Budapesti Közlöny, 1923. december (57. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-01 / 273. szám

2­ úzaum rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 194. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 25. számában) hatályon kívül helyeztetik. 6. Az államvasuti tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, továbbá az államvasuti rend­szerű illetményeket élvező többi állami tiszt­viselőkre és egyéb alkalmazottra, valamint a m. kir. pénzügyőrségi tisztviselőkre és altisztekre ez a rendelet nem terjed ki s az azok által a hivatalos kiküldetéseknél (szolgálati utazásoknál, kirendeléseknél) felszámítható illetményeket kü­lön rendeletek fogják megállapítani. Budapest, 1923. évi november hó 29-én. Gróf Bethlen István s. k., m­. kir­. miniszterelnök, a m. kir. minisztériuisn­ak 8300 1923.1. E. szám­ú rendelete polgári és büntető ügyekben a m. kir. bíróságok és ügyészségek hatáskörének és illetékességének a trianoni békeszerződéssel összefüggő szabályairól. Az 1921 : XXXIII. törvénycikkbe iktatott tria­noni békeszerződés 77. és 178. cikkével kapcsolatos eljárási szabályokat a m. kir. bíróságoknál (ügyész­ségeinél) folyamatban lévő polgári és büntető ügyekben a nn. kir. minisztérium az idézett tör­vénycikk 2. §-ában és az 1922 : XVII. törvénycikk 6.­­-ának 3. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőkben állapítja meg: " Bevezető rendelkezés. 1. 8- A jelen rendelet azokra a polgári peres és ■ nem peres ügyekre, valamint azokra a büntető ügyekre terjed ki, amelyekben a békeszerződés rendelkezései értelmében külföldi állampolgárrá vált személy van félként érdekelve, vagy amely ügy­ek a békeszerződés alapján Magyarországtól elszakított területekkel állanak összefüggésben, különösen akkor, ha a bíróság (ügyészség) illatékes­ségét­ az eljárás tárgyát tevő ingó vagy ingatlan dolog fekvési, az eljárásban érdekelt fél lakó­vagy tartózkodóhelye, a teljesít­és (fizetés) helye vagy a bűncselekmény elkövetésének helye alapí­totta meg. TI.­ ­ Polgári ügyekre vonatkozó rendelkezések. 1. Az­ eljárás megszüntetése a magyar kir. bíróságnál folyamatban lévő polgári ügyben. 2. 8. Az elsőfokú bíróságnál folyamatban lévő polgári ügyben valamennyi félnek (érdekeltnek) hozzájárulásával a bíróság az eljárás bármely szakában kérelemre megszünteti az eljárást, ha a békeszerződésnek a jelen rendelet 1. §-ában említett rendelkezései folytán a bíróság illetékes­ségét megalapító ok megszűnt. Bármelyik fél kérelmére — a többiek hozzá­járulása nélkül is — meg kell szüntetni az eljárást akkor, ha nincs az eljárásra illetékes belföldi bíró­ság. A felperes a per megszüntetését a jelen ren­delet alapján az első bekezdés esetében az alperes hozzájárul­ása nélkül is kérheti. Az eljárás megszüntetése iránt előterjesztett kérelmet (hozzájárulást) nem lehet visszavonni. Nincs helye az eljárás megszüntetésének annál a bíróságnál, amely a belföldi bíróság számára fenntartott hatáskörben, különösen a fél magyar állampolgársága alapján jár el. 3. §: A bíróság a 2. §. negyedik bekezdésében foglalt korlátozással az eljárás bármely szakában hivatalból megszünteti az eljárást olyan esetben: 1. ahol a törvény kizárólagos illetékességet állapít meg és az 1921. évi július hó 26. napja után az eljárásra ezen az alapon nem lett volna illetékes a belföldi bíróság; 2. ahol a békeszerződés rendelkezései értelmé­ben külföldi állampolgárrá vált egyén személy­­állapotát tárgyazó és a belföldi bíróságok hatás­körébe nem tartozó eljárásról, vagy általában olyan ügyről van szó, amelyben a fennálló jog­szabályok szerint belföldi bíróság nem járhat el (k­b.). Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. t.-c. 33. ipában megjelölt esetekben azt a bíróságot kell az illetékes bíróságnak tekinteni, amelynek területén a cég székhelye van. A belföldi bíróság előtt nincs helye perújítás­nak, ha az 1. és a 2. pontban foglalt rendelkezések alkalmazásával az eljárást az alapperben meg kellene szüntetni. 4. §. Örökösödési és csődügyekben az eljárást akkor kell megszüntetni, ha nincs olyan hagyatéki vagy csődvagyon, amelyre nézve az eljárás az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t.­e. 8. §-ában, illetőleg a csődtörvényt tartalmazó 1881. évi XVII. t.-c. 73. és 7­5. §-ában foglalt szabályok alapján a belföldi bíróság hatáskörébe tartozik. E részben a külföldi államokkal fennálló viszonos­ság felől az igazságügyminiszter nyilatkozata a bíróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség ese­tében hivatalból kell kikérni. Ha az első bekezdés alapján a belföldi bíróság a hagyatéki vagy a csődvagyonnak csak egy ré­szére folytathat eljárást, a 1­5. §. irányadó. 5. §. A bíróság az eljárást az ügy tárgyának csak arra a részére és az egy eljárásba egyesített több ügy közül csak abban az ügyben szünteti meg, amelyre nézve az eljárás megszüntetésének a 2., a 3., vagy a 1. §-l.ban meghatározott valamelyik oka fennáll. 6. §. A bíróság az eljárás megszüntet­ésének kér­désében az ügy érdemétől elkülönítve rendszerint a felek meghallgatása után végzéssel határoz. A bíróság mellőzheti a felek meghallgatását, ha az eljárás megszüntetését valamennyien kérték, vagy­ ha az eljárást hivatalból a 3. §-ban foglalt valamely ok miatt kell megszüntetni. Mellőzhető ivónak a félnek meghallgatása is, akinek részére az idézést külföldön kellene kézbesíteni, belföldön pedig meghatalmazottja nincs. A szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent felet úgy kell tekinteni, mint aki az eljárás meg­szüntetéséhez hozzájárul. A felek meghallgatására kitűzött határnap el­mulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ebben az eljárásban a felek személyesen vagy ügyvéd által vagy az 1911:1. t.-c. 95. §-ában meg­jelölt meghatalmazott által képviselve járhatnak el. Ha a félnek a megelőző, eljárásban olyan meg­hatalmazottja volt, akinek az idézést külföldön kellene kézbesíteni, a bíróság magának a félnek kezéhez kézbesítettet, hacsak belföldön lakó meg­­hatak­nítottat,nem választ. Ez a szabály nem érinti az tájaik folytatása slérem a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó törvényes rendelkezéseket. 7. §: Az eljárást megszüntető határozatban a perköltség megtérítéséről intézkedésnek nincs helye. Annak a költségnek megfizetésében azonban, amelyet az eljárási szabályok szerint valamelyik félnek előlegeznie kell, a bíróság az előlegezésre köteles felet elmarasztalja. Az ügyvéd díjának és kiadásának saját felével szemben megállapítására a polgári perrendtartást (1911 :1. t.-c.) életbeléptető 1912 : LIV. t.-c. 18. §-ában foglalt szabályok irányadók. 8. §. Az eljárást megszüntető határozat ellen nincs helye fellebb­vitelnek. Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye a közvetlen felsőbírósághoz ; a határozat jogerőre emelkedése előtt az ügy érdemében az eljárást nem lehet folytatni. 9. §: Az 1—8. ij-okban foglalt szabályokat a fellebbviteli bíróság megfelelően alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a felek meghallgat­­ása válik szükségessé, azzal az elsőfokon eljárt bíróságot vagy pedig a felek (vagy meghatalma­­zottaik) lakóhelye alapján alkalmasnak mutat­kozó más elsőfokú bíróságot bízhatja meg. 2. Megszűnt■ magyar bíróság előtt indított eljárás folytatása polgári ügyben. 10. §. Ha az eljárást olyan magyar bíróság előtt indították, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt, az eljárás folytatására az a belföldi bíróság van hivatva, amely az eljárás átvételének idő­pontjában illetékes. A fellebbviteli bíróság illetékessége az elsőfokú bíróság után igazodik. Több egyenlően illetékes bíróság közül szabadon választhat az, aki az eljárás megindításának kérel­mezésére jogosult. Ha a per belföldi bíróságnál megindít­ható, a bíróság illetékességének megállapítására szolgáló ténykörülmények azonban hiányoznak, az ügy­ben illetékes bíróságot az a kir. ítélőtábla jelöli ki, amely az eljárást megkezdő magyar bíróság­nak felsőbírósága volt, ha pedig ilyen belföldi ítélőtábla nincs, a kijelölésre a budapesti­ kir. ítélőtábla van hivatva. 11. §. A megelőző eljárásban magyar bíróságnál történt cselekmények az eljárást folytató bíró­ságnál is megtartják hatályukat. A bíróság a körülmények mérlegelésével be­­­látása szerint határoz abban a kérdésben, milyen joghatályt tulajdonít a fél olyan cselekményének és mulasztásának, és mennyib­en veszi figyelemig a megelőző eljárásnak azt a részét, amely az ellen­séges megszállás után, különösen akkor történt, amikor a bíróság megszűnt magyar bíróságként működni. Ilyen bíróság határozatát azonban a jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem lehet érvényesnek tekinteni akkor sem, ha jog­erőre emelkedett (11. 1. harmadik bekezdése). Az elmulasztott határnap vagy határidő helyett — ideértve a fellebbviteli határidőt is —a bíróság igazolás nélkül is megfelelő új határnapot vagy határidőt tűz, ha feltehető, hogy a fél mulasztását a háborúval vagy a megszállással kapcsolatos rendkívüli körülmény okozta. 12. §- Az eljárást folytató bíróság az eljárást lefejező határozatában a megelőző eljárásban felmerült költség megtérítéséről is intézkedik.­Az eljárás­ folytatása végett kitűzött határnapra szóló idézés vagy­ az eljárás folytatását célzó egyéb határozat kézbesítésére nézve a 6. 8­ utolsó bekezdése nyer alkalmazást. 13. 8- A kizárólagos illetékesség alapján, vagy a belföldi bíróság számára fenntartott hatáskörben, különösen a fél magyar állampolgársága alapján eljáró belföldi bíróság előtt az eljárás megindítását vagy az eljárás folytatását és befejezését nem aka­dályozza az, hogy Magyarországnak a békeszerző­déssel megállapított területén kívül működő kül­földi bíróság ugyanebben az ügyben eljárást foly­tat (perfüggőség) vagy ítéletet hozott. Egyéb ügyekben az általános jogszabályok irányadók. .Az első bekezdés alá eső peres ügyben az illetékes belföldi bíróság (10. §.) előtt helye van perújítás­nak is, habár az alapperben olyan magyar bíróság ítélkezett, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt. Más ügyben a perújítás a belföldi biróság előtt- a felek hozzájárulásától függ. 11. Ha az 1918. évi november hó 3. napja előtt kelt és jogorvoslattal meg nem támadott jogerős ítéletet vagy egyéb bírói határozatot olyan magyar bíróság hozta­, amelynek székhelye Magyarország­nak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt, a kielégítési végrehajtás elrendelése felől — ideértve a folytatólagos végrehajtást is — az a bíróság határoz, amely a végrehajtási eljá­rásról szóló 1881: LX. t.-c. 18. §-a szerint a végre­hajtás foganatosítására illetékes. Ez a biróság hivatott eljárni a végrehajtás megszüntetése, kor­látozása vagy felfüggesztése iránt indított, kereset vagy kérelem tárgyában is. Az első bekezdés alkalmazást nyer az említett időpont után, de az ellenséges megszállás előtt hozott magyar bírói ítéletre és egyéb határozatra is. Kétség esetében a végrehajtás elrendelését kérő felet terheli annak a bizonyítása, hogy az ítélet vagy más bírói határozat keletkezésekor a bíró­ság székhelye nem volt ellenséges megszállás alatt. Nincs akadálya a végrehajtás elrendelésének, ha a fél által bemutatott adatokból, különösen a végrehajtás alapját tevő határozatnak kiadmá­nyából megállapítható, hogy a határozat a­ magyar állam szerveként eljárt bíróságtól származik. A végrehajtási kérvény első példányát a bírói ítélet (határozat) kiadmányával és az illető bíró­ság olyan tanúsítványával kell felszerelni, amely­ben igazolva van, hogy’’ az ítéletet (határozatot) jogorvoslattal nem támadták meg, vagy azt vissza­vonták. A nem magyar nyelvű tanúsítványt hite­les magyar fordítással ellátva kell bemutatni. A végrehajtás elrendelése előtt az első bekezdés alapján illetékes bíróság a feleket meghallgathatja annak megállapítása végett, vajjon a végrehajtás elrendelésének feltételei megvannak-e. Nincs helye a végrehajtás elrendelésének, ha a 9590/1922. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXXI. évf. 11. sz. 565. 1.) akadályozza. 15. §. Ha az ügyben olyan elsőbíróság járt el, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszer­ződéssel megállapított területén kívül volt, a fellebbviteli bíróság csak akkor határoz, ha azt valamennyi fél (érdekelt) kívánja, továbbá olyan esetben, ahol a törvény kizárólagos illetékességet állapít meg és az 1921. évi július hó 26. napja után az eljárásra ezen az alapon belföldi biróság lett volna illetékes, vagy ha magyar állampolgár személyállapotát tárgyazó kérdésről, vagy általá­ban olyan ügyről van szó, amelyben az eljárás a fennálló jogszabályok szerint belföldi biróság szá­mára van fenntartva. Budapest­i Közlöny 1923 december 1.

Next