Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)

1920-05-01 / 100. szám

e­ lésére megállapított időben előre írásban köteles a bérlővel közölni és az a felmondási idő lejár­tával, legkorábban azonban az „1924. évi har­madik bérévnegyed kezdetével lép hatályba. A jelen rendelet életbelépése alkalmából a bérbe­ adó kivételesen jogosítva van a megengedett béremelést­,1920. évi május hó 14. napjáig be­zárólag a bérlővel írásban közölni még akkor is, ha a felmondás közlésére a helyi lakbérleti szabályrendeletben vagy a szerződésben meg­határozott határidő már lejárt volna. A bérlő az ekként felemelt bért az 1920. évi harmadik bérévnegyeddel kezdődően köteles fizetni akkor is, ha az illető bérlet a helyi lakbérleti szabály­­rendelet értelmében csak későbbi időpontra volna felmondható. Ha a béremeléshez a lakásügyi hatóság elő­zetes engedélye szükséges (2. §. 4. bek. és 9. §. 2. bek.), a béremelés engedélyezésére irányuló írásbeli kérelmet ugyancsak legkésőbb a felmon­dás közlésére megállapított időben előre kell a bérlővel közölni s a lakásügyi hatósághoz be­nyújtani és az engedélyezett béremelés a lakás­ügyi hatóság határozatának jogerőre emelkedé­sét követő legközelebbi bérévnegyed kezdetével lép hatályba. Ha a bérlő a jelen rendeletre alapított és vele kellő időben közölt béremelésre nem nyilatkozik vagy elfogadásáról írott elismervényt nem ad, vagy kijelenti, hogy a béremelést el nem fogadja, ebből az okból a bérbeadó felmondással nem élhet; a bérlő azonban, hacsak a bérletet kellő időben fel nem mondta, köteles a megengedett mértékben — bár csak egyoldalú nyilatkozat­tal — emelt bért az emelés hatálybalépésének időpontjától kezdve megfizetni. A tiltott béremelés magánjogi következményei. 11. §■ Ha a felek a bért a jelen rendeletben meg­szabott legmagasabb bérhatárt vagy a lakás­ügyi hatóság által megállapított összeget meg­­­­haladó összegben állapítják meg, a bér a jelen rendelet erejénél fogva a megengedett leg­magasabb mértékre száll alá. A bérlő a jelen rendeletben megszabott leg­magasabb bérhatáron vagy a lakásügyi hatóság határozata ellenére az ez által megállapított összegen felül esetleg fizetett többletet a fizetés napjától számított törvényes kamatával együtt visszakövetelheti. Ez a követelés a fizetés nap­jától számított egy év alatt elévül. II. Közüzemi pótlék, 12. §. Budapesten mindazok a bérlők, akik a helyi­séget a ház tulajdonosától vagy az ingatlannal való rendelkezésre jogosult más személytől bér­lik, a jelen rendelet értelmében követelhető bér­összegen felül, tekintettel az egyes községi üze­mek által teljesített szolgáltatások díjainak emel­kedésére, a főváros részére külön pótlékot (köz­üzemi pótlékot) kötelesek fizetni. A közüzemi pótlékot az egyes községi üzemek által teljesített szolgáltatások díjainak az erre vonatkozó szabályokban meghatározott felemelt összegében a bérbeadó (háztulajdonos) az emlí­tett szabályok szerint előzetesen szolgáltatja be a főváros részére. A bérlők pedig a bérbeadó (háztulajdonos) részéről ekként beszolgáltatott közüzemi pótlé­kot 1920. évi május hó 1-től kezdődően a ház­bérek fizetésére irányadó időben (1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 6. §-a) és módozatok szerint a bérnemfizetés esetére megállapított jogkövetkezmények terhe alatt kötelesek a bérbe­adónak (háztulajdonosnak) megtéríteni. A bérlő a köz­üzemi pótlék megtérítése fejé­ben 20%-át fizeti annak az évi tiszta bérösszeg­nek, amelyet a bérlő a jelen rendelet életbe­lépésének napján köteles fizetni. Az olyan bérlő, aki a vízszolgáltatás díját saját számlájára köz­vetlenül maga fizeti, csak 10°/o közüzemi pót­lékot fizet. A közüzemi pótléknak az 1920. évi május hóban esedékes első részlete tekintetében azon­ban a bérlők a fizetést 1920. évi junius hó 5. napjáig bezárólag joghátrány nélkül elhalaszt­hatják. A közüzemi pótlék, mint a községi üzemek által teljesített szolgáltatásokért a bérlőktől a főváros részére fizetett összeg, nem része a nyers házbérjövedelemnek, azt sem az adózás szem­pontjából adóalapnak tekinteni, sem a béreme­lés vagy a házmesterpénz szempontjából a ház­bérhez hozzászámítani nem lehet. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg kibocsátott rendelettel hasonló eset­ben más városra vagy községre nézve is meg­felelő intézkedéseket tehet. III. Vegyes és büntető rendelkezések. Felmondás korlátozása. 13. §. Állásánál fogva helyhez kötött polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazottal szemben az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 7. §-ának 1. pontjában meghatározott esetekben is csak az ugyanezen §. 2. pontjában foglalt feltételek mellett van helye felmondásnak. . Hatósági igénybevétel. 14. §. Ha a büntetőbíróság ítéletében az árdrágító visszaélés vagy más bűncselekmény miatt elítél­tet az illető községből kitiltotta vagy a külföl­dit az ország területéről kiutasította, vagy ha a belügyminiszternek 4.352/int. 1920. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi április hó 10-én meg­jelent 82. számában kihirdetett) rendelete alapján valakinek internálása rendeltetett el, lakásügyi hatóság a jogerős kitiltó, kiutasító vagy internálást rendelő határozat alapján az illetőnek lakását a lakásszükség enyhítésére igénybeveszi és ha az igénybevételt szenvedőnek ottlakásra jogosult hozzátartozói vannak, ezeket szükséglakásba helyezheti el. Ha valamely üzemet vagy üzletet azért szün­tetnek be vagy tartanak zárva, hogy ilyen módon a hatóságnak az árak korlátozására vonatkozó rendelkezéseit kijátsszák, az ilyen üzem vagy üzlet helyiségei a lakásügyi hatóság által igénybevehetők. Az áthelyezett polgári vagy katonai közszol­gálati alkalmazottaknak lakás kiutalása iránt előterjesztett kérelmeit soron kívül kell elintézni, tekintet nélkül más igénylőknek esetleg előbb beadott kérvényeire. A közszolgálati alkalmazott áthelyezése folytán megürülő lakást hivatalból igénybe kell venni és lehetőleg az elköltözött, helyébe oda áthelyezett közszolgálati alkalma­zott részére kell kiutalni. Lakbérleti bizottság vagy panaszbizottság kijelölése. 15. §. Az ország meg nem szállott területén levő olyan községre vagy városra nézve, amely meg­szállott területen levő kir. járásbíróság­­ vagy kir. törvényszék területéhez tartozik, a lakbér­leti bizottságok és a lakbérleti panaszbizottsá­gok hatáskörébe tartozó ügyekben a meg nem szállott területen levő legközelebbi kir. törvény­szék elnöke által kijelölt lakbérleti bizottság (panaszbizottság) jár el. A kijelölésről a kir. törvényszék elnöke az érdekelt községeket és a kijelölt lakbérleti bizottságot (panaszbizottságot) értesíti.­­ A fellebbvitelt a határozat kihirdetésekor azonnal be kell jelenteni és indokolását a kihirdetéstől számított három nap alatt lehet előterjeszteni ; ha pedig a határoza­tot kézbesítés útján közölték, a fellebbvitelt és indokolását a kézbesítést követő három napon belül kell előterjeszteni.­­ Életbelépés: 17. §. Ez a rendelet 1920. évi május hó 1. napján lép életbe. Az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 1—4. §-ai hatályukat vesztik és a jelen rende­letnek megfelelő rendelkezései lépnek helyükbe. Ahol az 1.552/1920. M. E. számú lakásrende­let vagy valamely más jogszabály a jelen ren­delettel hatályon kívül helyezett rendelkezésekre hivatkozik, ott ezek helyett a jelen rendeletnek azok helyébe lépő rendelkezéseit kell érteni. Budapest, 1920. évi április hó 30. napján. Smonyi-Semad­am Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1920 május 1. Büntető rendelkezések. 16. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az, aki a jelen rendelettel meghatározott összegben megszabott vagy a lakásügyi hatóság által meg­állapított legmagasabb bérhatárt meghaladó bért vagy ellenszolgáltatást követel vagy elfogad, vagy a béremelés korlátozására megállapított szabályokat megszegi vagy bármi módon ki­játssza. A kihágás büntetése kétezer koronáig terjed­hető pénzbüntetés. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, a pénzbüntetés kétezer koro­nán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek — Budapesten az V. ke­rületi rendőrkapitánynak —­ hatáskörébe tar­tozik. Az elsőfokú határozat ellen közvetlenül a belügyminiszterhez van fellebbvitelnek helye, aki végső fokon határoz. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.125/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Szent Korona Országainak Bőripari Központja rész­vénytársaság budapesti bel. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tar­tandó közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszt­has­sa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évt 44.465/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Attila Nyomda részvény­­társaság budapesti bel. cég az 1918/1919. üzlet­évekre vonatkozólag együttesen tartandó köz­gyűlését 1920. évi május hó 16-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.466/1920. K. 51. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. 51. E. szám alatt kibocsátott rendelet® alapján megengedte, hogy a Balatonvidéki Ön­segélyző szövetkezet balatonboglári bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együt­tesen tartandó közgyűlését 1920. évi junim hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.498/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. 51­1. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Amerikai Cipő részvény­­társaság budapesti bel. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó köz­gyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.528/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Pilvax házépítő részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.529/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Belvárosi Házépítő részvény­társaság budapesti bel. cég az 1918. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. június hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m­. kir. miniszter td­­­ó évi 44.539/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a magyar kormány 1919- évi­­ 1919. M. E. szám alatt kibocsátott renylete alapján megengedte, hogy a Magyar A . Takarékpénztár részvénytársaság bud­apes­tég az 1918. és 1919. üzletévekre vonato­s együttesen tartandó közgyűlését 1920. év hó 31-ig elhalaszthassa.

Next