Budapesti Közlöny, 1914. október (48. évfolyam, 228-254. szám)
1914-10-01 / 228. szám
1914. október 1. Budapesti Közlöny 3. törlesztéses záloglevélkölcsönöknek folyó kamatai és folyó tőketörlesztő részletei a jelzálogadással szemben, valamint olyan követeléseknek ily kamatai és tőketörlesztő részletei, amely követelések a 2. pontban említett egyéb kötvényeknek kibocsátására alapul szolgálhatnak; 4. vízvezetéki és világítási műveknek, általában közüzemeknek használatáért fizetendő díjak; 5. oly pénztartozások, amelyek az adóst a Vörös Kereszt Egylettel szemben vagy a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére vagy a háború alkalmából másnemű segélynyújtásra rendelt alappal szemben közvetlenül vagy utalványozás alapján terhelik; 6. tartásdíjak és életjáradékok; 7. a biztosítási ügyletből eredő tartozások közül: a) a hadi szolgálatban bekövetkezett halál esetére külön kötött vagy arra külön díj fejében kiterjedő biztosításnál, amennyiben a halál a hadiszolgálat következménye, valamint a katonai szolgálat esetére szóló biztosításnál az egész biztosítási összegnek kifizetése; b) más életbiztosításnál, amely nem esik a 6. pont alá, a biztosítási összeg ötszáz koronáig terjedő részének kifizetése; c) a biztosítónak az a tartozása, amely az életbiztosítási kötvény visszavásárlására vagy az ily kötvény alapján kölcsön folyósítására irányul, kétszáz korona erejéig; d) tűz- és jégkárbiztosításnál, valamint állatbiztosításnál az egész kárösszegnek, minden más kárbiztosításnál a kárösszeg négyszáz koronáig terjedő részének kifizetése; e) az a) pont alá eső életbiztosításnál, valamint a tűz- és a jégkárbiztosításnál és az állatbiztosításnál a díjak fizetése egészen, minden más kárbiztosításnál és a baleset elleni biztosításnál a díjak fizetése abban az arányban, amelyben a biztosítási összeg a biztosító által a d) illetőleg a b) pont értelmében fizetendő legmagasabb összeghez áll; az ilyen biztosítási díjak fedezetéül adott partok és az ilyen biztosítási díjak címén fennálló folyószámla-tartozások — a folyószámlas viszonyra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül — szintén ki vannak véve a moratórium alól; f) a viszontbiztosítónak a biztosításból eredő tartozásai az a).—d). pontok értelmében a biztosító által fizetendő összegek arányában, továbbá az a) pont alá eső életbiztosításon, a tűzés a jégkár biztosításon és az állatbiztosításon alapuló viszontbiztosítási díjak egész összegükben, az egyéb ágbeli viszontbiztosítási díjak pedig abban az arányban, amelyben a biztosított a biztosítási díjakat fizetni köteles; 8. bértartozások, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik és nem részesül szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben; ha a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül, a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő; 9. haszonbértartozások; 10. bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlanokon jelzálogjoggal biztosított s a 3. pont alá nem eső törlesztéses kölcsönöknek folyó tőketörlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben, kivéve ha a kötelezett igazolja, hogy a tényleg befolyt bér vagy haszonbér az ingatlant terhelő köztartozásoknak, a 3. pont értelmében fizetendő kamatoknak és tőketörlesztő részleteknek, végül az ingatlant terhelő s az 5. §. értelmében fizetendő többi kamattartozásnak levonása után — amennyiben mindezek az illető bérleti vagy haszonbérleti időszakra esnek — a jelen pontban említett többi tőketörlesztő tartozást nem fedezi; amennyiben az így kiszámított összeg az utóbb említett tőketörlesztő tartozásokat csak részben fedezi, a fizetés ezen részösszeg erejéig teljesítendő, a fizetési kötelezettségek sorrendjére nézve pedig a telekkönyvi rangsor irányadó; 11. szolgálati szerződésekből eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari munkaviszonyból eredő tartozásokat is; 12. megbízásból és más hasonló személyes munkateljesítményekre irányuló szerződésekből eredő költség és díjtartozások, ideértve az orvosi, ügyvédi, mérnöki, írói és művészi, alkuszi, közvetítői és ügynöki díjakat, amennyiben az 1914. évi augusztus 1. napja előtt végzett munkateljesítményekért járnak, a lejárt tartozás huszonöt százaléka erejéig; 13 az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt szállított ingó dolgok vételára címén és az e nap előtt végzett ipari munkateljesítmények ellenértéke címén fennálló tartozások, havonkint a lejárt tartozás tíz-tíz százaléka erejéig, amely százalékot mindig a lejárt tartozás eredeti összege után kell számítani, ha ugyanannak az adósnak ugyanazzal a hitelezővel szemben több lejárt tartozása van, atíz százalék mindegyik tartozás után külön számítandó; az első részletet a jelen pont mindegyik esetében a lejárat napján és ha ez az 1914. évi október 15. napja előtti időbe esik, október 15. napján kell megfizetni; 14. a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tartozások, a 13. pont szerint fizetendő részleteken felül is, abban az arányban, amelyben a munkavállaló a teljesített munkáért az ellenértéket kézhez kapta; 15. idegen vagyon kezeléséből — ideértve az eladási bizományt is — akár a halasztás ideje alatt befolyó akár az azt megelőzően befolyt értékek kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tartásával; továbbá a biztosító társaságok ügynökeinek a biztosító társaságokkal szemben ezen viszonyuk alapján fennálló tartozásai, ideértve az e címen fennálló folyószámlatartozásokat is, a folyószámlás viszonyra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül; 16. az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött, de a moratórium fennállásának ideje alatt teljesítendő szerződés alapján az elállás jogának gyakorlásából, avagy a szerződés nem teljesítéséből vagy nem kellő teljesítéséből eredő pénztartozások ; 17. bűncselekményekinel eredő pénztartozások. Törlesztéses kölcsönnek e rendelet alkalmazásban azt kell tekinteni, amelynél a tőke lefizetése előre megállapított törlesztési terv szerint legalább tizenöt évre van elosztva. 5. §. A 4. §. 1—3. pontjaiban nem említett kamatok, amennyiben 1914. évi július hó 31. napja után jártak vagy járnak le, vagy határozott lejárat hiányában 1914. évi augusztus hó 1. napjánál nem régibb idő óta folynak, szintén nem esnek az 1. §-ban engedett halasztás alá. A váltókamatok iránti követelés érvényesítésére a váltóösszeg érvényesítése tekintetében fennálló szabályokat kell megfelelően alkalmazni; a 2. §. utolsó bekezdésének szabálya ide is kiterjed. Határozott napon lejáró kamatokat a lejáratkor és ha ez az 1914. évi október hó 15. napja előtt időbe esik, október hó 15. napján kell megfizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok — eltérő megállapodás sérelme nélkül — két hónaponkint utólag fizetendők. Ha a kamat 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idő óta folyik, a két hónapot 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. Ha a kamatot e szabályok szerint 1914. évi október hó 15. napja előtt kellene megfizetni, a fizetést október hó 15 napján kell teljesíteni. 6. §. Betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekről, ideértve az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt lejárt kamatokat, a betevő — a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — az e rendelettel engedett halasztás ideje alatt csak az alább következő korlátok között rendelkezhetik. Ha a betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betét 1914. évi augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő az 1914. évi augusztus hó 1. napja óta folyó egész időre kétszáz koronának, ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonkint kétszáz koronának kifizetését követelheti; az utóbbi esetben azonban a halasztás egész ideje alatt az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből legfeljebb tíz százaléknak kifizetését lehet követelni. A folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre való tekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének, üzemi vagy üzleti helyiségei bérének, a 4. §. 3. pontjában említett tartozásainak vagy a 4. §. 7. pontja értelmében általa fizetendő biztosítási díjaknak, a 4. §. 12 és 13. pontjai szerint fizetendő tartozásainak, vagy az 5. §. szerint fizetendő kamatoknak kiegyenlítésére, vagy végül mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalatában vagy üzemében anyag- vagy árubeszerzés végett múlhatatlanul szüksége van és az összeget e végből az arra jogosultnak javára utalja át. Az 1. bekezdésben említett, betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekből a betevő az őt terhelő adók vagy más köztartozások kiegyenlítéséül vagy az állam kölcsöneire történő befizetések céljából bármilyen összeget s beszedésükre vagy átvételükre hivatott pénztárhoz utalhat át. Pénzintézetek vagy betéti üzlettel foglalkozó más cégek és biztosítóintézetek folyószámlára elhelyezett betéteikről összegre való tekintet nélkül rendelkezhetnek, amenynyiben hitelt érdemlően kimutatják, hogy a kívánt összegre a 4. §. 2., 6. és 7. pontja, a jelen 6. vagy a 8. §. értelmében őket terhelő tartozások kiegyenlítésére szükségük van. A betevő a jelen §. 3., 4. és 5. bekezdésében meghatározott jogával csak úgy élhet, ha a szükségelt összeget — amenynyiben hosszabb felmondási idő kikötve nincs — legalább nyolc nappal előbb írásban bejelenti. Hitelszövetkezeteknél a jelen §. szerint követelhető összeg a betét felét egyik esetben sem haladhatja meg. Az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből e napon vagy később kifizetett összegek a 2. bekezdés alapján utóbb követelt öszszegekbe beszámíthatók. 7. §. A betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég az e rendelettel engedett halasztásra való hivatkozással nem tagadhatja meg a betevő olyan rendelkezésének a foganatosítását, amelynél fogva betétéből valamely összeg ugyanazon intézetnél vagy cégnél más folyószámlának javára hassék vagy az átutalásra vonatkozó záradékkal ellátott betéti könyvre vitessék át. Az egy más személy javára átutalt összeg felett ez a személy a halasztás ideje alatt csak a közte és a betevő között létrejött és az intézettel vagy céggel között megállapodás korlátain belül és csak annyiban rendelkezhetik, amennyiben arról a betevő átutalás nélkül rendelkezhetett volna, a betevő ebben az esetben megmaradó betéte felett a megfelelő összeg erejéig nem rendelkezhetik. A betevő a saját folyószámlájára vagy betéti könyvére átutalt összeg kifizetését szintén csak ugyanabban a mértékben követelheti, amelyben ezt az átutalás nélkül követelhette volna. ■ Betéti könyvekre elhelyezett tízezer koronánál nem kisebb összeget a betevő ugyanazon intézetnél vagy cégnél meglevő vagy újonnan nyitandó folyószámlájára utalhat át és e folyószámlái követelése felett úgy rendelkezhetik, mintha az összeg eredetileg is folyószámlán lett volna elhelyezve.8. §. Közalapoknak folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betétei a felmerült szükséghez képest, melyet a felügyeletre hivatott kormányhatóság állapít meg, — a kikötött felmondási idő épségben tartása, de legalább nyolc nappal előbb történt írásbeli bejelentés mellett — korlátlanul kifizetendők. A szükséglet mértékét a rendezett tanácsú városok, a nagy- és kisközségek alapjaira vonatkozólag ötezer koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszer, ötezer koronát meg nem haladó összegek tekintetében a vármegye alispánja állapítja meg. 3