Budapesti Közlöny, 1923. december (57. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-01 / 273. szám

1923 december 1 If Fi» „ Iw i ............................. Budapest! Közlöny Ha a fellebbviteli bíróság határozatával közben s­zóló kérdést dönt el, különösen akkor, ha az alsóbíróság határozatának feloldásával további eljárást és újabb határozathozatalt rendel, az el­­járás folytatása végett az iratokat a 10. §. szerint illetékes bíróságnak küldi meg. Il. Büntető ügyekre vonatkozó rendelkezések. 1. Az eljárás megszüntetése magyar Mr. bíróságnál , (ügyészségnél) folyamatban lévő bűnügyben. . 16. §. Büntető ügyben a nyomozás folyamán az ügyészség, ha pedig az eljárás bíróságnál folyik, stt a bíróság a vádló meghallgatása után az eljárást megszünteti a békeszerződések rendelkezései alap­­ján külföldi állampolgárrá vált olyan terhelt­­ben, 1. aki abban a külföldi államban szerzett állam­polgárságot, amelynek területén lakik, tartóz­kodik vagy fogva van ; 2. aki a bűncselekményt Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül kö­vette el és külföldön lakik, tartózkodik vagy ott fogva van. Az eljárás megszüntetése után a 24. §. nyer alkalmazást. A megszüntetett eljárás folytatására a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. t.-c. 444. §-a irányadó. 17. §. Az eljárást megszüntető határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. 18. §. A bűnvádi eljárás megszüntetése (16. §.) esetében az eljárás folytatásához nem szükséges tárgyaknak (bűnjeleknek) a jogosult személyek részére való kiadása tárgyában az 1896 : XXXIII. törvénycikk vonatkozó rendelkezései nyernek alkal­mazást. Ha az említett tárgyak kiadásának nincs helye, a jelen rendelet 24. §-ának utolsó bekezdése irányadó. Ugyanez áll a biztosítékra (1896. XXXIII. t.-c. 162. §.) is, amennyiben elvesztettnek nyilvání­tására nincs törvényes alap. 1­2. Megszűnt magyar bíróság (ügyészség) előtt indított büntető eljárás folytatása. 19. §. Ha az eljárást olyan magyar bíróság (ügyészség) előtt indították, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt, a büntető eljárás folytatására, ideértve a jogerősen megállapított büntetés végre­hajtását és az újrafelvételt, valamint a kegyelmi eljárást is, — az a belföldi bíróság (ügyészség) van hivatva, amelynek területén a terhelt lakik, tartózkodik, fogva van vagy ahol kézrekerült. A fellebbviteli bíróság illetékessége az elsőfokú bíróság után igazodik. Több illetékes bíróság (ügyészség) közül az el­járást az folytatja, amely a többit megelőzte. 20. §. Ha a büntető ügyben olyan magyar első­­bíróság járt el, amelynek székhelye Magyarország­nak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt, a fellebbviteli bíróság csak akkor hatá­roz, ha a terhelt magyar állampolgár és távolléte a határozást (a főtárgyalás megtartását) az el­járási szabályok szerint nem gátolja ; továbbá akkor, ha a terhelt belföldön lakik, tartózkodik vagy itt fogva van. Ha a fellebbviteli bíróság közbenszóló határo­zatot hoz, különösen akkor, ha az alsóbíróság íté­letének megsemmisítésével új eljárást rendel, az eljárás folytatása végett az iratokat a 18. §. sze­rint illetékes vagy a fellebbviteli bíróság által meg­bízott más elsőfokú bíróságnak (1896: XXXIII. t.-c. 404. §.) küldi meg, ha pedig a terhelt külföldön van, de kiadatása kieszközölhetőnek mutatkozik, az eljárásra illetékes bíróságot kijelöli és az ira­tokat ehhez továbbítja. Vegyes rendelkezések: 21. A jelen rendeletet megfelelően alkalmazni kell azokban a polgári és büntető ügyekben is, amelyekben az eljáró m. kir. bíróság (ügyészség) hatáskörének vagy illetékességének megszűnését (1. §.) az 1921. évi július hó 26. napja után bekövet­­kezett határmegállapítás, vagy határrendező nem­zetközi egyezmény okozta. 1­­ . Ha a jelen rendelet alapján megszűntetett el­járás folytatására újabb határmegállapítás folytán a belföldi bíróság ismét illetékessé válik, a 23. íj­­második bekezdése szerint kell eljárni. Ha a jelen rendelet alkalmazása szempontjából az országos határ tekintetében kétség merül fel, a bíróság (ügyészség) az igazságügyminiszterhez fordul. 22. §. A jelen rendelettel kapcsolatos ügyviteli szabályokat külön rendelet állapítja meg. A jelen rendelet alapján befejezett ügyek iratai­nak külföldi hatóság (bíróság) vagy külföldi állam részére átengedése tárgyá­ban az igazságügy­miniszter határoz. A belföldi bíróság (ügyészség) előtti eljárás megszüntetésére és az iratok átengedésére vonat­kozó kérelemnek kell tekinteni azt is, ha a fél az eljárás megindítását vagy folytatását külföldi bíróság előtt szorgalmazza. 23. §. A jelen rendelet azokban a polgári peres és nem peres ügyekben is alkalmazást nyer, ame­lyekben a bíróság az eljárást figyelemmel a béke­­szerződésnek a jelen rendelet 1. §-ában említett rendelkezéseire már felfüggesztette, félbeszakí­totta vagy megszüntette. Ha a jelen rendelet alapján az eljárás meg­szüntetésének nem lett volna helye, a felfüggesztő, félbeszakító vagy megszüntető bírói határozat hatályon kívül helyezésével az eljárás folytatását célzó határozatot kell hozni, amelynek kézbesí­tésére a 6. §. utolsó bebekezdése nyer alkalmazást. Olyan büntető ügyben, amelyben az eljárást a jelen rendelet alapján meg kellene szüntetni, a bíróságnak (ügyészségnek) nem kell újabb intéz­kedést tennie, ha a bűnvádi eljárás folytatása végett az 1896: XXXIII. t.-c. 471. §-a alapján már intézkedés történt. 24. §. Ha a bűnügyet a bíróság (ügyészség) a jelen rendelet 16. §-a alapján megszünteti, az ille­tékes ügyészség az iratokat vagy azoknak az eljárás sikeres folytatásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó részét (tanúvallomásokról, bírói szemlé­ről készült jegyzőkönyveket stb.) eredetiben vagy ha azokra belföldön még szükség van, hivatalos másolatban a tényállás rövid ismertetését magá­ban foglaló emlékirat kisérykéten a főü­gyész útján az igazságügy s ttmezterhé­t­­terjeszti fel, fia pedig a bűnvádi eljárás átvételére az osztrák bíróság van hivatva, közvetlenül a báni II. államügyészségnek (Staatsanwaltschaft II. Wien) küldi meg és erről az igazságügyminiszterhez jelentést tesz. Ha az ügyészségnek a bűncselekmény termé­szete miatt vagy más okból az iratok elküldése ellen aggályai vannak, vagy ha a büntető eljárás folytatását külföldi bíróságnál nem tartja kieszkö­­zölhetőnek­, a főügyész útján utasítás végett az az igazságügyminiszterhez fordul akkor is, ha a bűnvádi eljárás átvételére osztrák bíróság volna hivatva. Az iratok áttételének mellőzése esetében, vala­mint akkor is, ha a bűnvádi eljárás folytatását célzó intézkedés külföldön nem vezet sikerre, a bűnvádi eljárást az 1896: XXXIII. t.-p. 472. §-ában meghatározott módon kell befejezni és megszüntetni. Az első bekezdés esetében az ügyészség a bűn­ügyi iratokkal együtt az igazságügyminiszterhez, illetőleg az említett bécsi államügyészséghez jut­tatja el az olyan tárgyakat (bűnjelet), úgyszintén azt a biztosítékot is, amelyet a 18. í1. szerint a jogosult személynek nem lehet kiadni. 25. §. A beadványnak vagy a szóval előterjesz­tett kérelemről készült jegyzőkönyvnek felterjesz­tésével az igazságügyminiszterhez jelentést kell tenni, ha a fél valamely ügy iratainak külföldről megszerzését kívánja avégből, hogy az eljárást a belföldi bíróság folytassa. 26. §1 Ha a fellebbviteli bíróságnak az ügyirato­kat az eljárási szabályok szerint olyan alsóbíró­­sághoz kellene megküldenie, amelynek székhelye most már Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül van, a fellebbviteli bíróság az iratokat a 10. és a 18. §. szerint illeté­kes alsóbírósághoz továbbítja, illetékességi ok hiánya esetében pedig a bíróságot kijelöli. 27. §. B­lföldi bíróság Magyarországnak a béke­­szerződéssel megállapított területén kívül fekvő ingatlanra még abban az esetben sem tehet intéz­kedést, ha az ingatlanról vezetett telekjegyz­őkönyv vagy telekkönyvi betét ezidőszerint még magyar telekkönyvi hatóság őrizetében van. 28. §. Amennyiben a békeszerződés 77. és 178. cikkei alá eső ügyiratok kölcsönös átengedése tár­gyában külföldi államokkal keletkező nemzetközi egyezmény vagy megállapodás másképpen intéz­kedik, a jelen rendelet nem nyer alkalmazást. 29. §: A jelen rendelet nem érinti a békeszerző­déssel kapcsolatosan a m. kir. bíróságok hatás­körére, illetékességére és eljárására vonatkozólag­ fennálló rendeleteket, különösen : 1. az 1920. évi április hó 22-án 3.330/1920. M. E.­ szám alatt kelt (az Igazságügyi Közlöny XXIX. évfolyamának 4. számában a 286. lapon megjelent) rendeletet a megszállott területen levő telekkönyvi­ hatóságoknak meg nem szállott területén fekevő ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi beadványok­­ról; . 2. egyes kir. bíróságok hatóságának az eljárásban* akadályozott bíróságok területére kiterjesztéséről és kir. bírósági kirendeltségek felállításáról 1920. évi augusztus hó 1­1-én 6930/1920- M. E. szám alatt kelt (az Igazságügyi Közlöny XXIX. évfo­lyamának 8. számában az 506. lapon megjelent) rendeletben nyert felhatalmazás alapján kibocsátott következő rendeleteket:­­ az 1920. évi november hó 22-én 34.500/1920. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Köz­löny XXIX. évfolyamának 11. számában a 722. lapon megjelent) rendeletet, valamint ennek a rendeletnek módosítása tárgyában 1921. évi au­gusztus hó 30-án 45.200/1921. I. M. szám alatt ki­bocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolya­mának 8. számában a 641. lapon megjelent) ren­deletet ; az 1921. évi szeptember hó 29-én 49.451/1921. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyamának 9. számában a 677. lapon megjelent), az 1921. évi november hó 5-én 57.525/1921/ I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyamának 11. számában a 828. lapon megjelent) és az 1922. évi augusztus hó 30-án 44.100/1922. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXI. évfolyamának 8. számában a 462. lapon megjelent) és ennek módosítása tár­gyában az 1923. évi július hó 16-án 35.400/1923. I. M. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXII. évfolyamának 7. számában a 299. lapon megjelent) rendeleteket ;*) 3. M Magyar­országtól a trianoni békeszerződés alapján elszakított területen működött bíróságok­nak személyi állapotot tárgyazó ügyekben hozott határozatai tárgyában 1921. évi november hó 18-án 9874/1921. M. E. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXX. évfolyamának II. számában a 776. lapon megjelent) rendeletét; 4. a budapesti kir. törvényszék kivételes cég­bírósági illetékességének megszüntetése tárgyá­ban 1922. évi március hó 20-án 2871/1922. M. E. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXI. évfolyamának­­3. számában a 69. lapon megjelent) rendeletet, végül 5. a trianoni békeszerződéssel összefüggő egyes pénzkövetelések bírói érvényesítésének felfüggesz­tése tárgyában 1922. évi november hó 29-én 9590/1923. M. E. szám alatt kibocsátott (az Igazságügyi Közlöny XXXI. évfolyamának 11. számában az 565. lapon megjelent) rendeletet. 30. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1923. évi november hó 23. Gróf Bethlen István s. k. m­. kir. miniszterelnök.­ ­le­­ív.­ ­ A m. kir. igazságügyminiszternek 59.500. 1923.1. ifj. számú rendelete polgári és büntető ügyekben a m. kir. bíróságok és ügyészségek hatáskörének és illetékességének a trianoni békeszerződéssel összefüggő szabályai­ról szóló 8.300/1923. MS. E. számú rendelet 22. §-ában említett ügyviteli szabályok megálla­pítása tárgyában. I. Polgári peres és nem peres ügyekben, ha az eljárást a 8 300/1923 M. E. számú rendelet 1—9. §-ai alapján szüntették meg, a bíró a befejezés feltüntetése (Jusz 61. §., Tu­sz. 48. §.) mellett jelezte az iraton azt is, hogy az eljárás folytatására mely utódállam és ha ilyen több van, mely utódállamok bírósága van hivatva (pl Bef. Románia, vagy Bef, Románia, Ausztria). *) Érintetlenül maradnak az Igazságügyi Közl­ön­y XXX évfolyamának 12. számában a 910. lapon 7532/1921. L M. és 61.299/1921. L M. száma alatt, a XXXI. évfolyam 4 számában a 150. lapon 5981/1922. I. M. szám alatt, valamint, az Igazságügyi Közlöny XXXII. évfolyamának 7. számában a 315. lapon 31.268/1923. 1. M. szám alatt megjelent közlemények.

Next