Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-01 / 100. szám
1920 májut? 1. Budapesti Közlöny A m. kir. minisztériumnak 3.530/1920. M. E. számú rendelete a lakásrendelet kiegészítéséről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a lakásügyek szabályozásáról 1.552/1920. M. E. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1920. évi február hó 21. napján megjelent 42. számában kihirdetett) rendelet kiegészítéséül a következőket rendeli: I. Bérmegállapítás. A béremelés korlátozása. 1. §• Lakásoknak és egyéb bérelt helyiségeknek bérét — tekintet nélkül a bérleti és bérfizetési időszakokra (évi, félévi, negyedévi, havi, heti lakások) — akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni ,aggg magasabb összegben megszabni a jelen rendeletben meghatározott vagy a jelen rendelet értelmében a lakásügyi hatóság által megszabott legmagasabb bérhatárnál.Ha a béremelés vagy bérmegszabás tekintetében az érdekelt felek között vita támad, bármelyiküknek kérelmére az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 28. és 29. §-ában meghatározott lakásügyi hatóság dönt. Kislakások legmagasabb bérhatára. 2. §. Kislakásoknak bérét akár a jelenlegi, akár új bérlővel szemben legfeljebb olyan eszappízre lehet emelni, illetőleg legfeljebb olyan pecben lehet megszabni, amely Budapesten Sikal, másutt pedig 35%-kal haladja meg 3/ az évi tiszta bérösszeget, amely az illető írás után az 1917. évi november hó 1. napra érvényesen ki volt kötve.Ha a kislakás az 1917. évi november hó 1. napvolt bérbeadva, a legmagasabb beret kiszámításánál azt az évi tiszta bérösszeg kell alapul venni, amely az említett napot kivető első bérbeadás alkalmával- volt érvényesenr Olyan kislakás bérét, amely jelenleg nincs , az legfeljebb oly összegben lehet meg- Wrfe^ Lelvet M íHetS helyen (városrészben) szabni- Vj. általában fizetnek. a kislakás bére az 1910. évi első béréved óta nem emelkedett, a lakásügyi ható- és az eset összes körülményeinek figyelembesttlétei engedélyt adhat a bérbeadónak arra, hél a bért az előbbi bekezdésekben meghatadogy legmagasabb bérhatáron felül is emelr°Z°p legfeljebb olyan összegig, amelyet az illető be®-"’ /-városrészben) hasonló lakásért általában hely00- vel.Nem lehet emelni azon kislakások bérét, amet olyan polgári vag£ely,roma, közszolgálati nyugdíjas vagy polgári vagy katonai közszolgialkalmazottnak olyan özvegye bérel, aki állandó ellátásban részesül. Budapesten a jelen rendelet értelmében kiskán az, amelynek jelenlegi évi tiszta bére 1OOO koronát meg nem halad., e ten a jelen rendelet értelmében kislakás amely legfeljebb négy szobából áll, a konyhát, a felédszobát és egyéb esetleges mellékhelyiségeket nem számitva. * Nagylakás általában az a lakás, amelynél Budapesten a jelenlegi évi tiszta bér, vidéken pedig a sz°bák száma az előbbi bekezdésekben kislakások tekintetében meghatározott bérösszeg illetőleg szobaszámot meghaladja, tiszta bér alatt a jelen rendeletnek, ugyszinaz 1.552/1920. M. E. számú lakásrendeletnek Oltalmazásában a házbért az ezen felül esetlegizetett fűtési és egyéb járulékok vagy pótlékok h hozzászámítása nélkül kell érteni. Eí . emelés korlátozása nagylakások és üzlethelyiségek tekintetében. 3. §. fagylakások (2. §. utolsóelőtti bekezdése) berének emelése és megszabása csak annyiban esik korlátozás alá, hogy az ilyen lakások bérét sem lehet olyan összegre emelni vagy az új bérlővel szemben olyan összegben megszabni, amely tekintettel a lakás minőségére, a helyi viszonyokra a felek helyzetére, a ház jövedelmezőségére és az egyéb körülményekre — indokolatlanul magasnak mutatkozik. Ugyanez áll — a bérösszegre való tekintet nélkül — a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérének emelésére és megszabására nézve. Ez ilyen helyiség lakással együttesen tárgya a bérletnek, az egész bérletre a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérletére megállapított szabályok irányadók, amennyiben az ilyen helyiség a vele együtt bérelt lakásnál lényegesen fontosabb tárgya a bérletnek; ellenkező esetben a bérlet tekintetében a lakásbérletre megállapított szabályok nyernek alkalmazást. Ha a bérlő a béremelést indokolatlannak vagy a felemelt bérösszeget indokolatlanul magasnak tartja, a béremelésnek vagy bérmegszabásnak vele történt közlésétől számított 15 napon belül a béremelésnek mellőzését vagy mérséklését kérheti a lakásügyi hatóságtól. Annak megállapításánál, hogy a bérösszeg indokolatlanul magas-e, a háború alatt történt béremeléseket figyelembe kell venni közhatóságok által bérelt helyiségek bérének korlátozása. 4 §• Az állam, törvényhatóság vagy község által akár lakásul, akár egyéb célra (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérét csak azon korlátok között lehet emelni, amelyeket a 2. §. a kislakások tekintetében megállapít. Ilyen helyiségek bérleténél a 9. §. 2. bekezdésében szabályozott kivételes béremelés nem engedélyezhető. « Kivételek a béremelés korlátozása alól. 5. §. A jelen rendeletnek a béremelés korlátozására vonatkozó szabályai nem terjednek ki: 1. a jelen rendelet életbelépte után keletkező új házakra és épületrészekre; 2. azokra a szerződésekre, amelyeknél fogva valaki iparűzés vagy művészeti vállalkozás céljára rendelt egész épületet, így különösen szállodát, gyári épületet, színházat vagy cirkuszt bír bérben vagy albérletben. A 9. §. 2. bekezdésének rendelkezése az előbbi bekezdés 2. pontjában említett épületek bérletére is irányadó. Albérletbe adott lakások és lakásrészek bérének korlátozása. 6. §. Bútorozottan albérletbe adott lakásrészek (szobák) bérét akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni vagy magasabb összegben megszabni annál az összegnél, amelyet az illető helyen (városrészben) hasonló bútorozott hívásrészért (szobáért) általában fizetnek. Ha a bútorozottan albérletbe adottlakásrész (szoba) bére az eset körülményei szerint indokolatlanul magasnak mutatkozik, a lakásügyi hatóság az albérleti összeget az albérlő kérelmére a jövőre vonatkozólag a megfelelő mértékre leszállíthatja. Az albérleti összeg megállapításánál tekintettel kell lenni különösen arra az összegre is, amelyet az albérletbeadó az ő bérbeadójának házbér és járulékok vagy egyéb pótlékok címén fizet. Az előbbi bekezdések szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha egész lakást adnak butorozatlan bérbe vagy albérletbe, továbbá azokban az esetekben is, ha az albérletbeadó a lakásrészt (szobát) bútorozatlanul adja albérletbe, vagy ha valamely lakásrészt (szobát) nem bérlő, hanem maga a háztulajdonos vagy más jogosult ad hatorozottan vagy butorozatlanul bérbe. Béremelés föléri etnél. 7 § A jelentt utolsó bekezdésében meghatározott főbérlet esetében a főbérló által akár butorozatlanul, akár bútorozottan bérbe (albérletbe) adott lakásokra és lakásrészekre nézve a főbérlő bérlőivel (albérlőivel) szemben a bért csak ügy emelheti vagy szabhatja meg, amint azt a jelen rendelet 2—ti. §-ai a megfelelő lakásokra és lakásrészekre nézve a bérbeadónak megengedik. ■ A főbérbeadó (háztulajdonos) és a főbérlő a főbér összegére nézve szabadon egyezhetnek meg. Megegyezés hiányában az érdekelt fél kérelmére a lakásügyi hatóság határoz. Főbérlet a jelen rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást haszonszerzés végett bérel abból a célból, hogy azt másoknak bérbeadja. Nyári lakás bére. 8. §. A nyári lakások bérének megszabása tekintetében azokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, amelyeket a 3. §. a nagylakások bérének korlátozására nézve megállapít. A már megkötött bérleti szerződésekben megállapított bér mérséklésére irányuló kérelmet a jelen rendelet életbeléptétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. A lakásügyek miniszteri biztosa a helyi hatóság előterjesztésére vagy meghallgatása után hivatalból is általános jellegű szabályokat állapíthat meg arra nézve, hogy valamely helyen a nyári lakások bérét milyen legmagasabb összegben lehet megszabni. Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések a nyári idénynek egy bizonyos részére (pL félidényre vagy egy hónapra) bérbe vagy albérletbe adott lakásokra vagy lakásrészekre (szobákra) is kiterjednek, de nem vonatkoznak a gyógyfürdők területén levő nyári lakásokra, amelyek bérének korlátozásáról külön rendelet intézkedik. Azzal a bérlővel szemben, aki a nyári lakásra rendelt helyiséget a nyári időszakon kívül vagy rendes évi lakásul bérli, a bérbeadó a béremelés tekintetében azokhoz a korlátozásokhoz van kötve, amelyeket a jelen rendelet az egyéb — nem nyári — lakások bérére nézve megállapít. A béremelést érintő külön szabályok: 9..§. A jelen rendelet rendelkezései nem adnak jogot a bér emelésére, amennyiben ez a szerződés értelmében ki van zárva, viszont azonban nem érintik az eddig több évre érvényesen kötött bérleti szerződéseknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a béremelkedést előre megszabják. Nem lakásál, hanem üzlet, raktár vagy iroda céljára szolgáló helyiségeknek (3. §. 2. bekezdése) határozott időre szóló olyan bérleténél, amelyet a felek 1917. évi november hó 1. napja előtt legalább öt év tartamára kötöttek, a lakásügyi hatóság a bérnek méltányos emelését megengedheti, ha a szerződésben kikötött bér a megváltozott viszonyok között aránytalanul csekély és a bérlő kereseti és vagyoni viszonyainak, valamint az összes egyéb körülményeknek figyelembevételével a béremelés indokolt. A lakásügyi hatóság határozata a jogerőre emelkedést követő legközelebbi bérévnegyed kezdetétől számított egy év tartamára szól , a lakásügyi hatóság azonban a határozat hatályát a bérbeadó kérelmére, amenynyiben a rendkívüli viszonyok akkor még fennállanak, évről-éve meghosszabbíthatja. A bérlő, ha az engedélyezett béremelést elfogadni nem akarja, a bérletet a szerződési idő eltelte előtt is felmondással megszüntetheti ugyanúgy, mintha a bérletet határozatlan időre kötötték volna. Az eredetileg határozott időre kötött, de az 1.552/1920. M. E.számú lakásrendelet 14. §-a értelmében a szerződési időtartam lejártával határozatlan időtartamra meghosszabbodott bérleteknél béremelésnek a jelen rendelet korlátai között helye van. A béremelés már a meghatározott szerződési időtartam lejártával kezdődő hatállyal is megtörténhetik, ha azt a bérbeadó a bérlővel legalább három hónappal előbb írásban közli. A jelen rendelet alapján béremelésnek egyizben akkor is helye van, ha a bérlet kezdetétől vagy a legutolsó béremeléstől számítva egy év még nem telt el. Egyébként a lakbérleti szabályoknak a béremelést kizáró rendelkezései irányadók maradnak. A béremelés közlése és hatálybalépése. 10. §. A jelen rendelet szerint megengedett béremelést a bérbeadó legkésőbb a felmondás köz .