Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-01 / 100. szám
e lésére megállapított időben előre írásban köteles a bérlővel közölni és az a felmondási idő lejártával, legkorábban azonban az „1924. évi harmadik bérévnegyed kezdetével lép hatályba. A jelen rendelet életbelépése alkalmából a bérbe adó kivételesen jogosítva van a megengedett béremelést,1920. évi május hó 14. napjáig bezárólag a bérlővel írásban közölni még akkor is, ha a felmondás közlésére a helyi lakbérleti szabályrendeletben vagy a szerződésben meghatározott határidő már lejárt volna. A bérlő az ekként felemelt bért az 1920. évi harmadik bérévnegyeddel kezdődően köteles fizetni akkor is, ha az illető bérlet a helyi lakbérleti szabályrendelet értelmében csak későbbi időpontra volna felmondható. Ha a béremeléshez a lakásügyi hatóság előzetes engedélye szükséges (2. §. 4. bek. és 9. §. 2. bek.), a béremelés engedélyezésére irányuló írásbeli kérelmet ugyancsak legkésőbb a felmondás közlésére megállapított időben előre kell a bérlővel közölni s a lakásügyi hatósághoz benyújtani és az engedélyezett béremelés a lakásügyi hatóság határozatának jogerőre emelkedését követő legközelebbi bérévnegyed kezdetével lép hatályba. Ha a bérlő a jelen rendeletre alapított és vele kellő időben közölt béremelésre nem nyilatkozik vagy elfogadásáról írott elismervényt nem ad, vagy kijelenti, hogy a béremelést el nem fogadja, ebből az okból a bérbeadó felmondással nem élhet; a bérlő azonban, hacsak a bérletet kellő időben fel nem mondta, köteles a megengedett mértékben — bár csak egyoldalú nyilatkozattal — emelt bért az emelés hatálybalépésének időpontjától kezdve megfizetni. A tiltott béremelés magánjogi következményei. 11. §■ Ha a felek a bért a jelen rendeletben megszabott legmagasabb bérhatárt vagy a lakásügyi hatóság által megállapított összeget meghaladó összegben állapítják meg, a bér a jelen rendelet erejénél fogva a megengedett legmagasabb mértékre száll alá. A bérlő a jelen rendeletben megszabott legmagasabb bérhatáron vagy a lakásügyi hatóság határozata ellenére az ez által megállapított összegen felül esetleg fizetett többletet a fizetés napjától számított törvényes kamatával együtt visszakövetelheti. Ez a követelés a fizetés napjától számított egy év alatt elévül. II. Közüzemi pótlék, 12. §. Budapesten mindazok a bérlők, akik a helyiséget a ház tulajdonosától vagy az ingatlannal való rendelkezésre jogosult más személytől bérlik, a jelen rendelet értelmében követelhető bérösszegen felül, tekintettel az egyes községi üzemek által teljesített szolgáltatások díjainak emelkedésére, a főváros részére külön pótlékot (közüzemi pótlékot) kötelesek fizetni. A közüzemi pótlékot az egyes községi üzemek által teljesített szolgáltatások díjainak az erre vonatkozó szabályokban meghatározott felemelt összegében a bérbeadó (háztulajdonos) az említett szabályok szerint előzetesen szolgáltatja be a főváros részére. A bérlők pedig a bérbeadó (háztulajdonos) részéről ekként beszolgáltatott közüzemi pótlékot 1920. évi május hó 1-től kezdődően a házbérek fizetésére irányadó időben (1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 6. §-a) és módozatok szerint a bérnemfizetés esetére megállapított jogkövetkezmények terhe alatt kötelesek a bérbeadónak (háztulajdonosnak) megtéríteni. A bérlő a közüzemi pótlék megtérítése fejében 20%-át fizeti annak az évi tiszta bérösszegnek, amelyet a bérlő a jelen rendelet életbelépésének napján köteles fizetni. Az olyan bérlő, aki a vízszolgáltatás díját saját számlájára közvetlenül maga fizeti, csak 10°/o közüzemi pótlékot fizet. A közüzemi pótléknak az 1920. évi május hóban esedékes első részlete tekintetében azonban a bérlők a fizetést 1920. évi junius hó 5. napjáig bezárólag joghátrány nélkül elhalaszthatják. A közüzemi pótlék, mint a községi üzemek által teljesített szolgáltatásokért a bérlőktől a főváros részére fizetett összeg, nem része a nyers házbérjövedelemnek, azt sem az adózás szempontjából adóalapnak tekinteni, sem a béremelés vagy a házmesterpénz szempontjából a házbérhez hozzászámítani nem lehet. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg kibocsátott rendelettel hasonló esetben más városra vagy községre nézve is megfelelő intézkedéseket tehet. III. Vegyes és büntető rendelkezések. Felmondás korlátozása. 13. §. Állásánál fogva helyhez kötött polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazottal szemben az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 7. §-ának 1. pontjában meghatározott esetekben is csak az ugyanezen §. 2. pontjában foglalt feltételek mellett van helye felmondásnak. . Hatósági igénybevétel. 14. §. Ha a büntetőbíróság ítéletében az árdrágító visszaélés vagy más bűncselekmény miatt elítéltet az illető községből kitiltotta vagy a külföldit az ország területéről kiutasította, vagy ha a belügyminiszternek 4.352/int. 1920. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi április hó 10-én megjelent 82. számában kihirdetett) rendelete alapján valakinek internálása rendeltetett el, lakásügyi hatóság a jogerős kitiltó, kiutasító vagy internálást rendelő határozat alapján az illetőnek lakását a lakásszükség enyhítésére igénybeveszi és ha az igénybevételt szenvedőnek ottlakásra jogosult hozzátartozói vannak, ezeket szükséglakásba helyezheti el. Ha valamely üzemet vagy üzletet azért szüntetnek be vagy tartanak zárva, hogy ilyen módon a hatóságnak az árak korlátozására vonatkozó rendelkezéseit kijátsszák, az ilyen üzem vagy üzlet helyiségei a lakásügyi hatóság által igénybevehetők. Az áthelyezett polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazottaknak lakás kiutalása iránt előterjesztett kérelmeit soron kívül kell elintézni, tekintet nélkül más igénylőknek esetleg előbb beadott kérvényeire. A közszolgálati alkalmazott áthelyezése folytán megürülő lakást hivatalból igénybe kell venni és lehetőleg az elköltözött, helyébe oda áthelyezett közszolgálati alkalmazott részére kell kiutalni. Lakbérleti bizottság vagy panaszbizottság kijelölése. 15. §. Az ország meg nem szállott területén levő olyan községre vagy városra nézve, amely megszállott területen levő kir. járásbíróság vagy kir. törvényszék területéhez tartozik, a lakbérleti bizottságok és a lakbérleti panaszbizottságok hatáskörébe tartozó ügyekben a meg nem szállott területen levő legközelebbi kir. törvényszék elnöke által kijelölt lakbérleti bizottság (panaszbizottság) jár el. A kijelölésről a kir. törvényszék elnöke az érdekelt községeket és a kijelölt lakbérleti bizottságot (panaszbizottságot) értesíti. A fellebbvitelt a határozat kihirdetésekor azonnal be kell jelenteni és indokolását a kihirdetéstől számított három nap alatt lehet előterjeszteni ; ha pedig a határozatot kézbesítés útján közölték, a fellebbvitelt és indokolását a kézbesítést követő három napon belül kell előterjeszteni. Életbelépés: 17. §. Ez a rendelet 1920. évi május hó 1. napján lép életbe. Az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 1—4. §-ai hatályukat vesztik és a jelen rendeletnek megfelelő rendelkezései lépnek helyükbe. Ahol az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet vagy valamely más jogszabály a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezésekre hivatkozik, ott ezek helyett a jelen rendeletnek azok helyébe lépő rendelkezéseit kell érteni. Budapest, 1920. évi április hó 30. napján. Smonyi-Semadam Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1920 május 1. Büntető rendelkezések. 16. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az, aki a jelen rendelettel meghatározott összegben megszabott vagy a lakásügyi hatóság által megállapított legmagasabb bérhatárt meghaladó bért vagy ellenszolgáltatást követel vagy elfogad, vagy a béremelés korlátozására megállapított szabályokat megszegi vagy bármi módon kijátssza. A kihágás büntetése kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, a pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek — Budapesten az V. kerületi rendőrkapitánynak — hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú határozat ellen közvetlenül a belügyminiszterhez van fellebbvitelnek helye, aki végső fokon határoz. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.125/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Szent Korona Országainak Bőripari Központja részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évt 44.465/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Attila Nyomda részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918/1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi május hó 16-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.466/1920. K. 51. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. 51. E. szám alatt kibocsátott rendelet® alapján megengedte, hogy a Balatonvidéki Önsegélyző szövetkezet balatonboglári bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi junim hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.498/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. 511. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Amerikai Cipő részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.528/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Pilvax házépítő részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.529/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Belvárosi Házépítő részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. június hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter tdó évi 44.539/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919- évi 1919. M. E. szám alatt kibocsátott renylete alapján megengedte, hogy a Magyar A . Takarékpénztár részvénytársaság budapestég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatos együttesen tartandó közgyűlését 1920. év hó 31-ig elhalaszthassa.