Budapesti Közlöny, 1923. szeptember (57. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-01 / 197. szám
, hanem csupán a már meglevő engedélyüknek a kedvezményes tételű kincstári részesedés melletti beszerezhetésére való kiterjesztését kell kérniök. A kiterjesztést kérő kérvényhez az illetékes községi elöljáróságnak a jelen rendelet (3) bekezdés a) pontjában említett igazolása csatolandó Budapest, 1923. évi augusztus hó 25-éről Kálay Tibor s. k., n. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszternek 1923. évi augusztus hó 29-én 121.522. sz. alatt kelt rendelete b *Sziyssztetékek díjtételeinek megállapása tárgyában. Az 1923/24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1923 : XXXI. t.-c. 6-ik §-ának d) pontja felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a bányailletékek (mértékilleték, felügyeleti illeték, szénjogi térilleték) törvényes (1920 : XII. t-c., 1921 : XYIL t.-c., 1922 : XYIL t.-c. és 1923 : IX t.-c.) díjtételeit 1923. évi július hó 1-től kezdve a mindenkori viszonyokhoz képest rendelettel állapíthassa meg. Az idézett felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A bányailletékek fennálló törvényes díjtételei a következőleg módosíttatnak: A mértékilleték évenként fizetendő összege minden rendes bányamérték vagy külmérték után az 1923: IX. t.t c. 3. §-ában megállapított összegről 16.000 (tizenhatezer) koronára emeltetik fel. A rendelésnél kisebb terjedelmű külmértékek, valamint a határközök után ezen felemelt mértékilletéknek a kisebb terjedelmű külmérték, illetőleg az adományozott határköz területéhez mért arányszerű része fizetendő. A minden zárt kutatmány után fizetendő felügyeleti illeték összege 12.000 (tizenkétezer) koronában állapíttatik meg. A szénjogi térilletéknek a lefoglalt terület nagyságához mérten az 1923. évi IX. t.-c. 3. §-ában kataszteri holdanként megállapított díjtételei 240 (kettőszáznegyven), 480 (négyszáznyolcvan), 720 (hétszázhusz), 960 (kilencszázhatvan és 1200 (egyezerkettőszáz) koronában állapíttatnak meg. 2. §. Az előző szakasz szerint megállapított magasabb díjtételek a mértékilletéknél és a szénjogi térilletéknél 1923. évi július hó 1-től, a felügyeleti illetéknél pedig jelen rendeletem kihirdetésének napjától kezdődőleg lesznek fizetendők. 3. §. Ha a kutató a jelen rendeletem kihirdetésének napján már fennállott kutatási engedélyének most következő első meghosszabbítása, illetőleg az említett időponttól számított féléven belül eszközölt zártkutatmányi bejelentése alkalmával a zártkutatmányok után fizetendő felügyeleti illetéket tévedésből a korábbi törvényekben megállapított díjtételekben zójja le, akkor őt rövid záros határidő kitűzése mellett az illetékkülönbözet utólagos befizetésére kell felhívni. Ha a kutató e felhívásnak nem tesz eleget, akkor a meghosszabbítási kérelem, illetőleg a zártkutatmányi bejelentés elintézésénél az 1920: XII. t.-c. 7. §-ában foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. 4. §. A bányakapitányságoknál vezetett mértékilleték- és szénjogi térilletéklajstromokban az illeték felemelése megfelelően feltüntetendő. Budapest, 1923. évi augusztus hó 29-én. Dr. Kállay Tibor s k., m. kir. pénzügyminiszter. 1. §. Ha a fogyasztási adó alá eső szesz megadózva kerül forgalomba, úgy hektoliterfokonként (iiter alkohol) 2511 K 60 l adó és árrészesedés fejében az államkincstárba befizetendő. Az államkincstárt illető 2511 K 60 f-ből 1 K 60 f szeszfogyasztási adót, 2510 K pedig kincstári árrészesedést képvisel. 2. §. A külföldről behozott égetett szeszes folyadékok után a vámilletéken és a szeszfogyasztási adón kívül kincstári árrészesedés fejében hektoliterfokonként 2510 K fizetendő. A termelési adó alá eső szeszfőzdék a szeszadón kívül hektoliterfokonként 2510 K-át kötelesek kincstári árrészesedés fejében fizetni. 3. §. A szabad forgalomba átment mindennemű égetett szeszes folyadékok után, amelyek az 1923. évi szeptember 10. napján bárkinél készletben vannak, kincstári pótrészesedés fejében a birtokos hektoliterfokonként 1035 K-t köteles fizetni. A pótrészesedés alól mentes: 1. az a szesz, mely a hatályban levő törvényes rendelkezések szerint adómentes, 2. az ugyanazon fél birtokában levő 50 liter alkoholt meg nem haladó égetett szeszes folyadék. Az 50 liter alkoholt meghaladó készlet egész mennyiségében, tehát minden levonás nélkül esik pótrészesedés alá. A fizetendő pótrészesedésre hitel nem engedélyeztetik. Az égetett szeszes folyadékok készletének bejelentése és az említett pótrészesedéssel való megrovása egyebekben az 1919. évi február hó 27-én 16 500 sz. a. kiadott rendelethez (P. K. 6. sz) csatolt Szabályzat rendelkezései értelmében teljesítendő azzal az eltéréssel, hogy az említett szabályzatban 1919. évi március hó 9., 10., 11., 12. és 15.-ével jelzett határnapok helyébe az 1923. évi szeptember hó 9., 10., 11., 12. és 15. napjai lépnek, az 1919 április hó végével jelzett határidő helyébe pedig az 1923. évi október hó végéig terjedő határidő lép. 4. §. Ha a jelen rendelet hatálybalépte napján oly szerződésbeli kötelezettségek állanak fenn, amelyek megadózott szesznek a jelen rendelet hatálybalépte után teljesítendő szállítására vonatkoznak, az átvevő ellenkező szerződésszerű kikötés hiányában köteles az eladónak minden liter alkohol után 1035 E ártöbbletet megfizetni. 5. §. A szeszadóra és kincstári árrészesedésre vonatkozó törvények és rendeletek mindazon rendelkezései, amelyek jelen rendelettel, illetőleg annak értelmében hatályon kívül nem helyeztettek, illetve azzal ellentétben nem állanak, továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Ez a rendelet 1923. évi szeptember hó 10-én lép életbe A fenti rendelkezések végrehajtása tekintetében a következőket rendelem: A rendelet 3. §-a értelmében a szabad forgalomba átment és 1923. évi szeptember hó 10. napján meglevő égetett szeszes folyadékokban foglalt minden hektoliterfok (liter alkohol) után a birtokos által 1035 K, azaz ezerharmincöt korona kincstári pótrészesedés fizetendő. Az égetett szeszes folyadékok készletének pótrészesedéssel való megrovása az 1919. évi február 27-én 16.500. szám alatt kiadott Szabályzatban foglalt határozmányok szerint a rendeletben jelzett eltéréseknek, különösen pedig annak figyelembe vétele mellett teljesítendő, hogy ezúttal az 50 hektoliterfokot meghaladó égetett szeszes folyadékok esnek pótrészesedés alá és hogy az 50 hektoliterfokot meghaladó égetett szeszes folyadék készletekből mentesség címén az említett Szabályzat I. rész 1. pontjában foglaltaktól eltérően semmit sem lehet levonni és igy az 50 hektoliterfokot meghaladó égetett szeszesfolyadék készletek egész mennyiségükben pótrészesedés alá esnek. A fizetendő pótrészesedésre hitel egyáltalában nem engedélyezhető. Az említett Szabályzat Y. részében foglaltak értelmében a fizetendő pótrészesedésre nézve a pénzügyigazgatóság 6 hónapig terjedhető részletfizetést engedélyezhet olyan feleknek, akik a fizetendő pótrészesedést vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre lefizetni képtelenek Ezen részletfizetés engedélyezésénél a továbbiak iránt az 1921. évi március hó 9-én 23 866 sz. a. kiadott, továbbá az 1923. évi 120 755. sz. alatt kiadott (írott) körrendeleteim értelmében kell eljárni. A kincstári pótrészesedésköteles szeszkészletekkel biró személyek e készleteiket az említett Szabályzat II. részében foglaltaknak megfelelően a fenti rendelet 3. §-a értelmében legkésőbb 1923. évi szeptember hó 12-éig a Budapesti Közlönyben egyidejűleg közzétett Hirdetmény alapján kötelesek bejelenteni. Abból a célból, hogy a petrészesedés alá eső szeszkészletekkel bíró személyek a készletek bejelentésének kötelezettsége iránt és e kötelezettségüknek miként való teljesítése iránt is kellően tájékoztatva legyenek, meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az említett Szabályzat II. részében foglalt határozmányokat a fenti rendelet módosításainak figyelembevételével hirdetményileg és minden egyes községben legkésőbb 1923. évi szeptember 7-ig tegyék közhírré. A pénzügyigazgatóságoknak, a pénzügyőri biztosi kerületek vezetőinek és a pénzügyőri szakaszoknak kötelességévé teszem azt, hogy a pótrészesedésköteles szeszkészletek bejelentésének kellő ellenőriztetése és annak megakadályozhatása végett, hogy az említett készletek a pótrészesedés alól elvonassanak, az égetett szeszes folyadékok forgalmát állandóan kísérjék éber figyelemmel. E tekintetben úgy a vasúti és gőzhajóállomások rovatlapjait, mint az egyes vállalatokban és italmérési üzletekben vezetett árujegyzékek vagy ezeket helyettesítő üzleti könyvek adatait is — a szükséges adatok kijegyzése mellett — vizsgálják meg annak ellenőrzése céljából, hogy az égetett szeszes folyadékok meglevő készletei kincstári pótrészesedéssel való megrovásra teljes mennyiségben bejelentettek-e. Minthogy pedig a készletek után járó kincstári pótrészesedésnek teljes mértékben való előírása és beszedése csak akképen biztosítható, ha a készletek hivatalos felvétele késedelem nélkül teljesítetik, meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, hogy a saját székhelyükön, valamint a m. kir. állampénztárak székhelyein a készletek felvételére saját, illetőleg az illető állampénztár tisztviselőit is a szükséghez képest és az egyéb szolgálat ellátásának sérelme nélkül rendeljék ki az esetben, ha az illető tisztviselők a szeszkészletek felvétele körüli teendőkben kellően tájékozottak, egyébként és más helyeken pedig a szóban levő teendőket a pénzügyőri közegek kötelesek ellátni. Egyebekben a kincstári árrészesedésre vonatkozó rendeletek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások határozmányai értelemszerűen alkalmazandók. Budapest, 1923. évi augusztus hó 30-án. jDr Kállay Tibor s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1923. évi 123.871 számú rendelete a kincstári szeszeladási árrészesedésnek újabb szabályozása és a szabad forgalomba átment égetett szeszes folyadékoknak pótrészesedéssel való megrovása tárgyában. Az 1915. évi XV. t.-c.-nek az 1917. évi IX. t.-c. 15. §-a, valamint az 1920. évi IV. t.-c. 17. §-a által módosított 6. §-a alapján a következőket rendelem: Budapesti Közlöny 1923 szeptember 1. Hirdetmény a szabad forgalomba átment égetett szeszes folyadékok 1923. évi szeptember hó 10. napján meglevő készletének kincstári pótrészesedéssel való megrovása tárgyában. A szabad forgalomba már átment megadóztatott mindennemű égetett szeszes folyadékok után, amelyek 1923. évi szeptember hó 10. napján 50 hektoliterfokot meghaladó mennyiségben bárkinél készletben vannak, az 1923. évi 123.874. sz. a. egyidejűleg kiadott rendeletem 3. §-a értelmében a birtokos hektoliterfokonként 1035 K, azaz ezerharmincöt korona kincstári pótrészesedést köteles fizetni. Az égetett szeszes folyadékoknak e kincstári pótrészesedéssel való megrovása az idézett 1923. évi 123.874. számú rendelet 3. §-ában jelzett eltérésektől eltekintve, egyebekben az 1919. évi február hó 27-én 16.500. szám alatt kiadott Szabályzat (Budapesti Közlöny 1919. évi 53. sz ) rendelkezése szerint történik. A most említett rendeletben, illetve Szabályzatban foglaltakra utalással külön is felhívom mindazokat, akik az 1923. évi szeptember 10. napján a szabadforgalomba már átment és pótrészesedés alá eső 50 liternél több alkoholt tartalmazó égetett szeszes folyadék birtokában vannak, hogy legkésőbb 1923. évi szeptember 12. napjáig a folyadékkészlet mennyiségét és annak alkoholtartalmát, valamint azon községet és helyiséget, amelyben az égetett szeszes folyadék tartatik, az illető készlet tartási helyére illetékes pénzügyőri szakasznál — az előállítási költségek megtérítése ellenében ugyanott beszerezhető »Bejelentés« nyomtatvány használata