Budapesti Közlöny, 1931. április (65. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
1931 április 1 6. Felügyelet a gyógyfürdő és az éghajlati gyógyintézet felett. 15. §. (1) A gyógyfürdő és az éghajlati gyógyintézet felett a közvetlen egészségügyi felügyeletet a törvényhatóság első tisztviselője útján gyakorolja (T. 8. §.). (2) Ebből a célból a törvényhatóság első tisztviselője vagy közvetlenül vagy utasítására az elsőfokú egészségügyi hatóság félévente legalább egyszer a hatósági orvossal a helyszínen közvetlen vizsgálat útján meggyőződik, hogy a gyógyfürdőben vagy az éghajlati gyógyintézetben a közegészség vagy a köztisztaság feltételei megvannak-e és hogy az összes szabályokat betartják-e. Ezekhez a vizsgálatokhoz a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet orvosát is lehetőleg meg kell hívni. A megtartott vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni annak a megemlítésével, hogy a netán tapasztalt hiányok és egészségügyi ártalmak megszüntetésére a törvényhatóság mily intézkedést (18. §.) tett. (3) A törvényhatóság első tisztviselője a jegyzőkönyvet kisérő jelentéssel — amely intézkedéseit is feltünteti — a főfelügyeletet gyakorló m. kir népjóléti és munkaügyi miniszterhez terjeszti fel. 16. §. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az egészségügyi főfelügyeletet egyrészt a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján, másrészt közvetlenül akként gyakorolja, hogy a gyógyfürdőkben és az éghajlati gyógyintézetekben a szükséghez képest kiküldöttével a helyszínen vizsgálatot tartat és a vizsgálatról jelentést tétet (19. §.). 10. gondoskodni kell arról, hogy a betegek részére könyvtár és társalgó álljon rendelkezésre ; 11. az éghajlati gyógyintézet köteles az Országos Meteorológiai Intézet által előírt műszerekkel rendszeres időjárási feljegyzéseket végeztetni; a szükséges megfigyeléseket és méréseket az Országos Meteorológiai Intézet az éghajlati gyógyintézet tulajdonosával (bérlőjével) együttesen állapítja meg ; az ott létesített állomás az Országos Meteorológiai Intézet felügyelete alatt áll és jelentéseit annak küldi be ; 12. ha az éghajlati gyógyhelyen rendszeres időjárási megfigyelések még nincsenek, köteles a megnyitástól számított fél éven belül saját költségére meteorológiai állomást berendezni, a rendszeres időjárási megfigyeléseket megkezdeni és e célból az Országos Meteorológiai Intézettel érintkezésbe lépni, továbbá a meteorológiai állomás fenntartásáról gondoskodni; 13. a jelen §. rendelkezéseit biztosító szabásokat a házirendbe (9. §. 14. pontja) kell foglalni ; 14. a házirendet az elsőfokú közegészségügyi hatóság hagyja jóvá, amelynek határozata ellen az érdekelt 15 nap alatt a törvényhatóság első tisztviselőjéhez fellebbezéssel élhet. 7. A gyógyfürdő és az éghajlati gyógyintézet működése. 17. §. A gyógyfürdő és az éghajlati gyógyintézet működésére a következő szabályok irányadók (T. 47. §.) : 1. a tulajdonos (bérlő) köteles gondoskodni az épületek jó karban tartásáról; 2. az ivásra elegendő és kifogástalan menynyiségű ivóvíz biztosításáról; 3. lakószobául csak teljesen tiszta, száraz, féregmentes és világos helyiség használható ; gondoskodni kell egyúttal a megfelelő bútorzatról, világításról és fűtésről, a szobáknak, valamint a mellékhelyiségeknek állandó tisztántartásáról ; 4. az intézet csendjéről és felesleges lárma elkerüléséről; zajos vagy a fürdővendégek nyugalmát egyébként zavaró mulatságok és egyéb szórakozások a gyógyfürdő, illetőleg az éghajlati gyógyintézet épületében meg nem engedhetők ; a zenélés este 10 óra után általában tilos ; kivételesen is csak zárt helyiségben vagy olyan helyen engedhető meg, ahol a vendégek éjjeli nyugalmát nem háborítja ; 5. gondoskodni kell, hogy a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet a különleges gyógykezeléshez szükséges megfelelő orvosi felszereléssel el legyen látva ; 6. a betegek részére megfelelő orvosi ellátást kell biztosítani és gondoskodni arról, hogy szükség esetén az orvos rendelkezésre álljon ; 7. a vendégek egészséges és megfelelő ellátását, élelmezését és előzékeny kiszolgálását biztosítani kell ; gondoskodni kell arról is, hogy orvosi rendeletre megfelelő diétás ellátás kiszolgáltatható legyen ; 8. a gyógyfürdők, valamint a kezelések kiszolgáltatása, a betegek felesleges várakozásának elkerülésével történjék ; 9. a közönség tájékoztatása céljából alkalmas módon és helyeken hirdetményt kell kifüggeszteni, amely magában foglalja : a) a fürdők, valamint a testi ápolással kapcsolatos egyéb kiszolgálások árszabását; b) az egyes szobáknak a főidényre, valamint az elő- és utóidényre megállapított árát a mellékdíjakkal együtt; c) azt a fuvardíjszabást, amelynek fejében közlekedési eszközök a legközelebb eső vasútállomásig, valamint az intézet környékén fekvő községekig kirándulóhelyekig stb. és onnan vissza a közönség rendelkezésére állnak. I. Az engedély visszavonása. 18. §. (1) Ha a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet tulajdonosa (bérlője) a törvény, a rendeletek és a szabályzatok (házirend) rendelkezéseit megszegi, a törvényhatóság első tisztviselője a rendelkezések megtartására figyelmezteti és a hiányok pótlására megfelelő záros határidő kitűzésével azzal a figyelmeztetéssel hívja fel, hogy amennyiben a hiányok pótlásáról nem gondoskodik, az engedély visszavonása és a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet bezárása tárgyában a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez előterjesztést tesz (T. 9. §.). (2) A hiányok pótlására megszabott határidő kitűzésekor, egyrészt a veszélyeztetett közegészségügyi érdekekre, másrészt a szükséges munkálatok elvégzésének idejére figyelemmel kell lenni. (3) Ha a törvényhatóság első tisztviselőjének felhívása eredménytelen maradt, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet engedélyének visszavonása, illetőleg az intézet bezárása végett javaslatot tesz. (4) Az előbbi bekezdésekben foglalt eljárás szerint vissza kell vonni a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet engedélyét akkor is, ha az engedélyezés feltételei egészen vagy lényeges vonatkozásban megszűntek. (5) Ha a gyógyfürdőben vagy az éghajlati gyógyintézetben működő alkalmazottat valamely vendég sérelmére elkövetett és az élet, a testi épség, az egészség ellen irányuló vagy szeméremsértő cselekmény miatt bűntett vagy hat hónapi fogházat meghaladó büntetéssel sújtott vétség okából jogerősen elítélték, ellene az előbb megjelölt bűncselekmény miatt vizsgálatot vagy közvetlen főtárgyalást rendeltek el vagy vád alá helyező végzést hoztak, a törvényhatóság első tisztviselője az ilyen alkalmazottnak további működését megtilthatja, úgyszintén megtilthatja ezt abban az esetben is, ha ily természetű cselekménnyel elkövetett kihágás miatt ismételten elítélték. Az olyan tulajdonos (bérlő), aki az alkalmazott működését a hatósági tilalom ellenére továbbra is igénybe veszi vagy megtűri, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt pénzbüntetéssel büntetendő. 19. §. (1) Ha a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a 18. §-ban megjelölt körülményekről közvetlenül kiküldötte útján (16. §.) szerez tudomást, a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet tulajdonosát (bérlőjét) közvetlenül vagy a felügyeletet gyakoroló törvényhatóság első tisztviselője útján hívja fel a rendelkezések megtartására és a hiányok pótlására. (2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az engedély visszavonása és az intézet bezárása felől a törvényhatóság első tisztviselőjének, az Országos Közegészségi Tanácsnak, végül az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságnak meghallgatása után határoz. (3) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a rendelkezések betartása és a hiányok pótlása végett újabb felhívást intézhet a gyógyfürdő vagy éghajlati tulajdonosához (bérlőjéhez) és érdemi határozatát az általa kitűzött határidő lejártáig függőben tarthatja. (4) Az engedély visszavonása és a gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet tulajdonosához (bérlőjéhez) és érdemi határozatát az általa kitűzött határidő lejártáig függőben tarthatja. 20. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek az engedély visszavonását és az intézet bezárását elrendelő határozatát a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet tulajdonosának (bérlőjének) a törvényhatóság útján írásban kell kézbesíteni. A határozatban az érdekeltet figyelmeztetni kell arra, hogy az ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz panasszal élhet (T. 53. §.). (2) A panasznak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. 9. A gyógyfürdő és az éghajlati gyógyintézet működésének felfüggesztése. 21. §• (1) Sürgős szükség esetében a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter — lehetőleg a törvényhatóság első tisztviselőjének, az Országos Közegészségi Tanácsnak, valamint az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságnak meghallgatása után — a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet működését legfeljebb hat hónapi időtartamra ideiglenesen felfüggesztheti (T. 9. §.). (2) Sürgős szükség akkor áll elő, ha a gyógyfürdő vagy az éghajlati gyógyintézet állapota a benntartózkodók egészségét és testi épségét súlyosan veszélyezteti (pl. az ivóvíz fertőzött, az épület szilárdsága kétes stb.). (3) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter annak a gyógyfürdőnek vagy éghajlati gyógyintézetnek, amelytől az engedélyt megvonta és amelynek bezárását elrendelte, működésétől való felfüggesztését sürgős szükség esetében a m. kir. Közigazgatási Bíróság döntése előtt is elrendelheti. (4) Az ideiglenes felfüggesztést elrendelő miniszteri rendeletben meg kell határozni azt az időt, amelyre a felfüggesztés szól. Ez az idő megrövidíthető akkor, ha a felfüggesztést megokoló körülmény megváltozott, illetőleg a felfüggesztést meg kell szüntetni, ha a hiányokat pótolták. A felfüggesztés alapjául szolgáló körülmény megszűntét vagy a hiányok pótlását a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg, akinek határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezni. (5) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a felfüggesztést elrendelő határozatát közvetlenül a tulajdonosnak (bérlőnek) küldi meg és az engedély visszavonásáról szóló rendeletének egyidejű megküldése mellett az ellenőrzéssel az illetékes törvényhatóságot megbízza. Az ideiglenes felfüggesztésre vonatkozó miniszteri rendeletet a Budapesti Közlönyben és a Népegészségügyben közzé kell tenni és az Országos Közegészségi Tanácsnak, valamint az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságnak is meg kell küldeni. III. Ásvány- és gyógyvízforrások. /. Általában. 22. §. (1) Ásványvíz az a víz, amelynek a rendes víztől eltérő vegyi összetétele, fizikai tulajdonsága és geológiai eredete van és amely ennek következtében fokozottan üdítő vagy az emberi szervezet életműködését előmozdító hatású (T. 26. §.). (2) Mély kutak és artézi ivóvízkutak vizei, amennyiben vegyi összetételükben különleges alkatrészeket nem tartalmaznak, ásványvizeknek nem tekinthetők. BUDAPESTI KÖZLÖNY