Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)

1920-07-15 / 160. szám

Budapest, 1920. 160. szám. Csütörtök, julius 15. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 51. száma. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 00 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint * K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K GO f. Kétszer vagy többször beiktatva 10*/c engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ......... 800 korona. Félévre............................... 180 korona. Negyedévre .................... 180 korona. Egyes szám ára ............. 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminiszter az 5.047/1919. M­­E. számú rendelettel szervezett m. kir. állam­rendőrség létszámába Chabada György pénzügyi számellenőrt a IX. fizetési osztály 3. fokozatá­nak megfelelő szabályszerű illetményekkel állam­rendőrségi számvizsgálóvá, Trettina József ren­delkezési állapotba helyezett határrendőrségi számellenőrt a X. fizetési osztály 3. fokozatá­nak megfelelő szabályszerű illetményekkel állam­rendőrségi számellenőrré, Balázs Dénes magyar királyi államrendőrt pedig a XI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő szabályszerű illetmé­nyekkel ideiglenes minőségű államrendőrségi számtisztté nevezte ki. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter dr. Kontz Károlyt, a budapest-angy­alföldi m. kir. állami elmegyógyintézetnél megüresedett másodorvosi állásra 2 év tartamára kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a föld­birtokok úgynevezett szocializálása folytán elő­állott tényleges helyzet rendezéséről szóló 2.250. 1920. M. E. sz. kormányrendelet és annak végre­hajtása tárgyában 78.500/1920. F. M. sz. a. kiadott utasítás alapján Grüner Tivadar, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatóját, mint a budapesti kerületi Lebonyolító Bizottság tagját ezen tisztjétől saját kérelmén­ felmentette és helyette ezen bizottság tagjává dr. Fejér Aladárt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatóját kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a föld­birtokok úgynevezett szocializálása folytán elő­állott tényleges helyzet rendezéséről szóló 2.250. 1920. M. E. számú kormányrendelet s annak végrehajtása tárgyában 78.500/1920. F. M. szám alatt kiadott utasítás alapján néhai Baintner Ottó, a balassagyarmati népbank volt igazgatója helyett a balassagyarmati kerületi lebonyolító bizottság póttagjává Kanzély Gyulát, a balassa­gyarmati népbank vezető igazgatóját kinevezte. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter a földbirtokok úgynevezett szocializálása folytán előállott tényleges helyzet rendezéséről szóló 2.250/1920. M. E. számú kormányrendelet s annak végrehajtása tárgyában 78.500/1920. F. M. szám alatt kiadott utasítás alapján Linhardt Györgyöt, a mosonmegyei takarék­pénztár volt elnökét, mint a magyaróvári kerületi lebonyo­lító bizottság tagját ezen tisztétől saját kérel­mére felmentette és helyette ezen bizottság iag­ává Koppig Mihályt, a mosonvidéki takarék­­pénztár igazgatóját kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszter Képay Gyula székesfehérvári állami fiúnevelő otthoni család­főt saját kérésére az esztergomi állami fiúnevelő otthonhoz áthelyezte. Kiskorú Schwarcz Géza budapesti illető­ségű tényleges állományú főhadnagy, székesfehér­vári lakos családi nevének »Sályi« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 40.195/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.­ Pick Egon schönwaldi (Csehország) szüle­tésű és budapesti illetőségű, ugyanottani lakos, v. kereskedelmi múzeumi levelező, tartalékos főhadnagy saját, valamint Róbert Ottó és Éva Magdolna kiskorú gyermekei családi nevének anyja családi nevének felvételével »Perei« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 40.426/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Kiskorú P­o 1 i v k a Margit bojtorjánosi (az­előtt Szkeus) születésű és bácskereszturi illető­ségű, budapesti lakos, bölcsészetkari egyetemi hallgató családi nevén­ek »Palló« névre kért átváltoztatása az 1920. évi 42.048/IX. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett, a Hangyaszövetkezet részéről azonban kéthónapi időtartamra felmondható. 5. §• A 4. §. második pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Papírelosztó Bizottság elrendelheti, hogy a lapkiadó és nyomdavállalatok a rotációs újság­­papirosból fennmaradó szakadt részeket és a makulatúrát, ideértve a visszaküldött lappéldá­nyokból eredő makulatúrát is, a Hagyószövet­­kezetnek térítés ellenében átadják. 6. §■ A rendelet 5. §-a helyébe a következő ren­delkezés lép: A hengeres és íves nyomópapír árát a Papír­elosztó Bizottság javaslata alapján a minisz­térium állapítja meg. 7­ §• Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe és a miniszterelnök hajtja végre. Budapest, 1920. évi julius hó 13-án. Dr. Simonyi-Semadam Sándor s. k. A magyar királyi belügyminiszter 35.331. 1920. B. H. számú körrendelte a rendes bíróságok működésének szünetelése alatt hozott házasság felbontó határozatok anyakönyvi feljegyzésének törlése és ezzel kapcsolatos intéz­kedések. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének. A magyar minisztériumnak a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 1919. évi augusz­tus hó 19-én 4.038/1919. M. E. szám alatt kelt s az 1920:1. t.-c. 10. §-ában érvényesnek elis­mert rendelete 2. §-ában akként rendelkezik, hogy polgári perúb­a tartozó ügyekben a ren­des bíróságok működésének szünetelése alatt foganatosított eljárás és ez alatt az idő alatt hozott határozat érvénytelen. E szakasz rendelkezése értelmében tehát az említett idő alatt hozott házasságbontó határo­zat is érvénytelen. Ugyane rendelet 4. §-a szerint, ha azoknak a feleknek valamelyike, akiknek házasságát a ren­des bíróságok működésének szünetelése alatt felbontották, e rendelet életbelépéséig — 1919. évi augusztus hó 20-ig — új házasságot kötött, ezen házasság a fennálló házasság akadálya okából nem semmis és megkötésével az előbbi házasság megszűnt. Nem szűnt meg a korábbi házasság, ha az uj házasság egyéb okból semmis. E rendelkezéseknek az állami anyakönyv­vezetéssel kapcsolatos végrehajtásaképpen, az idézett rendelet 18. §-a alapján, az igazságügy­miniszter úrral egyetértve a következőket ren­delem : 1. A rendes bíróságok működésének szünete­lése alatt, vagyis az 1919. évi március hó 23. napja és 1919. évi augusztus hó 5. napja közötti időben, esetleg az ezt követő napokban, de nem a törvény alapján szervezett rendes bíróság (törvényszék) által hozott h­ázasságbontó hatá­rozatot a házassági anyakönyvbe nem szabad fel­jegyezni, ha pedig már feljegyezték, a feljegy­zést hivatalból vagy bárki kérelmére törölni kell. A m. kir. minisztériumnak 5.721/1920. I. E. számú rendelete a 4.578/1920. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában. 1­ §• Az 1916. évi 734/M. E. számú rendelet és az ezer­ rendeletet módosító rendeletek hatályon kívül helyezése olyképen értelmezendő, hogy az Újságpapírközpont jogutódja annak összes jogai­val és kötelezettségeivel —amennyiben a 4.578. 1920. M. E sz. rendelet, illetve jelen rendelet másképen nem intézkedik — a Papirelosztó Bizottság. Az ügyek átadásánál esetleg felmerülő vitás kérdésekben a Papirelosztó Bizottság felterjesz­tése alapján a miniszterelnök dönt. 2­ §• Az 1.177/1917. M. E. számú rendelet hatá­lyon kívül helyezésével a Magyar Ujságpapír­­beszerző r.­t. tulajdonában levő minden bel- és ■külföldön tárolt papírmennyiség felett, amely 1917. évi március hó 30-ika óta vásároltatott, a Papírelosztó Bizottság rendelkezik. Ezeket a készleteket megvételre fel kell aján­lani a Hangya termelő, értékesítő és fogyasz­tási szövetkezetnek. Amennyiben az átvételi árra vonatkozólag megállapodás nem jönne létre, az­ átvételi árat a kereskedelemügyi minisz­térium határozza meg. A készletek a Papír­elosztó Bizottság működésének megkezdésével egyidejűleg a Hangya szövetkezet papírosztályá­­nak átadandók, tekintet nélkül arra, hogy az ármegállapítás létre­jött-e vagy sem. 3­ §• A jelen rendelet életbeléptének napjától kezdve rotációs újságpapírt közforgalmi vas­úton, hajón vagy gépkocsin csak a Hangya írás­beli szállítási engedélyével (szállítási igazolvány­nyal) szabad szállítani. A szállítási engedélyt­­szállítási igazolványba fuvarlevélhez hozzá kell fűzni és az árut a fel­vevő állomásnak annak jeléül, hogy az engedély szállításra már használtatott és újból fel nem használható, a feladóállomás keletbélyegzőjével le kell bélyegeznie. 4­ §• A jelen rendelet 1. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A rotációs újságpapírra vonatkozó monopólium újabb kormányrendelkezésig érvényben marad.

Next