Budapesti Közlöny, 1923. szeptember (57. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-01 / 197. szám

, hanem csupán a már meglevő engedélyüknek a kedvezményes tételű kincstári részesedés melletti beszerezhetésére való kiterjesztését kell kérniök. A kiterjesztést kérő kérvényhez az illetékes községi elöl­jár­óságnak a jelen rendelet (3) be­kezdés a) pontjában említett igazolása csato­landó Budapest, 1923. évi augusztus hó 25-ér­ől Ká­lay Tibor s. k., n. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszternek 1923. évi augusztus hó 29-én 121.522. sz. alatt kelt rendelete b *Sziyssztetékek díjtételeinek megállap­­ása tárgyában. Az 1923/24. költségvetési év első hat hónap­jában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1923 : XXXI. t.-c. 6-ik §-ának d) pontja felhatalmazza a pénz­ügyminisztert, hogy a bányailletékek (mérték­illeték, felügyeleti illeték, szénjogi térilleték) törvényes (1920 : XII. t-c., 1921 : XYIL t.-c., 1922 : XYIL t.-c. és 1923 : IX t.-c.) díjtételeit 1923. évi július hó 1-től kezdve a mindenkori viszonyokhoz képest rendelettel állapíthassa meg. Az idézett felhatalmazás alapján a követke­zőket rendelem: 1. §. A bányailletékek fennálló törvényes díj­tételei a következőleg módosíttatnak: A mértékilleték évenként fizetendő összege minden rendes bányamérték vagy külmérték után az 1923: IX. t.t c. 3. §-ában megállapított összegről 16.000 (tizenhatezer) koronára emel­tetik fel. A rendelésnél kisebb terjedelmű külmérté­­kek, valamint a határközök után ezen felemelt mértékilletéknek a kisebb terjedelmű külmér­ték, illetőleg az adományozott határköz terüle­téhez mért arányszerű része fizetendő. A minden zárt kutatmány után fizetendő felügyeleti illeték összege 12.000 (tizenkétezer) koronában állapíttatik meg. A szénjogi térilletéknek a lefoglalt terület nagyságához mérten az 1923. évi IX. t.-c. 3. §-ában kataszteri holdanként megállapított díj­tételei 240 (kettőszáznegyven), 480 (négyszáz­nyolcvan), 720 (hétszázhusz), 960 (kilencszáz­­hatvan és 1200 (egyezerkettőszáz) koronában állapíttatnak meg. 2. §. Az előző szakasz szerint megállapított magasabb díjtételek a mértékilletéknél és a szénjogi térilletéknél 1923. évi július hó 1-től, a felügyeleti illetéknél pedig jelen rendeletem kihirdetésének napjától kezdődőleg lesznek fize­tendők. 3. §. Ha a kutató a jelen rendeletem kihir­detésének napján már fennállott kutatási enge­délyének most következő első meghosszabbítása, illetőleg az említett időponttól számított fél­éven belül eszközölt zártkutatmányi bejelentése alkalmával a zártkutatmányok után fizetendő felügyeleti illetéket tévedésből a korábbi tör­vényekben megállapított díjtételekben zójja le, akkor őt rövid záros határidő kitűzése mellett az illetékkülönbözet utólagos befizetésére kell felhívni. Ha a kutató e felhívásnak nem tesz eleget, akkor a meghosszabbítási kérelem, illetőleg a zártkutatmányi bejelentés elintézésénél az 1920: XII. t.-c. 7. §-ában foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. 4. §. A bányakapitányságoknál vezetett mér­tékilleték- és szénjogi térilletéklajstromokban az illeték felemelése megfelelően feltüntetendő. Budapest, 1923. évi augusztus hó 29-én. Dr. Kállay Tibor s k., m­. kir. pénzügyminiszter. 1. §. Ha a fogyasztási adó alá eső szesz meg­adózva kerül forgalomba, úgy hektoliterfokon­ként (iiter alkohol) 2511 K 60 l adó és árrésze­sedés fejében az államkincstárba befizetendő. Az államkincstárt illető 2511 K 60 f-ből 1 K 60 f szeszfogyasztási adót, 2510 K pedig kincstári árrészesedést képvisel. 2. §. A külföldről behozott égetett szeszes folyadékok után a vámilletéken és a szesz­fogyasztási adón kívül kincstári árrészesedés fejében hektoliterfokonként 2510 K fizetendő. A termelési adó alá eső szeszfőzdék a szesz­adón kívül hektoliterfokonként 2510 K-át köte­lesek kincstári árrészesedés fejében fizetni. 3. §. A szabad forgalomba átment minden­nemű égetett szeszes folyadékok után, amelyek az 1923. évi szeptember 10. napján bárkinél készletben vannak, kincstári pótrészesedés fejé­ben a birtokos hektoliterfokonként 1035 K-t köteles fizetni. A pótrészesedés alól mentes: 1. az a szesz, mely a hatályban levő törvé­nyes rendelkezések szerint adómentes, 2. az ugyanazon fél birtokában levő 50 liter alkoholt meg nem haladó égetett szeszes folya­dék. Az 50 liter alkoholt meghaladó készlet egész mennyiségében, tehát minden levonás nélkül esik pótrészesedés alá. A fizetendő pótrészesedésre hitel nem enge­délyeztetik. Az égetett szeszes folyadékok készletének bejelentése és az említett pótrészesedéssel való megrovása egyebekben az 1919. évi február hó 27-én 16 500 sz. a. kiadott rendelethez (P. K. 6. sz) csatolt Szabályzat rendelkezései értelmé­ben teljesítendő azzal az eltéréssel, hogy az említett szabályzatban 1919. évi március hó 9., 10., 11., 12. és 15.-ével jelzett határnapok helyébe az 1923. évi szeptember hó 9., 10., 11., 12. és 15. napjai lépnek, az 1919 április hó végével jelzett határidő helyébe pedig az 1923. évi októ­ber hó végéig terjedő határidő lép. 4. §. Ha a jelen rendelet hatálybalépte nap­ján oly szerződésbeli kötelezettségek állanak fenn, amelyek megadózott szesznek a jelen rendelet hatálybalépte után teljesítendő szállítására vonat­koznak, az átvevő ellenkező szerződésszerű ki­kötés hiányában köteles az eladónak minden liter alkohol után 1035 E ártöbbletet meg­fizetni. 5. §. A szeszadóra és kincstári árrészesedésre vonatkozó törvények és rendeletek mindazon rendelkezései, amelyek jelen rendelettel, illetőleg annak értelmében hatályon kívül nem helyez­tettek, illetve azzal ellentétben nem állanak, továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Ez a rendelet 1923. évi szeptember hó 10-én lép életbe A fenti rendelkezések végrehajtása tekinteté­ben a következőket rendelem: A rendelet 3. §-a értelmében a szabad for­galomba átment és 1923. évi szeptember hó 10. napján meglevő égetett szeszes folyadékok­ban foglalt minden hektoliterfok (liter alkohol) után a birtokos által 1035 K, azaz ezerhar­mincöt korona kincstári pótrészesedés fizetendő. Az égetett szeszes folyadékok készletének pótrészesedéssel való megrovása az 1919. évi február 27-én 16.500. szám alatt kiadott Szabályzatban foglalt határozmányok szerint a rendeletben jelzett eltéréseknek, különösen pedig annak figyelembe vétele mellett teljesí­tendő, hogy ezúttal az 50 hektoliterfokot meg­haladó égetett szeszes folyadékok esnek pót­részesedés alá és hogy az 50 hektoliterfokot meghaladó égetett szeszes folyadék készletekből mentesség címén az említett Szabályzat I. rész 1. pontjában foglaltaktól eltérően semmit sem lehet levonni és igy az 50 hektoliterfokot meg­haladó égetett szeszesfolyadék készletek egész mennyiségükben pótrészesedés alá esnek. A fizetendő pótrészesedésre hitel egyáltalá­ban nem engedélyezhető. Az említett Szabályzat Y. részében foglaltak értelmében a fizetendő pótrészesedésre nézve a pénzügyigazgatóság 6 hónapig terjedhető rész­letfizetést engedélyezhet olyan feleknek, akik a fizetendő pótrészesedést vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre lefizetni képtelenek Ezen rész­letfizetés engedélyezésénél a továbbiak iránt az 1921. évi március hó 9-én 23 866 sz. a. kia­dott, továbbá az 1923. évi 120 755. sz. alatt kiadott (írott) körrendeleteim értelmében kell eljárni. A kincstári pótrészesedésköteles szeszkészle­tekkel biró személyek e készleteiket az említett Szabályzat II. részében foglaltaknak megfelelően a fenti rendelet 3. §-a értelmében legkésőbb 1923. évi szeptember hó 12-éig a Budapesti Közlönyben egyidejűleg közzétett Hirdetmény alapján kötelesek bejelenteni. Abból a célból, hogy a petrészesedés alá eső szeszkészletekkel bíró személyek a készletek be­jelentésének kötelezettsége iránt és e kötelezett­ségüknek miként való teljesítése iránt is kellően tájékoztatva legyenek, meghagyom a pénzügy­igazgatóságoknak, hogy az említett Szabályzat II. részében foglalt határozmányokat a fenti rendelet módosításainak figyelembevételével hir­­detményileg és minden egyes községben legkésőbb 1923. évi szeptember 7-ig tegyék közhírré. A pénzügyigazgatóságoknak, a pénzügyőri biztosi kerületek vezetőinek és a pénzügyőri szakaszoknak kötelességévé teszem azt, hogy a pótrészesedésköteles szeszkészletek bejelentésének kellő ellenőriztetése és annak megakadályozhatása végett, hogy az említett készletek a pótrészesedés alól elvonassanak, az égetett szeszes folyadékok for­galmát állandóan kísérjék éber figyelemmel. E te­kintetben úgy a vasúti és gőzhajóállomások rovat­lapjait, mint az egyes vállalatokban és ital­mérési üzletekben vezetett árujegyzékek vagy ezeket helyettesítő üzleti könyvek adatait is — a szükséges adatok kijegyzése mellett — vizs­gálják meg annak ellenőrzése céljából, hogy az égetett szeszes folyadékok meglevő készletei kincstári pótrészesedéssel való megrovásra teljes mennyiségben bejelentettek-e. Minthogy pedig a készletek után járó kincs­tári pótrészesedésnek teljes mértékben való elő­írása és beszedése csak akképen biztosítható, ha a készletek hivatalos felvétele késedelem nélkül teljesítetik, meghagyom a pénzügyigaz­gatóságoknak, hogy a saját székhelyükön, vala­mint a m. kir. állampénztárak székhelyein a készletek felvételére saját, illetőleg az illető állampénztár tisztviselőit is a szükséghez képest és az egyéb szolgálat ellátásának sérelme nélkül rendeljék ki az esetben, ha az illető tisztviselők a szeszkészletek felvétele körüli teendőkben kellően tájékozottak, egyébként és más helyeken pedig a szóban levő teendőket a pénzügyőri közegek kötelesek ellátni. Egyebekben a kincstári árrészesedésre vonat­kozó rendeletek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások határozmányai értelemszerűen alkal­mazandók. Budapest, 1923. évi augusztus hó 30-án. jDr Kállay Tibor s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1923. évi 123.871 számú rendelete a kincstári szeszeladási árrészesed­ésnek újabb szabályozása és a szabad forgalomba átment égetett szeszes folyadékoknak pótrészesedéssel való megrovása tárgyában. Az 1915. évi XV. t.-c.-nek az 1917. évi IX. t.-c. 15. §-a, valamint az 1920. évi IV. t.-c. 17. §-a által módosított 6. §-a alapján a következő­ket rendelem: Budapesti Közlöny 1923 szeptember 1. Hirdetmény a szabad forgalomba átment égetett szeszes folyadékok 1923. évi szeptember hó 10. napján meglevő készletének kincstári pótrészesedéssel való megrovása tárgyában. A szabad forgalomba már átment megadózta­tott mindennemű égetett szeszes folyadékok után, amelyek 1923. évi szeptember hó 10. napján 50 hektoliterfokot meghaladó mennyiségben bár­kinél készletben vannak, az 1923. évi 123.874. sz. a. egyidejűleg kiadott rendeletem 3. §-a ér­telmében a birtokos hektoliterfokonként 1035 K, azaz ezerharmincöt korona kincstári pótrésze­sedést köteles fizetni. Az égetett szeszes folyadékoknak e kincstári pótrészesedéssel való megrovása az idézett 1923. évi 123.874. számú rendelet 3. §-ában jelzett eltérésektől eltekintve, egyebekben az 1919. évi február hó 27-én 16.500. szám alatt kiadott Szabályzat (Budapesti Közlöny 1919. évi 53. sz ) rendelkezése szerint történik. A most említett rendeletben, illetve Szabály­zatban foglaltakra utalással külön is felhívom mindazokat, akik az 1923. évi szeptember 10. napján a szabadforgalomba már átment és pótrészesedés alá eső 50 liternél több alkoholt tartalmazó égetett szeszes folyadék birtokában vannak, hogy legkésőbb 1923. évi szeptember 12. napjáig a folyadékkészlet mennyiségét és annak alkoholtartalmát, valamint azon községet és helyiséget, amelyben az égetett szeszes folya­dék tartatik, az illető készlet tartási helyére illetékes pénzügyőri szakasznál — az előállítási költségek megtérítése ellenében ugyanott be­szerezhető »Bejelentés« nyomtatvány használata

Next