Budapesti Közlöny, 1917. július (51. évfolyam, 149-174. szám)

1917-07-01 / 149. szám

2_______________ _ _______ fedezésére szolgáló és az Országos Hadigondozó Hivatal kezelése alatt álló »Hadiárvaalap« részére az 1917/18. évre szóló javadalmazásként összesen 1.500.000 K-t engedélyezhssen. 1/ 1­8. §. A kormánynak az intézkedése, amelylyel az állami, vármegyei, államvasúti és egyéb közszolgálati al­kalmazottak részére a legszükségesebb ruházati és egyéb felszerelési cikkek beszerezhetése céljából egyszers mindenkorra szóló ruházatbeszerzési segé­lyeket engedélyezett, jóváhagyatik. _ ___ 3­ §• ............._ Felhatalmaz­tatik a kormány, hogy az 1917. évre rendeleti uton megállapítandó egyszeri segélye­ket engedélyezhessen az állami és vármegyei nyug­díjasok, az állami és vármegyei alkalmazottak öz­vegyei és születlen árvái, az 1848/49-iki honvéd nyugdíjasok és az 1848/49-iki honvédeknek nyug­díjban részesülő özvegyei részére, továbbá mind­azoknak a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és szülőt­len árváknak is, akik az országos tanári nyugdíj­­­intézet, az országos tanítói nyugdíj - és gyámintézet, a m. kir. államvasutak nyugdíjintézete vagy nyug­­dérpénztára, a községi és közorvosok nyugdíjinté­zete vagy valamely törvényhatósági vagy községi nyugdíjalap (nyugdíjintézet) terhére állandó ellá­tást (nyugdíjat, nyugbért, özvegyi nyugdíjat, öz­vegyi segélypénzt, nevelési járulékot, nevelési pót­lékot, árvasegélypénzt, gyemeksegélyt) élveznek. 10. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy az V—XI. fizetési osztályokba tartozó és tényleges szolgálat­ban álló állami tisztviselőknek, valamint a m. kir. államvasúti alkalmazottak AJ táblázatának III—• VII. fizetési osztályaiba tartozó és tényleges szol­gálatban álló államvasúti tisztviselőknek nyuga­lomba helyeztetésükig az állami költségvetéssel megállapított személyzeti létszámon felül való vezetését elrendelhesse és az ennek folytán meg­üresedett állásokat betölthesse abban az esetben, ha az illető tisztviselő a beszámítható javadalma­zással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szol­gálati idejét betöltötte és ha abban a fizetési osz­tályban, amelybe a létszámon felül való vezetés elrendelésének időpontjában tartozik, valóságos minőségben legalább három évet töltött. I 11­ §­.Felhatalmaztatik a kormány, hogy az V—XI- fizetési osztályokba tartozó állami és vármegyei tisztviselőknél az egyes fizetési osztályok keretén belül a magasabb fizetés természetével bíró illet­ményekre igényt adó szolgálati időt (várakozási időt), amennyiben az három évet meghaladna, 1917. évi július hó 1-jétől számítandó hatálylyal rende­leti uton három évre szállíthassa le, továbbá, hogy a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) mellett alkalmazott állami altiszteknél és szolgáknál a magasabb fizetés természetével biró illetményekre igényt adó szolgálati időt (várakozási időt), ameny­­nyiben az három évet meghaladna és amennyiben és ahol az indokoltnak mutatkozik, 1917. évi jú­lius hó 1-jétől számítandó hatálylyal rendeleti uton három évben állapíthassa meg. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy a pénzügyministerrel egyetértőleg a m. kir. államvasúti alkalmazottak A) és B) táblázataiba tartozó alkalmazottaknál, valamint a posta-, táv­írda- és távbeszélő-alkalmazottak A), B) és C) táb­lázataiba tartozó alkalmazottaknál a magasabb összegű fizetés természetével bíró illetményekre igényt adó várakozási időket, ott ahol a mai vára­kozási idők túlságosan hosszúaknak bizonyultak, rendeleti úton megfelelően, de legfeljebb egy-egy évvel leszállíthassa. A IV—XI. fizetési osztályokba tartozó azoknál az állami tiszt­viselőknél, akik a legközelebbi maga­sabb fizetési osztályba sorozott állásnak címével és jellegével vannak vagy voltak felruházva, az erre a magasabb állásra történt kinevezés esetén, a cím és jelleg birtokában töltött időnek az 1914. évi július hó 25-ét követő időre eső része a magasabb összegű fizetés természetével bíró illetményekre való igény­ szempontjából beszámítandó. 12. §. A kormány felhatalmaztatik, hogy az állami ■lisztviselők létszámviszonyait az 1914/15. évi állami költségvetésben rendszeresített állások szá­mát véve alapul, újból rendezhesse olyképen, hogy az egyes tisztviselői csoportoknál a magasabb és az alacsonyabb fizetési osztályú állások számá­nak egymáshoz való aránya megfeleljen annak az aránynak, amely arány az illető tisztviselői cso­port részére rendszeresített állásoknak az egyes fizetési osztályok közötti megosztására nézve a létszám legutóbbi rendezése alkalmával az állami költségvetés utján megállapittatott. 13. §. I. A kir. kúriai bírói címmel és jelleggel fel­ruházott kir. ítélőtáblái bíráknak az 1907. évi I. törvénycikk 2. §-ában megállapitott száma 18-ra, a kir. kúriai bírói címmel és jelleggel fel­ruházott kir. törvényszéki elnököknek az 1912. évi VII. törvénycikk 11. §-ában megállapitott száma szintén 18-ra emelkedik. II. Az első folyamodásu kir. bíróságokhoz ki­nevezett törvényszéki tanácselnökök (1912. évi LIV. t.-c. 81. §-a), törvényszéki bírák, járásbirák, továbbá a telekkönyvi betétszerkesztő bírák, valamint a kir. ügyészségekhez kinevezett ügyészek együttes létszáma az 1908. évi VI. t.-c. 1. §-ától és az 1914/15. évre szóló állami költségvetéstől el­­térőleg az egyes fizetési osztályokban a következő­­képen állapittatik meg : a VI. fizetési osztályban : 330 kir. törvényszéki tanácselnök, kir. ítélőtáblás bírói címmel és jel­leggel felruházott kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és kir. főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott kir. ügyész ; a VII. fizetési osztályban : 1050 kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és kir. ügyész ; a VIII. fizetési osztályban : 1343 kir. törvény­­széki biró, kir. járásbiró, telekkönyvi betétszer­kesztő biró és kir. ügyész. Az eddig rendszeresítve volt kir. albirói és kir. alügyészi állások megüresedésükkel megszűnnek. Az egyes fizetési osztályokra a jelen törvény­nyel megállapított létszám csak külön törvénynyel vagy a költségvetési törvénynyel változtatható meg. III. Az ig­azságügyminiszer felhatalmaztatik, hogy az I. és II. alatt felsorolt állásoknak betöltése iránt az 1914/15. évre szóló állami költségvetés részletes előirányzatában az egyes fizetési osz­tályokra nézve megállapított személyi létszámok­tól eltérőleg a létszámok fentebb megállapított keretében intézkedhessék. Az igazságügyminiszer továbbá felhatalmaztatik, hogy a bírósági jegyzői állásokat az 1914/15. évre szóló állami költségvetés részletes előirányzatától eltérőleg akkor töltse be, hogy ez állásoknak fele a X., a másik fele pedig a IX. fizetési osztályba jusson. A bírósági jegyzőkre vonatkozó ezt a rendezést három költségvetési évre felosztott egyenlő részletekben kell végrehajtani. A jelen, szakaszban adott felhatalmazás alapján betöltött állások járandóságát az illető cím sze­mélyi járandóságainak rovatán, esetleg túlkiadás­­ként kell utalványozni s az állások rendszeresítését az 1917/18. évi zárszámadásban akkor is indokolni kell, ha a velük egybekötött járandóságok utal­ványozása az illető rovaton tulkiadást nem is idézett elő. 14. §. Az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazot­tak családi pótlékáról rendelkező 1912. évi XXXV. törvénycikknek egyes rendelkezései — a m. kir. ministerium által, a háromnál több gyermekkel biró állami, vármegyei és államvasuti alkalmazot­tak részére, a családi pótlékot helyettesítő rend­kívüli évi segély engedélyezése tárgyában 1915. évi augusztus hó 11-én 2.973/M. E. szám alatt kibocsátott rendeletnek egyidejű hatályon kívül helyezése mellett — az alábbiak szerint módosít­tatnak, illetőleg egészittetnek ki. I. Az 1912. évi XXXV. törvénycikk 2. §-ában felsorolt alkalmazottakon kívül 1917. évi július hó 1-jétől kezdve családi pótlék jár a tényleges szolgálatban álló következő alkalmazottaknak is : 1. az I., II., III. és IV. fizetési osztályokba tar­tozó állami tisztviselőknek; 2. a főispánoknak és Budapest székesfőváros főpolgármesterének; 3. az államvasuti rendszerű I. fizetési osztályba tartozó állami vasgyári, állami kőszénbányászat­i és m. kir. államvasuti tisztviselőknek ; 4. a fizetési osztályba nem sorozott, de rendszere­sített állásokon állandó évi fizetéssel alkalmazott vármegyei tisztviselőknek ; 5. a szabályszerűen szervezett lelkészségekben működő magasabb képesítésű lelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészí­­tés nélkül a 3000 koronát meg nem haladja; 6. a szabályszerűen szervezett lelkészségekben működő kisebb képesítésű lelkészeknek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelemkiegészítés nélkül a 2200 koronát meg nem haladja ; 7. a szabályszerűen alkalmazott segédlelkészek­nek, ha évi tiszta jövedelmük az állami jövedelem­kiegészítés nélkül az 1000 koronát meg nem haladja; 8. azoknak a hitoktatóknak, akik kizárólag hitoktatással foglalkoznak és illetményeiket egész­ben vagy részben az államkincstártól kapják; 9. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tan­erőkkel működő nem állami (városi, községi, hit­felekezeti stb.) felső- és középfokú tanintézetek rendes, rendkívüli, segéd- és helyettes tanárainak, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kö­tött összes feltételeknek megfelelnek; 10. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerőkkel működő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti stb.) polgári iskolák rendes, segéd- és megbízott tanítóinak és tanítónőinek, amennyi­ben a fizetéskiegészitő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek ; 11. az 1913. évi XVI. törvénycikk alapján fize­­téskiegészítő államsegélyben részesülő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti stb.) elemi nép­iskoláknál alkalmazott rendes tanítóknak és tanító­nőknek, amennyiben a fizetéskiegészítő állam­segélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek 12, az 1913. évi XL. törvénycikk alapján fize­­téskiegészítő államsegélyben részesülő nem állami (városi, községi, hitfelekezeti stb.) óvodáknál alkalmazott rendes óvónőknek, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes fel­tételeknek megfelelnek; 13. a községi orvosoknak és a körorvosoknak; 14. a községi jegyzőknek, a körjegyzőknek, vala­mint az 1913 : LX. törvénycikk 3. spában előírt feltételeknek megfelelő községi segédjegyzőknek; 15. a községi mérnököknek, a községi állat­orvosoknak és a közállatorvosoknak, valamint a községi közkórházaknál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselőknek; 16. a rendszeresített állandó állásra élethossziglan megválasztott és tisztviselői teendőket ellátó egyéb községi közigazgatási alkalmazottaknak és a köz­ségi közkórházaknál állandóan alkalmazott díj­­­nokoknak; 17. az 1915. évi 2.378/M. E. számú szabályrende­let határozmányai alá tartozó állami kezelőknek és kezelőnőknek; 18. a vármegyei közkórházaknál állandóan alkal­mazott díj­nokoknak. II. A családi pótlék szempontjából az 1912: XXXV. törvénycikk 2. §-ában, valamint a fenti I. pontban felsorolt alkalmazottak 1917. évi julius hó 1-jétől kezdve négy csoportba soroztatnak. Az első csoportba tartoznak az 1912 : XXXV. törvénycikk 2. §-ában emlitett első csoport 1—12. pontjai és az ugyanott emlitett második csoport 1. pontja, valamint a fenti I. 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 15. pontok alatt felsorolt alkalmazottak, a vármegyei utbiztosok kivételével. A második csoportba tartoznak a vármegyei utbiztosok és az 1912: XXXV. törvénycikk 2. §-ában említett második csoport 2. és 7. pontjai, valamint a fenti I. 16., 17. és 18. pontok alatt felsorolt alkalmazottak, továbbá az állami vas­gyáraknál és az állami kőszénbányászatnál rend­szeres illetmények élvezetében álló altisztek, vala­mint a posta-, távirda- és távbeszélőalkalmazottak CJ táblázatának 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. cso­portjaiba és az államvasúti alkalmazottak B) táblázatának 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 16. csoportjaiba tartozó alkal­mazottak. A harmadik csoportba tartoznak az 1912: XXXV. törvénycikk 2. §-ában említett második csoport 3., 4., 5. és 6. pontjai alatt felsorolt alkal­mazottak közül azok, akik nem soroztattak a fenti második­ csoportba, továbbá az államvasutak- Budapesti Közlöny 1917. julius 1.

Next