Budapesti Közlöny, 1919. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-03 / 2. szám

1919. január 3. –Budapesti Közlöny Kiskorú Lusztig (Lustig) Jenő ungvári­­ születési­ és illetőségű budapesti lakos, tanuló családi nevének »Loránd” névre kért átváltoz­tatása re 1918. évi 97.176. szám­i belügyminis­ze­ri rendelettel megengedtetett. S­z­­­o­­­k­a Miklós csikszentdomokosi születésű és illetőségű ugyanottani lakos, máv. pályaőr saját, valamint Béla nevű kiskorú gyermeke családi nevének .Nagy* névre kért átváltozta­tása az 1918. évi 128.785. számú belügyminis­­teri rendelettel megengedte­tett. Gold­such (Schächter) Jakab bécsi szüle­tésű rákosligeti illetőségű budapesti lakos, operai karénekes saját, valamint Magdolna, Alfréd és Zoltán nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Sajó« névre kért átváltoztatása az 1918. évi 136.773. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. _____ Uhrin Pál és János békéscsabai születésű és illetőségű ugyanottani lakosok családi nevé­nek „Ugocsai” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 136.823 számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Spitczer Lajos kisbaráti születésű kisbarát­­hegyi illetőségű bánhidai lakos, mészáros családi nevének »Sebő* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 137.668. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Kiskorú Reitenbach Mátyás torzsai születésű és illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Sipos* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 139.377. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Pelles János pelbárthidi születésű és illető­ségű marospetresi lakos, csendőrőrmester saját, valamint Aranka nevű kiskorú gyermeke családi nevének „Pálmai” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 140 705. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Z a n i z e r másk. Zanitzer Gábor Simon budapesti születésű ugyanottani lakos, keres­kedő családi nevének „Zsolnai” névre kért át­változtatása az 1918. évi 141.577. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Marmorstein Imre, Tibor és Róbert budapesti születésű ugyanottani lakosok családi nevének „Merész“ névre kért átváltoz­tatása az 1918. évi 141.963. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Erzsébet és Rózália felsőzsidi szüle­tésű és illetőségű keszthelyi lakosok családi nevé­nek »Kövest* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 141.992. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Kiskorú K­­­u­c­s­k­a József, « Gyula, András, János, Mária és Imre ekecsi születésű és illető­ségű ugyanottani lakosok családi nevének *Köles* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 143.019. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. ______ Kiskorú Schönthal Árpád gödöllői szüle­tésű és illetőségű ugyanottani lakos, kereske­delmi iskolai tanuló családi nevének * Szírt* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 143.125. számú belügyminiszeri rendelettel megengedte­tett A földmivelésügyi miniszer elrendelte, hogy a kertészeti ágazathoz tartozó állami tisztviselők a jövőben a XI. fizetési osztályban »kertészeti segédintéző«, a X. fizetési osztályban »kertészeti intéző«, a IX. fizetési osztályban »kertészeti fő­intéző«, a VIII. fizetési osztályban «kertészeti felügyelő«, a VII. fizetési osztályban »kertészeti főfelügyelő«, a VI. fizetési osztályban »kertészeti igazgató« elnevezést használják. A magyar népköztársaság pénzügyminisztériuma 160.000 szám. Hirdetmény: A 4%-os m. aranyjáradék kölcsönkötvények január és július hó 1-én esedékessé váló szelvé­nyei további intézkedésig Magyarországon és Ausztriában koronaértékben az aranyérmék kizárásával váltatnak be. A beváltási árfolyam 1 aranyforint , 2 K 53 fillér érték arany szerint állapíttatik meg, mihez képest a 100 aranyforintos címletek 2 aranyforintos szelvényei............................... 5 K 06 f, az 500 aranyforintos címletek 10 aranyforintos szelvényei­­ ........................... 25 K 30 f, az 1000 aranyforintos címletek 20 aranyforintos szelvényei............................... 50 K 60 f, a 10.000 aranyforintos­ címletek 200 aranyforin­tos szelvényei ...................... 506 K­g­s összegekkel fognak beváltatni. Budapest, 1918. évi december hó 20-án. A magyar pénzügymisztérium. A szénügyek kormánybiztosának 50/1919. számú rendelete a tüzelőanyagokkal való takarékosság ügyében kiadott 9.000/1918. számú rendelet módo­­o­sitása tárgyában. A magyar minisztériumnak 4.956/1917. M. E. számú (a Budapesti Közlönynek 1917. évi december hó 23-án megjelent 296-ik számában kihirdetett­ rendelete alapján a következőket rendelem : 1. §• A nyilvános étkezőhelyiségeket (vendéglők, kocsmák, italmérők vagy elárusítóhelyek, kávé­házak, cukrászdák és hasonlók), ha a reájuk ha­tályban álló jogszabályban rövidebb záróra nincs megállapítva, valamint a szórakozóhelyeket (szín­házak, kabarék, mozgófényképhelyiségek és ha­sonlók), továbbá az összes mulatóhelyeket (or­feumok, dalcsarnokok, varieték, táncterem, tánc­iskola és hasonlók), felolvasó hangverseny és más efféle nyilvános termeket és helyiségeket, végül egyesületeknek (egyletek, társaskörök, kaszinók, klubok s hasonlók) mindazon helyiségeit, amelyek a tagok vagy vendégek összejövetelére vagy be­fogadására szolgálnak, esti 9 órán túl nem szabad nyitva tartani. E rendelkezés nem vonatkozik a vasúti ven­déglőkre, ha nyitvatartásukat az utazóközönség érdekei kívánják. Esti 9 órán túl magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásá­val vendégekül látni oly egyéneket, akiknek ott tartózkodása a szokásos vendéglátás körén kívül esik. 2. §• A 9.000/1918. számú rendelet 2. §-ában emlí­tett nyílt árusítási üzletek és gyógyszertárak, továbbá a 3. §-ában említett nyilvános étkező­­helyiségek (kávéházak, éttermek, cukrászdák stb.) kirakatait és bejáratait megvilágítani tilos. A színházak, a szórakozó és a mulatóhelyek bejárata előtt legfeljebb egy darab 60 wattos izzólámpa éghet, ha ennek szükségességét a rendőrség megállapítja. 3. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, az, amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntetés alá nem esik, kihágást követ el és a 4.956/1917. M. E. számú rendelet 7. §-a értelmében hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő, gáz- vagy villamos órája pedig, ha a vizsgáló közeg a kihágást a helyszínen meg­állapítja, kikapcsolható. 4­ §­ E rendelet 1919. január hó 3-án lép életbe. Budapest, 1919. január hó 2-án. Vázsonyi Jenő s k., a szánügyek kormánybiztosa. Kereskedelemügyi minister. 104.828/1918./4. n. Engedélyokirat. A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. tör­vénycikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Arad város közönsége ré­szére az ide fűzött B és D2 jelű helyszínrajzon a vastag veres vonal által határolt területen fel­tüntetett és a Cx, C*, Cz, C­­C5 jelű kimutatások­ban felsorolt, a műszaki leírásban részletesen körül­írt közutak, utcák és terek, a rajtuk levő D1 kimu­tatásban felsorolt műtárgyak és a Z­2 kimutatás­ban felsorolt vámházak és a vámsorompók építése, fentartása, kezelése és esetleges újból való építése fejében a belügyminiszer úrral egyetértől­eg a magyar államvasutak és az Arad-hegyaljai helyi érdekű vasút ottani állomásain, továbbá a Maros folyón közlekedő vízi járműveken fel- és leadott és a vámtárgyak igénybevételével szállított áruk (szállítmányok) után, valamint a sorompóknál, kövezetvámszedési jogot engedélyezek és ezt, vala­mint annak gyakorolhatását a következő feltételek­hez kötöm : I. Feljogosítom Arad város közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-c. 93. §-a értelmében a legköze­lebb egymásután következő 6 éven át, illetőleg az 1924. évi december hó 31-éig bezárólag kövezet­vámszedési jogot gyakorolhasson s annak érvénye­sítésénél a következő vámdíjakat szedhesse. Vámdíjak: AJ A vasúti állomásokon fel- és leadott, vala­mint a Maroson közlekedő járműveken feladott és érkezett áruk után : 1. Tömegáruk nyers állapotban (mint agyag, ércek, fémek, homok, csont, kő, mész, szalma, szén, tégla, trágya, tűzifa stb.) után métermázsán­ként 4 fillér. 2. Félgyártmányok, állati nyerstermények, em­beri és állati élelemre szolgáló cikkek feldolgozat­lan állapotban (mint nyershús, gabonanemüek, vetemények, nyers gyümölcs, takarmánynemüek, liszt, cukor, kőolaj, valamint nyersvas, nyersbőr, acél, kátrány, deszka, épületfa stb.) után méter­mázsánként 8 fillér. 3. Ipari, kereskedelmi, valamint fogyasztási, ille­tőleg élelmezési cikkek, teljesen feldolgozott álla­potban, gyarmatáruk (mint fémáruk, ruhaneműek, háztartási cikkek, zsír, feldolgozott húsfélék, kávé, tea, déligyümölcs, mindenféle szesztartalmú ital stb.) után métermázsánként 12 fillér. 4. Darabáruk (mint élőállatok, gépek, bútorok, járművek stb.) után métermázsánként 16 fillér. 5. Fényűzési cikkek (mint arany- és ezüst­­árgyak, ékszerek, műtárgyak, illat- és pipere­szerek stb.) után, métermázsánként 50 fillér. A vámdíj összegének kiszámításánál az 50 kilo­grammon aluli áruszállítmányok fél, 50 kilo­grammon felüli szállítmányok pedig egész méter­mázsának veendők. A kövezetvámdíjaknak a Maroson feladott és érkező áruk után való megállapításánál a következő á­tlagos sulyok veendők alapul: a) tűzifa, kemény, összerakva vagy ra­kásban köbméterenként....................... b) tűzifa, puha, összerakva, vagy ra­ásban köbméterenként....................... c) tégla, rakásban, köbméterenként. d) fedélcserép, köbméterenként........ e) föld, homok, kavics, lazán, rakás­ban, köbméterenként .......................... f) termés-(tört vagy kocka)-kő, épü­­stkő, égetlen mészkő, rakásban nézve rakásban, köbméterenként................... g) széna, szalma és egyéb takarmány­neműek rakásban köbméterenként ... h) természetes trágya rakásban köb­méterenként .......................................... i) keményfából égetett szén, rakás­ban vagy zsákban.............................. j) puhafából égetett szén­rakásban vagy zsákokban .................................. k) nyers és durván kidolgozott ke­mény épület-, hajó-, ács-, szerszám-, bog­nárfa, gömbölyű fatönkök és törzsök valamint kézmű és iparmunkák szá­mára durván elkészített fák, deszkák, padlók, oszlopok, kompakt testet mérve 500 kg. 350 » 1500 » 1200 » 1500 » 950 1500 50 kg. 1000 300 * 200

Next