Budapesti Közlöny, 1921. december (55. évfolyam, 271-296. szám)

1921-12-01 / 271. szám

3 budapesti bej. cég az 1919. és 1920. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A szénelositási kormánybiztos 2.440/1921. számú rendelete a budapesti m. kir. államrendőrség működési területén fennáló villamosáram fogyasztási korlátozásokenyhítése tárgyában. A m. kir. kormánynak 6.107/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 1821 számában kihirdetett) rendelete alapján a villamosáramfogyasztás korlátozására kiadot 2.541/1920. számú szénelosztási kormánybiztosi rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett, illetve az eddig fennállott korlátozások egy részének elejtésével az áramfogyasztásra vonatkozó szabályokat a következőkben állapítom meg: \ . v _ 1 .1) Világitóáram használata. 1. §. Világitóáram csak a sötétség beálltával, ezt megelőzően pedig csak oly helyiségekben használható, melyeknek természetes megvilágítása nem elégséges. 2. §: A világítás általában nem terjedhet az írás-olvasáshoz szükséges mértéken túl, de ez a mérték is csak ott vehető igénybe, ahol a helyiségek rendeltetése ezt megkívánja. Ennél erősebb világítás csak különleges célok szolgálatára, például műtétek, erősebb megvilágítást igénylő más munkák végzésénél, oktatás, szemléltetés, vetítés, laboratóriumok, gyógyszertárak stb. céljaira van megengedve Lakószobák világítására 30 négyzetméterig egy legfeljebb 60 wattos, nagyobb szobákban pedig arányosan nagyobb lámpa égethető. 3. §: Minden lámpát, melyre közvetlen szükség nincs, vagy melynek továbbégetését biztonsági szempontok vagy egyéb nyomós okok nem kívánják meg, el kell oltani. Az olyan lámpák használatát, melyeknek fényhatása kellőleg nem érvényesülhet (mennyezetre szerelt apró égők, színes burkolatú lámpák), valamint csoportosított csekély fényerejű (szénszálas) lámpák használatát mellőzni kell. Ugyancsak mellőzni kell mindent, ami a helyiségeket mesterségesen sötétíti s ezáltal korábbi világítást tesz szükségessé. 4. §. Szabad ég alatt berendezett u. n. udvari, kerti helyiségek, teraszok stb. megvilágításánál ugyanazon szabályok mérvadók, mint a zárt helyiségek megvilágításánál. Mellékhelyiségek, kapualjak, lépcsőházak, folyosók, udvarok, istállók, mosókonyhák, raktározó helyiségek, ruhatárak stb. csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben világíthatók meg. Tisztogatási, javítási, átalakítási stb. munkák ideje alatt csak a legszükségesebb világítás vehető igénybe. 5. §. Mindennemű, akár belső, akár külső reklámvilágítás, ideértve a cégtáblák és reklámhirdetések megvilágítását is, tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a kórházak, szanatóriumok, mentő- és tűzoltóállomások, rendőri őrszobák, orvosi rendelők, gyógyszertárak és más közcélú intézmények jelzőtábláinak megvilágítására. Az üzletek kirakataiban a záróráig egy-egy, legfeljebb 60 wattos lámpa égethető, ha erre a célra az üzlet belső világítása magában nem elegendő. Bj ii nyílt árusítási üzletek, boltok zárórája és egyéb időbeli korlátozások. 6. §. A nyílt árusítási üzleteket október hó 1-től február hó 15-ig este 6, február hó 16-tól szeptember hó 30-ig esti 7 óráig szabad nyitva tartani. Az élelmicikkek, az állami egyedárusági cikkek, valamint a tüzelőanyag árusítására berendezett üzleteket, a gyógyszertárakat, a temetkezési intézetek helyiségeit, amennyiben a munka- szünetre vonatkozó rendelkezésekből más nem következik, esti 8 óráig szabad nyitva tartani. Az olyan üzletek, melyekben az áraknak esetleg szükséges elrakása, illetve az üzlethelyiség kitakarítása a záróráig el nem végezhető, erre a célra zárt ajtók mögött még 20 percig használhatják az elkerülhetetlenül szükséges világítást-Érkezett áruk beraktározása a legszükségesebb világítás mellett az üzleti zárórán túl is végezhető. A fodrász-, borbély-, manikűr- és pedikűrüzletek esti 7 óráig, szombaton esti */a 9 óráig tarthatók nyitva. Az olyan nyílt árusítási üzletekben, amelyekben élelmicikkeken, egyedárusági cikkeken és tüzelőanyagon kívül más cikkeket is árusítanak, az első bekezdésben megállapított időpont után csak élelmi és egyedárusági cikk, illetőleg tüzelőanyag árusítható. Az olyan nyílt árusítási üzletekben pedig, amelyekben az árusításon kívül ipari munka is folyik, árusítani csak a kizáróan árusításra berendezett üzletekre nézve megállapított záróráig szabad. Ezen az időponton túl kizárólag ipari munka végezhető. A karácsonyi ünnepek alkalmából a nyílt árusítási üzletek december hó 17-étől 24-éig bezárólag köznapokon esti 8 óráig tarthatók nyitva. CJ Ipari áram használata. , 7. .§. Az elektromos motorokat, a sűtő, vasaló és melegítő berendezéseket az október hó 1-től március hó 31-ig terjedő időszakban délután ’ 14 és 6 óra között használni nem szabad. Az év többi részében használatukra nézve a fogyasztóknak az áramszolgáltatóval kötött szerződése irányadó. .* Időbeli korlátozás alá nem esik az olyan motorok járatása, melyek a közbiztonság, tűzbiztonság, közegészség, köztisztaság, vízellátás, világítás, szellőztetés állami és közüzemek átjait szolgálják, illetve a közlekedési eszközök gyártásához vagy javításához szükségesek, valamint azon motoroké sem, melyeket a közlekedésnél, teherszállításnál, ruházati és élelmezési iparban, a tüzelőanyagok aprításánál, a halasztást nem tűrő nyomtatványok előállításánál, a petróleumgyártásnál s a gyógy- és kötszerek készítésénél használnak. D) Egyéb rendelkezések. ■ 8. §. A villamos világításra vonatkozólag e rendeletben megállapított korlátozások folytán használatból kizárt fölös számú lámpákat ki kell csavarni és el kell távolítani. 9. §. A villamos áramfogyasztásra vonatkozó korlátozások alól a szénelosztási kormánybiztos indokolt esetben felmentést adhat. 10. §. Aki a jelen rendelet határozmányait megszegi vagy megszegésüknél bármely módon közreműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és a 6.407/1920. M. E. számú rendelet 6. §-a értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, villamos árammérő óráját pedig, ha a vizsgáló közeg a kihágást a helyszínen megállapítja, ki kell kapcsolni. Az előző bekezdés szerint minősülő kihágás miatt az eljárás a budapesti m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. 11. §. Ez a rendelet 1921. évi december 1. napján lép életbe és hatálya a budapesti m. kir. államrendőrség működési területére terjed ki. Budapest, 1921. november 29. Szőnyeg s. k . szénelosztási kormánybiztos. Budapest, Közlöny 1921 deczember 1. Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár közhírré teszi, hogy 1921. évi november hó 30-án 1.425,887,000— kor. (+ —’— K) értékű postatakarékpénztári pénzjegy volt forgalomban. Budapest, 1921. évi november hó 30-án. Magyar királyi postatakarékpénztár. 87.268/XII. 1921. szám. Hirdetmény. A hajóstiszti tanfolyam 1921/22-ik (27-ik). tanéve folyó évi december hó 12-én, hétfőn nyílik meg. A tanfolyamra való , felvételért és felvételi vizsgára leendő bocsátásáért bezárólag folyó évi december hó 5-ig kell a közlekedésügyi m. kir. tanfolyamok igazgatóságánál (VIII. ker., Lutherutca 3.) személyesen jelentkezni vagy írásbelileg folyamodni. Ha valamely vállalat a tanfolyamra több alkalmazottat jelöl ki, ezek az okmányaikról szerkesztett jegyzék útján együttesen is bejelenthetők. A rendes hallgatókra nézve a következő ada-tok szükségesek, úgymint: a jelentkező neve, születési helye és éve, vallása, anyanyelve, az iskolai készültséget igazoló egy vagy több bizonyítvány, a vállalat megnevezése, melynél alkalmazva van, szolgálati minősége. A rendkívüli hallgatóknál a név, születési hely és kor, anyanyelv, a vállalat megnevezése, amelynél a jelentkező alkalmazva van és a szolgálati minőség megjelölése szükséges, Tandíj fejében 800 korona, beiktatási díj fi címén pedig 50 korona díj fizetendő minden 1s rendes vagy rendkívüli hallgató után. A kellő iskolai előképzettség nélkül rendes hallgatók gyanánt leendő felvétel iránt folyamodók részére előirt felvételi vizsgadíja fejében, jelöltenként 100—100 K fizetendő. .Budapest, 1921. évi október hó 6-án. Hegyeshalmy s. k., kereskedelemügyi m. kir.miniszter.: 124.874/ VII. a. 1921. szám. Pályázat. A kisteleki Lévay Henrik-alapítvány évi 1000 K kamatjövedelme az 1919—1920., valamint az 1920—1921. tanévre is kiadható lévén, felhivatnak mindazok, akik e segélyeket elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kérvényeiket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez címezve folyó évi december 31-ig azon tanintézetek igazgatóinál nyújtsák be, ahol kiképeztetésüket nyerték. Az alapítólevél IV. pontja szerint segélyre jogosultak valláskülönbség nélkül mindazon szegénysorsú, feddhetlen és munkáséletü siketnéma növendékek, kik a magyar szent korona országaiban születtek s a siketnémák országos tanintézeteiben kézimesterségben kellően kilépeztetvén, onnan jó bizonyitványnyal kiléptek és kilépésük után bármikor önálló üzletet nyitnak. A kérvényhez melléklendő: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. intézeti bizonyítvány, 3. erkölcsi bizonyítvány, 4. iparhatósági bizonyítvány arról, hogy folyamodó valamely iparágban teljesen jártas, 5. iparengedély, 6. szegénységi bizonyítvány. A segély az adományozottaknak 1922. évi március hó 13-án az illető tanintézetben a tanári testület által a növendékek előtt adatik át. Budapest, 1921. évi augusztus hó 11-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Hoor Károly s. k. miniszteri titkár. 796/1921. szám. Pályázati hirdetés. Á. kg. Eszterházy Miklós-féle csermajori m. kiv. kisgazdaképző iskola igazgatósága az 1921/22. tanév első évfolyamába való felvételre folyó évi december 10-iki lejárattal pályázatot hirdet. Az iskola célja a jövő kisgazda közönségét a kor mai színvonalát álló oly mezőgazdasági ismeretekkel felruházni, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kisgazdaságukat okszerűbben vezetve, saját maguknak s közvetve az országnak nagyobb jövedelmet biztosítsanak. A tanfolyam október hó elsején kezdődik s tart kettő évig. A tanulók felvétele a most hirdetett pályázat útján a következő feltételek alapján történik. A pályázóknak sajátkezüleg irt és kellően felszerelt kérvényeiket a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz címezve, közvetlenül a fenti iskola igazgatóságához (Csermajor, u. p. Vitnyéd, Sopron m.) i. é. december 10-ig kell beküldeni. A később érkezett kérvények nem lesznek figyelembe véve. A pályázónak a következőket kell pályázati kérvényéhez csatolt hiteles irataival igazolnia s a) illetőségi bizonyítványnyal azt, hogy magyar állampolgár, b) anyakönyvi kivonattal azt, hogy 17-ik életévét betöltötte, c) iskolai bizonyítványnyal azt, hogy legalább az elemi népiskola IV. osztályát sikerrel elvégezte.