Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

4 Budapesti Közlöny 1921 április 8. ’.........T*------------- _ ......................... kell nyújtani a nyugdíjintézet .(nyugdíjalap) alap­szabályainak egy hiteles példányát. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése miatt 10.000 Kéig terjedhető bírság kiszabásának van helye. 5. §. Az 1926. évi január 15. napja után bejelentett jogügyleteket a jelen törvényben megállapított illetékmentesség akkor sem illeti meg, ha a jogügylet még az 1. §-ban megálla­pított határidőben jött létre. 6. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bízatnak meg. II törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­egyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) 1921. EVI XIII. TÖRVÉNYCIKK a hadiváltsáflrék (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hő 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák segítésére fordítandó hadiváltságot tarto­zik fizetni: azJj86á«5Í2,§9^évek valamelyikében született minden magyar fern állampolgár, akj az 1911—1918. évi világháborúban barmi okból a harcvonalon katonai vagy személyes hadiszolgá­latot nem teljesített. Hogy a hadiváltság szempontjából milyen ka- . touai szolgálatot kell harcvonalon teljesített szol­gálatnak minősíteni, azt a végrehajtási utasítás szabályozza. 2. §. A hadiváltság alól mentesek a következő 1—5. pontban felsoroltak: 1. Azok, akik bár a harcvonalon katonai szol­gálatot nem teljesítettek, de az 1914—1918. évi világháborúban hadifogságba kerültek, harcesz­közök közvetlen vagy közvetett behatása által a hadiakéit sereg körletén belül megsebesültek, hadi­­szolgálat alatt szerzett betegség vagy hadibaleset következtében rokkantakká váltak, avagy az úgy­nevezett tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenységük következtében megsebesültek, vagy ellenforradalmi baleset következtében rokkantakká váltak. 2. A háborúban elesettek családtagjai a követ­kező esetekben : a) az az apa, akinek legalább egy fia elesett; b) az az após, akinek fiai nincsenek, ha a vele közös háztartásiján élt, egyetlen veje elesett; c) az az egyetlen fiú, akinek atyja elesett; d) az az egyetlen vő, akinek a vele közös ház- . tartásban élt apósa elesett, ha az apósnak fiai nem voltak; ej az a testvér, akinek minden fiútestvére el­esett ; f) az a vő, akinek a vele és apósával együtt közös háztartásban élt valamennyi sógora elesett. Az elesettekkel egy tekintet alá esnek a hadi­­szolgálat alatt szerzett betegség következtében vagy a hadifogságban elhaltak és a háborúban eltűntek is, avagy az úgynevezett tanácsköztársa­ság idején ellenforradalmi tevékenységük követ­keztében elestek vagy kivégeztettek. 3. Az az apa, akinek legalább három fia a harc­vonalon teljesített katonai szolgálatot. 4. A világháború tartama alatt katonai egyének ápolására tényleg szolgált járványkórházak, jár­ványos betegekkel is foglalkozó megfigyölőállo­­mások, egyéb hasonló egészségügyi iptezetek és hadifogolytáborok egészségügyi személyzete (or­vosai, ápolói és lelkészei). 5. A vagyontalan keresetképtelenek. 3. §. I. A hadiyáltságnak egvszersmindenkorra fizetendő összegét a hadiváltságkötelezettre az 1919, évre kivetett jövedelmi és vagyoni adó alapján a következő összegekben kell megálla­­^áfcaai.i a) ha katonai beosztása, pap, illetőleg pap­növendék volta, a hadiforgalomban részes vasúti és hajózási szolgálata, külföldi internáltgágá, avagy az 1915. évi II. törvény 1. §-ának második bekez­désében foglaltak értelmében népfelkelői kötele­zettségének megszűnése következtében nem telje­sített harcvohalon szolgálatot, a jövedelmi adó­nak félszeres és a vagyoni adónak ötszörös össze­gében ; b) ha a. katonai szolgálatra alkalmatlan volt, a jövedelmi adónak egyszeres és a vagyoni adónak tízszeres összegében ; c) ha a katonai szolgálattól fölmentetett, a jöve­delmi adónak háromszoros és a vagyoni adónak húszszoros összegében; d) ha a külföldön tartózkodott ég internálva nem volt, a jövedelmi adónak négyszeres és a vagyoni adónak harmincszoros összegében. Ha a haciváltságköteles nem önálló adózó, avagy önálló adózó ugyan, de a háború bármely szakában a családfővel közös háztartásban élt és jövedelmi, meg vagyoni adója alapján kisebb hadi­­vált-gág alá esnék, mintha a családfő jövedelmi és vagyoni adója vétetnék a hadiváltság kiszámí­tásának alapjául, úgy a hadiváltságot a családfő jövedelmi és vagyoni adója alapján kell megálla­pítani és azt a családfő köteles megfizetni. Ha valakinek hadiváltsága a jövedelmi és a vagyoni adója alapján (3. §. L) kisebb, mint amennyi a hadmentessegi díja alapján volna (3. §. II.), akkor ez utóbbi alapon kiszámított hadiváltságot kell reá kivetni. II. Ha a hadiváltságkőteles, mint önálló adózó, saját személyében, illetőleg, ha mint családtag, a családfő az 1919. évre sem jövedelmi, sem vagyoni adó alá nem esik, hadiváltsága fejében az 1919. évre ki számítandó hadmentességi díjnak : aj nem harcvonalbeli katonai szolgálat, papi, illetőleg papuöveirdéki minőség,, a hadiíorgalom­­baii részes vasúti és hajózási szolgálat, külföldi intetnáífcság, végül az 1915. évi II. törvény 1. §-ának második bekezdése értelmében a népfölkelői köte­lezettség megszűnte esetében tízszeres ; b) alkalmatlanság esetében húszszoros ; c) föl mentés esetében negyvenszeres ; d) internálás nélküli külföldön való tartózkodás esetében ötvenszeres összegét tartozik fizetni. III. A katonai szolgálat alól fölmentett hadköte­lesek közül azok, akik fölmentésük előtt vágy után a világháborúban nem a harcvonalon telje­­;i tettek katonai szolgálatot, a hadiváltság szem­pontjából a fölmentettek közé sorolandók, tehát a jelen szakasz I. c) és II. c) pontjaiban foglalt rendelkezések alá esnék akkor, ha egyhuzamban töltött katonai szolgálatuk- félévnél rövidebb volt; mig ellenben azok, akik a harcvonalon teljesítettek katonai szolgálatot, hadiváltság alá nem taros­nak ; azok pedig, akiknek egyhuzamban töltött katonai szolgálata legalább félévre terjedt, a jelen szakasz I. a) és II. a) pontjai alá vonandók. IV. Ha a háború bármely szakában közös ház­tartásban élt valamely család tagjai közül föl­mér, tés vagy internálás nélküli külföldi tartóz­kodás következtében egynél több a hadiváltság­­köteles, akkor a hadiváltság összege minden e címeken váltságkötelessel szemben 50%-kal emel­kedik. V. Az egy-egy kadiváltságkötelesre eső hadi­váltság összege 100 K-nál kevesebb nem lehet. VI. Az 1865—1874. évek valamelyikében szü­letett fölmentettek hadivá ltsá gát oívképen kell csökkenteni, hogy a 13. életévükben fölmentettek hadiváltsága a váltságösszeg 5%-ával, a későbbi életkorban történt felmentés esetében pedig min­den év után további 5—5%-kal mérsékeltessék. VII. A jelen szakasz I—VI. pontjai alapján kiszabandó hadiváltság 15, illetőleg 30%-a levo­násba veendő ann. k az apának hadiváltságáhói, kinek egy, illetőleg két fia a harcvonalon teljesí­tett katonai szolgálatot. Ez a levonás 30, illetőleg 60%-ra emelkedik akkor, ha egv vagy mindkét fia a harcvonalon teljesített szolgálatban 100%-os rokkanttá vált. VIII. Az állami, az áliamvasutl, a törvényható­sági és a községi szolgálatban alkalmazott' eévé­nekre a jelen szakasz I—VII. pontjai szerint járó hadiváltságnak csak a felét kell kivetni. 4. §. Az 1. §-ban jelzett célra hadiváltságot köte­les fizetni minden vállalat, illetőleg munkaadó (részvénytársaság, szövetkezet, biztosítóintézet, be­téti vagy közkereseti társaság, gazdaság, egyéni cég vagy magánvállalat stb.), amely az 19Í4—1918. évi világháború idején valamelyik alkalmazottjá­nak a katonai szolgálat alól fölmentését sikerrel kérte: minden föbnentett alkalmazottja után 2000 koronát. Ezt a hadiváltságot a munkaadó akkor .is köteles megfizetni, ha fölmentett alkal­­, jBftgptt'ia nem is esik hadiváltság alá. Ugyancsak az ilyen vállalat, illetőleg munka­adó köteles fizetni minden fölmentett alkalmazott­jára kirótt hadiváltságnak a felerészét, kivéve a vagyoni adóból fejlesztett hadiváltságot. amely egészben a hadi váltsa gkötelest terheli. Ha az alkal­mazott a 2. §. alapján a hadiváltság alól 'mentes,; a váltságöspzeget azért meg kell állapítani, és az alkalmazottra különben eső .rész levonásával a hadiváltságot kizárólag a vállalatra Vagy munka­adóra kell kiszabni. Ha a fölmentettnek fölmentése tartama alatt több munkaadója volt, az alkalma­zott személyes hadiváitságának a vállalatra eső részletét az egyes vállalatok (munkaadók) között az alkalmaztatás idejéhez mérten arányosan fel­keli osztani. Az egy-egy ilyen vállalatra, illetve munkaadóra eső hadiváltságok együttes összege, a vállalat, illetve a munkaadó 1919. évi adóalapjának, ha pedig az üzietév (gazdasági év) nem .esik egybe a naptári évvel, az 1918/1919. *és az 1919/1920. üzletévek (gazdasági évek) adóalapjai átlagának (a nyilvános számadásra kötelezett vállalátok ke­reseti adóalapjának, a III. osztályú kereseti adó alapjának, a. bánya adóalapjának), illetőleg a ka­taszteri tiszta jövedelem ötszörös, összegének 5%-nál kevesebb és 30%-ná] több nem lehet. Részben vagy egészen adómentes részvénytársa­ságoknál, szövetkezeteknél és más vállalatoknál az adóalapot az adómentesség figyelmen kívül, hagyásával kell kiszámítani. Ajs ebben a szakaszban meghatározott hadivált-í ság fizetésének kötelezettsége nem terjed ki; az államra, a törvényhatóságokra és a községekre —j kivéve a községek magánüzemeit. — továbbá az 1907: XIX. t.-c. alapján működó bctegsegélyzó- és balesetbiztosít ó pénztárakra és mindazokra az intézetekre és egyesületekre, amelyek nyerészke­dés célzata nélkül a köz jótékony ság, a. közoktatás,j a közművelődés vagy a nemzetvédelem célját szolgálják. Erre való tekintettel az állami, az állam­­vasúti, a törvényhatósági és a községi szolgálat-! bán, továbbá az említett intézetek és egyesületek! szolgálatában alkalmazott és közérdekből főimen-j tett egyénekre a jelen törvény 3. §-a szerint a; jövedelmi adó vagy a hadmentességi, díj alapján! járó hadiváltságnak csak a felét kell kivetni* 5. §. Ha a hadiváltság kiszámításának alapjául vett adók vagy adóalapok összege a jogorvoslat során változik, a hadiváltság összegét is megfe-í lel óén helyesbíteni Íveli. Ezt. a helyesbítést hivatalból Budapesten az adofelügyelő, másutt a pénzügyigazgatóság végzi. A helyesbítésről hozott határozat ellen íellebbe*! zésnek van helye a közigazgatáü bizottság adó­ügyi bizottságához, amely a helyesbítés kérdésé­ben végérvényesen határoz. 6. §. Az 1865—1899. évek valamelyikében szüle­tett magyar férfi állampolgárok,—.a hadiváltság alól a 2. §. szerint mentesek is — úgyszintén a 4. §. értelmében hadiváltság alá eső vállalatok és 'munkaadók, kötelesek a pénzügyminiszter által meghatározandó időben és módon a hadiváltság megállapításához szükséges adatokat bevallani. Ha a bevallás adására köteles bevallást nem adott, Budapesten az adófelügyelő, másutt pedig a ‘-pénzügyigazgatóság — a jogkövetkezményekre való utalással — köteles őt bevallásának 8 r.ap alatt leendő beadására felhívni. 7. §. A bevallás beadására kötelezett adócsalást követ el, ha abból a célból, hogy a hadiváltság a törvényesnél kisebb összegben állapií taksák nieg, avagy a hadivéltságtól meneküljön, bevallásában vagy az illetékes helyről hozzá intézett kérdésre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott vála­szában, avagy jogorvoslatának megokolár-ában tudva valótlan tényt, állít, amely a hadiváltság megrövidítésére alkalmas. Adócsalás esetében a szabadságvesztésen felül mindenkor a veszélyeztetett hadiváltság három­szoros összeget pénzbüntetés fejében ki kell szabni. Ha a veszélyeztetett hadiváltság összegét ponto­san nem lehet megállapítani, a biróság a pénzbün­tetést a valószínűnek látszó összeg alapulvételével állapítja meg. Aki a bevallást az előirt határidőben be nem adja. a kivetés során terhére megállapított hadi­váltságnak egyszeresét, ha pedig a 6. §. szerint ’ hozzáintézett felhívásnak nem felel meg, a hadi­váltságnak háromszorosát köteles pénzbírság fejé­ben megfizetni. Ha azonban a hadiváltságkőteles az elsőfokú határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt igazolja, hogy a bevallást elhárítha­tatlan akadály miatt nem adhatta be, a pénzbírsá­got a pénzügyigazgatóság, illetve Budapesten az adófeliigvelő törli. Ha a hadiváltság összege a jogorvoslat során apad vagy emelkedik, ennek megfelelően a perz-, birság összegét is helyesbíteni kell,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék