Budapesti Közlöny, 1929. október (63. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-01 / 223. szám

■ 1929 október 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY jutott részére kiosztott földrészlet ellenértékét kell külön-külön megállapítani. (2) Az ellenérték megállapítása céljából tehát a kiosztott földrészleteket egyenként kell vizs­gálat alá venni abból a szempontból, hogy azok átlagos holdankénti kataszteri tiszta jövedelme a 2. §-ban említett legalacsonyabb határon alul vagy a legmagasabb határon felül van-e (legelőnél 2 K és 10 K, más mivelési ág­ban 4 K és 25 K). Ez a vizsgálat akként törté­nik, hogy a kiosztott földrészlet megállapított összes kataszteri tiszta jövedelmének összegét el kell osztani a földrészlet térmértékével. (3) Ha a kiosztott földrészlet átlagos ka­taszteri tiszta jövedelme a szélső értékeken be­lül van, az ellenérték megállapításánál a föld­részlet tényleges kataszteri tiszta jövedelmét kell alapul venni. Ha a megváltott ingatlan katasz­teri tiszta jövedelme a szélső értékek alsó hatá­rát nem éri el, az eddig a határig felemelt ka­taszteri tiszta jövedelem lesz a kiszámítás alapja. Ha pedig az ingatlan kataszteri tiszta jövedelme a szélső értékek felső határát meg­haladja, az addig lecsökkentett kataszteri tiszta jövedelem lesz a kiszámítási alap.­­Ennek a rendelkezésnek helyes értelmezése céljából közlöm a következő példát : A vagyon­­váltság fizetésére kötelezettől az Országos Föld­birtokrendező Bíróság igénybe vett 100 hold szántót, amely a következő részekből állott : a) 80 hold, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme 1.600 K, holdankinti átlaga 20 K, b) 10 hold, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme 300 K, holdankinti átlaga 30 K, c) 10 hold, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme 30 K, holdankinti átlaga 3 K. Az a) alatt említett 80 holdat az Országos Földbirtokrendező Bíróság úgy osztotta szét, hogy abból A. B. és C. földhöz jutottak egyénen­­kint 20—20 kataszteri holdat, D. 10 holdat, E. és F. pedig 5—5 holdat kaptak. Az 1.600 K kataszteri tiszta jövedelem a mérnöki felosztás után A, B. és C-re 400—400 K-ban, D-re 200 K-ban, E. és F-re egyenként 100—100 K-ban állapíttatott meg. Minthogy ebben az esetben az átlagos kataszteri tiszta jövedelem minden egyes födhözjutottra nézve holdankint 20—20 K, amely a szélső határokon belül van, a jutta­tott föld ellenértékének kiszámításánál mind a hat földhözjutottnál a kiosztott föld tényleges kataszteri tisztajövedelmét kell alapul venni. Ha azonban az adott esetben a 80 kat. hold földbirtok egyes részeinek minősége annyira különböző, hogy pl. az E. és F.-nek jutott 5—5 hold kataszteri tiszta jövedelme 150—150 K, viszont az A. és B.-nek jutott 2—20 holdé 350—350 K, A.—D. földhöz jutottak a tényleges kataszteri tiszta jövedelem 60szorosát, E. és F. azonban csak a 25 K-ás legmagasabb határnak megfelelő 125—125 K kataszteri tiszta jövede­lemnek 60-szorosát köteles megfizetni. A b) alatt említett 10 kataszteri holdból G, H, J, K és L kaptak 2—2 holdat. Az egyre-egyre megállapított kataszteri tiszta jövedelem 60—60 K, vagyis az átlagos holdankénti kataszteri tiszta jövedelem 30 K. Ebben az esetben a juttatott földrészletek ellenértékének a kiszámításánál nem 60 K-át, hanem csak a 25 K legfelsőbb határnak megfelelő 50 K kataszteri tiszta jöve­delmet lehet alapul venni. A c) alatt említett 10 kataszteri holdból M és N kaptak 5—5 holdat. Az egyre-egyre megálla­pított kataszteri tiszta jövedelem 15—15 K, vagyis az átlagos holdankinti kataszteri tiszta jövedelem 3 K. Ebben az esetben a juttatott földrészletek elenértékének kiszámításánál nem a 15 K-t, hanem a 4 K-ás legalacsonyabb határ­nak megfelelő holdankint 20—20 K kataszteri tiszta jövedelmet kell alapul venni.­ (4) Ha az igénybevett földrészlet legelő mive­lési ágba volt sorozva, az ellenérték megállapí­tásánál ügyelni kell arra, hogy a földhözjutott az ingatlant legelő céljára kapta-e vagy más mezőgazdasági művelés vagy házhely céljára. Amennyiben a földhözjutott a legelőből igény­bevett földrészletét mezőgazdasági mivelés vagy házhely céljára kapta, vagy ha a juttatás célja az ítéletben nem volt megjelölve, de a földhöz­jutott a neki kiosztott földrészletet tényleg me­zőgazdasági mivelés alá vette, vagy házhelynek használta fel, az ellenérték megállapítása szem­pontjából ezeket a földeket úgy kell tekinteni, mintha a juttatás előtt sem lettek volna a legelő­­művelési ágba sorozva. Az ilyen juttatásoknál tehát az ellenérték megállapítása előtt esetleg a helyszínen meg kell állapítani, hogy a jutta­tott földrészleteket a földhözjutott tényleg milyen célra használta. (5) Minthogy a holdankénti átlagos katasz­teri tiszta jövedelem csakis a kataszteri érték alsó és felső határa szempontjából bír jelentő­séggel, abban az esetben, ha a kataszteri tiszta jövedelem a szélső határokon nyilvánvalóan belül van, sem az átlagnak fillérekre való ki­számítására, sem az átlag alapján a kataszteri tiszta jövedelem visszaszámítására szükség nincsen, hanem egyszerűen a kiosztott föld­részletnek a műszaki munkálatokban megálla­pított és kitüntetett tényleges kataszteri tiszta jövedelmét kell az érték kiszámítási alapjául a 10. §-ban említett kimutatás megfelelő hasáb­jába bejegyezni. (6) Az egyes földrészletek megállapításánál a 3. Cím rendelkezéseit is megfelelően figyelembe kell venni. 9. §. (1) Az érték alapjának a 8. §-ban körülírt módon történt megállapítása után a juttatott földrészlet ellenértékének kiszámítása úgy tör­ténik, hogy a juttatott föld kataszteri tiszta jövedelmének, mint értékalapnak összegét meg kell szorozni 60-nal, illetve, ha a földhözjutott a 3. §-nak rendelkezései alá esik, 45-tel. Az eredmény adja a juttatott föld ellenértékét, amelyet a földhöz jutott a magyar államkincs­tárnak a 4. Címben szabályozott módon meg­fizetni tartozik. (2) Ha az Országos Földbirtokrendező Bíró­ság a vagyonváltság földekből juttatott ingatlan árát 1924. évi december hó 25.-e előtt hozott jogérvényes ítélettel összegszerűen megállapí­totta, az ellenértéknek a 8. és 9. §-ok rendelke­zései szerint való kiszámítása elmarad és az ilyen ingatlanoknál az ítélettel megállapított árat kell a 10. §. szerint készítendő kimutatásba bevezetni. (3) A közös legelő céljára juttatott ingatlan ellenértékét az általános szabályok szerint kell kiszámítani. A 4. §. (2) bekezdése alapján való helyesbítés a fél kérelme vagy fellebbezése alap­ján utólag történik. (4) A vitézi telkeket nem szabad a 10. §. szerint készítendő kimutatásba felvenni, hanem ezeket minden egyes vagyonváltság fizetésére kötelezettre vonatkozólag külön kimutatásokba kell foglalni. A kimutatásoknak az értékalap kiszámítására vonatkozó hasábjait szabálysze­rűen ki kell tölteni, az ellenérték kiszámítását azonban a 4. §. (3) bekezdésében említett ren­deletevi kiadásáig függőben kell tartani. 10. §. (1) A juttatott ingatlanért járó ellenértéknek a 8. és 9. §. rendelkezései szerint kiszámított összegét a függelékként csatolt mintára közsé­­genként két példányban szerkesztett kimuta­tásba kell felvenni. (2) A kimutatások minden hasábját ponto­san ki kell tölteni. A kimutatás hasábjainak ki­töltésénél azok felfeliratainak megfelelően kell eljárni. Ezzel kapcsolatban még a következőket jegyzem meg : 1. A 6.—10. számú hasábokban az egyes birtokrészletek tényleges és a 2. §-ban meg­állapított legalacsonyabb, illetőleg legmagasabb kataszteri tiszta jövedelmek figyelembevételével a 8. §. értelmében helyesbítet­t kataszteri tiszta jövedelmeket kell feltüntetni, figyelem­mel kell lenni azonban arra, hogy a hitelesí­tett műszaki munkarészek (földkönyv, egyénen­kénti kimutatás) minden egyes földhözjuttatott részére kiosztott földrészlet kataszteri tiszta jövedelmét végeredményben úgy tüntetik fel, hogy a földhözjutott részére tényleg kiosztott földrészlet tényleges kataszteri tiszta jövedel­méhez hozzászámítják ama földrészletnek aránylagosan felosztott kataszteri tiszta jöve­delmét is, amely közcélokra (utak, terek, stb.) osztatott ki s amelynek ellenértékét az 1920 : XXXVI. t.-c. 80. §-ának rendelkezése értelmé­ben a földhözjutottak megtéríteni tartoznak. A legalacsonyabb és legmagasabb átlagos ka­taszteri tiszta jövedelmet (9. számú hasábban) azonban mindig a tényleg kiosztott terület tény­leges kataszteri tiszta jövedelméből kell kiszá­mítani. 2. A vagyonváltságföldekből akár házhely cél­jára, akár mezőgazdasági célra juttatott föld­részletnek értékalapja ugyanaz, ezért a házhely céljára juttatott vagyonváltság föld területét és kataszteri tiszta jövedelmét is a 6—10. számú hasábokban kell feltüntetni. 3. Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ingatlanok haszonbérét, illetőleg megváltási árát jogérvényes határozattal holdanként, ille­tőleg egyenként állapította meg (pl. közlegelő) és a megállapítás jogerős, a 9. számú hasábba , a helyesbített kataszteri tiszta jövedelmek he­lyett a bíróság által megállapított holdankinti megváltási árat, a 10. számú hasábba pedig az illető földrészlet tényleges megváltási árát kell beállítani. 4. A 11. számú hasábban fel kell tüntetni azt, hogy a megváltási ár alapjául a kataszteri tiszta jövedelem hányszorosát kell venni. 5. A 12. számú hasábba a 10. számú hasábban feltüntetett helyesbített kataszteri tiszta jövedelemnek a 11. számú hasábban megállapított többszörösét, amennyiben pedig a 10. számú hasábban a jogerős megváltási ár állíttatott be, ezt a megváltási árat kell beállí­tani. 6. A 32. szám­ú hasábban az évi törlesztési részlet összegét minden egyes földhözjutottra nézve pontosan ki kell számítani. Amennyiben a 31. szám­ú hasábban feltüntetett tartozás összege nem lenne 10 pengővel maradék nélkül osztható, a földhözjutott által az első évben a törlesztőrészleten felül fizetendő maradék összeget a 33. számú hasábban kell feltüntetni és a 32. számú hasábban csak ennek az összeg­nek levonása után fennmaradó, 10 pengővel osztható összeg alapján számítandó ki az évi törlesztési részlet. (3) A vagyonváltságföld haszonbérek kezelé­sével megbízott közegek által a községi elöljáró­ságoknak (városi adóhivataloknak) átadott írásbeli munkálatoknak az egyéni kivetési ki­mutatás készítésénél való mikénti felhasználá­sáról külön rendeletben intézkedtem. (4) A kimutatásban a 12.—39. hasábokat a lezáráskor összegezni kell. 11. §• A földhözjutottak által fizetendő ellenérték­­ről a 10. §. (1) és (2) bekezdései szerint készí­tendő kimutatást a községi elöljáróságok azok­ban az esetekben, amikor a műszaki munkála­tok már hitelesek, attól a naptól számított 30 nap alatt kötelesek elkészíteni, amely napon a kiszámításhoz szükséges adatokat a vagyon­­váltságföldek haszonbérét eddig beszedő köze­gek rendelkezésükre bocsátották. A többi esetekben ezt a kimutatást attól a naptól számí­­tott 30 nap alatt készítik el, amely napon az Országos Föld­birtok­rendező Bíróság által hite­lesített műszaki munkálatokat kézhez vették. 12. §. (1) Az egyéni kivetésnek eredményét magá­ban foglaló kimutatásokat a községi elöljáró­ság (városi adóhivatal) 15 napon át közszem­lére teszi ki avégett, hogy a földhöz jutottak : 1. a kimutatásban foglalt adatok ellen a 13. §-ban körülírt módon és írásban fellebbez­hessenek, vagy 2. az egyéni kivetések aránytalanságainak a 3. Címben szabályozott kiegyenlítését kérhessék. (2) A közszemlére tételt a községben szokásos módon — dobszó útján, vagy írásbeli hirdet­mény kifüggesztése által — kell közhírré tenni. (3) A kimutatásokat azok közszemlére tétele és a fellebbezési határidő lejárata után — az esetleg beadott fellebbezésekkel, valamint a volt beszedő közegek által átadott munkálatokkal együtt — a községi elöljáróság (városi adó­hivatal) a kir. adóhivatalhoz köteles felter­jeszteni. (4) A kir. adóhivatal a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) által felterjesztett kimu­tatásokban feltüntetett kivetési eredményeket a volt beszedő közegek által átadott írásbeli 3

Next