Budapesti Közlöny, 1921. október (55. évfolyam, 219-244. szám)
1921-10-14 / 230. szám
Budapest, 1921. 230. szám. Péntek, október 14. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenacum-épület. Telefon : József 13— 9. HIVATALOS LAP. „ Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesító ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogatai egyszer beiktatva 1 E 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10’/. engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‹ ‹»16» » 6» ‹ » » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ................. 4 . HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Sztankay F. Béla ipariskolai igazgatót a debreczeni m. kir. állami fémipari szakiskolán szervezett elektromos ipari előkészítő tanfolyam vizsgabizottságának elnökévé, Abonyi Ferenc ipariskolai tanárt ugyanezen bizottság tagjává, Ledniczky István kir. iparfelügyelőt pedig póttagjává az 1923. év végéig terjedő időre kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Török Tibor Husztról menekült állampénztári főtisztet a IX. fizetési osztályban való meghagyása mellett ideiglenes minőségű pénzügyi számvizsgálóvá, Téglás Géza szolnoki pénzügyőri fővigyázót és Tóth István szolnoki pénzügyőri vigyázót ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztekké a szolnoki m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Erdélyi Trajin leszerelt tartalékos főhadnagy, szikszói lakost a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztté a miskolczi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség szikszói kirendeltségéhez kinevezte. Husi Gyuláné szül. Szarakula Eszter debreczeni születésű, illetőségű és ugyanottani lakos, református vallású, takarítónő Szarakula családi nevének »Szarka« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 82.319/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Paksi Gyula kinti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, ev. ref. vallásu, kőmives családi nevének »Pintér« névre kért átváltozatása, tekintettel, hogy ezen név alatt ismeretes, az 1921. évi 83.187/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériuimok 8.397/1921. 1. E. számú rerelete A magyar tengeri kereskedelmi hajókon használandó lobogó tárgyában. A lobogóra vonatkozó kérdések általános szabályozásáig a magyar tengeri kereskedelmi hajók által viselendő lobogóra nézve a minisztérium a következőket rendeli: A magyar tengeri kereskedelmi hajók az eddigi lobogó helyett a magyar nemzeti lobogót, benne a rudtól számított egyharmad távolságra elhelyezett azon koronás magyar címerrel tartoznak viselni, amely a volt m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1869. évi március hó 10-én kelt hirdetménye (1. rendeletek Tára 1869. évfolyam 216—217. oldalain) szerint a magyar tengeri kereskedelmi hajók lobogóján eddig is állandóan alkalmaztatott. Az idézett hirdetménynek a fentiekben nem érintett rendelkezései továbbra is változatlanul fenmaradnak. Nevezetesen: A lobogó szélessége úgy aránylik hosszához, mint kettő a háromhoz. Árbócszalagot vagy a lobogóban valamely különös jelvényt használni nem szabad. A lobogó hiteles mintáját a m. kir. Országos Levéltár kívánatra elkészítteti és a felmerülő költségek megtérítése ellenében kiszolgáltatja. Budapest, 1921 október 13. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A magyar királyi minisztérium 8.524/1921. I. E. száma feresete a betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról. A magyar királyi minisztérium az 1920. évi I. törvénycikk 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A 4.790/1917. M. E. számú rendelet 1. §-ának második bekezdésében megjelölt személyek, amennyiben betegségi biztosítási kötelezettség alá nem esnek, úgyszintén az 1907. évi XIX. törvénycikk 7. §-ának a) és k) pontjaiban, valamint 141. §-ának második bekezdésében megjelölt személyek e törvény 7. §-ának második bekezdésében és 141. §-ának második bekezdésében megállapított törvényes feltételek fennforgása esetében, tekintet nélkül munkabérük (fizetésük) nagyságára, betegség esetére önként biztosíthatók. 2. §. Az, aki mint foglalkozás nélkül levő vált önkéntes továbbfizetéssel a munkásbiztosító (betegsegélyző) pénztár biztosított tagjává (1. a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 3. §-át) mindaddig, míg foglalkozás nélkül van, a pénztárnak önkéntesen továbbfizető tagja maradhat. Azt, aki az alkalmazási viszony megszűnésével munkaadójától vagy ily szolgáltatmány nyújtására hivatott intézménytől nyugdíjban, baleseti vagy rokkantsági járadékban, vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban részesül — mindaddig, míg kereseti foglalkozást tényleg nem gyakorol — a betegségi biztosítás szempontjából foglalkozás nélkül levőnek kell tekinteni. Az önkéntes továbbfizetéssel biztosított foglalkozás nélkül levők legfeljebb egy év tartamáig a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 8. §-ának utolsó bekezdésében megállapított napibérosztályokba tartoznak. A szóbanforgó minőségben eltöltött egy év leteltével irányadó napibérosztályt az Országos Munkásbiztosító Pénztár, illetve a Ferencz József kereskedelmi kórház budapesti kereskedelmi betegápoló egylet magánegyesületi betegsegélyző pénztára alapszabályai állapítják meg. Ebben a napibérosztályban a szóban levő biztosítottak megbetegedésük esetében táppénzt nem igényelhetnek. Addig, míg a nevezett pénztárak alapszabályai nem intézkednek, ezt a napibérosztályt a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 3. §. Az 1. §-ban megjelölt az a személy, aki kötelező, illetve önkéntes vagy önkéntes továbbfizető tagságát a kötelező, illetve önkéntes biztosításra vonatkozólag megállapított bérhatár következtében az 1919. évi december hó 1-je óta veszítette el, orvosi vizsgálat nélkül és tekintet nélkül életkorára önkéntes taggá válik, ha idevonatkozó igényét a járulékfizetés egyidejű megkezdésével e rendelet életbelépésétől számított nyolc héten belül a pénztárnál bejelenti. A járulékfizetés kötelezettsége az ily biztosítottat az igénybejelentés idejétől kezdve terheli. 4. §. Az a foglalkozás nélkül levő, aki önkéntes továbbfizetéssel szerzett tagságát a 4.790. 1917. M. E. számú rendelet 4. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés alapján veszítette el s azóta is állandóan foglalkozás nélkül van, úgyszintén az a nyugdíj, baleseti vagy rokkantsági járadék vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátás élvezetében álló foglalkozás nélkül levő egyén, aki az önkéntes továbbfizetés kedvezményét annak idején igénybe nem vette ugyan, de akire nézve betegségi biztosítási kötelezettség alá tartozó foglalkozásából való kilépésekor az önkéntes továbbfizetésnek a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 3. §-a második bekezdésében meghatározott feltétele fennállott, orvosi vizsgálat nélkül és tekintet nélkül életkorára visszanyerheti tagságát, ha idevonatkozó igényét a járulékfizetés egyidejű megkezdésével e rendelet életbelépésétől számított nyolc héten belül a pénztárnál bejelenti. A 2. §. utolsó bekezdésében említett egy évet a biztosításra kötelezett foglalkozásból való kilépés időpontjától kezdve kell számításba venni. A 3. §. második bekezdése megfelelő alkalmazást nyer. 5. §. A 4.790/1917. M. E. számú rendelet 16. §-ának második bekezdésében foglaltakat a 3. és 4. §-okban körülírt esetekben is alkalmazni kell. 6. §. Oly szülőnőknek, akik nem szorulnak kórházi ápolásra, terhességi és gyermekágyi segély helyett ennek tartamára a pénztár anyaotthonban vagy más hasonló intézetben való ingyenes ellátást nyújthat. Az intézeti ellátás költségeit a pénztár legfeljebb a terhességi, illetőleg gyermekágyi segély összege erejéig az intézettel való megegyezés szerint fizeti. Az 1907 : XIX törvénycikk 59. §. harmadik bekezdése ebben az esetben is alkalmazást nyer. 7. §. Az a munkaadó, aki a balesetbiztosításra kötelezett üzemében alkalmazottat ért és neki, illetőleg megbízottjának tudomására jutott balesetet az illetékes elsőfokú rendőri hatóságnak (1907: XIX. törvénycikk 84. §.), illetőleg az illetékes elsőfokú közigazgatási bányahatóságnak, valamint az illetékes kerületi munkásbiztosító pénztárnak huszonnégy órán belül be nem jelenti, a balesetvizsgálat költségeit a pénztárnak megtéríteni tartozik. 8. §. Vállalati betegsegélyző pénztár felállításának az 1907 : XIX. törvénycikk 138. §-ában megállapított feltételek fennforgása esetében is csak akkor van helye, ha ez a biztosítottak segélyezési igényeinek fokozott kielégítését előmozdítani alkalmas és már tényleg működő kerületi munkásbiztosító (magánegyesületi betegsegélyző) pénztár szolgáltató képességét nem veszélyezteti. 9. §. A pénztár az 1921. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ának 1., 2., 4—7. pontjaiban felsorolt igények tárgyában igazgatósága útján határoz. Az idézett §. 1. pontjában megjelölt segélyezési igények azonban az elnökség határozatával is elintézhetők és ezekre vonatkozólag az elnökség is csak abban az esetben határoz, ha az igényt az ügyvezető elutasító intézkedésével szemben fenntartják. Az idézett §.3. pontjában megjelölt biztosítási járulékok és díjak tekintetében a pénztár ugyancsak elnöksége útján határoz. Ily határozathozatalának azonban csak abban az esetben van helye, ha a fizetési meghagyás (kirovó értesítés) ellen felszólalással éltek. A felszólalást a fizetési meghagyás (kirovó értesítés) kézbesítésétől számított nyolc nap alatt kell a pénztárnál előterjeszteni. A pénztárnak az a határozata, amely ellen törvényes határidőn belül felebbezést nem adtak be, jogerős és végrehajtható. A jogerős határozat ellen a közigazgatási eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával újrafelvételnek van helye. A pénztár határozatainak végrehajtására nézve a munkásbiztosítási bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazást nyernek. A jelent. alapján szükséges részletes szabályokat a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 3.sportma.