Budapesti Közlöny, 1921. június (55. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

Budapest, 1921. 117­ szám.­­-A——-----------­HIVATALOS LAP. Szerkesztőség , VII. kerület, Rákóczi-út 54. Szám. Telefon: József 20-21. Kiadóhivatal, VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10»­, engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül­­ Egész évra 480 kor. Félévra 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egye. szem ára 8 oldal terjedelemig 9 kor. . ..18. » 6 » · » » további 8 oldalanként 9 » A Hivatalos Értesítő éra ....____ _ » Szerda, Június 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter Borbély Sándor váczi siketnémainté­­zeti igazgatót, Nagy Péter kolozsvári siketnéma­­intézeti igazgatót, Deschenszky Ferenc pozsonyi siketnémaintézeti igazgatót, Schannen Péter ko­lozsvári vakok intézete igazgatóját és Skultéty Lajos budapesti állami kisegítőiskolai tanárt a gyógypedagógiai intézetek országos szaktanácsá­nak rendes tagjává öt évi időtartamra kinevezte, Simon József, Szabó Károly és Tóth Zoltán köz­ponti szolgálatra berendelt gyógypedagógiai inté­zeti tanárokat pedig a szaktanácsba kiküldötte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter rendeletére Haider Géza okleveles gyógypeda­gógus, Ehm Boldizsár és Mayer Richárd alap­vizsgát tett gyógypedagógusok, minthogy szol­­gálattételre 118.562/1918. számú rendelettel történt kineveztetésük óta mai napig nem jelent­keztek, az 1913: XV. t.-o. 2. §-a alapján, állá­sukról lemondottaknak tekintetnek. A m. kir. pénzügyminiszter Sieber Ferenc székesfővárosi közmunkatanácsi számvevőségi I. oszt. főtanácsost a m. kir. belügyminiszteri szám­vevőséghez II. oszt. számvevőségi főtanácsossá nevezte ki. Schafari­k-B­r­u­n­n­e­r Vladimír Frigyes brünni születésű, budapesti illetőségű, wieni lakos, magántisztviselő kettős, családi nevének a »Schafarik« név elhagyásával egyedül örökbe­fogadója »Brunner« családi nevére kért átvál­­tozatása az 1920. évi 77.231/VIII. számú bel­ügyminiszteri rendelettel megengedtetek. ■ a m. kir. minisztérium 3.470/I. E. számú rendelete az Üszőborjuk, három évesnél fiatalabb üszők és a hasastehenek vasúton való szállításának és le­vágásának tilalmazásáról szóló 7.512/M. E. 1914. sz. rendelet módosítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a 7.512/M. E. 1914. szám alatt kiadott és a Budapesti Közlöny 1914. évi október 11-én megjelent 237. számá­ban közzétett rendeletét a következőképen­ módosítja. A m. kir. minisztérium további intézkedésig megtiltja az üszőborjuknak, a három évesnél fiatalabb üszőknek és a három évesnél fiatalabb teheneknek vasúton szállítását és kényszervágá­soktól eltekintve, levágását. E tilalom alól való kivételek engedélyezése iránt a m. kir. földmivelésügyi miniszter külön rendelettel intézkedik. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe Budapesten, 1921. évi május 6. napján. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1921. évi május 14én kelt 44.138. sz. rendelete a m. kir. minisztérium 3.470. M. E. számú rendelete végrehajtására. A m. kir. minisztériumnak az üszőborjuk, három évesnél fiatalabb üszők és a három éves­nél fiatalabb tehenek vasúton való szállításának és levágásának tilalmáról folyó évi május 6-án kelt 3.470. M. E. számú rendelete alapján az 1914. évi október 12-én kiadott 103.550. sz. itteni rendelet (lásd 1.326. sz. állategészségügyi értesítőt) hatályon kívül helyezésével további intézkedésig felhatalmazom Címet, hogy azok­nak, akik gazdasági célra és nem levágásra akarnak üszőborjat."A három évesnél fiatabb üszőt és három évesnél fiatalabb tehenet vasúton szállí­tani, azon m. kir- gazdasági felügyelő meg­hallgatásával, akinek működése területén a folya­modó gazdasága (telepe, istállója) van, eseten­ként felmentést adjon szállítási tilalom alól. A felmentést a folyamodóval, a m. kir. gaz­dasági felügyelővel, a marharakodó-állomásra kirendelt állatorvos-szakértővel és marhalevél kezelővel kell közölni. Utasítom a marharakodó-állomásokra kiren­delt állatorvos-szakértőket, hogy üszőborjúnak, három évesnél fiatalabb üszőnek és három éves­nél fiatalabb tehénnek vasúton való szállítását csak azoknak engedjék meg, akik megfelelően igazolni tudják azt, hogy a szállítási tilalom alól az illetékes hatóságtól felmentést kaptak. Ilyen esetben a szállításra kerülő állatok min­den egyes marhalevelének hátlapján jelezzék a vasúton való szállításra szóló engedélyt. Egy­úttal utasítom a járási (városi) m. sur. állat­orvosokat, hogy a vágóhidakon a legszigorúbban ellenőrizzék a fenti rendeletben foglalt levágási tilalom megtartását, úgy hogy kényszervágástól eltekintve, üszőborjú, három évesnél fiatalabb üsző és három évesnél fiatalabb tehén ne kerül­hessen levágásra. Budapest, 1921. évi május hó 14-én. Szabó István s. k., bl kir. földmivelésügyi miniszter. A magyar királyi belügyminiszter 44.669. 1921. számú rendelete a Zala vármegyei pacsai választókerületben meg­tartandó időközi nemzetgyűlési választás napjáról. A Zala vármegyei pacsai választókerületben a választás megsemmisítése következtében meg­tartandó időközi választás napját — az 5.988. 1919. M. E. számú kormányrendelet 74. §-a értelmében — folyó 1921. évi junius hó 19. napjára tűzöm ki. Budapest, 1921. évi május hó 31-én. Gróf Ráday Gedeon s. k. A magyar kir. közélelmezési miniszter 33.500/1921. IV. a. számú rendelete --------------­az IS 2I/77-ikzgazdasági évben liszttel ellátandók kataszterének összeállításáról. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és Budapest székesfőváros tanácsának.) Az országszerte,helyreálló rend és mind erő­sebbé váló konszolidáció a magyar királyi kor­mányt arra az elhatározásra késztette, hogy az 1921/22. gazdasági évben a lisztellátást a szabad­­forgalom alapjára helyezze......,,^.J ItSleWiJf1 '‘OTfalult&'^uf^ny­ogosultsága ennél­fogva a következő gazdasági évben senkinek sincs. Mégis azonban kellő megértéssel méltányolva azt a nehéz helyzetet, melyben a lakosság egyes rétegei (kategóriái) a világháború és az immár lezajlott forradalmak következményeképpen még mindig sínylődnek, a kormánynak szándéka köz­érdekből a lakosság bizonyos és pedig szám­szerűleg a legszűkebb keretek közé szorított kategóriáinak, a szabadforgalomra való átmenet ideje alatt, a kialakuló viszonyoknak megfelelő, mérsékelt támogatást nyújtani, hatósági liszt­ellátás alakjában. E támogatás szempontjából elsősorban számí­tásba jönnek: a nemzeti hadsereg legénysége, az állami rendőrség és csendőrség, továbbá a meghatározott (fix) fizetéssel bíró osztályok közül a katonatisztek és továbbszolgáló altisztek, vala­mint a közszolgálati alkalmazottak, mindkét részről úgy a tényleges szolgálatot teljesítők, mint a nyugdíjasok. Végül pedig az ipari mun­kásság és a teljesen keresetképtelen és egyben vagyontalan egyének. Természetszerűleg a nem­zeti hadsereg legénységének kivételével a fel­sorolt kategóriába tartozók családtagjai is része­sülnek támogatásban. Ezeken kívül még csak a kórházak és csekély­­ mértékben az egyéb jóléti intézmények számíthatnak a lisztellátásnál az­­állam támogatására. A nemzeti hadsereg, valamint a katonatisztek, illetőleg továbbszolgáló altisztek és családtagjaik, úgyszintén az állami rendőrség és csendőrség egyénes családtagjaikkal együtt, nemkülönben a közszolgálati alkalmazottak, valamint az összes nyugdíjasok (a katonai nyugdíjasokat beleértve) családtagjaikkal a jövő gazdasági évben épúgy, mint jelenleg közvetlen ellátásban fognak része­sülni. Az ipari munkásság kategóriájából azon ipari, bánya- és közlekedési vállalatok munkásait, me­lyek eddig közvetlen ellátásban részesültek, csa­ládtagjaikkal együtt továbbra szintén a veze­tésem alatt álló minisztérium fogja közvetlenül ellátni. Az egyéb ipari munkások, valamint a teljesen keresetképtelen és egyben vagyontalan egyének ellátásáról az általam kiutalandó készletekből gondoskodni a közigazgatási hatóságok feladata lesz. Az ezen két kategóriába tartozó egyéne­ket tehát az ellátás szempontjából kiválasz­tani, s illetve az ellátatlanok névjegyzékébe felvenni a törvényhatóságok, illetve járások és községek legsürgősebb kötelessége lesz. Ezen feladat teljesítését megkönnyíti az a körülmény, hogy az ellátatlanok névjegyzékét az illetékes hatóságok már eddig is a foglalkozás feltünte­tésével állították össze.Az ipari munkások kiválasztásánál szem előtt kell tartani azt, hogy csakis nem önálló iparos részesülhet hatósági lisztellátásban, aki tehát valamely önálló iparosnál (esetleg kereskedőnél ipari munkásként) ,vagy pedig közvetlen ellá­tásba nem vett üzemben mint segédszemély (szakmunkás vagy napszámos) van alkalmazás­ban és nem tisztviselő. Ezen kategóriába szá­mítandók még a közüzemek nem tisztviselő munkásai is. Semmikép sem számíthatók az ipari munkások kategóriájába s igy az ellátat­lanok kataszterébe sem vehetők fel a kereske­delmi alkalmazottak. Ugyancsak nem lesznek felvehetők azok az ipari munkások sem, kik munkaadójuknál termé­szetbeni ellátásban is részesülnek vagy pedig termelők. Ezeken kívül csakis a teljesen keresetképtelen, s egyúttal olyan vagyontalan egyének vehetők fel az ellátatlanok kataszterébe, akik közsegélyre szorulnak. Az említett kategóriák ellátandóinak család­tagjai közül csakis azok és annyiban lesznek felvehetők az ellátatlanok kataszterébe, akik és amennyiben valamely más kategória keretében már mint ellátatlanok felvéve nincsenek és az illető ellátandóval közös háztartásban élnek. Egyes szám ára 12 korona.

Next