Budapesti Közlöny, 1921. június (55. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

% *— ..........................—— Ezen családtagok, amennyiben olyan önálló kere­setük van, amelynél fogva a jelzett kategóriák egyikébe sem sorozhatók­ be vagy pedig termelők,­­ maguk az egyes kategóriákba beletartozó egyé­nek is, amennyiben termelők, a lisztellátásban az állam részéről támogatásra nem számíthatnak és így az ellátatlanok új névjegyzékébe fel nem vehetők. Utasítom ennélfogva a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a fenti alapelvek legszigorúbb szem előtt tartásával haladéktalanul lássanak hozzá az elátadajuk­­katasztófénak , lelkiismere­tes összeállításához, azzal a tudattal, hogy az állam által őrleményben nyújtott­­ támogatás egyénen­ként természetszerűleg annál nagyobb lesz s igy annál inkább fog céljának megfelelni, minél lelki­­ismeretesebben választatnak ki azok a személyek, kik a támogatásra igazán rászorulnak. . Minden körülmények között törlendők lesznek a­z ellátatlanok kataszteréből a közvetlen ellátás­ban részesülő vállalatok, üzemek stb. munkásai, mely vállalatok jegyzékét evégből alispán (pol­gármester) urnák újból rendelkezésére bocsátom. A névjegyzék kiigazításának mint eddig is, a hatóságok részéről időnként hivatalból is meg kell történnie. Ennek a kötelességnek könnyebb teljesíthetése érdekében az egyesek a lisztellátást érintő életviszonyaikban beálló változásokat ese­tenként az illető hatóságoknak feltétlenül beje­lenteni tartoznak. , Az új névjegyzék egy példányban a községi elöljáróságnál (illetve városi hatóságnál) meg­őrzendő, a járásba tartozó községek községen­ként , részletezett névjegyzékének egy példánya a járási hatóság, viszont a járások járásonként és községenként részletezett névjegyzékének egy példánya a törvényhatóság első tisztviselőjének rendelkezésére bocsátandó. Ezen névjegyzék tel­jesen összeállított példányainak folyó évi július hó 15-ig az egyes hatóságoknál rendelkezésre kell állaniuk. Az összeírás számszerű eredmé­nyét a törvényhatóságok, az összeállítás után azonnal, de legkésőbb június hó 20-ig a vezeté­sem alatt álló minisztérium lisztosztályának is távirati úton és egyidejűleg írásban is bejelen­teni tartoznak. , • A névjegyzékek hivatalból eszközölhető ki­igazítása végett a községi elpjáróság az illetékes főszolgabíróhoz, utóbbi pedig, valamint a ren­dezett­­tanácsú városok, polgármesterei a vár­megye alispánjához havonként változási kimuta­tást kötelesek­­ felterjeszteni. A törvényhatósági városok polgármesterei a változási kimutatáso­kat szintén vezetni tartoznak. Ezen változási kimutatásokat a községi elöljáróságok és r. t. városok­­polgármesterei oly időben küldik el, hogy azok minden­­ hó 15-éig az alispánoknál keresztülvezethetők legyenek. Önként értetődik, hogy a hatósági ellátást élvezők névjegyzékének hivatalból történő ki­igazításánál közigazgatási hatóságnak elsősor­ban figyelemmel kell lenni azokra a válto­zásokra , melyek a halálozások és elköltözé­sek folytán ez év folyamán előállanak. Más község (város) területéről a községben, (városban) ellátást kereső egyént a hatósági ellátandók névjegyékébe felvenni csak akkor szabad, ha az illető az előbbi tartózkodási helyére illetékes hatóság hiteles igazolványát mutatja fel, mely szerint az illető községben hatósági ellátásban részesült és ott az ellátan­dók névjegyzékéből töröltetett; ezenfelül ok­mányokkal kell igazolnia azt is, hogy oly kategóriába tartozik, melynél fogva ellátásban részesíthető. A községi elöljáróság, illetve a város polgár­­mestere fegyelmi felelősség terhe alatt köteles ügyelni arra, hogy olyanok, akik a fent említett kategóriákba nem tartoznak, ne vétessenek fel az ellátatlanok névjegyzékébe. A fentiek alapján elkészített új névjegyzék 8 napon át közszemlére lesz kiteendő és mind­azok, akik abba fel nem vétettek, az új gazda­sági évben lisztellátásukról maguk tartoznak a szabad forgalom útján gondoskodni. Ezek, amennyiben a kihagyást magukra nézve sérel­mesnek tartják, a községi elöljáróság ezen intéz­kedése ellen a közszemléretétel határidejének lejár­tától számított 8 nap alatt a járási főszolgabíróhoz, rendezett tanácsú városokban a tanács által az élelmezési ügyek intézésével megbízott tisztviselő vagy ügyosztály intézkedése ellen 8 nem­ alatt a polgármesterhez, utóbbiak határozata­­ellen pedig 8 napon be­­l a vármegye alispánjához felebbez­­hetnető. X""törvényhatósági jogÚ városokban a tanács által az élelmezési ügyek intézésével meg­bízott osztály vagy tisztviselő határozata ellen (Budapest székesfővárosban a lisztbizottság hatá­rozata ellen), ugyancsak a közszemlére tétel határ­idejének lejártától számított 8 nap alatt a város tanácsához élhetnek felebbezéssel. A felebbezés­­hez szükséges, hogy a felebbező valamely fent­említett kategóriába tartozandóságát okmányok­kal hitelesen igazolja. Az ellátatlanoknak a jelen rendeletemben vázolt alapelvek szerint összeállítandó új névjegyzékét a magam részéről kiküldendő központi meg­­bizottaim útján már folyó évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a helyszínen állandóan behatóan ellenőriztetni fogom és amennyiben az e téren felmerülő elsőrendű fontosságú kötelességek közömbös és felületes teljesítését tapasztalnám, a mulasztásban részes szervekkel (községekben elsősorban a jegyzők és bírák, városokban a­ polgármesterekkel és közélelmezést vezető tiszt­viselőkkel szemben) a legkérlelhetetlenebb szigor­ral fogok eljárni és szükség esetén attól sem fogok visszarettenni, hogy az ország jelenlegi helyzetében kötelességüket hanyagul teljesítő, felelős hatósági közegeket állásuktól való azon­nali felfüggetéssel helyükről eltávolíttassam. Budapest, 1921. évi május hó 31-én. Mayer s. k., közélelmezési miniszter. Budapesti Közlömv 1921 junius 1. Hirdetmény. A. magyar királyi postatakarékpénztár köz­hírré teszi, hogy 1921. évi május hó 31-én 1.421.837.000 — korona (H-------— K) értékű postatakarékpénztári pénzjegy volt forgalomban. Budapest, 1921. évi május hó 31-én. Magyar királyi postatakarékpénztár. OSZTRÁK-MAGYAR BANK. Magyar üzletvitel. 1921. évi május hó 15-én. Követelések. Érckészlet: Koronaértékbeli aranyérmék, továbbá aranyvadak, külföldi és kereske­delmi érmék, finom kilogrammonként 3.278 koronával számítva .. ... Külföldi piacokra szóló arany váltók és külföldi­­jegyek.. .. 32401 Ezüstérték- és váltópénz___________...___­............ ... - 188.453­ 72 Magyar államjegyek..---------------_ — - - ... ............... ... - - - -Leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek (vrafrants) és értékpapírok ... Kölcsönök­ kézizálogra „. .. ... .. .. .......................... ... _ .. .. ..­­ .. Értékpapírok ... ._ _. .................. ........................... ... ............... .............— Osztrák-magyar­ bank »Felszámolási tömeg«, átvitel az 1920. évről------­Egyéb követelések ........ _ ... ...............— ~ - ... ....................­- -. - - - _ Korona Az 1921. évi május hó 7­ ild állomány óta felmerült változások. Korona Tartozások. Bankjegyforgalom ...............— ... ... _ ... ... - -............... - - - ... Girokövetelések és egyéb azonnal lejáró tartozások _ ..._____ Az Osztrák-magyar bank »Felszámolási tömeg« követelése....... Egyéb tartozások - - ••• ................ -.......-.....-v....... Bécs, 1921. évi május hó 28-án. az Milért, Osztrák-magyar bank főkönyvelője. * A. m. kir. pénzügyminisztérium lebélyegzési közlései szerint. * 13.268,888.900 — 5 586,771.711-17 50,988.496-76 605.092 252-25 19.511,741.360-18 + 267,620.880-— 263,877.55206 + 704.11583 — 9,702.439 92 ISO.777­ 80 793,289.040- 11.204,531.792 50 109,305.900-- 392.925-50 7.274,364.734.64 129,670.189-74 19.611,741.36018 — 2 35 — 4,042.097­­— 6,789.615 — — 3 000 — -f- - 299.504"— -f- 5,280 214.20 Utasítás a betétek, a folyószámlakövetelések és a termé­szetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról szóló cikk végrehajtása­ Tárgyában. (A m­. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 55.000. számú rendelete.) A betétek, a folyószámlakövetelések és a ter­mészetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról szóló 1921. évi­­ XV. t.-c. (T.)* 1) e törvénynek a 60. §-a értel- ** mében­ysihirdetése napján lép életbe. Az Orszá­gos Törvénytárban a T. 1921 május 10-én hirdettetvén ki, az életbelépés napjául ezt a napot kell tekinteni. A T. végrehajtása során a pénzügyi ható­ságnak a T. teljes címe helyett mindenkor magában a T.-ben megjelölt, tehát törvényes idézést, »a vagyonváltságról szóló I. törvény*-t kell használni, amely idézet alatt tehát mindig az 1921. évi XV­­.­cikket kell érteni. Egyebekben a T. végrehajtása tárgyában az igazságügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem. ELSŐ FEJEZET. A betétek, a folyószámlakövetelések és a ter­mészetben elkülönítve őrzött készpénzletétek vagyonváltsága. A vagyonváltság tárgya. 1. §. A T. első fejezetében megállapított és a jelen utasítás (II.) *) első fejezetében tárgyalt vagyonváltság tárgyai a követelés jellegével bíró vagyonnemeknek következő alakjai: a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülö­nítve őrzött készpénzletétek. Folyószámlakövete­léseknek kell tekinteni és a jelen fejezet értel­mében váltságkötelesek az évtársulati hitelszö­vetkezetek tagjainak törzsbetét befizetései. Kész­­pénzletét alatt akár a bel-, akár a külföldi forgalomban érvényes arany- és ezüstpénzeket, váltópénzeket, bankjegyeket, állam­jegyeket és kereskedelmi érmeket kell érteni. Nem tekint­hetők természetben elkülönítve őrzött készpénz­­letéteknek a sarokban elhelyezett letétek. Az említett követeléseken kívül más jogi ter­mészettel bíró, vagy más gazdasági alakban nyilvánuló követelések nem tárgyai a jelen feje­zetben ismertetett vagyonváltságnak. Nem tárgya ennélfogva a vagyonváltságnak a váltókövetelés, továbbá a természetben elkülönítve őrzött olyan letét,*) amely nem készpénzből, hanem más értékből, pl. ékszerekből, aranyrudakból, érték­papírokból stb. áll. A vagyonváltságkötelezettséget egyáltalában nem érinti az, hogy milyen valutáról szól az egyébként váltságköteles betét, folyószámlaköve­­telés, letét. Ennélfogva akár magyar korona ér­tékről, akár bármely külföldi pénzértékről szól is az, vagyonváltság alá esik. Tehát nemcsak a külföldi pénzértékről szóló letétek, hanem a kül­földi valutáról szóló betétek és folyószámlaköve­­telések is vagyonváltság alá esnek. A betétek, folyószámlakövetelések és letétek arra való tekintet nélkül tárgyai a vagyonvaló­­ságnak, hogy tulajdonosuk külön rendeltetést jelölt-e meg számukra vagy­ sem, ha csak a kü­lön rendeltetés egyébként nem fedi az U. 5. §-ában felsorolt mentességek valamelyikét. Az a körülmény, hogy a követelés óvadékul szolgál, a vagyonváltságkötelezettséget meg nem szünteti és nem módosítja. Az óvadékul szolgáló betét, folyószámlakövetelés és letét után is le kell a vagyonváltságot róni és az óvadékot nyújtó s az azt elfogadó között ezáltal felmerülő jogi kérdéseket az általános jogelvek szerint kell elbírálni. Ha azonban az óvadékul adott­ betét alapja nem készpénz befizetés, hanem kezességvállalási szerződés, vagy kifejezetten az óvadék céljaira nyújtott hitel, szóval ha csak formailag betét. ") Az utasításban használt T. rövidítés a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkü­le­­s­­ítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi rész- I vények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénz- I nemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról­­ szóló 1921. évi XV. t.­cikket jelenti. ' *) Az utasitásban használt II. rövidítés a jólét végrehajtási utasítást jelenti. * ~*­ Az alábbiakban röviden »letét«.

Next