Budapesti Közlöny, 1914. október (48. évfolyam, 228-254. szám)

1914-10-01 / 228. szám

1914. október 1. Budapesti Közlöny 3. törlesztéses zálogle­vélkölcsönöknek folyó kamatai és folyó tőketörlesztő részletei a jel­zálogadással szemben, valamint olyan követelé­seknek ily kamatai és tőketörlesztő részletei, amely követelések a 2. pontban említett egyéb kötvényeknek kibocsátására alapul szolgálhatnak; 4. vízvezetéki és világítási műveknek, általában közüzemeknek használatáért fizetendő díjak; 5. oly pénztartozások, amelyek az adóst a Vörös Kereszt Egylettel szemben vagy a had­­bavonultak hozzátartozóinak segélyezésére vagy a háború alkalmából másnemű segélynyújtásra rendelt alappal szemben közvetlenül vagy utal­ványozás alapján terhelik; 6. tartásdíjak és életjáradék­ok; 7. a biztosítási ügyletből eredő tartozások közül: a) a hadi szolgálatban bekövetkezett halál esetére külön kötött vagy arra külön díj fejében kiterjedő biztosításnál, amennyiben a halál a hadiszolgálat következménye, valamint a katonai szolgálat esetére szóló biztosításnál az egész biz­tosítási összegnek kifizetése; b) más életbiztosításnál, amely nem esik a 6. pont alá, a biztosítási összeg ötszáz koronáig terjedő részének kifizetése; c) a biztosítónak az a tartozása, amely az életbiztosítási kötvény visszavásárlására vagy az ily kötvény alapján kölcsön folyósítására irányul, kétszáz korona erejéig; d) tűz- és jégkárbiztosításnál, valamint állat­­biztosításnál az egész kárösszegnek, minden más kárbiztosításnál a kárösszeg négyszáz koronáig terjedő részének kifizetése; e) az a) pont alá eső életbiztosításnál, vala­mint a tűz- és a jégkárbiztosításnál és az állat­biztosításnál a díjak fizetése egészen, minden más kárbiztosításnál és a baleset elleni biztosí­tásnál a díjak fizetése abban az arányban, amelyben a biztosítási összeg a biztosító által a d) illetőleg a b) pont értelmében fizetendő legmagasabb összeghez áll; az ilyen biztosítási díjak fedezetéül adott partok és­ az ilyen bizto­sítási díjak címén fennálló folyószámla-tarto­zások — a folyószámlas viszonyra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül — szintén ki vannak véve a moratórium alól; f) a viszontbiztosítónak a biztosításból eredő tartozásai az a).—d). pontok értelmében a biz­tosító által fizetendő összegek arányában, to­vábbá az a) pont alá eső életbiztosításon, a tűz­és a jégkár biztosításon és az állatbiztosításon alapuló viszontbiztosítási díjak egész összegük­ben, az egyéb ágbeli viszontbiztosítási díjak pedig abban az arányban, amelyben a biztosí­tott a biztosítási díjakat fizetni köteles; 8. bértartozások, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szol­gálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik és nem részesül szolgálati vagy alkalmazási vi­szonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyúj­tott közsegélyben; ha a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott köz­segélyben részesül, a bértartozás csak az élve­zett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő; 9. haszonbértartozások; 10. bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlano­kon jelzálogjoggal biztosított s a 3. pont alá nem eső törlesztéses kölcsönöknek folyó tőke­­törlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben, kivéve ha a kötelezett igazolja, hogy a tényleg befolyt bér vagy haszonbér az ingatlant terhelő köztartozásoknak, a 3. pont értelmében fizetendő kamatoknak és tőketörlesztő részleteknek, végül az ingatlant terhelő s az 5. §. értelmében fize­tendő többi kamattartozásnak levonása után — amennyiben mindezek az illető bérleti vagy haszonbérleti időszakra esnek — a jelen pont­ban említett többi tőketörlesztő tartozást nem fedezi; amennyiben az így kiszámított összeg az utóbb említett tőketörlesztő tartozásokat csak részben fedezi, a fizetés ezen részösszeg erejéig teljesítendő, a fizetési kötelezettségek sorrend­jére nézve pedig a telekkönyvi rangsor irányadó; 11. szolgálati szerződésekből eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari munkaviszonyból eredő tartozásokat is; 12. megbízásból és más hasonló személyes munkateljesítményekre irányuló szerződésekből eredő költség és díjtartozások, ideértve az orvosi, ügyvédi, mérnöki, írói és művészi, alkuszi, köz­­vetítői és ügynöki díjakat, amennyiben az 1914. évi augusztus 1. napja előtt végzett munka­teljesítményekért járnak, a lejárt tartozás huszonöt százaléka erej­éig; 13 az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt szállított ingó dolgok vételára­ címén és az e nap előtt végzett ipari munkateljesítmények ellen­értéke címén fennálló tartozások, havonkint a lejár­t tartozás tíz-tíz százaléka erejéig, amely százalékot mindig a lejárt tartozás eredeti összege után kell számítani, ha ugyanannak az adósnak ugyanazzal a hitelezővel szemben több lejárt tartozása van, a­­tíz százalék mindegyik tartozás után külön számítandó; az első részletet a jelen pont mindegyik esetében a lejárat napján és ha ez az 1914. évi október 15. napja előtti időbe esik, október 15. napján kell megfizetni; 14. a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tartozások, a 13. pont szerint fizetendő részleteken felül is, abban az arányban, amely­ben a munkavállaló a teljesített munkáért az ellenértéket kézhez kapta; 15. idegen vagyon kezeléséből — ideértve az eladási bizományt is — akár a halasztás ideje alatt befolyó akár az azt megelőzően befolyt értékek kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tartásával; továbbá a biztosító társaságok ügynökeinek a biztosító társaságokkal szemben ezen viszonyuk alapján fennálló tarto­zásai, ideértve az e címen fennálló folyószámla­tartozásokat is, a folyószámlás viszonyra vonat­kozó megállapodások sérelme nélkül; 16. az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kö­tött, de a moratórium fennállásának ideje alatt teljesítendő szerződés alapján az elállás jogának gyakorlásából, avagy a szerződés nem teljesíté­séből vagy nem kellő teljesítéséből eredő pénz­­tartozások ; 17. bűncselekményekin­el eredő pénztartozások. Törlesztéses kölcsönnek e rendelet alkalmazás­ban azt kell tekinteni, amelynél a tőke lefizetése előre megállapított törlesztési terv szerint leg­alább tizenöt évre van elosztva. 5. §. A 4. §. 1—3. pontjaiban nem említett ka­matok, amennyiben 1914. évi július hó 31. napja után jártak vagy járnak le, vagy határozott le­járat hiányában 1914. évi augusztus hó 1. nap­jánál nem régibb idő óta folynak, szintén nem esnek az 1. §-ban engedett halasztás alá. A váltókamatok iránti követelés érvényesí­tésére a váltóösszeg érvényesítése tekintetében fennálló szabályokat kell megfelelően alkalmazni; a 2. §. utolsó bekezdésének szabálya ide is ki­terjed. Határozott napon lejáró kamatokat a lejárat­kor és ha ez az 1914. évi október hó 15. napja előtt időbe esik, október hó 15. napján kell megfizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok — eltérő megállapodás sérelme nélkül — két hó­­naponkint utólag fizetendők. Ha a kamat 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idő óta folyik, a két hónapot 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. Ha a kamatot e sza­bályok szerint 1914. évi október hó 15. napja előtt kellene megfizetni, a fizetést október hó 15­ napján kell teljesíteni. 6. §. Betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelye­zett betétekről, ideértve az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt lejárt kamatokat, a betevő — a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — az e rendelettel engedett halasztás ideje alatt csak az alább következő korlátok között rendelkezhetik. Ha a betéti könyvre vagy folyószámlára el­helyezett betét 1914. évi augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő az 1914. évi augusztus hó 1. napja óta folyó egész időre kétszáz koronának, ha pedig kétezer ko­ronát meghaladt, havonkint kétszáz koronának kifizetését követelheti; az utóbbi esetben azon­ban a halasztás egész ideje alatt az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből leg­feljebb tíz százaléknak kifizetését lehet követelni. A folyószámla tulajdonosa betéténe­k kifize­tését összegre való tekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének, üzemi vagy üzleti helyi­ségei bérének, a 4. §. 3. pontjában említett tartozásainak vagy a 4. §. 7. pontja értelmében általa fizetendő biztosítási díjaknak, a 4. §. 12­ és 13. pontjai szerint fizetendő tartozásai­nak, vagy az 5. §. szerint fizetendő kamatoknak kiegyenlítésére, vagy végül mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalatában vagy üzemében anyag- vagy árubeszerzés végett múlhatatlanul szüksége van és az összeget e végből az arra jogosultnak javára utalja át. Az 1. bekezdésben említett, betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekből a be­tevő az őt terhelő adók vagy más köztartozások kiegyenlítéséül vagy az állam kölcsöneire tör­ténő befizetések céljából bármilyen összeget s beszedésükre vagy átvételükre hivatott pénztár­hoz utalhat át. Pénzintézetek vagy betéti üzlettel foglalkozó más cégek és biztosítóintézetek folyószámlára elhelyezett betéteikről összegre való tekintet nélkül rendelkezhetnek, amenynyiben hitelt érdemlően kimutatják, hogy a kívánt összegre a 4. §. 2., 6. és 7. pontja, a jelen 6. vagy a 8. §. értelmében őket terhelő tartozások kiegyen­lítésére szükségük van. A betevő a jelen §. 3., 4. és 5. bekezdésében meghatározott jogával csak úgy élhet, ha a szükségelt összeget — amenynyiben hosszabb felmondási idő kikötve nincs — legalább nyolc nappal előbb írásban bejelenti. Hitelszövetkezeteknél a jelen §. szerint köve­telhető összeg a betét felét egyik esetben sem haladhatja meg. Az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből e napon vagy később kifizetett össze­gek a 2. bekezdés alapján utóbb követelt ösz­­szegekbe beszámíthatók. 7. §. A betéti üzlettel­ foglalkozó intézet vagy más ily cég az e rendelettel engedett halasztásra való hivatkozással nem tagadhatja meg a betevő olyan rendelkezésének a foganatosítását, amelynél fogva betétéből valamely összeg ugyanazon inté­zetnél vagy cégnél más folyószámlának javára h­assék vagy az átutalásra vonatkozó záradékkal ellátott betéti könyvre vitessék át. Az egy más személy javára átutalt összeg felett ez a sze­mély a halasztás ideje alatt csak a közte és a betevő között létrejött és az intézettel vagy céggel között megállapodás korlátain belül és csak annyiban rendelkezhetik, amennyiben arról a betevő átutalás nélkül rendelkezhetett volna, a betevő ebben az esetben megmaradó betéte felett a megfelelő összeg erejéig nem rendelkez­hetik. A betevő a saját folyószámlájára vagy betéti könyvére átutalt összeg kifizetését szin­tén csak ugyanabban a mértékben követelheti, amelyben ezt az átutalás nélkül követelhette volna. ■ Betéti könyvekre elhelyezett tízezer koronánál nem kisebb összeget a betevő ugyanazon intézet­nél vagy cégnél meglevő vagy újonnan nyitandó folyószámlájára utalhat át és e folyószámlái követelése felett úgy rendelkezhetik, mintha az összeg eredetileg is folyószámlán lett volna elhe­lyezve.8. §. Közalapoknak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betétei a felmerült szükség­hez képest, melyet a felügyeletre hivatott kor­mányhatóság állapít meg, — a kikötött fel­mondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelen­tés mellett — korlátlanul kifizetendők. A szükséglet mértékét a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisközségek alapjaira vonat­kozólag ötezer koronát meghaladó összegek tekin­tetében a belügyminiszer, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. 3

Next