőség szerint mindenkor előnyben részesíteni tartozik. Viszont oly intézkedésektől, amelyek a hazai érdekekre hátrányt vagy sérelmet eredményezhet­nek, a társaság tartózkodni köteles. 26. §: A társaság hajózási szolgálatának teljesítésénél elsősorban a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekek mennél jobb és mennél előnyösebb ki­elégítéséről tartozik gondoskodni. Külföldi forgal­mat csak akkor közvetíthet, ha ezt a hazai for­galom hiánytalan elátása mellett teheti. Külföldi forgalom javára oly intézkedés, mely a hazai forgalmat hátrányos helyzetbe juttatná, nem alkalmazható és minden kedvezmény, melyet a társaság saját érdekénél fogva a külföldi forgalom javára engedélyezni kénytelen, ugyanakkor leg­alább ugyanoly mértékben a hazai forgalom javára is megadandó. Azokat a kívánságokat, melyeket a kereskede­lemügyi m. kir. miniszer a díjtételek megállapítá­sára nézve a hazai forgalom érdekében nyilvánít, a társaság lehetőség szerint teljesíteni fogja. 27. §. A társaság szolgálata teljesítésénél a kereske­delemügyi m. kir. minister által jóváhagyott üzlet­­szabályzat szerint tartozik eljárni. Ezen üzletszabályzat csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével módosítható. 28. §. A társaság az ezen §-ban alább külön megjelölt eltérések kivételével Fiuméból vagy Fiuméba soha­sem alkalmazhat magasabb fuvardíjakat és a felekre nézve kevésbbé kedvező szállítási feltétele­ket, mint aminek az észak-adriai kikötőkre nézve ugyanakkor és ugyanazon viszonylatokban az egyenlő tekintet alá eső hajójáratokon azonos körülmények között más vállalatok által rendesen alkalmaztatnak. Azok az eltérések, melyek e tekintetben kizáró­lag a portugálai viszonylatokban, valamint az 1. § 1—4. tételei alatt felsorolt járatokon — de ezeken is csupán az áruszálatás szempontjából — a fennforgó különleges viszonyoknál fogva ideig­lenesen alkalmazhatók, az ezen forgalmi viszony­latokra nézve kiadandó rendes díjszabások jóvá­hagyása alkalmával fognak a kereskedelemügyi m. kir. minister által megállapíttatni. Ezek az el­térések egyedül az áruszállítási díjtételekre vonat­kozhatnak, a szállítási feltételekre nézve a jelen §. első bekezdésének szabályai alól kivételnek nincs helye. 29. §. " A társaság személy- és podgyászdíjszabása Fiuméból és Fiuméba minden tekintetben a keres­kedelemügyi m. kir. minister rendelkezése alatt áll. A társaság köteles személyszálatásra is rendelt járataira nézve Fiuméból és Fiuméba felállított rendszeres személy- és podgyászdíjszabásokat ki­dolgozni, melyek életbeléptetés előtt a kereskede­lemügyi m. kir. minister jóváhagyását igényüik. Ezen díjszabásokat a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélye nélkül nem módosíthatja és viszont azokat a módosításokat, amelyeket e díjszabásokhoz a kereskedelemügyi m. kir. minister megállapít, a társaság haladék nél­kül alkalmazni tartozik. 30. §. A személyszálatási díjszabások mellett az álta­lános utasforgalom számára berendezett hálóhelyek díjának megállapítása is a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igényli. Nem esnek azonban ily jóváhagyás alá az egyes hajókon esetleg berendezett kiválóbb és díszesebb fülkék, amelyeknek bérfeltételeit a társaság esetről­­esetre határozhatja meg. 31. §: A társaság köteles kívánatra a m. kir. állam­vasutakkal közvetlen menetjegyek kiadása és az utipodgyász közvetlen szállítása iránt megegyezni. A társaság igyekezni fog a közvetlen utasfor­galom előmozdítása érdekében idegen közlekedési vállalatokkal is hasonló egyezségre lépni és egyúttal azt is előmozdítani, hogy az idegen vállalatokkal létesített közvetlen személy- és podgyászszállítási díjszabások a m. kir. államvasutak részesedésével kibővíthetők legyenek. 32. §: A jelen szerződés 1. §-ában felsorolt járatokra és a 3. § szerint Portugáliába teljesítendő hajózási szolgálatra nézve a társaság a Fiuméból való ki­vitel számára rendszeres árudíjszabásokat fog ki­dolgozni és a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása alá terjeszteni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer engedélye nélkül a társaság jóváhagyott díjszabásainak álta­lános határozmányait a felek hátrányára meg nem változtathatja és a díjszabásokban foglalt díjtéte­leket fel nem emelheti. Különleges illetékek, pót­lékok, vagy bárminemű melékköltségek szintén csak annyiban számíthatók fel, amennyiben a jóvá­hagyott díjszabásokon alapulnak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer jóváhagyá­sával kiadott díjszabások értelmezése körül a tár­saság és a felek közt felmerülő vitás esetekben — ha azok a kereskedelemügyi m. kir. minister elé vitetnek — a társaság magát a kereskedelemügyi m. kir. minister döntésének alávetni tartozik. Ha a jóváhagyott díjszabások kiegészítése válik szükségessé, ez iránt sürgős esetekben a társaság a díjszabásokban foglalt alapelveknek megfelelően és az illető új viszonylatra vagy új árura nézve arányosan kiterjeszthető díjszabásszerű eljárás al­kalmazása mellett saját hatáskörében is tehet ideiglenes intézkedéseket, köteles azonban ezekről az intézkedésekről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legfeljebb egy hónapon belül jelentést tenni és ezen intézkedések a jövőre nézve csupán a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával állandósíthatók.* Budapesti Közlöny 3

Next