Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)

1920-08-01 / 175. szám

1 — - - - - — Budapesti Közlöny J )SÍÓ augusztus V Az előírt tárgyakból teendő kollokvium díja 30 korona, az ismétlő kollokviumok díjtalanok. 10. §. Az a hallgató, aki valamely idegen nyelvben annyira jártasnak és gyakorlottnak érzi magát, hogy annak hallgatása alól az első négy félév­ben felmenthető, ebbeli tudását előzetes nyelvi kollokviumon igazolhatja. A sikerrel lefolyt kolokvium alapján a tanár értesítésére a dékán az első négy félévre ennek a nyelvnek a hall­gatása alól a felmentést megadja. Ennek a kollokviumnak díja 30 korona. Sikertelenség esetén újra meg nem kisérelhető. 11. §. Az alapvizsga a IV. félév szabályszerű befe-*­­­jezése után teendő le. Tárgyai az egyetemes , közgazdasági és kereskedelmi szakon: 1. elméleti közgazdaságtan, 2. gazdasági földrajz, 3. növénytermesztéstan, 4. állattenyésztéstan, 5. közigazgatási jog, 6. magánjog. A mezőgazdasági szakon: 1. elméleti közgazdaságtan, 2. közigazgatási jog, 3. magánjog, 4. általános chemia és agrochemia, 5. növénytan, 6. állatbonc- és élettan. Az alapvizsga határideje június, szeptember és januárius hónap. Ugyanekkor tehetők a pót­vizsgák is. Akiket a bizottság az V. félévre következő januáriusi vizsga határidőben az alap­vizsgán vagy annak pótvizsgáján nem képesített, azok számára az utólag tett vizsgának a IV. félév után eltöltött tanulmányi idő beszámítá­sára nincsen visszaható ereje. 12. §. A vizsgára bocsátás iránt a kérvényt a kar dékánjához kell intézni, aki — ha a megkívánt kellékek megvannak, — a folyamodót vizsgára bocsátja és őt a vizsga határnapja kitűzése céljából a bizottság elnökéhez utasítja. Ha a kari dékán a folyamodót vizsgára nem bocsátja, elutasító végzése ellen a karhoz lehet folyamodni. A vizsgára bocsátás kérdésében a kar végérvényesen határoz. Ha a jelölt a vizsgáról indokolatlanul elma­rad, a vizsgadíjat elveszti s ugyanabban a fél­évben vizsgát nem tehet. Abban, hogy az elma­radás indokolatlan volt-e, a bizottság határoz s ezt a határozatát a kari dékánnak bejelenti. Az alapvizsgabizottság az elnökkel együtt öt tagból áll. Ha legalább három tag a vizsga elfogadása mellett szavaz, a bizottság a vizsgát elfogadja s a jelöltet a szavazás eredményéhez képest szótöbbséggel, illetőleg egyhangúlag képesített­nek jelenti ki. Ha a jelölt kitűnő eredményt mutat fel, a bizottság őt kitüntetéssel képesíti. A képesítés foka (szótöbbséggel, egyhangúlag elfogadva, szótöbbséggel kitüntetve, egyhangúlag kitüntetve) a bizonyítványban is kiteendő.­­ Ha a jelölt feleletei csak egy tárgyból nem ütik meg a kívánt mértéket, abból pótvizsgára utasítandó. Két vagy több tárgyból való vissza­utasítás esetén az egész vizsga újból megismét­­lendő. A pótvizsga idejére, megismétlésére és a siker­rel letett pótvizsga hatályára nézve a 11. §. rendelkezései irányadók. 13. §• Minden alapvizsgáról jegyzőkönyvet kell fel­tenni. Az elnök az alapvizsgáról szóló bizonyítványt a jelölt nevének kitételével és a jegyzőkönyv számára való utalással a jelölt leckekönyvébe bevezeti. Az alapvizsgán a kérdezésnek arra kell irá­nyulnia, várjon a jelölt az alapismereteket, a velük szorosan összefüggő részletek ismeretét s az egész tárgynak áttekintését elsajátította-e. Az alapvizsga díja 150 korona, a pótvizsgáé 50 korona. 14. §. Államvizsgára a végbizonyítvány elnyerése után a kar dékánjánál kell jelentkezni. Az állam­vizsga kitűzése iránt benyújtott kérvényhez a leckekönyv és a végbizonyítvány csatolandó. Az egyetemes közgazdasági és mezőgazdasági szakokon államvizsgára csak az jelentkezhetik, aki az alapvizsgát, a kötelező kollokviumokat sikerrel letette és valamely általa választott külföldi vagy hazai idegen nyelvben való teljes készségét a negyedik évfolyam végén tartandó zárókollokviumon írásban és szóban igazolta. A kereskedelmi szakon a két kötelező idegen­­ nyelv közül a jelölt szabad választás szerint az egyikből zárókollokviumot­, a másikból állam­vizsgát tesz. , 15. §• Az államvizsga három részből áll, melyek a jelölt által választott sorrendben tehetők. Tárgyai : a) Az egyetemes közgazdasági és közigazgatási szakon : I. Államvizsga (közgazdasági csoport): a köz­­gazdaságtan egész tárgyköre: gazdaságtörténet, közgazdaságtan és közgazdasági politika, agrár,­­ szövetkezeti és szociális politika, ipar, kereske-­­ delmi és közlekedési politika, pénzügytan, sta­­­­tisztika. II. Államvizsga (mezőgazdasági és kereske-­­ delmi csoport): 1. mezőgazdasági üzemtan és becsléstan, 2. mezőgazdasági ipar, 3. kereskedelmi és ipari vállalatok üzemtana,­­ 4. kereskedelmi és váltójog. III. Államvizsga (közigazgatási csoport): 1. alkotmánytan és közigazgatástan, 2. gazdasági közigazgatás, 3. nemzetközi jog és konzuli bíráskodás. h) A mezőgazdasági szakon: I. Államvizsga (közgazdasági csoport): 1. a közgazdaságtan tárgyköréből: közgazda­ságtan és közgazdasági politika, agrárpolitika, szövetkezeti és szociálpolitika, pénzügytan. II. Államvizsga (mezőgazdasági csoport): 1. növénytermesztéstan, 2. állattenyésztéstan, 3. mezőgazdasági üzemtan és becsléstan, 4. mezőgazdasági ipar. III. Államvizsga (közigazgatási csoport): 1. mezőgazdasági közigazgatás, 2. alkotmánytan és közigazgat­ástan. c) A kereskedelmi­ szakon: I Államvizsga (közgazdasági csoport): A közgazdaságtan tárgyköréből: közgazda­ságtan és közgazdasági politika, agrárpolitika, szövetkezeti és szociális politika, ipari, keres­kedelmi és közlekedési politika, vámügy, pénz­ügytan, statisztika. II. Államvizsga (kereskedelmi csoport): 1. a magángazdaságtan egész tárgyköre (mező­­gazdasági, kereskedelmi, ipari és biztosítási vállalatok, bankok üzemtana és számvitele aszerint, hogy a jelölt főleg az árukereskedelmi, bank vagy biztosítási szak köréből végezte tanul­mányait), 2. politikai és biztosítási számtan (utóbbi a biztosítási szokosoknak), 3. egy idegen nyelv. III. Államvizsga (közigazgatási csoport): 1. gazdasági közigazgatás (ipari és kereske­delmi közigazgatás), 2. nemzetközi köz- és magánjog, 3. kereskedelmi és váltójog (különös tekin­tettel a fuvarozási és szállítmányozási jogra), tengeri kereskedelmi jog. 16. §. Az a jelölt, aki két vagy több szakból kíván államvizsgát tenni, amennyiben az illető szak tantervének tárgyait hallgatta és azokból az előírt vizsgálatokat sikeresen letette, különbö­zeti államvizsgát tehet. 17. §. Az első államvizsga a VIII. félév szabály­szerű befejezése után tehető. Az egyes állam­vizsgák között három hónapnál rövidebb idő­köz nem lehet. 18. §.« Teljes visszautasítás esetén az államvizsga csak három­ hónap múlva ismételhető. Pótvizsga a visszautasítástól számított 8 hét után. A pót­vizsga egyszer ismételhető. Ha a pótvizsga akkor sem sikerül, a jelölt már csak az egész vizsga ismétlésére bocsátható. Minden egyes államvizsga teljes egészében csak kétszer ismételhető meg. Ha a bizottság a jelen vizsgálatot másodízben is teljesen vissza­utasította, a jelölt államvizsgára többé nem jelentkezhetik. Harmadik és utolsó ismétlésre a jelölt csak miniszteri engedélylyel bocsátható. Minden államvizsgáról jegyzőkönyvet kell fel­venni. A bizottság a jelöltnek a vizsga eredményé­ről a jegyzőkönyv számára való utalással külön bizonyítványt ad s három bizonyítványnak alap­ján kiállítja számára a közgazdaságtudományi oklevelet. Az államvizsga díja 400 korona, mely a jelentkezés alkalmával egy részletben fizetendő. A pótvizsga díja 100 korona. 19. §• Az egyetemeknek és egyetemi jellegű főiskolák­nak, nemkülönben a mezőgazdasági, bányászati és erdészeti akadémiák, a kereskedelmi akadémiák volt akadémiai tagozatának tanulmányait végzett egyének a közgazdaságtudományi kar bizonyos előadásainak hallgatása s a gyakorlatokban való szorgalmas részvétele alapján a közgazdaság­­tudományi oklevelet, valamint a közgazdaság­­tudományi doktorátust is megszerezhetik. Ez a kapcsolat az egyetemekkel és főiskolákkal a viszonosság alapján rendezendő olyan módon, hogy a közgazdaságtudományi kar hallgatói részére is, amennyiben tanulmányaikat a neve­zett egyetemeken vagy főiskolák valamelyikén folytatni kívánják, előző tanulmányi idejük bizo­nyos terjedelemben beszánottassék. 20. §. A más egyetemi karok vagy főiskolák ok­leveleivel a közgazdaságtudományi karra beirat­kozott rendes hallgatók által felveendő­ tárgyak és gyakorlatok rendjét a közgazdaságtudományi kar javaslata alapján kiadandó külön miniszteri rendelet szabályozza. Szabályzat a budapesti m. kir. egyetemi közgazdaságtudo­mányi kar doktori szigorlati rendjéről. Jóváhagyatott . Főméltóságának Magyarország Kormányzójának 1920. évi julius hó 8-án kelt magas elhatározásával; kiadatott a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszter 1920. évi 69.829. számú rendeletével. 1. §­ A közgazdaságtudományi karon doktori szigor­latok tartatnak és doktori oklevelek adatnak ki. A doktori oklevelek elnyerése rendszerint dok­tori szigorlat alapján történik, de történhetik honoris causa oklevél átnyújtásával is. A doktori oklevélnek minősítő ereje nincsen. A közgazdaságtudományi doktori oklevél szi­gorlat alapján való megszerzésének feltételei: 1. végbizonyítvány, 2. a közgazdaságtudományi államvizsga, 3. tudományos értekezés, 4. a kar előtt teendő szóbeli szigorlat. Nem­ bocsátható szigorlatra az a jelentkező, akinek erkölcsi vagy állampolgári magatartása ellen a karnak kifogása van. 2. §. Kivételképen azok is bocsáthatók doktori szi­gorlatra, akik az előző §-ban megkövetelt köz­gazdaságtudományi államvizsgát vagy az ezt megelőző egyetemi tanulmányokat ki nem mu­tathatják, de vagy más főiskolát végeztek, vagy a közgazdasági gyakorlati életben kiváló érde­meket szereztek. Ilyen esetekben a szigorlatra bocsátás iránt a kar végérvényesen határoz. 3. §. A honoris causa doktorrá avatás feltételezi, hogy az illető a tudománykar körül mint tudós, államférfi avagy mint kiváló gyakorlati szak­ember rendkívüli érdemeset szerzett

Next