Budapesti Közlöny, 1917. július (51. évfolyam, 149-174. szám)
1917-07-01 / 149. szám
2_______________ _ _______ fedezésére szolgáló és az Országos Hadigondozó Hivatal kezelése alatt álló »Hadiárvaalap« részére az 1917/18. évre szóló javadalmazásként összesen 1.500.000 K-t engedélyezhssen. 1/ 18. §. A kormánynak az intézkedése, amelylyel az állami, vármegyei, államvasúti és egyéb közszolgálati alkalmazottak részére a legszükségesebb ruházati és egyéb felszerelési cikkek beszerezhetése céljából egyszers mindenkorra szóló ruházatbeszerzési segélyeket engedélyezett, jóváhagyatik. _ ___ 3 §• ............._ Felhatalmaztatik a kormány, hogy az 1917. évre rendeleti uton megállapítandó egyszeri segélyeket engedélyezhessen az állami és vármegyei nyugdíjasok, az állami és vármegyei alkalmazottak özvegyei és születlen árvái, az 1848/49-iki honvéd nyugdíjasok és az 1848/49-iki honvédeknek nyugdíjban részesülő özvegyei részére, továbbá mindazoknak a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és szülőtlen árváknak is, akik az országos tanári nyugdíjintézet, az országos tanítói nyugdíj - és gyámintézet, a m. kir. államvasutak nyugdíjintézete vagy nyugdérpénztára, a községi és közorvosok nyugdíjintézete vagy valamely törvényhatósági vagy községi nyugdíjalap (nyugdíjintézet) terhére állandó ellátást (nyugdíjat, nyugbért, özvegyi nyugdíjat, özvegyi segélypénzt, nevelési járulékot, nevelési pótlékot, árvasegélypénzt, gyemeksegélyt) élveznek. 10. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy az V—XI. fizetési osztályokba tartozó és tényleges szolgálatban álló állami tisztviselőknek, valamint a m. kir. államvasúti alkalmazottak AJ táblázatának III—• VII. fizetési osztályaiba tartozó és tényleges szolgálatban álló államvasúti tisztviselőknek nyugalomba helyeztetésükig az állami költségvetéssel megállapított személyzeti létszámon felül való vezetését elrendelhesse és az ennek folytán megüresedett állásokat betölthesse abban az esetben, ha az illető tisztviselő a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte és ha abban a fizetési osztályban, amelybe a létszámon felül való vezetés elrendelésének időpontjában tartozik, valóságos minőségben legalább három évet töltött. I 11 §.Felhatalmaztatik a kormány, hogy az V—XI- fizetési osztályokba tartozó állami és vármegyei tisztviselőknél az egyes fizetési osztályok keretén belül a magasabb fizetés természetével bíró illetményekre igényt adó szolgálati időt (várakozási időt), amennyiben az három évet meghaladna, 1917. évi július hó 1-jétől számítandó hatálylyal rendeleti uton három évre szállíthassa le, továbbá, hogy a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett alkalmazott állami altiszteknél és szolgáknál a magasabb fizetés természetével biró illetményekre igényt adó szolgálati időt (várakozási időt), amenynyiben az három évet meghaladna és amennyiben és ahol az indokoltnak mutatkozik, 1917. évi július hó 1-jétől számítandó hatálylyal rendeleti uton három évben állapíthassa meg. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy a pénzügyministerrel egyetértőleg a m. kir. államvasúti alkalmazottak A) és B) táblázataiba tartozó alkalmazottaknál, valamint a posta-, távírda- és távbeszélő-alkalmazottak A), B) és C) táblázataiba tartozó alkalmazottaknál a magasabb összegű fizetés természetével bíró illetményekre igényt adó várakozási időket, ott ahol a mai várakozási idők túlságosan hosszúaknak bizonyultak, rendeleti úton megfelelően, de legfeljebb egy-egy évvel leszállíthassa. A IV—XI. fizetési osztályokba tartozó azoknál az állami tisztviselőknél, akik a legközelebbi magasabb fizetési osztályba sorozott állásnak címével és jellegével vannak vagy voltak felruházva, az erre a magasabb állásra történt kinevezés esetén, a cím és jelleg birtokában töltött időnek az 1914. évi július hó 25-ét követő időre eső része a magasabb összegű fizetés természetével bíró illetményekre való igény szempontjából beszámítandó. 12. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az állami ■lisztviselők létszámviszonyait az 1914/15. évi állami költségvetésben rendszeresített állások számát véve alapul, újból rendezhesse olyképen, hogy az egyes tisztviselői csoportoknál a magasabb és az alacsonyabb fizetési osztályú állások számának egymáshoz való aránya megfeleljen annak az aránynak, amely arány az illető tisztviselői csoport részére rendszeresített állásoknak az egyes fizetési osztályok közötti megosztására nézve a létszám legutóbbi rendezése alkalmával az állami költségvetés utján megállapittatott. 13. §. I. A kir. kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott kir. ítélőtáblái bíráknak az 1907. évi I. törvénycikk 2. §-ában megállapitott száma 18-ra, a kir. kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököknek az 1912. évi VII. törvénycikk 11. §-ában megállapitott száma szintén 18-ra emelkedik. II. Az első folyamodásu kir. bíróságokhoz kinevezett törvényszéki tanácselnökök (1912. évi LIV. t.-c. 81. §-a), törvényszéki bírák, járásbirák, továbbá a telekkönyvi betétszerkesztő bírák, valamint a kir. ügyészségekhez kinevezett ügyészek együttes létszáma az 1908. évi VI. t.-c. 1. §-ától és az 1914/15. évre szóló állami költségvetéstől eltérőleg az egyes fizetési osztályokban a következőképen állapittatik meg : a VI. fizetési osztályban : 330 kir. törvényszéki tanácselnök, kir. ítélőtáblás bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és kir. főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott kir. ügyész ; a VII. fizetési osztályban : 1050 kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és kir. ügyész ; a VIII. fizetési osztályban : 1343 kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és kir. ügyész. Az eddig rendszeresítve volt kir. albirói és kir. alügyészi állások megüresedésükkel megszűnnek. Az egyes fizetési osztályokra a jelen törvénynyel megállapított létszám csak külön törvénynyel vagy a költségvetési törvénynyel változtatható meg. III. Az igazságügyminiszer felhatalmaztatik, hogy az I. és II. alatt felsorolt állásoknak betöltése iránt az 1914/15. évre szóló állami költségvetés részletes előirányzatában az egyes fizetési osztályokra nézve megállapított személyi létszámoktól eltérőleg a létszámok fentebb megállapított keretében intézkedhessék. Az igazságügyminiszer továbbá felhatalmaztatik, hogy a bírósági jegyzői állásokat az 1914/15. évre szóló állami költségvetés részletes előirányzatától eltérőleg akkor töltse be, hogy ez állásoknak fele a X., a másik fele pedig a IX. fizetési osztályba jusson. A bírósági jegyzőkre vonatkozó ezt a rendezést három költségvetési évre felosztott egyenlő részletekben kell végrehajtani. A jelen, szakaszban adott felhatalmazás alapján betöltött állások járandóságát az illető cím személyi járandóságainak rovatán, esetleg túlkiadásként kell utalványozni s az állások rendszeresítését az 1917/18. évi zárszámadásban akkor is indokolni kell, ha a velük egybekötött járandóságok utalványozása az illető rovaton tulkiadást nem is idézett elő. 14. §. Az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról rendelkező 1912. évi XXXV. törvénycikknek egyes rendelkezései — a m. kir. ministerium által, a háromnál több gyermekkel biró állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak részére, a családi pótlékot helyettesítő rendkívüli évi segély engedélyezése tárgyában 1915. évi augusztus hó 11-én 2.973/M. E. szám alatt kibocsátott rendeletnek egyidejű hatályon kívül helyezése mellett — az alábbiak szerint módosíttatnak, illetőleg egészittetnek ki. I. Az 1912. évi XXXV. törvénycikk 2. §-ában felsorolt alkalmazottakon kívül 1917. évi július hó 1-jétől kezdve családi pótlék jár a tényleges szolgálatban álló következő alkalmazottaknak is : 1. az I., II., III. és IV. fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselőknek; 2. a főispánoknak és Budapest székesfőváros főpolgármesterének; 3. az államvasuti rendszerű I. fizetési osztályba tartozó állami vasgyári, állami kőszénbányászati és m. kir. államvasuti tisztviselőknek ; 4. a fizetési osztályba nem sorozott, de rendszeresített állásokon állandó évi fizetéssel alkalmazott vármegyei tisztviselőknek ; 5. a szabályszerűen szervezett lelkészségekben működő magasabb képesítésű lelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészítés nélkül a 3000 koronát meg nem haladja; 6. a szabályszerűen szervezett lelkészségekben működő kisebb képesítésű lelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészítés nélkül a 2200 koronát meg nem haladja ; 7. a szabályszerűen alkalmazott segédlelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészítés nélkül az 1000 koronát meg nem haladja; 8. azoknak a hitoktatóknak, akik kizárólag hitoktatással foglalkoznak és illetményeiket egészben vagy részben az államkincstártól kapják; 9. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerőkkel működő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti stb.) felső- és középfokú tanintézetek rendes, rendkívüli, segéd- és helyettes tanárainak, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek; 10. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerőkkel működő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti stb.) polgári iskolák rendes, segéd- és megbízott tanítóinak és tanítónőinek, amennyiben a fizetéskiegészitő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek ; 11. az 1913. évi XVI. törvénycikk alapján fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti stb.) elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanítóknak és tanítónőknek, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek 12, az 1913. évi XL. törvénycikk alapján fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti stb.) óvodáknál alkalmazott rendes óvónőknek, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek; 13. a községi orvosoknak és a körorvosoknak; 14. a községi jegyzőknek, a körjegyzőknek, valamint az 1913 : LX. törvénycikk 3. spában előírt feltételeknek megfelelő községi segédjegyzőknek; 15. a községi mérnököknek, a községi állatorvosoknak és a közállatorvosoknak, valamint a községi közkórházaknál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselőknek; 16. a rendszeresített állandó állásra élethossziglan megválasztott és tisztviselői teendőket ellátó egyéb községi közigazgatási alkalmazottaknak és a községi közkórházaknál állandóan alkalmazott díjnokoknak; 17. az 1915. évi 2.378/M. E. számú szabályrendelet határozmányai alá tartozó állami kezelőknek és kezelőnőknek; 18. a vármegyei közkórházaknál állandóan alkalmazott díjnokoknak. II. A családi pótlék szempontjából az 1912: XXXV. törvénycikk 2. §-ában, valamint a fenti I. pontban felsorolt alkalmazottak 1917. évi julius hó 1-jétől kezdve négy csoportba soroztatnak. Az első csoportba tartoznak az 1912 : XXXV. törvénycikk 2. §-ában emlitett első csoport 1—12. pontjai és az ugyanott emlitett második csoport 1. pontja, valamint a fenti I. 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 15. pontok alatt felsorolt alkalmazottak, a vármegyei utbiztosok kivételével. A második csoportba tartoznak a vármegyei utbiztosok és az 1912: XXXV. törvénycikk 2. §-ában említett második csoport 2. és 7. pontjai, valamint a fenti I. 16., 17. és 18. pontok alatt felsorolt alkalmazottak, továbbá az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál rendszeres illetmények élvezetében álló altisztek, valamint a posta-, távirda- és távbeszélőalkalmazottak CJ táblázatának 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. csoportjaiba és az államvasúti alkalmazottak B) táblázatának 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 16. csoportjaiba tartozó alkalmazottak. A harmadik csoportba tartoznak az 1912: XXXV. törvénycikk 2. §-ában említett második csoport 3., 4., 5. és 6. pontjai alatt felsorolt alkalmazottak közül azok, akik nem soroztattak a fenti második csoportba, továbbá az államvasutak- Budapesti Közlöny 1917. julius 1.