Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)
1920-08-01 / 175. szám
da a Budapesti Közlöny városára nézve megállapított rendelkezést máshelységekre is kiterjesztheti. Az 1.552/1920. M. E. számú lakásrendelet 20. §. 3. pontja 2. bekezdésének az ideiglenes lakásigazolványra vonatkozó második mondata, valamint ugyanezen rendelet 21. §-ának 2. pontja hatályát veszti. 10. §. 1 A jelen rendelet kihirdetésének napján lép Életbe. Budapest, 1920. évi julius 33. napján. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miiniszterelnök. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 60.551/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Kőszegi Serfőzde r.-t. kőszegi hej. cég az 1917/18. és 1918/19. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920 augusztus 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 60.654/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Vasárugrár Sopron—Graz részvénytársaság soproni bel. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920 szeptember 30-ig elhalaszthassa. 63.682. II/a. 1920. szám. Hirdetmény. Az 1915. évi május 1-ei kelettel kibocsátott 16%-os magyar állami járadékkölcsön (II. hadi’kölcsön) és az 1915. évi november 1-ei kelettel kibocsátott 6°/6-os magyar állami járadékkölcsön (HL hadikölcsön) tárgyában a m. kir. pénzügyminisztérium által 1915. évi május hó 8-án és1915. évi október 9-én kiadott aláírási felhívások értelmében az a kötvénytulajdonos, aki az általa vásárolt kötvényeket az aláírás alkalmával zárolja s ezt a zárolást az 1915. évi május1-ei kerettel kibocsátott 6%-os járadékkölcsön (II. hadikölcsön) kötvényekre nézve 5*/* éven át, az 1915. évi november 1-ei kelettel kibocsátott 6%-os járadékkölcsön (III. hadikölcsön) kötvényekre nézve 5 éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az 5 évi, illetőleg 5 évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920 november 1-én a kötvényen alapuló követelését e naptól számított egy évre névértékben leendővisszafizetésre felmondhatja. Ezennel közhírré teszem, hogy a szóbanforgó kötvényeken alapuló követelés felmondását — ép úgy, mint az az 1919. évi október 20-án kelt 60.294/1919. számú hirdetménynyel az 1914. évi november 1-ei kerettel kibocsátott 6%-os magyarállami járadékkölcsön (I. hadikölcsön) zárolt kötvényeire vonatkozólag történt — további intézkedésig felfüggesztem és így az a határidő, amely alatt e felmondás az 1915. évi május hó 1-ei kerettel kibocsátott 6%-os magyar állami járadékkölcsön (II. hadikölcsön) és az 1915. évi november 1-ei kerettel kibocsátott 6%-os járadékkölcsön (III. hadikölcsön) zárolt kötvényeire eszközölhető lesz s a felmondásnál követendő“ eljárás egy későbbi időpontban fognak megállapittatni. Budapest, 1920. évi julius hó 26-án. c . M. kir. pénzügyminiszter. Szabályzat a budapesti m. kir. egyetemi közgazdaságtudományi kar tanulmányi és vizsgarendjéről. Jóváhagyatott a Főméltóságának Magyarország Korrányzónának 1920. évi julius hó 8-án kelt magas elhatározásával; kiadatott a m. kir. vallás- és közoltatásügyi miniszter 1920. évi 69.829 számú rendeletével. §■ A közgazdaságtudományi kar négyéves tanfolyamának tanrendje alkalmat ad arra, hogy a krra beiratkozott hallgatók a közgazdasági, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi, közigazgatói és társadalomtudományokban egyetemi kiképeztetést és bizonyos élethivatásokra ezeknek megfelelő alaki képesítést szerezhessenek.* 2. §. A karnak az a rendes hallgatója, aki közgazdaságtudományi oklevelet és utána a közgazdaságtudományi doktori oklevelet is megszerezni óhajtja, köteles a négyéves tanfolyam alatt: a) a tantervben felsorolt előadások közül az ott megjelölt főkollégiumokat a felvett óraszámban hallgatni. A félév csak annak a hallgatónak számítandó be, aki a kollokviumok és vizsgálatok tárgyaiból, amelyi órákon és szemináriumi gyakorlatokon kívül az első két évben legalább heti 22—22 órát, a felső két évben pedig legalább heti 18—18 órát hallgatott; b) köteles a felsorolt szemináriumok közül félévenként legalább egy szeminárium munkásságában a tanár által megkívánt módon résztvenni. 3. §• A közgazdaságtudományi karon felvett előadásokról e szabályzat melléklete nyújt tájékoztatást. (Lásd a mellékleten.) 4. §. Az idegen nyelvek tanulásának célja: 1. a nyelv gyakorlati elsajátítása, különös tekintettel a közgazdasági és kereskedelmi nyelvre; 2. a kereskedelmi levelezésben való jártasság megszerzése (a kereskedelmi szak hallgatói számára) ; 3. az idegen nyelv tanításával kapcsolatban az illető ország mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, földrajzi és társadalmi viszonyainak ismertetése. 5. §• A leckekönyvben a látogatás igazolása mindazokra az előadásokra, gyakorlatokra vagy szemináriumokra megtagadandó, amelyekben a hallgató kellő szorgalmat vagy tevékenységet nem fejtett ki. Ha a megtagadás az első félévre vonatkozóan történt és a hallgató a második félévben teljesen kielégítő szorgalmat tanúsított, a tanár a hallgató leckekönyvében az első félév látogatását dékáni bejegyzéssel utólag érvényesíti. Félév végén, "a kitűzött időben, a rendes hallgatók leckekönyvüket a látogatás, a szemináriumi foglalkozás és az előmenetel bizonyítása végett a tanárokhoz és a dékánhoz személyesen nyújtják be. Az előmenetelt a tanár a kollokviumokon, a gyakorlatokon és a szemináriumi foglalkozásban tanúsított tevékenységből ítéli meg. 6. §. A közgazdaságtudományi kar négyéves tanfolyamának sikeres elvégzése a beckelátogatások igazolásához, kollokviumokhoz, illetőleg vizsgálathoz van kötve. Ebből a célból a négyéves tanfolyamon a kötelező kollokviumokon felül egy alapvizsga és egy államvizsga van rendszeresítve. Az államvizsga tárgyai három csoportba osztatnak. 7 §• A kötelező kollokviumok a következő szakaszban felsorolt tárgyakban való teljes tájékozottságnak igazolására szolgálnak. * Jegyzet: A m. kir. kormánynak az 1883. évi I. t.-o. 32. §-ában adott felhatalmazás alapján 278/1920. M. E. szám alatt (megjelent a Budapesti Közlöny 1920. évi’ 46. számában) kibocsátott rendelete értelmében az egyetemes közgazdasági és közigazgatási szaknak elvégzése a közgazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok központi igazgatásába, valamint ezeknek a minisztériumoknak kormányzati hatásköre alá tartozó azokba a hivatalokba való belépésre nyújt alaki képesítést, amelyeknél különleges gazdasági szakképzettséget igénylő ügyeket intéznek; ennek a szaknak elvégzése ugyancsak belépésrejogosít a köztörvényhatóságok tisztviselői karának fogalmazói szakába is. A nagyobb mezőgazdasági üzemek vezető állásaira a mezőgazdasági szak, az ipari és kereskedelmi vállalatok kereskedelmi irányú vezető állásaira pedig a kereskedelmi szak nyújt kiképeztetést. A külügyi igazgatásba való belépésre az egyetemes közgazdasági és közigazgatási szaknák elvégzése, ezenfelül bizonyos előadásoknak hallgatása szükséges azoknak a különleges intézkedéseknek figyelembevételével, amelyeket a külügyi szakra vonatkozóan és jelen szabályzat kiegészítéseképen a m. kir. kormány később kiadandó rendeletével a külügyi szolgálat fogalmazói szakába való belépés kellékei gyanánt ezenfelül elő fog írni. Az alapvizsga célja az I—IV. félévben hallgatott alapvető tárgyakban oly mérvű készültség igazolása, mely a további évfolyamok során a közgazdasági tudományok — főbb szakok szerint differenciálódó kérdései — megértését és önálló feldolgozását biztosítja. Az államvizsga annak a kimutatására szolgál, hogy a jelölt a négy évfolyam alatt a közgazdasági tudományokban rendszeres, összefüggő és egyetemes közgazdasági ismereteket szerzett s a különböző gazdasági ágak között az összefüggést megértve, teljesen tájékozott az esetleg választott speciális közgazdasági szak törvényeiben és a mind gyakorlati, mind elméleti munka útján szerezhető ismereteiben. 8. §. Kollokvium a következő tárgyakból teendő: a) Az egyetemes közgazdasági és közigazgatási szakon: Az I. félév végén: 1. bevezetés a közgazdasági ismeretekbe, 2. jogi enciklopédia, 3. közjog, 4. általános kereskedelmi üzemtan. A II. félév végén: 1. filozófiai bevezetés, 2. áruismereti, chémiai és technológia, 3. áruismereti mechanikai technológia, 4. általános földrajz, 5. általános matematika, 6. általános számvitel, 7. általános földrajz. A III. félév végén: mérlegtan. A IV. félév végén: 1. statisztika elmélete és gazdasági statisztika, 2. büntetőjog, 3. kereskedelmi és politikai számtan. Minden évfolyam végén legalább egy választott idegen nyelvből kollokvium teendő. b) A mezőgazdasági szakon: Az I. félév végén: 1. bevezetés a közgazdasági ismeretekbe, 2. közjog, 3. általánoskereskedelmi üzemtan. A II. félév végén: 1. filozófiai bevezetés, 2. fizika, 3. általános földrajz, 4. mezőgazdaságigeológia, 5. általános számnyitáltan, 6. általános matematika. A III. félév végén: 1. bakterológia, 2. mérlegtan. A IV. félév végén: 1. növénykórtan, 2. mező-gazdasági chemiai technológia, 3. takarmányozástan,4. mezőgazdasági géptan, 5. a statisztika elmélete és gazdasági statisztika, 6. gazda- sági földrajz, 7. kereskedelmi és politikai számtan. Az V. félév végén: tejgazdaságtan. A VI. félév végén: 1. szőlőmívelés, 2. kultur-, technika és földméréstan, 3. mezőgazdasági építészettan, 4. kereskedelmi és váltójog. A VII. félév végén:. állategészségtan, 2. gazdasági állattan, 3. bankok üzemtana ésszámvitele. A VIII. félév végén: 1. állati járványok és szavatossági hibák, 2. erdészet, 3. konyha- és gyümölcskertészet, 4. mezőgazdasági számviteltan, 5. bányajog, 6. közlekedési jog és politika, 7. iparpolitika és üzemtan. Minden évfolyam végén legalább egy választott idegen nyelvből kollokvium teendő. c) Kereskedelmi szakon: Az I—IV. félévekben ugyanazon tárgyakból mint az egyetemes közgazdasági szakon. Minden évfolyam végén legalább két választott idegen nyelvből kollokvium teendő. d) A külügyi szakon: Az I—IV. félévekben ugyanazon tárgyakból, mint az egyetemes közgazdasági és közigazgatási szakon. Minden évfolyam végén legalább egy nyugati és egy keleti nyelvből kollokvium teendő. - 9. §. A kollokvium eredményét a tanár a hallgató leckekönyvébe vezeti be. A fokozatok: jelesen kollokvált, jól kollokvált, kollokvált. A kollokvium sikertelensége esetén többször megismételhető. A kollokvium első ismétlése négy hétnél rövidebb időn belül nem kísérelhető meg, újabb ismétlésre csak a sikertelenül megismételt kollokviumtól számított két hónap után lehet a tanárnál jelentkezni. Aki az előírt időben teendő kollokviumon a következő félév végéig meg nem felelt azért, mert azt meg nem kísérelte vagy mert a tanár azt el nem fogadta, annak az eközben eltöltött tanulmányi idő be nem számítható. ■ ' ■ -........- -______________