Budapesti Közlöny, 1929. október (63. évfolyam, 223-249. szám)
1929-10-01 / 223. szám
■ 1929 október 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY jutott részére kiosztott földrészlet ellenértékét kell külön-külön megállapítani. (2) Az ellenérték megállapítása céljából tehát a kiosztott földrészleteket egyenként kell vizsgálat alá venni abból a szempontból, hogy azok átlagos holdankénti kataszteri tiszta jövedelme a 2. §-ban említett legalacsonyabb határon alul vagy a legmagasabb határon felül van-e (legelőnél 2 K és 10 K, más mivelési ágban 4 K és 25 K). Ez a vizsgálat akként történik, hogy a kiosztott földrészlet megállapított összes kataszteri tiszta jövedelmének összegét el kell osztani a földrészlet térmértékével. (3) Ha a kiosztott földrészlet átlagos kataszteri tiszta jövedelme a szélső értékeken belül van, az ellenérték megállapításánál a földrészlet tényleges kataszteri tiszta jövedelmét kell alapul venni. Ha a megváltott ingatlan kataszteri tiszta jövedelme a szélső értékek alsó határát nem éri el, az eddig a határig felemelt kataszteri tiszta jövedelem lesz a kiszámítás alapja. Ha pedig az ingatlan kataszteri tiszta jövedelme a szélső értékek felső határát meghaladja, az addig lecsökkentett kataszteri tiszta jövedelem lesz a kiszámítási alap.Ennek a rendelkezésnek helyes értelmezése céljából közlöm a következő példát : A vagyonváltság fizetésére kötelezettől az Országos Földbirtokrendező Bíróság igénybe vett 100 hold szántót, amely a következő részekből állott : a) 80 hold, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme 1.600 K, holdankinti átlaga 20 K, b) 10 hold, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme 300 K, holdankinti átlaga 30 K, c) 10 hold, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme 30 K, holdankinti átlaga 3 K. Az a) alatt említett 80 holdat az Országos Földbirtokrendező Bíróság úgy osztotta szét, hogy abból A. B. és C. földhöz jutottak egyénenkint 20—20 kataszteri holdat, D. 10 holdat, E. és F. pedig 5—5 holdat kaptak. Az 1.600 K kataszteri tiszta jövedelem a mérnöki felosztás után A, B. és C-re 400—400 K-ban, D-re 200 K-ban, E. és F-re egyenként 100—100 K-ban állapíttatott meg. Minthogy ebben az esetben az átlagos kataszteri tiszta jövedelem minden egyes födhözjutottra nézve holdankint 20—20 K, amely a szélső határokon belül van, a juttatott föld ellenértékének kiszámításánál mind a hat földhözjutottnál a kiosztott föld tényleges kataszteri tisztajövedelmét kell alapul venni. Ha azonban az adott esetben a 80 kat. hold földbirtok egyes részeinek minősége annyira különböző, hogy pl. az E. és F.-nek jutott 5—5 hold kataszteri tiszta jövedelme 150—150 K, viszont az A. és B.-nek jutott 2—20 holdé 350—350 K, A.—D. földhöz jutottak a tényleges kataszteri tiszta jövedelem 60szorosát, E. és F. azonban csak a 25 K-ás legmagasabb határnak megfelelő 125—125 K kataszteri tiszta jövedelemnek 60-szorosát köteles megfizetni. A b) alatt említett 10 kataszteri holdból G, H, J, K és L kaptak 2—2 holdat. Az egyre-egyre megállapított kataszteri tiszta jövedelem 60—60 K, vagyis az átlagos holdankénti kataszteri tiszta jövedelem 30 K. Ebben az esetben a juttatott földrészletek ellenértékének a kiszámításánál nem 60 K-át, hanem csak a 25 K legfelsőbb határnak megfelelő 50 K kataszteri tiszta jövedelmet lehet alapul venni. A c) alatt említett 10 kataszteri holdból M és N kaptak 5—5 holdat. Az egyre-egyre megállapított kataszteri tiszta jövedelem 15—15 K, vagyis az átlagos holdankinti kataszteri tiszta jövedelem 3 K. Ebben az esetben a juttatott földrészletek elenértékének kiszámításánál nem a 15 K-t, hanem a 4 K-ás legalacsonyabb határnak megfelelő holdankint 20—20 K kataszteri tiszta jövedelmet kell alapul venni. (4) Ha az igénybevett földrészlet legelő mivelési ágba volt sorozva, az ellenérték megállapításánál ügyelni kell arra, hogy a földhözjutott az ingatlant legelő céljára kapta-e vagy más mezőgazdasági művelés vagy házhely céljára. Amennyiben a földhözjutott a legelőből igénybevett földrészletét mezőgazdasági mivelés vagy házhely céljára kapta, vagy ha a juttatás célja az ítéletben nem volt megjelölve, de a földhözjutott a neki kiosztott földrészletet tényleg mezőgazdasági mivelés alá vette, vagy házhelynek használta fel, az ellenérték megállapítása szempontjából ezeket a földeket úgy kell tekinteni, mintha a juttatás előtt sem lettek volna a legelőművelési ágba sorozva. Az ilyen juttatásoknál tehát az ellenérték megállapítása előtt esetleg a helyszínen meg kell állapítani, hogy a juttatott földrészleteket a földhözjutott tényleg milyen célra használta. (5) Minthogy a holdankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem csakis a kataszteri érték alsó és felső határa szempontjából bír jelentőséggel, abban az esetben, ha a kataszteri tiszta jövedelem a szélső határokon nyilvánvalóan belül van, sem az átlagnak fillérekre való kiszámítására, sem az átlag alapján a kataszteri tiszta jövedelem visszaszámítására szükség nincsen, hanem egyszerűen a kiosztott földrészletnek a műszaki munkálatokban megállapított és kitüntetett tényleges kataszteri tiszta jövedelmét kell az érték kiszámítási alapjául a 10. §-ban említett kimutatás megfelelő hasábjába bejegyezni. (6) Az egyes földrészletek megállapításánál a 3. Cím rendelkezéseit is megfelelően figyelembe kell venni. 9. §. (1) Az érték alapjának a 8. §-ban körülírt módon történt megállapítása után a juttatott földrészlet ellenértékének kiszámítása úgy történik, hogy a juttatott föld kataszteri tiszta jövedelmének, mint értékalapnak összegét meg kell szorozni 60-nal, illetve, ha a földhözjutott a 3. §-nak rendelkezései alá esik, 45-tel. Az eredmény adja a juttatott föld ellenértékét, amelyet a földhöz jutott a magyar államkincstárnak a 4. Címben szabályozott módon megfizetni tartozik. (2) Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság a vagyonváltság földekből juttatott ingatlan árát 1924. évi december hó 25.-e előtt hozott jogérvényes ítélettel összegszerűen megállapította, az ellenértéknek a 8. és 9. §-ok rendelkezései szerint való kiszámítása elmarad és az ilyen ingatlanoknál az ítélettel megállapított árat kell a 10. §. szerint készítendő kimutatásba bevezetni. (3) A közös legelő céljára juttatott ingatlan ellenértékét az általános szabályok szerint kell kiszámítani. A 4. §. (2) bekezdése alapján való helyesbítés a fél kérelme vagy fellebbezése alapján utólag történik. (4) A vitézi telkeket nem szabad a 10. §. szerint készítendő kimutatásba felvenni, hanem ezeket minden egyes vagyonváltság fizetésére kötelezettre vonatkozólag külön kimutatásokba kell foglalni. A kimutatásoknak az értékalap kiszámítására vonatkozó hasábjait szabályszerűen ki kell tölteni, az ellenérték kiszámítását azonban a 4. §. (3) bekezdésében említett rendeletevi kiadásáig függőben kell tartani. 10. §. (1) A juttatott ingatlanért járó ellenértéknek a 8. és 9. §. rendelkezései szerint kiszámított összegét a függelékként csatolt mintára községenként két példányban szerkesztett kimutatásba kell felvenni. (2) A kimutatások minden hasábját pontosan ki kell tölteni. A kimutatás hasábjainak kitöltésénél azok felfeliratainak megfelelően kell eljárni. Ezzel kapcsolatban még a következőket jegyzem meg : 1. A 6.—10. számú hasábokban az egyes birtokrészletek tényleges és a 2. §-ban megállapított legalacsonyabb, illetőleg legmagasabb kataszteri tiszta jövedelmek figyelembevételével a 8. §. értelmében helyesbített kataszteri tiszta jövedelmeket kell feltüntetni, figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a hitelesített műszaki munkarészek (földkönyv, egyénenkénti kimutatás) minden egyes földhözjuttatott részére kiosztott földrészlet kataszteri tiszta jövedelmét végeredményben úgy tüntetik fel, hogy a földhözjutott részére tényleg kiosztott földrészlet tényleges kataszteri tiszta jövedelméhez hozzászámítják ama földrészletnek aránylagosan felosztott kataszteri tiszta jövedelmét is, amely közcélokra (utak, terek, stb.) osztatott ki s amelynek ellenértékét az 1920 : XXXVI. t.-c. 80. §-ának rendelkezése értelmében a földhözjutottak megtéríteni tartoznak. A legalacsonyabb és legmagasabb átlagos kataszteri tiszta jövedelmet (9. számú hasábban) azonban mindig a tényleg kiosztott terület tényleges kataszteri tiszta jövedelméből kell kiszámítani. 2. A vagyonváltságföldekből akár házhely céljára, akár mezőgazdasági célra juttatott földrészletnek értékalapja ugyanaz, ezért a házhely céljára juttatott vagyonváltság föld területét és kataszteri tiszta jövedelmét is a 6—10. számú hasábokban kell feltüntetni. 3. Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ingatlanok haszonbérét, illetőleg megváltási árát jogérvényes határozattal holdanként, illetőleg egyenként állapította meg (pl. közlegelő) és a megállapítás jogerős, a 9. számú hasábba , a helyesbített kataszteri tiszta jövedelmek helyett a bíróság által megállapított holdankinti megváltási árat, a 10. számú hasábba pedig az illető földrészlet tényleges megváltási árát kell beállítani. 4. A 11. számú hasábban fel kell tüntetni azt, hogy a megváltási ár alapjául a kataszteri tiszta jövedelem hányszorosát kell venni. 5. A 12. számú hasábba a 10. számú hasábban feltüntetett helyesbített kataszteri tiszta jövedelemnek a 11. számú hasábban megállapított többszörösét, amennyiben pedig a 10. számú hasábban a jogerős megváltási ár állíttatott be, ezt a megváltási árat kell beállítani. 6. A 32. számú hasábban az évi törlesztési részlet összegét minden egyes földhözjutottra nézve pontosan ki kell számítani. Amennyiben a 31. számú hasábban feltüntetett tartozás összege nem lenne 10 pengővel maradék nélkül osztható, a földhözjutott által az első évben a törlesztőrészleten felül fizetendő maradék összeget a 33. számú hasábban kell feltüntetni és a 32. számú hasábban csak ennek az összegnek levonása után fennmaradó, 10 pengővel osztható összeg alapján számítandó ki az évi törlesztési részlet. (3) A vagyonváltságföld haszonbérek kezelésével megbízott közegek által a községi elöljáróságoknak (városi adóhivataloknak) átadott írásbeli munkálatoknak az egyéni kivetési kimutatás készítésénél való mikénti felhasználásáról külön rendeletben intézkedtem. (4) A kimutatásban a 12.—39. hasábokat a lezáráskor összegezni kell. 11. §• A földhözjutottak által fizetendő ellenértékről a 10. §. (1) és (2) bekezdései szerint készítendő kimutatást a községi elöljáróságok azokban az esetekben, amikor a műszaki munkálatok már hitelesek, attól a naptól számított 30 nap alatt kötelesek elkészíteni, amely napon a kiszámításhoz szükséges adatokat a vagyonváltságföldek haszonbérét eddig beszedő közegek rendelkezésükre bocsátották. A többi esetekben ezt a kimutatást attól a naptól számított 30 nap alatt készítik el, amely napon az Országos Földbirtokrendező Bíróság által hitelesített műszaki munkálatokat kézhez vették. 12. §. (1) Az egyéni kivetésnek eredményét magában foglaló kimutatásokat a községi elöljáróság (városi adóhivatal) 15 napon át közszemlére teszi ki avégett, hogy a földhöz jutottak : 1. a kimutatásban foglalt adatok ellen a 13. §-ban körülírt módon és írásban fellebbezhessenek, vagy 2. az egyéni kivetések aránytalanságainak a 3. Címben szabályozott kiegyenlítését kérhessék. (2) A közszemlére tételt a községben szokásos módon — dobszó útján, vagy írásbeli hirdetmény kifüggesztése által — kell közhírré tenni. (3) A kimutatásokat azok közszemlére tétele és a fellebbezési határidő lejárata után — az esetleg beadott fellebbezésekkel, valamint a volt beszedő közegek által átadott munkálatokkal együtt — a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a kir. adóhivatalhoz köteles felterjeszteni. (4) A kir. adóhivatal a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) által felterjesztett kimutatásokban feltüntetett kivetési eredményeket a volt beszedő közegek által átadott írásbeli 3