Budapesti Közlöny, 1916. július (50. évfolyam, 148-173. szám)
1916-07-01 / 148. szám
. t.-c. 13. §-ában szabályozott előmenetel biztosítása céljából szükséges. 6. §. A söradónak az 1899. évi XIX. t.-c. 1. §-ában megállapított tétele a termelt sörlé minden hektoliterje és a százfokú cukormérő minden foka (hektoliterfok extrakttartalom) után 110 fillérre emeltetik fel, a pénzügyminister által hirdetményileg közzéteendő attól a naptól fogva, amely napona söradó tétele a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban ugyanilyen összegben állapíttatik meg. E naptól fogva hatályon kívül helyeztetik a söradópótlékról szóló 1899. évi XXIII. törvénycikk — és a söradóról szóló 1899. évi XIX. törvénycikk 1. §.-ának harmadik bekezdésében megállapított adóleengedésektől eltérőleg valamennyi sörfőzde olyan adóleengedésben részesül, amely egy-egy termelési időszakban, vagyis az egyik év szeptember havának 1-ső napjától a közvetlenül rákövetkező év augusztus havának utolsó napjáig terjedő idő alatt elért első 10.000 hektoliterfok extrakttartalom termelésig 20%-ot, további 30.000 hektoliterfok extrakttartalom termelésig 15%-ot, további 30.000 hektoliterfok extrakttartalom termelésig 10%-ot és további 30 000 hektoliterfok extrakttartalom termelésig 6%-ot tesz ki. A 100.000 hektoliterfok extrakttartalommal nagyobb termelés után további adóleengedésnek nincs helye, de a 100.000 hektoliterfok extrakttartalom termelésig élvezett leengedések nem térítendők vissza. Attól a naptól fogva, amely napon a söradó tétele a termelt sörlé minden hektárliterfoka után 110 fillérre emeltetik fel, az 1899. évi XIX. törvénycikkben a sörnek a vámvonalon át adóvisszatérítés mellett való kivitelére vonatkozólag foglalt rendelkezések akként módosulnak, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben a vámvonalon át kivitt sör után az 1899. évi XIX. t.-c. értelmében hektoliterenkint 3 K 40 f kerül visszatérítésre, hektoliterenkint 11 K visszatérítés fog engedélyeztetni, azokban az esetekben pedig, amelyekben az adóvisszatérítés az 1899. évi XIX. t.-c. értelmében a 34 filléres adótétel alapul vétele mellett számíttatik ki, a kiszámítás alapjául 110 fillér fog szolgálni és az utóbbi esetben az átlagos extakttartalom kiszámításánál mutatkozó és egy tizedrész foknál kisebb törtrészek is figyelembe veendők. A pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a sörfőzők üzleti helyiségeiben levő, illetőleg oda visszakerült megromlott sör után, az államkincstár biztosítására szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett, a befizetett vagy hitelezett söradónak teljes vagy részbeni visszatérítését, illetőleg leírását engedélyezhesse és hogy a készpénzben előlegesen befizetett söradóra nézve kamatleszámítolást többé ne engedélyezzen. 7. §. A tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló 1907. évi VI. törvénycikkben foglalt rendelkezések hatálya az 1917. évre meghosszabbíttatik. 8 §. Jelen törvény 1916. évi július 1-én lép életbe, de az 1—5. §-okban foglalt rendelkezések hatálya az 1916/17. évi állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszűnik. A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztizenhatodik évi junius hó huszonnyolcadik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Gróf Tisza István s. k. a császári és apostoli királyi Felsége méltóztatott legkegyelmesebben adományozni, a háborúban kitűnő szolgálatuk elismeréséül : a Ferencz József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján: Dworatc Ede igazgató-helyettesnek, nyug. 3. oszt. iill. főmérnöknek; Erhardt Gyula és Kraft Ernő főmérnököknek, old. gépépit. mérnököknek ; Scharbert Gyula főmérnök, nyug. 1. oszt. hajóépit mérnöknek; a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Schlesinger János nyug. 2. oszt. hajóépit. mérnöknek; az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Loppel József és Bonifazio Ulrik művezetőknek; Blazio János hosszujáratú hajóskapitánynak, a XX. gőzös első kapitányának; a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Schmeisser Hubert gépépítészmesternek; Lazzarin Zamaria a XX. gőzös másodkapitányának ; Sternisehan Modest 1. oszt. gépésznek, a XX. gőzös első gépészének; az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Bissarc Arthur 2. oszt. gépésznek, a XX. gőzös másodgépészének; megparancsolni, hogy a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassák: az ellenséggel szemben kitűnő szolgálatuk elismeréséül: lovag Förster Miksa nyug. korvettkapitánynak; Funk Richárd sorhajóhadnagynak; adományozni: az ellenséggel szemben különösen kötelességhű szolgálatukért: a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Rohrer János főtörzsi öregmesternek; Miokovich Tamás főtörzskormányosnak; Sawicki József törzstávirómesternek; Radonicich Lukács törzshajómesternek és Schotter Ferenc hajómester, távirómesternek kinevezni: dr. Horlivy György ideiglenes fregattorvost tényleges fregattorvossá. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi június hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározásával a hadiforgalom terén teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Medveczky Árpád m. kir. államvasuti főellenőrnek, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül, Vlad János a 63. tart. táv. forg. osztagnál beosztott m. kir. posta- és távirdaszámvizsgálónak, az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül Csébi Gyula a m. kir. Folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnál alkalmazott hajóskapitánynak a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, végül az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül Horváth József, a 600. sz. hadt. postahivatalnál beosztott m. kir. posta- és távirdatisztnek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Mária Jozefa főhercegasszony , cs. és kir. fensége 1916. évi junius 21-én kelt magas elhatározásával gróf Chorinsky Károlyné szül. Magyar-Szögyéni és Szolgaegyházai Szögyény- Marich grófnőnek, ns. Lukács Györgyné szül. Perényi Perényi Marjorie bárónőnek és Saál gróf Somssich Gézáné szül. Magyar-Szögyéni és Szólgaegyházai Szögyény-Marich grófnőnek a 2 csillagkeresztrendet kegyesen adományozni méltóztatott. A cs. és kir. Ház és a külügyek ministere a cs. és kir. Ház és a külügyek ministeriuma számvevőségi hivatalainak létszámában Hochfilzer Miksa számtisztet számvizsgálóvá, továbbá Eckmann Frigyes és Zák Frigyes számgyakornokokat, valamint Hanisch Győző tűzmester, számgyakornokjelöltet létszámfeletti számsegédekké nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Ulm László oki. középiskolai tanárt az iglói m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző-intézethez a X. fizetési osztályba állami tanitóképző-intézeti segédtanárrá kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter kinevezte Szláboczky Pál nyíregyházi ág. hitv. ev. elemi népiskolai tanítót a nyíregyházi állami elemi iskolai tanitóképző-intézethez nevelővé. A m. kir. földmivelésügyi minister a vezetése alatt álló ministérium központi segédhivatali tiszti személyzetének létszámában Kartali József ministeri irodasegédtisztet ministeri irodatisztté kinevezte. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Grigássy Lajos jogszigorló, máramarosszigeti lakost a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségű segélydíjas joggyakornokká kinevezte. Glück Géza budapesti illetőségű jelenleg reichenbergi lakos családi nevének »Gerendái« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 83.919. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 2.III/1916. M. E. számú rendelete, az 1750/1916. M. E. számú rendeletben megszabott vásárlási igazolványokról és őrlési tanúsítványokról, valamint a lakosságnak gabonával és liszttel való hatósági ellátásáról és a terményfeleslegek bejelentéséről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján az 1916. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről 1750/1916. M. E. szám alatt kiadott rendeletében megszabott vásárlási igazolványok és őrlési tanúsítványok, valamint a lakosságnak gabonával és liszttel való hatósági ellátása és a terményfeleslegek bejelentése tárgyában a következőket rendeli: I. Vásárlási igazolvány a házi szükségletre terményeknek és a gazdasági szükségletre búzának beszerzéséhez. 1 §Az 1750/1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlöny 1916. évi május hó 31-én megjelent 125. számában) 5. §-a értelmében vásárlásra jogosult termelő és nem termelő saját házi szükségletére búzát, rozsot, kétszerest, kölest és árpát, gazdasági szükségletére pedig búzát készáruvétel útján minden közvetítő kizárásával, termelőtől csakis a lakása helyének községi elöljárósága (polgármestere) által részére a jelen rendelethez A) mellékletként csatolt mintának megfelelő űrlapon kiállított vásárlási igazolvánnyal vásárolhat és pedig csak annak a községnek (városnak) területén,, amelynek elöljárósága (polgármestere) a vásárlási igazolványt kiállította, valamint az illető törvényhatósághoz tartozó azon községek (városok) területén, amelyekre a kereskedelemügyi miniszter a vásárlási igazolvány hatályát az idézett rendelet 5. §-ának 2. bekezdése alapján esetleg kiterjeszti. A fél a vásárlási igazolvány kiállítását akár az 1916. évi augusztus hó 16. napjától 1917. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időre számított házi szükséglet, valamint a búzából való gazdasági szükséglet egész mennyiségének egy tételben, akár meghatározott, de 100 kg-nál nem kisebb részletekben való megvásárlására.