Budapesti Közlöny, 1930. szeptember (64. évfolyam, 199-222. szám)
1930-09-11 / 206. szám
HIVATALOS BMÍSZ. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére dr. Kövesi Gézának, a Szeretetkórház igazgató-főorvosának, dr. Nádori Bélának, az Új Szent János közkórház főorvosának és dr. Czukor István kórházi főorvosnak a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett értékes munkásságuk elismeréséül a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi, továbbá dr. Bélák Imre vármegyei tiszti főorvosnak a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett eredményes működése elismeréséül a magyar királyi egészségügyi tanácsosi címet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1930. évi szeptember hó 2. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Trifán Miklósnak, a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium segédhivatali főigazgatójának közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi címet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1930. évi augusztus hó 21. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A m. kir. belügyminiszter Gödöllőn, 1911. évi május hó 27. napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a vépi önkéntes tűzoltóság kebeléből gróf Erdődy Sándor főparancsnok részére a tűzoltás és mentés terén 25 éven át kifejtett érdemes tevékenység jutalmazására alapított diszérmet adományozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Hreblay Lajos siófoki állami polgári fiú- és leányiskolai megbízott igazgatói igazgatói minőségében végleg megerősítette. A m. kir. belügyminiszter a 127.000/1930. Vill. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Paus István Ebed községben 1900. évben született, róm. kath. vallásu, liszaroffi lakos, csendőrőrmester kérelmére családi nevét „Polgár“ névre változtassa át. A m. kir. belügyminiszter a 127.199/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Tausz Ferenc Nagybajom községben 1905. évben született, ág. h. ev. vallásu, devecseri lakos, csendőr kérelmére családi nevét „Tölgyes“ névre változtassa át. A m. kir. belügyminiszter a 127.225/1930. VIII. B. M. számi rendeletével megengedte, hogy kiskorú Riemer László József Budapest székesfővárosban 1907. évben született, róm. kath. vallásu, székesfővárosi hivatalnok és kiskorú Riemer Géza Péter Budapest székesfővárosban 1909. évben született, róm. kath. vallásu, magánhivatalnok, budapesti lakosok törvényes képviselőjük kérelmére családi nevüket „Király“ névre változtassák át. A m. kir. belügyminiszter a 127.228/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Lukics Mihály Városhodász községben 1866. évben született, róm. kath. vallásu, pécsi lakos, ny. irodasegédtiszt kérelmére családi nevét „Vándor“ névre változtassa át. A m. kir. belügyminiszter a 127.304/1930. VIII. B. M. számi rendeletével megengedte, hogy kiskorú Steiner József Újpest városban 1911. évben született, róm. kath. vallásu, újpesti lakos, tanuló törvényes képviselőjének kérelmére családi nevét „Sándor“ névre változtassa át. A m. kir. belügyminiszter a 127.926/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Venczák Zoltán Ferenc Endrőd községben 1904. évben született, róm. kath. vallásu, pesterzsébeti lakos, orvostanhallgató kérelmére családi nevét „Vallató“ névre változtassa át. A m. kir. belügyminiszter a 128.487/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Adamik Béla Tótkomlós községben 1892. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, m. kir. postasegédellenőr kérelmére családi nevét „Arató“ névre változtassa át. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma : 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül cí Hatóságoknak havi....................1 P 28 f. Magánosoknak ....................3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 , 80 . Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 , „ „ „ további 8 old.kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: negyedévre. Hatóságoknak...........................3 P 84 t Magánosoknak...........................9 „ 60 „ Keves szám ára 16 fillér. I 0 A m. kir. pénzügyminiszter 1930. évi 109.975. számú rendelete a vámőrlő malmok forgalmi adójának átalányösszegben megállapitása tárgyában. A m. kir. minisztérium a Budapesti Közlönynek az 1930. évi augusztus hó 24-ik napján megjelent 192. számában közzétette az egyes gabonaneműek őrlési dijának megállapításáról szóló 1930. évi 3.820. számú rendeletet. Ennek a rendeletnek 6. §. 1. pontja értelmében a molnár az őrlést köteles az őröltető fél kívánságának megfelelően vagy terményben szolgáltatott vámért, vagy pénzért elvégezni. Ilyen körülmények között a molnár az 1930. évi 3.300/M. E. számú rendelet 36. §-ának (1) bekezdésében előírt bejelentést még nem teheti, s így a forgalmi adó átalányban megállapítása sok esetben lehetetlenné válnék. Abból a célból tehát, hogy a vámőrlő malmok forgalmi adójának átalányban való megállapítása továbbra is lehető legyen, az 1930. évi 3.300/M. E. számú rendelet 130. §-ának (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az 1930. évi 3.300/M. E. számú rendelet 36. §-át és 39. §-át hatályon kívül helyezem. Az 1930. évi 3.300/M. E. számú rendelet 36. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek : 36. §. „(1) Azok a lisztet is őrlő malmok, amelyek kizárólagosan csak vámőrlést végeznek, forgalmi adójukat kötelező kivetésszerű átalányozás útján róják le. Azok az átalányozott vámőrlő malmok, amelyek a vámőrlés őrlési díja fejében kapott búzát, rozsot és kétszerest felőrölve, liszt alakjában értékesítik, az átalányösszegén kívül a (3) bekezdés rendelkezései szerint lisztforgalmi adót is tartoznak fizetni. (2) Az átalány megállapításánál az irányadó szabályok a következők : 1. Az adóátalányt az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság a vármegyei molnár szövetség meghallgatásával gazdasági évenként pengőértékben állapítja meg. A gazdasági év julius hó 1. napjával kezdődik és a következő év junius hó 30-ával végződik. 2. Az átalány összege általában akkora, mint a malomra az 1929/1930. gazdasági évben megállapított forgalmi adó átalányé volt. 3. A malom átalányának az ellenőrzés adatai alapján megállapítható aránytalanságát azonban hivatalból kell megszüntetni s az átalányt a 34. §. rendelkezéseivel összhangzásba hozni. Ha az előző évi átalányhoz viszonyítva az eltérés a forgalom 25%-át meg nem haladja, az átalány felemelését mellőzni kell. Ezenfelül fel- és lefelé kiegyenlítő változásnak van helye olyan esetekben, amelyekben azt az illető malom forgalmi viszonyaiban beálló jelentősebb változás indokolja. Az általános szabályoktól eltérés indokait azonban a fizetési meghagyásban mindig fel kell tüntetni. Az átalány kiigazításának mindenkor csakis a folyó gazdasági évre és a folyó gazdasági évet közvetlenül megelőző gazdasági évre vonatkozólag lehet helye, tekintet nélkül arra, hogy az átalány felemelése vagy leszállítása látszanék-e indokoltnak. 4. Az átalány kivetéséről a felek fizetési meghagyás útján értesülnek. A kivetést tartalmazó fizetési meghagyás ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a pénzügyminiszterhez. 5. Az átalányt az alábbi részletekben kell befizetni. Szeptember hó 15-ig és október hó 15-ig az átalány 25—25 % -át, november és december hó 15-ig az átalány 10—10%-át, január hó 15-ig az átalány 20%-át, február és március hó 15-ig pedig az átalány 5—5 %-át kell befizetni. Ezt a megosztást a fizetési meghagyásban ki kell tüntetni. (3) Azok a kizárólagosan csak vámőrlést végző malmok, amelyek a vámőrlés őrlési díja fejében kapott búzát, rozsot és kétszerest felőrölve, liszt alakjában értékesítik, a liszt értékesítéséből származó bevételeik után lisztforgalmi adót is kötelesek leróni. Ennek a lisztforgalmi adónak a kulcsa 8 %, ha a bevétel fehér búzalisztnek (00-ás jelzéstől a 3-as jelzésig) értékesítéséből származik, ha pedig a bevétel kenyér búzalisztnek (a 4-es jelzéstől a 6-os jelzésig), vagy bármilyen rozslisztnek az értékesítéséből származik, úgy a liszt forgalmi adó kulcsa 1 %.“ Az 1930. évi 3.300/M. E. számú rendelet 39. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek :