Budapesti Közlöny, 1923. december (57. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-01 / 273. szám
1923 december 1 If Fi» „ Iw i ............................. Budapest! Közlöny Ha a fellebbviteli bíróság határozatával közben szóló kérdést dönt el, különösen akkor, ha az alsóbíróság határozatának feloldásával további eljárást és újabb határozathozatalt rendel, az eljárás folytatása végett az iratokat a 10. §. szerint illetékes bíróságnak küldi meg. Il. Büntető ügyekre vonatkozó rendelkezések. 1. Az eljárás megszüntetése magyar Mr. bíróságnál , (ügyészségnél) folyamatban lévő bűnügyben. . 16. §. Büntető ügyben a nyomozás folyamán az ügyészség, ha pedig az eljárás bíróságnál folyik, stt a bíróság a vádló meghallgatása után az eljárást megszünteti a békeszerződések rendelkezései alapján külföldi állampolgárrá vált olyan terheltben, 1. aki abban a külföldi államban szerzett állampolgárságot, amelynek területén lakik, tartózkodik vagy fogva van ; 2. aki a bűncselekményt Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül követte el és külföldön lakik, tartózkodik vagy ott fogva van. Az eljárás megszüntetése után a 24. §. nyer alkalmazást. A megszüntetett eljárás folytatására a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. t.-c. 444. §-a irányadó. 17. §. Az eljárást megszüntető határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. 18. §. A bűnvádi eljárás megszüntetése (16. §.) esetében az eljárás folytatásához nem szükséges tárgyaknak (bűnjeleknek) a jogosult személyek részére való kiadása tárgyában az 1896 : XXXIII. törvénycikk vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást. Ha az említett tárgyak kiadásának nincs helye, a jelen rendelet 24. §-ának utolsó bekezdése irányadó. Ugyanez áll a biztosítékra (1896. XXXIII. t.-c. 162. §.) is, amennyiben elvesztettnek nyilvánítására nincs törvényes alap. 12. Megszűnt magyar bíróság (ügyészség) előtt indított büntető eljárás folytatása. 19. §. Ha az eljárást olyan magyar bíróság (ügyészség) előtt indították, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt, a büntető eljárás folytatására, ideértve a jogerősen megállapított büntetés végrehajtását és az újrafelvételt, valamint a kegyelmi eljárást is, — az a belföldi bíróság (ügyészség) van hivatva, amelynek területén a terhelt lakik, tartózkodik, fogva van vagy ahol kézrekerült. A fellebbviteli bíróság illetékessége az elsőfokú bíróság után igazodik. Több illetékes bíróság (ügyészség) közül az eljárást az folytatja, amely a többit megelőzte. 20. §. Ha a büntető ügyben olyan magyar elsőbíróság járt el, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt, a fellebbviteli bíróság csak akkor határoz, ha a terhelt magyar állampolgár és távolléte a határozást (a főtárgyalás megtartását) az eljárási szabályok szerint nem gátolja ; továbbá akkor, ha a terhelt belföldön lakik, tartózkodik vagy itt fogva van. Ha a fellebbviteli bíróság közbenszóló határozatot hoz, különösen akkor, ha az alsóbíróság ítéletének megsemmisítésével új eljárást rendel, az eljárás folytatása végett az iratokat a 18. §. szerint illetékes vagy a fellebbviteli bíróság által megbízott más elsőfokú bíróságnak (1896: XXXIII. t.-c. 404. §.) küldi meg, ha pedig a terhelt külföldön van, de kiadatása kieszközölhetőnek mutatkozik, az eljárásra illetékes bíróságot kijelöli és az iratokat ehhez továbbítja. Vegyes rendelkezések: 21. A jelen rendeletet megfelelően alkalmazni kell azokban a polgári és büntető ügyekben is, amelyekben az eljáró m. kir. bíróság (ügyészség) hatáskörének vagy illetékességének megszűnését (1. §.) az 1921. évi július hó 26. napja után bekövetkezett határmegállapítás, vagy határrendező nemzetközi egyezmény okozta. 1 . Ha a jelen rendelet alapján megszűntetett eljárás folytatására újabb határmegállapítás folytán a belföldi bíróság ismét illetékessé válik, a 23. íjmásodik bekezdése szerint kell eljárni. Ha a jelen rendelet alkalmazása szempontjából az országos határ tekintetében kétség merül fel, a bíróság (ügyészség) az igazságügyminiszterhez fordul. 22. §. A jelen rendelettel kapcsolatos ügyviteli szabályokat külön rendelet állapítja meg. A jelen rendelet alapján befejezett ügyek iratainak külföldi hatóság (bíróság) vagy külföldi állam részére átengedése tárgyában az igazságügyminiszter határoz. A belföldi bíróság (ügyészség) előtti eljárás megszüntetésére és az iratok átengedésére vonatkozó kérelemnek kell tekinteni azt is, ha a fél az eljárás megindítását vagy folytatását külföldi bíróság előtt szorgalmazza. 23. §. A jelen rendelet azokban a polgári peres és nem peres ügyekben is alkalmazást nyer, amelyekben a bíróság az eljárást figyelemmel a békeszerződésnek a jelen rendelet 1. §-ában említett rendelkezéseire már felfüggesztette, félbeszakította vagy megszüntette. Ha a jelen rendelet alapján az eljárás megszüntetésének nem lett volna helye, a felfüggesztő, félbeszakító vagy megszüntető bírói határozat hatályon kívül helyezésével az eljárás folytatását célzó határozatot kell hozni, amelynek kézbesítésére a 6. §. utolsó bebekezdése nyer alkalmazást. Olyan büntető ügyben, amelyben az eljárást a jelen rendelet alapján meg kellene szüntetni, a bíróságnak (ügyészségnek) nem kell újabb intézkedést tennie, ha a bűnvádi eljárás folytatása végett az 1896: XXXIII. t.-c. 471. §-a alapján már intézkedés történt. 24. §. Ha a bűnügyet a bíróság (ügyészség) a jelen rendelet 16. §-a alapján megszünteti, az illetékes ügyészség az iratokat vagy azoknak az eljárás sikeres folytatásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó részét (tanúvallomásokról, bírói szemléről készült jegyzőkönyveket stb.) eredetiben vagy ha azokra belföldön még szükség van, hivatalos másolatban a tényállás rövid ismertetését magában foglaló emlékirat kisérykéten a főügyész útján az igazságügy s ttmezterhétterjeszti fel, fia pedig a bűnvádi eljárás átvételére az osztrák bíróság van hivatva, közvetlenül a báni II. államügyészségnek (Staatsanwaltschaft II. Wien) küldi meg és erről az igazságügyminiszterhez jelentést tesz. Ha az ügyészségnek a bűncselekmény természete miatt vagy más okból az iratok elküldése ellen aggályai vannak, vagy ha a büntető eljárás folytatását külföldi bíróságnál nem tartja kieszközölhetőnek, a főügyész útján utasítás végett az az igazságügyminiszterhez fordul akkor is, ha a bűnvádi eljárás átvételére osztrák bíróság volna hivatva. Az iratok áttételének mellőzése esetében, valamint akkor is, ha a bűnvádi eljárás folytatását célzó intézkedés külföldön nem vezet sikerre, a bűnvádi eljárást az 1896: XXXIII. t.-p. 472. §-ában meghatározott módon kell befejezni és megszüntetni. Az első bekezdés esetében az ügyészség a bűnügyi iratokkal együtt az igazságügyminiszterhez, illetőleg az említett bécsi államügyészséghez juttatja el az olyan tárgyakat (bűnjelet), úgyszintén azt a biztosítékot is, amelyet a 18. í1. szerint a jogosult személynek nem lehet kiadni. 25. §. A beadványnak vagy a szóval előterjesztett kérelemről készült jegyzőkönyvnek felterjesztésével az igazságügyminiszterhez jelentést kell tenni, ha a fél valamely ügy iratainak külföldről megszerzését kívánja avégből, hogy az eljárást a belföldi bíróság folytassa. 26. §1 Ha a fellebbviteli bíróságnak az ügyiratokat az eljárási szabályok szerint olyan alsóbírósághoz kellene megküldenie, amelynek székhelye most már Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül van, a fellebbviteli bíróság az iratokat a 10. és a 18. §. szerint illetékes alsóbírósághoz továbbítja, illetékességi ok hiánya esetében pedig a bíróságot kijelöli. 27. §. Blföldi bíróság Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül fekvő ingatlanra még abban az esetben sem tehet intézkedést, ha az ingatlanról vezetett telekjegyzőkönyv vagy telekkönyvi betét ezidőszerint még magyar telekkönyvi hatóság őrizetében van. 28. §. Amennyiben a békeszerződés 77. és 178. cikkei alá eső ügyiratok kölcsönös átengedése tárgyában külföldi államokkal keletkező nemzetközi egyezmény vagy megállapodás másképpen intézkedik, a jelen rendelet nem nyer alkalmazást. 29. §: A jelen rendelet nem érinti a békeszerződéssel kapcsolatosan a m. kir. bíróságok hatáskörére, illetékességére és eljárására vonatkozólag fennálló rendeleteket, különösen : 1. az 1920. évi április hó 22-án 3.330/1920. M. E. szám alatt kelt (az Igazságügyi Közlöny XXIX. évfolyamának 4. számában a 286. lapon megjelent) rendeletet a megszállott területen levő telekkönyvi hatóságoknak meg nem szállott területén fekevő ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi beadványokról; . 2. egyes kir. bíróságok hatóságának az eljárásban* akadályozott bíróságok területére kiterjesztéséről és kir. bírósági kirendeltségek felállításáról 1920. évi augusztus hó 11-én 6930/1920- M. E. szám alatt kelt (az Igazságügyi Közlöny XXIX. évfolyamának 8. számában az 506. lapon megjelent) rendeletben nyert felhatalmazás alapján kibocsátott következő rendeleteket: az 1920. évi november hó 22-én 34.500/1920. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXIX. évfolyamának 11. számában a 722. lapon megjelent) rendeletet, valamint ennek a rendeletnek módosítása tárgyában 1921. évi augusztus hó 30-án 45.200/1921. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyamának 8. számában a 641. lapon megjelent) rendeletet ; az 1921. évi szeptember hó 29-én 49.451/1921. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyamának 9. számában a 677. lapon megjelent), az 1921. évi november hó 5-én 57.525/1921/ I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyamának 11. számában a 828. lapon megjelent) és az 1922. évi augusztus hó 30-án 44.100/1922. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXI. évfolyamának 8. számában a 462. lapon megjelent) és ennek módosítása tárgyában az 1923. évi július hó 16-án 35.400/1923. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXII. évfolyamának 7. számában a 299. lapon megjelent) rendeleteket ;*) 3. M Magyarországtól a trianoni békeszerződés alapján elszakított területen működött bíróságoknak személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott határozatai tárgyában 1921. évi november hó 18-án 9874/1921. M. E. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyamának II. számában a 776. lapon megjelent) rendeletét; 4. a budapesti kir. törvényszék kivételes cégbírósági illetékességének megszüntetése tárgyában 1922. évi március hó 20-án 2871/1922. M. E. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXI. évfolyamának3. számában a 69. lapon megjelent) rendeletet, végül 5. a trianoni békeszerződéssel összefüggő egyes pénzkövetelések bírói érvényesítésének felfüggesztése tárgyában 1922. évi november hó 29-én 9590/1923. M. E. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXI. évfolyamának 11. számában az 565. lapon megjelent) rendeletet. 30. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1923. évi november hó 23. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. leív. A m. kir. igazságügyminiszternek 59.500. 1923.1. ifj. számú rendelete polgári és büntető ügyekben a m. kir. bíróságok és ügyészségek hatáskörének és illetékességének a trianoni békeszerződéssel összefüggő szabályairól szóló 8.300/1923. MS. E. számú rendelet 22. §-ában említett ügyviteli szabályok megállapítása tárgyában. I. Polgári peres és nem peres ügyekben, ha az eljárást a 8 300/1923 M. E. számú rendelet 1—9. §-ai alapján szüntették meg, a bíró a befejezés feltüntetése (Jusz 61. §., Tusz. 48. §.) mellett jelezte az iraton azt is, hogy az eljárás folytatására mely utódállam és ha ilyen több van, mely utódállamok bírósága van hivatva (pl Bef. Románia, vagy Bef, Románia, Ausztria). *) Érintetlenül maradnak az Igazságügyi Közlöny XXX évfolyamának 12. számában a 910. lapon 7532/1921. L M. és 61.299/1921. L M. száma alatt, a XXXI. évfolyam 4 számában a 150. lapon 5981/1922. I. M. szám alatt, valamint, az Igazságügyi Közlöny XXXII. évfolyamának 7. számában a 315. lapon 31.268/1923. 1. M. szám alatt megjelent közlemények.