Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)

1920-05-01 / 100. szám

1920 májut? 1. Budapesti Közlöny A m. kir. minisztériumnak 3.530/1920. M. E. számú rendelete a lakásrendelet kiegészítéséről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a lakásügyek szabályozásáról 1.552/1920. M. E. szám alatt kiadott (a Buda­pesti Közlönynek 1920. évi február hó 21. napján megjelent 42. számában kihirdetett) rendelet kiegészítéséül a következőket rendeli: I. Bérmegállapítás. A béremelés korlátozása. 1. §• Lakásoknak és egyéb bérelt helyiségeknek bérét — tekintet nélkül a bérleti és bérfizetési időszakokra (évi, félévi, negyedévi, havi, heti lakások) — akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni ,aggg magasabb összegben megszabni a jelen rendeletben meghatározott vagy a jelen rendelet értelmében a lakásügyi hatóság által megszabott legmagasabb bérhatárnál.­­Ha a béremelés vagy bérmegszabás tekinte­tében az érdekelt felek között vita támad, bár­melyiküknek kérelmére az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 28. és 29. §-ában meg­határozott lakásügyi hatóság dönt. Kislakások legmagasabb bérhatára. 2. §. Kislakásoknak bérét akár a jelenlegi, akár új bérlővel szemben legfeljebb olyan esz­­appízre lehet emelni, illetőleg legfeljebb olyan pecben lehet megszabni, amely Budapesten Si­kal, másutt pedig 35%-kal haladja meg 3­­/ az évi tiszta bérösszeget, amely az illető í­rás után az 1917. évi november hó 1. nap­­ra érvényesen ki volt kötve.­­Ha a kislakás az 1917. évi november hó 1. nap­­volt bérbeadva, a legmagasabb ber­­e­t kiszámításánál azt az évi tiszta bérössze­­g kell alapul venni, amely az említett napot kivető első bérbeadás alkalmával- volt érvénye­sen­r Olyan kislakás bérét, amely jelenleg nincs , az legfeljebb oly összegben lehet meg- Wrfe^ Lelvet M íHetS helyen (városrészben) szabni- Vj. általában fizetnek. a kislakás bére az 1910. évi első bér­­éved óta nem emelkedett, a lakásügyi ható- és a­z eset összes körülményeinek figyelembe­­sttlétei engedélyt adhat a bérbeadónak arra, hél a bért az előbbi bekezdésekben meghata­­dogy legmagasabb bérhatáron felül is emel­­r°Z°p legfeljebb olyan összegig, amelyet az illető be®-"’ /-városrészben) hasonló lakásért általában hely00- v­el.Nem lehet emelni azon kislakások bérét, ame­­t olyan polgári vag£ely,roma, közszolgálati ny­ugdíjas vagy polgári vagy katonai közszolgi­­alkalmazottnak oly­an özvegye bérel, a­ki állandó ellátásban részesül. Budapesten a jelen rendelet értelmében kis­­kán az, amelynek jelenlegi évi tiszta bére 1OOO koronát meg nem halad., e ten a jelen rendelet értelmében kislakás amely legfeljebb négy szobából áll, a konyhát, a felédszobát és egyéb esetleges mellékhelyisége­ket nem számitva. * Nagylakás általában az a lakás, amelynél Budapesten a jelenlegi évi tiszta bér, vidéken pedig a sz°bák száma az előbbi bekezdésekben kislakások tekintetében meghatározott bér­összeg illetőleg szobaszámot meghaladja, tiszta bér alatt a jelen rendeletnek, ugyszin­­az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendeletnek Oltalmazásában a házbért az ezen felül esetleg­izetett fűtési és egyéb járulékok vagy pótlékok h hozzászám­ítása nélkül kell érteni. Eí . emelés korlátozása nagylak­ások és üzlethelyi­ségek tekintetében. 3. §. fagylak­ások (2. §. utolsóelőtti bekezdése) be­­­­rének emelése és megszabása csak annyiban esik korlátozás alá, hogy az ilyen lakások bérét sem lehet olyan összegre emelni vagy az új bérlővel szemben olyan összegben megszabni, amely te­kintettel a lakás minőségére, a helyi viszonyokra a felek helyzetére, a ház jövedelmezőségére és az egyéb körülményekre — indokolatlanul magas­nak mutatkozik. Ugyanez áll — a bérösszegre való tekintet nélkül­ — a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérének emelé­sére és megszabására nézve. Ez ilyen helyiség lakással együttesen tárgya a bérletnek, az egész bérletre a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérletére meg­állapított szabályok irányadók, amennyiben az ilyen helyiség a vele együtt bérelt lakásnál lényegesen fontosabb tárgya a bérletnek; ellen­kező esetben a bérlet tekintetében a lakásbér­letre megállapított szabályok nyernek alkal­mazást. Ha a bérlő a béremelést indokolatlannak vagy a felemelt bérösszeget indokolatlanul magasnak tartja, a béremelésnek vagy bérmeg­szabásnak vele történt közlésétől számított 15 napon belül a béremelésnek mellőzését vagy mérséklését kérheti a lakásügyi hatóságtól. Annak megállapításánál, hogy a bérösszeg indo­kolatlanul magas-e, a háború alatt történt bér­emeléseket figyelembe kell venni közhatóságok által bérelt helyiségek bérének korlátozása. 4­ §• Az állam, törvényhatóság vagy község által akár lakásul, akár egyéb célra (üzlet, rak­tár vagy iroda céljára) bérelt helyiségek bérét csak azon korlátok között lehet emelni, ame­lyeket a 2. §. a kislakások tekintetében meg­állapít. Ilyen helyiségek bérleténél a 9. §. 2. bekezdésében szabályozott kivételes béremelés nem engedélyezhető. « Kivételek a béremelés korlátozása alól. 5. §. A jelen rendeletnek a­ béremelés korlátozására vonatkozó szabályai nem terjednek ki: 1. a jelen rendelet életbelépte után keletkező új házakra és épületrészekre; 2. azokra a szerződésekre, amelyeknél fogva valaki iparűzés vagy művészeti vállalkozás cél­jára rendelt egész épületet, így különösen szál­lodát, gyári épületet, színházat vagy cirkuszt bír bérben vagy albérletben.­­ A 9. §. 2. bekezdésének rendelkezése az előbbi bekezdés 2. pontjában említett épületek bérletére is irányadó. Albérletbe adott lakások és lakásrészek bérének korlátozása. 6. §. Bútorozottan albérletbe adott lakásrészek (szobák) bérét akár a jelenlegi, akár az új bér­lővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni vagy magasabb összegben megszabni annál az összegnél, amelyet az illető helyen (városrészben) hasonló bútorozott hívásrészért (szobáért) általában fizetnek. Ha a bútorozottan albérletbe adott­­lakásrész (szoba) bére az eset körülményei szerint indo­kolatlanul magasnak mutatkozik, a lakásü­gyi hatóság az albérleti összeget az albérlő kérel­mére a jövőre vonatkozólag a megfelelő mér­tékre leszállíthatja. Az albérleti összeg megállapításánál tekintet­tel kell lenni különösen arra az összegre is, amelyet az albérletbeadó az ő bérbeadójának házbér és járulékok vagy egyéb pótlékok címén fizet. Az előbbi bekezdések szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha egész lakást adnak butorozatlan bérbe vagy albérletbe, továbbá azokban az esetekben is, ha az albérletbeadó a lakásrészt (szobát) bútorozatlanul adja albér­letbe, vagy ha valamely lakásrészt (szobát) nem bérlő, hanem maga a háztulajdonos vagy más jogosult ad hatorozottan vagy butorozatlanul bérbe. Béremelés föléri etnél. 7­ §­ A jelen­tt utolsó bekezdésében meghatározott főbérlet esetében a főbérló által akár butoro­­zatlanul, akár bútorozottan bérbe (albérletbe) adott lakásokra és lakásrészekre nézve a főbérlő bérlőivel (albérlőivel) szemben a bért csak ü­gy emelheti vagy szabhatja meg, amint azt a jelen rendelet 2—ti. §-ai a megfelelő lakásokra és lakásrészekre nézve a bérbeadónak megengedik. ■ A főbérbeadó (háztulajdonos) és a főbérlő a főbér összegére nézve szabadon egyezhetnek meg. Megegyezés hiányában az érdekelt fél kérel­mére a lakásügyi hatóság határoz. Főbérlet a jelen rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást haszonszerzés végett bérel abból a célból, hogy azt másoknak bérbe­­adja. Nyári lakás bére. 8. §. A nyári lakások bérének megszabása tekin­tetében azokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, amelyeket a 3. §. a nagylakások bé­rének korlátozására nézve megállapít. A már megkötött bérleti szerződésekben megállapított bér mérséklésére irányuló kérelmet a jelen rendelet életbeléptétől számított 15 napon belül kell elő­terjeszteni. A lakásügyek miniszteri biztosa a helyi ha­tóság előterjesztésére vagy meghallgatása után hivatalból is általános jellegű szabályokat álla­píthat meg arra nézve, hogy valamely helyen a nyári lakások bérét milyen legmagasabb összeg­ben lehet megszabni. Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések a nyári idénynek egy bizonyos részére (pL fél­idényre vagy egy hónapra) bérbe vagy albér­letbe adott lakásokra vagy lakásrészekre (szo­bákra) is kiterjednek, de nem vonatkoznak a gyógyfürdők területén levő nyári lakásokra, amelyek bérének korlátozásáról külön rendelet intézkedik. Azzal a bérlővel szemben, aki a nyári lakásra rendelt helyiséget a nyári időszakon kívül vagy rendes évi lakásul bérli, a bérbeadó a béreme­lés tekintetében azokhoz a korlátozásokhoz van kötve, amelyeket a jelen rendelet az egyéb — nem nyári — lakások bérére nézve megállapít. A béremelést érintő külön szabályok: 9..§. A jelen rendelet rendelkezései nem adnak jogot a bér emelésére, amennyiben ez a szer­ződés értelmében ki van zárva, viszont azonban nem érintik az eddig több évre érvényesen kö­tött bérleti szerződéseknek azokat a rendelke­zéseit, amelyek a béremelkedést előre meg­szabják. Nem­ lakásál, hanem üzlet, raktár vagy iroda céljára szolgáló helyiségeknek (3. §. 2. bekez­dése) határozott időre szóló olyan bérleténél, amelyet a felek 1917. évi november hó 1. napja előtt legalább öt év tartamára kötöttek, a la­kásügyi hatóság a bérnek méltányos emelését megengedheti, ha a szerződésben kikötött bér a megváltozott viszonyok között aránytala­nul csekély és a bérlő kereseti és vagyoni viszonyainak, valamint az összes egyéb kö­­­­rülményeknek figyelembevételével a béreme­lés indokolt. A lakásügyi hatóság hatá­rozata a jogerőre emelkedést követő legköze­lebbi bérévnegyed kezdetétől számított egy év tartamára szól , a lakásügyi hatóság azonban a határozat hatályát a bérbeadó kérelmére, ameny­­nyiben a rendkívüli viszonyok akkor még fennálla­­nak, évről-éve meghosszabbíthatja. A bérlő, ha az engedélyezett béremelést elfogadni nem akarja, a bérletet a­ szerződési idő eltelte előtt is fel­mondással megszüntetheti ugyanúgy, mintha a bérletet határozatlan időre kötötték volna. Az eredetileg határozott időre kötött, de az 1.552/1920. M. E.számú­ lakásrendelet 14. §-a értelmében a szerződési időtartam lejártával ha­tározatlan időtartamra meghosszabbodott bérle­teknél béremelésnek a jelen rend­elet korlátai között helye van. A béremelés már a meghatá­rozott szerződési időtartam lejártával kezdődő hatállyal is megtörténhetik, ha azt a bérbeadó a bérlővel legalább három hónappal előbb írás­ban közli. A jelen rendelet alapján béremelésnek egy­­izben akkor is helye van, ha a bérlet kezdeté­től vagy a legutolsó béremeléstől számítva egy év még nem telt el. Egyébként a lakbérleti szabályoknak a béremelést kizáró rendelkezései irányadók maradnak. A béremelés közlése és hatálybalépése. 10. §. A jelen rendelet szerint megengedett bér­emelést a bérbeadó legkésőbb a felmondás köz­ .

Next