Budapesti Közlöny, 1921. október (55. évfolyam, 219-244. szám)

1921-10-14 / 230. szám

Budapest, 1921. 230. szám. Péntek, október 14. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal:­­ VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenacum-épület. Telefon : József 13— 9. HIVATALOS LAP. „ Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­sító ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogatai egyszer beiktatva 1 E 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10’/. engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‹ ‹»16» » 6» ‹ » » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ................. 4 . HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Sztankay F. Béla ipariskolai igazgatót a debreczeni m. kir. állami fémipari szakiskolán szervezett elek­tromos ipari előkészítő tanfolyam vizsgabizott­ságának elnökévé, Abonyi Ferenc ipariskolai tanárt ugyanezen bizottság tagjává, Ledniczky István kir. iparfelügyelőt pedig póttagjává az 1923. év végéig terjedő időre kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Török Tibor Huszt­­ról menekült állampénztári főtisztet a IX. fize­tési osztályban való meghagyása mellett ideig­lenes minőségű pénzügyi számvizsgálóvá, Téglás Géza szolnoki pénzügyőri fővigyázót és Tóth István szolnoki pénzügyőri vigyázót ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztekké a szolnoki m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő­séghez kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Erdélyi Trajin leszerelt tartalékos főhadnagy, szikszói lakost a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénz­ügyi számtisztté a miskolczi m. kir. pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevőség szikszói kirendeltségéhez kinevezte. Husi Gy­uláné szül. Szarakula Eszter deb­­­reczeni születésű, illetőségű és ugyanottani lakos, református vallású, takarítónő Szarakula családi nevének »Szarka« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 82.319/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Paksi Gyula kinti születésű és ille­tőségű, ugyanottani lakos, ev. ref. vallásu, kő­­mives családi nevének »Pintér« névre kért átvál­­tozatása, tekintettel, hogy ezen név alatt isme­retes, az 1921. évi 83.187/VIII. számú belügy­miniszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériuimok 8.397/1921. 1. E. számú rerelete A magyar tengeri kereskedelmi hajókon haszná­landó lobogó tárgyában. A lobogóra vonatkozó kérdések általános sza­bályozásáig a magyar tengeri kereskedelmi hajók által viselendő lobogóra nézve a minisztérium a következőket rendeli: A magyar tengeri kereskedelmi hajók az eddigi lobogó helyett a magyar nemzeti lobogót, benne a rudtól számított egyharmad távolságra elhelyezett azon koronás magyar címerrel tar­toznak viselni, amely a volt m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1869. évi március hó 10-én kelt hirdetménye (1. r­ende­­letek Tára 1869. évfolyam 216—217. oldalain) szerint a magyar tengeri kereskedelmi hajók lobogóján eddig is állandóan alkalmaztatott. Az idézett hirdetménynek a fentiekben nem érintett rendelkezései továbbra is változatlanul fenmaradnak. Nevezetesen: A lobogó szélessége úgy aránylik hosszához, mint kettő a háromhoz. Árbócszalagot vagy a lobogóban valamely külö­nös jelvényt használni nem szabad. A lobogó hiteles mintáját a m. kir. Országos Levéltár kívánatra elkészítteti és a felmerülő költségek megtérítése ellenében kiszolgáltatja. Budapest, 1921 október 13. Gróf Bethlen István s. k., m­. kir. miniszterelnök. A magyar királyi minisztérium 8.524/1921. I. E. száma feresete a betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabá­lyozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú ren­delet kiegészítéséről és módosításáról. A magyar királyi minisztérium az 1920. évi I. törvénycikk 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A 4.790/1917. M. E. számú rendelet 1. §-ának második bekezdésében megjelölt sze­mélyek, amennyiben betegségi biztosítási köte­lezettség alá nem esnek, úgyszintén az 1907. évi XIX. törvénycikk 7. §-ának a) és k) pont­jaiban, valamint 141. §-ának második bekezdé­sében megjelölt személyek e törvény 7. §-ának második bekezdésében és 141. §-ának második bekezdésében megállapított törvényes feltételek fennforgása esetében, tekintet nélkül munka­bérük (fizetésük) nagyságára, betegség esetére önként biztosíthatók. 2. §. Az, aki mint foglalkozás nélkül levő vált önkéntes továbbfizetéssel a munkásbiztosító (betegsegélyző) pénztár biztosított tagjává (1. a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 3. §-át) mind­addig, míg foglalkozás nélkül van, a pénztárnak önkéntesen továbbfizető tagja maradhat. Azt, aki az alkalmazási viszony megszűnésével munkaadójától vagy ily szolgáltatmány nyúj­tására hivatott intézménytől nyugdíjban, baleseti vagy rokkantsági járadékban, vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban részesül — mind­addig, míg kereseti foglalkozást tényleg nem gyakorol — a betegségi biztosítás szempontjából foglalkozás nélkül levőnek kell tekinteni. Az önkéntes továbbfizetéssel biztosított foglal­kozás nélkül levők legfeljebb egy év tartamáig a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 8. §-ának utolsó bekezdésében megállapított napibérosz­­tályokba tartoznak. A szóbanforgó minőségben eltöltött egy év leteltével irányadó napibér­­osztályt az Országos Munkásbiztosító Pénztár, illetve a Ferencz József kereskedelmi kórház budapesti kereskedelmi betegápoló egylet magán­­egyesületi betegsegélyző pénztára alapszabályai állapítják meg. Ebben a napibérosztályban a szóban levő biztosítottak megbetegedésük ese­tében táppénzt nem igényelhetnek. Addig, míg a nevezett pénztárak alapszabályai nem intéz­kednek, ezt a napibérosztályt a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 3. §. Az 1. §-ban megjelölt az a személy, aki kötelező, illetve önkéntes vagy önkéntes továbbfizető tagságát a kötelező, illetve önkén­tes biztosításra vonatkozólag megállapított bér­határ következtében az 1919. évi december hó 1-je óta veszítette el, orvosi vizsgálat nélkül és tekintet nélkül életkorára önkéntes taggá válik, ha idevonatkozó igényét a járulékfizetés egy­idejű megkezdésével e rendelet életbelépésétől számított nyolc héten belül a pénztárnál be­jelenti. A járulékfizetés kötelezettsége az ily biztosí­tottat az igénybejelentés idejétől kezdve terheli. 4. §. Az a foglalkozás nélkül levő, aki ön­kéntes továbbfizetéssel szerzett tagságát a 4.790. 1917. M. E. számú rendelet 4. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés alapján veszí­tette el s azóta is állandóan foglalkozás nélkül van, úgyszintén az a nyugdíj, baleseti vagy rok­kantsági járadék vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátás élvezetében álló foglalkozás nélkül levő egyén, aki az önkéntes továbbfizetés ked­vezményét annak idején igénybe nem vette ugyan, de akire nézve betegségi biztosítási kötelezettség alá tartozó foglalkozásából való kilépésekor az önkéntes továbbfizetésnek a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 3. §-a második bekezdésében meghatározott feltétele fennállott, orvosi vizs­gálat nélkül és tekintet nélkül életkorára vissza­nyerheti tagságát, ha idevonatkozó igényét a járulékfizetés egyidejű megkezdésével e rendelet életbelépésétől számított nyolc héten belül a pénztárnál bejelenti. A 2. §. utolsó bekezdésé­ben említett egy évet a biztosításra kötelezett foglalkozásból való kilépés időpontjától kezdve kell számításba venni. A 3. §. második bekezdése megfelelő alkal­mazást nyer. 5. §. A 4.790/1917. M. E. számú rendelet 16. §-ának második bekezdésében foglaltakat a 3. és 4. §-okban körülírt esetekben is alkal­­mazni kell. 6. §. Oly szülőnőknek, akik nem szorulnak kórházi ápolásra, terhességi és gyermekágyi segély helyett ennek tartamára a pénztár anya­otthonban vagy más hasonló intézetben való ingyenes ellátást nyújthat. Az intézeti ellátás költségeit a pénztár legfeljebb a terhességi, illetőleg gyermekágyi segély összege erejéig az intézettel való megegyezés szerint fizeti. Az 1907 : XIX törvénycikk 59. §. harma­dik bekezdése ebben az esetben is alkalmazást nyer. 7. §. Az a munkaadó, aki a balesetbiztosí­tásra kötelezett üzemében alkalmazottat ért és neki, illetőleg megbízottjának tudomására jutott balesetet az illetékes elsőfokú rendőri hatóság­nak (1907: XIX. törvénycikk 84. §.), illetőleg az illetékes elsőfokú közigazgatási bányaható­ságnak, valamint az illetékes kerületi munkás­­biztosító pénztárnak huszonnégy órán belül be nem jelenti, a balesetvizsgálat költségeit a pénz­tárnak megtéríteni tartozik. 8. §. Vállalati betegsegélyző pénztár felállí­tásának az 1907 : XIX. törvénycikk 138. §-ában megállapított feltételek fennforgása esetében is csak akkor van helye, ha ez a biztosítottak segélyezési igényeinek fokozott kielégítését elő­mozdítani alkalmas és már tényleg működő kerületi munkásbiztosító (magánegyesületi beteg­segélyző) pénztár szolgáltató képességét nem veszélyezteti. 9. §. A pénztár az 1921. évi XXXI. tör­vénycikk 11. §-ának 1., 2., 4—7. pontjaiban fel­sorolt igények tárgyában igazgatósága útján határoz. Az idézett §. 1. pontjában megjelölt segélyezési igények azonban az elnökség határo­zatával is elintézhetők és ezekre vonatkozólag az elnökség is csak abban az esetben határoz, ha az igényt az ügyvezető elutasító intézkedé­sével szemben fenntartják. Az idézett §.­­3. pontjában megjelölt biztosí­tási járulékok és díjak tekintetében a pénztár ugyancsak elnöksége útján határoz. Ily határo­zat­hozatalának azonban csak abban az eset­ben van helye, ha a fizetési meghagyás (kirovó értesítés) ellen felszólalással éltek. A felszóla­lást a fizetési meghagyás (kirovó értesítés) kézbe­sítésétől számított nyolc nap alatt kell a pénz­tárnál előterjeszteni. A pénztárnak az a határozata,­­ amely ellen törvényes határidőn belül felebbezést nem adtak be, jogerős és végrehajtható. A jogerős határo­zat ellen a közigazgatási eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával újrafelvételnek van helye. A pénztár határozatainak végrehajtására nézve a munkásbiztosítási bírósági határozatok végre­hajtására vonatkozó szabályok megfelelő alkal­mazást nyernek. A jelen­t. alapján szükséges részletes szabá­lyokat a népjóléti és munkaügyi miniszter ren­delettel állapítja meg. 3.sportma.

Next