Budapesti Közlöny, 1924. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

Budapesti Közlöny 1924 február . Bégük súlypontját az iskolát elhagyó ifjúság megszervezésére, ennek testnevelésével való köz­vetlen foglalkozásra s a társadalmi érdeklődés és áldozatkészség fölkeltésére helyezzék. 17. §. Az ifjúsági oktatók. " Mindazokon a helyeken, ahol az iskolát el­hagyó ifjúság testnevelésének közvetlen ellátá­sára testnevelési vezető (16. §) nem áll rendel­kezésre vagy az ifjak nagy számánál fogva a munkát egyedül ellátni nem képes, a testnevelés közvetlen végzésére ifjúsági oktatót, a szükséghez képest oktatókat kell alkalmazni. Az erre a tisztségre alkalmas (erkölcsileg megbízható és a testnevelésben kiképzett) egyéneket lehetőleg az önként jelentkezők sorából a községi (kerületi, városi) testnevelési bizottság, ilyenek nara létében a községi elöljáróság szemeli ki s e részben a testnevelési felügyelőnek javaslatot tesz, ki a megbízás felett saját hatáskörében dönt (16. §. 3. pont). Az ifjúsági oktatókat a községi (kerületi, városi) testnevelési bizottság díjazásban része­sítheti. Azokat az ifjúsági oktatókat, akik köteles­ségüket nem teljesítik vagy akiknek magatar­tása az ifjúságnak való példaadás szempontjá­ból kifogásolható, a testnevelési felügyelő azon­nal felmenti. Az ifjúsági oktatók 1. az iskont elhagyó testgyakorlás-köteles ifjakat felveszik a Levente-Egyesületekbe és 3. vezetik a Levente-Egyesületekben az ifjú­ság testgyakorlását a testnevelési felügyelők és vezetők utasításai szerint. 18. §. A Levente-Egyesületek, az iskolát elhagyó ifjak testnevelése rendszerint­­0. Le­ve­nte - Egyes­ü­le­te­k­be­n történik, melyeknek alapszabályait a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter állapítja meg. Ugyanabban a helységben több Levente-Egyesület is állhat fenn, arra kell azon­ban törekednie, hogy amennyiben azt a rendel­kezésre álló játszóterek és helyiségek megengedik, az ifjak minél kevesebb egyesületbe tömöríttesse­­jlik. v. . . v. * Különös méltánylást érdemlő kivételes esetek­ben az Országos Testnevelési Tanács a testedzés terén rendkívüli érdemeket szerzett egyesületek­nek megengedheti, hogy kötelékükben saját költ­ségükön külön Levente-osztályt alakítsanak, ha az iskolát elhagyott testgyakorlás,f­elelés tagjaik­nak száma a 15-öt meghaladja. Ez az engedély­ bár­­mikor visszavonható. A Magyar Cserkész Szövet­ség kötelékébe tartozó cserkészcsapatok ezzel az engedélylyel már e rendszet erejénél fogva bírnak, de amely cserkészcsapat ezzel az engedélylyel él, az tartozik kötelékében külön Levente-osztályt létesíteni, melynek irányítása a hivatalos test­nevelési szervezet illetékes szervei által a Magyar Cserkész Szövetség elnökségével egyetértőleg tör­ténik. A Levente-Egyesületekben való tagság nem zárja le, hogy egyes ifjak más kifogástalan hazafias szellemben működő ifjúsági vagy társadalmi test­edző egyesületeknek is tagjai lehessenek és abban működhessenek, ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy az illetők a Leverte-Egyesületi tag­ságukból folyó kötelességeiknek eleget ne tegye­nek. Az ilyen belépést azonban az ifjúsági oktató­nak (17. §.) be kell jelenteni. 19. §. Vállalati Levente-Egyesültek. Ha valamely ipari vagy kereskedelmi vállalat avagy mezőgazdasági üzem ugyanazon község te­rületén legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztat, akik közül legalább 100 alkalmazott a kötelező testnevelés alá esik, ennek a vállalatnak alkalma­­­zottaiból külön Levente-Egyesületet kell alakítani, mely a hivatalos testnevelési szervezetnek épen úgy alá van rendelve (12. §.), mint az általános Levente-Egyesületek (18. §.). Ilyen Levente-Egyesület több vállalat (üzem) alkalmazottaiból közösen is alakítható, ameny­­nyiben a vállalatok együtt a kötelező testgyakorlás alá eső legalább 100 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ily közös Levente-Egyesület alakítása iránt az érdekeltség meghallgatásával, a törvényhatósági testnevelési bizottság határoz. Az érdekeltség e határozat ellen a kereskedelemügyi miniszterhez fellebbezhet. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon bel­­ a törvényhatósági test­nevelési bizottságnál kell benyújtani, amely azt további 15 napon belül az Országos Testnevelési Tanács útján a kereskedelemügyi miniszterhez köteles felterjeszteni. A fellebbezésnek felfüggesztő hatálya van. 20. §. A testnevelési alapok. Háromféle testn velési alap van és pedig I. Az Országos Testnevelési Alap (O. T. A.) a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen ren­delkezése alatt, II. a törvényhatósági testnevelési alap, melynek terhére a testnevelési felügyelő javaslata alapján a törvényhatóság első tisztviselője utalványoz, III. a községi (kerületi, városi) tesnevelési alap, mely felett az utalványozás joga a községi jegyzőt (kerületi elöljárót, polgármestert) illeti meg. A törvényhatósági testnevelési alap bevételei 1. a törvényhatóság költségvetésébe e célra beállított hozzájárulás, 2. a társadalmi adományok, hagyományok és az e célú alapítványok jövedelmei, 3. az Országos Testnevelési Alap adományai, mely központi alap a törvényhatósági testnevelési alapokat készpénzzel rendszerint nem segélyezi, hanem csak sporteszközöket adományoz vagy kedvezményeket nyújt, melyeket a törvényható­­sági testnevelési bizottság oszt ki a területén fenn­álló Levente-Egyesületek között. A községi (kerületi, városi) testnevelési alap bevételei 1. a község (város) költségvetésébe e célból be­állított hozzájárulás, 2. társadalmi adományok, hagyományok és az e célú alapítványok jövedelmei, 3. a törvényhatósági testnevelési alapból nyúj­tott támogatás, 4. a pénzbírságokból befolyó összegek (III. fe­jezet). A Levente­ Egyesület szükségleteit elsősorban a községi (kerületi, városi) testnevelési alapból kell fedezni. Társadalmi sporte­gye­sületek a törvényhatósági, községi (kerületi, városi) testnevelési alapokból csak az esetben részesülhetnek segélyezésben, ha azok a Levente-Egyesületeket helyiségeik, fel­szereléseik vagy ifjúsági oktatók rendelkezésre bocsátásával, esetleg pénzsegéllyel támogatják. Az olyan társadalmi egyesületek, melyek sport­pályáik,­­tornacsarnokaik­, uszodáik, csónakházaik, menházaik és egyéb sportra alkalmas berendezéseik létesítéséhez vagy fenntartásához nagyobb állami vagy községi (várót ) segélyt vagy földterületet kaptak, kötelezhetők, hogy azokat időnk­ént a törvényhatósági testnevelési bizottság utasításához képest a Levente-Egyesületeknek lehetőleg díjtala­nul vagy olyan kedvezménynyel bocsássák rendel­kezésre, mint aminőt saját tagjaik élveznek. 21. §: Az iskolák igénybevétele testnevelési célra. A testnevelési vezetőnek az intézet igazgatóságá­hoz intézett kérelmére az állami vagy községi iskola köteles tantermeit, udvarát, tornatermét, sport­telepét a Levente-Egyesületek testnevelési gyakor­lataira díjtalanul átengedni. Az igénybevétel az i­gazgató által megállapított feltételek és az i­gaz­gat­ó állandó felügyelete mellett történik, úgyhogy az oktatás érdekeit nem sértheti. A feltételek pontos betartásáért az ifjúsági oktató felelős. • A felekezeti iskolák helyiségeinek hasonló célra való átengedésére az iskolafenntartó kérhető fel.­­ II. FEJEZET. A társadalmi testnevelés. 22. §. Állami segélyezés: A testnevelés ügyét szolgáló s nemzeti irányban működő társadalmi sportszervezetek (egyesületek, szövetségek stb.) támogatása az Országos Test­­nevelési Tanács javaslatára, az Országos Test­­nevelési Alapból történik. A támogatás nemes pénzsegély, területek át­engedése, sporteszközök, sportkönyvek adományo­zása, külföldi ki­küldések, szakoktatók kik­épzése és rendelkezésre bocsátása, szakmunkák megh­atása, sporttelepek, tornacsarnokok, uszodák, evezős­házak, menházak stb. építési szabványterveinek rendelkezésre bocsátása és azok létesítésének elő­mozdítása, kedvezmények trieszközlése. Minden anyagi segély és erkölcsi támogatás el­nyerésére irányuló kérelmet a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszterhez címezve, az Országig Testneve­lési Tanácsnál kell benyújtani. Az anyagi támoga­tás elnyerése végett benyújtott kérvényhez mellé­kelni kell a szervezet jóváhagyott alapszabályait, előző évi zárszámadását, folyó évi költségvetését és va­gonmérlegét, továbbá a segélyezés tárgyát képező beruházás, építkezés vagy vállalkozás rész­­letes tervét, és költségelőirányzatát. Fel kell to­­­vábbá tüntetni a kérvényben az illető szervezeti nyilvános sport­beli működését , azt is, hogy melyik sportszövetségnek tagja. Az Országos Testnevelési Tanács felhívására a kérvényezők további felvilágo­sításokat is tartoznak nyújtani. A kiutalt államsegélyről a szervezet három hóna­­­pon belül részletes, okmányolt elszámolást tartozik­ a vallás- és közoktatásügyi miniszternek benyúj­tani. E kötelezettség elmulasztása esetén az illető szervezet további államsegélyben nem részesül. A társadalmi sportszervezetek felitt a vallás­i és közoktatásügyi miniszter az Országos Testneve­lési Tanács útján felügyeletet gyakorol, ellenőrzi működésüket a sporttisztesség s a nemzeti érdekek szempontjából s szükség esetén ily ügyekben köz­érdekből intézkedik, továbbá véglegesen dönt sportszövetségek között felmerült, vitás kérdések­ben az Országos Testnevelési Tanács javaslata alapján., 23. §. Községi segélyezés. A községek (városok) a testnevelést a helyi szükségletnek megfelelő játszóterek létesítésével és fenntartásával, valamint ily célra szükséges egyéb területek használatra való átengedésével, fürdők, uszodák stb. létesítésével vagy támogatásá­val kötelesek előmozdítani. A kötelezettséget vitás esetben az érdekelt miniszterrel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Játszótérül lehetőleg a község belterületén fekvő annyi és oly méretű területet kell kizárólagos és állandó használatra kijelölni, hogy azon idővel szabályszerű sporttelep legyen létesíthető. E terü­let alkalmas volta felett nagyság, minőség és fek­vés szempontjából panasz esetén az Országos Test­­nevelési Tanács véleménye alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. A játszótereket öltözőhelyiségekkel, mosdókkal és szertárakkal fokozatosan el kell látni s azokat úgy kell fejleszteni és felszerelni, hogy versenyek tartására is alkalmassá váljanak.­ 21. g. A testnevelési célra szükséges terület kisajá­títása A község (város) testnevelési célra elsősorban a saját tulajdonában levő alkalmas területet köteles rendelkezésre bocsátani. Amennyiben községi (városi) terület rendel­kezésre nem állana , megfelelő terület a község (város) által szabadkézből méltányos áron nem lenne vásárolható, úgy a testnevelés céljaira szükséges ingatlan megszerzésére vagy nagyob­­bitására a községet (várost) az 1881. évi XLI. t.-c-ben szabályozott kisajátítási jog illeti meg. A kisajáscitási jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az Országos Testnevelési Tanács előterjesztése alapján tett megkeresésére a keres­kedelemügyi miniszter engedélyezi. Ha valamely község a 23. §. első bekezdésé­ben­­a testnevelési törvény 5. §-ában) meg­szabott kötelezettségének eleget tenni vonakod­nék, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg a községet (várost) saját területének átengedésére, alkal­mas terület vásárlására, szükség esetén kisajá­títására rászorítja. Amennyiben kisajátításra javaslatba hozott ingatlan ipari vagy kereskedelmi vállalat tulaj­donában vagy a kérelem beadását megelőző egy évnél hosszabb idő óta szerződéssel biztosított használatában van, az Országos Testnevelési Tanács felterjesztéséhez az illetékes kereske­delmi és iparkamarának előzetesen kikért véle­ményét is csatolni kell. 25. §: Üzemi segélyezés. Minden legalább 1000 munkaerőt alkalmazó kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy hatósági üzem (gyár, vállalat stb.) köteles munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelési szükségleteinek biztosításáról megfelelően gondoskodni. Amenynyiben az Országos Testnevelési Tanács felügyeleti hatáskörében megállapítja, hogy vala­mely üzem e kötelezettségének nem felel meg, erről a vallás- és közoktatásügyi minis2teyi£k je­lentést tesz, ki a kötelezettség érvényesítése iránt a kereskedelemü­yi minisztert megkeresi. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a keres­kedelemügyi miniszterrel egyetértőleg megenged­heti, hogy kisebb üzemek e cél érdekében nagyobb üzemekhez csatlakozhassanak, esetleg több kisebb üzem társulhasson, szükség esetén pedig, a csatla­kozást, illetve társulást elrendelheti. Amenynyiben a csatlakozott vagy társult üzemek költségeinek arányos megosztása kérdésében viták keletkeznek, - x : - --------------------------------­---------------------------1

Next