Budapesti Közlöny, 1931. április (65. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

23. §. Gyógyvíz az az ásványvíz, amelynek vegyi összetétételénél vagy fizikai tulajdonságánál fogva gyógyhatása van (T. 27. §.). 24. §. E rendelet szempontjából forrástermék a rá­diumtartalmú vagy egyébként gyógyhatású gyógyiszap, a különleges kémiai vagy fizikai összetételű gyógyláp (moór), a különleges ve­­gyületű gyógysó, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy forrásnak vagy más víznek lerako­dásából keletkezett. (1) Az ásványvíznek a forrásból a természe­tes lelőhelyén való töltéséhez, valamint a helyi forgalomban való árusításához, ha a fogyasz­tás is ugyanott történik, engedély nem kell (T. 28. §, második bekezdés). (2) Helyi forgalom a T. szempontjából a for­rástól tíz kilométeren belül való árusítás. (3) Az egészségügyi rendelkezéseket a helyi forgalomban is be kell tartani. (4) Különös gondot kell fordítani arra, hogy a töltés alkalmával a forrást meg ne fertőzzék. A fertőzés elkerülése céljából tilos a forrásból (kútból) közvetlenül meríteni. Az, aki a rendel­kezést megsérti, amennyiben cselekménye sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a T. 54. §. első bekezdése 4. pontjában körülirt vétséget vagy az 1879 : XL. t.-c. 105. §-ába üt­köző kihágást követi el és e miatt büntetendő. 26. §. A helyi forgalmon kívül forgalomba hozni csak olyan ásványvizet, gyógyvizet, forráster­­méket szabad, amelynek forgalombahozata­­lára a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyt adott (T. 28. §, első bekezdés). 2. Forgalombahozás és elnevezés engedélyezése iránti kérés. 27. §. Az ásványvíz, gyógyvíz, forrástermék for­­galombahozatalának és megnevezésének enge­délyezése végett kiállított kérvényt a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez címezve, a telepügyre illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóságnak kell benyújtani. Ehhez a kérvény­hez csatolni kell : 1. az ingatlan tulajdonjogát igazoló telek­könyvi kivonatot, korlátolt tulajdonjog eseté­ben ezenfelül az ingatlan állaga feletti felügye­letre vagy rendelkezésre jogosított hatóság vagy a természetes vagy jogi személy hozzájá­rulását igazoló köz- vagy hiteles magánokira­tot (6. §. (2) bekezdése). A haszonélvező vagy bérlő a korlátolt tulajdonossal ebben a vonat­kozásban egy tekintet alá esik ; 2. a vonatkozó esetleges iparjogosítványt; 3. az ásványvíznek, a gyógyvíznek, illetőleg a forrásterméknek vegyelemzéséről és bak­teriológiai vizsgálatáról (9. §. 5. pontja) kiállí­tott hivatalos bizonyítványt (keserűvizek vegy­­elemzése és bakteriológiai vizsgálata nem ku­­tanké­nt külön-kü­lön, hanem a szűrőkön már áthaladt és a forgalom céljára kevert keserű­­vízre vonatkozik) ; 4. a balneológus orvosszakértő, egyetemi, klinikai vagy közkórházi osztály vezetőjének bizonyítványát (9. §. 6. pontja) arról, hogy az ásványvíz, a gyógyvíz vagy a forrástermék az emberi szervezet életműködésének előmozdítá­sára vagy valamely betegségének gyógyítására alkalmas ; 5. telekkönyvi részleteket és a közvetlenül szomszédos ingatlanokat is feltüntető telek­könyvi térképi kivonatot, amely a forrás vagy a forrástermék lelőhelyét és annak környékét ismerteti és e környéken levő lakóház, gazda­sági épületek, istálló, árnyékszék, pecegödör, szennyvízlevezető csatorna, trágyadomb stb., a forrástól vagy lelőhelytől való távolságát pontosan feltünteti ; G. a forrás foglalásának és befedésének for­rástechnikus, mérnök, bányamérnök vagy geológus által elkészített rajzát és leírását; 7. a töltőház, a palackmosógép és egyéb be­rendezésnek a szakértők (6. pont) által készít­­­tt rajzát és leírását, illetőleg tervezetét; 8. a forrásvíz bőségére vonatkozó és a szak­értők (6. pont) által megállapított adatokat; 9. hatósági bizonyítványt arról, hogy folya­modó a vizet, illetőleg a forrásterméket mások szerzett jogainak sérelme nélkül szabadon használhatja ; 10. két darab mintapalackot, akképen felsze­relve, amint azt a folyamodó forgalomba hozni szándékozik ; 11. a címkének grafikailag vagy kézirajzban előállított tervezetét. A címke tervezetének tar­talmaznia kell az ásványvíz, a gyógyvíz, illető­leg a forrástermék nevét, esetleg védjegyzett nevét, továbbá egy literben, illetőleg ezer grammban foglalt alkotórészeinek sókká cso­portosított és gramm­okban kifejezett, továbbá a gázoknak 20° Celsiuson köbcentiméterekben kifejezett mennyiségét, a víz fizikai tulajdonsá­gaira vonatkozó adatokat. Feltüntetheti ezen­felül a gyógyvizek és forrástermékek címkéje az engedélyezéskor bemutatott orvosszakértői bizonyítványban megadott gyógyjavallat szö­vegét vagy félre nem érthető kivonatát. Egyéb javaslatok vagy bizonyítványok a címkén nem közölhetők (keserűvizekre vonatkozóan 1. a 33. §. rendelkezéseit is). 28. §. (1) A forrástermék forgalombahozatalának (T. 28. §, első bekezdés) engedélyezése végett benyújtott kérvényhez, amennyiben azt a for­­rásból vagy más vízből való párologtatás vagy egyéb kitermelési mód útján nyerik, a 27. §-ban meghatározott adatokon felül a kiter­melési eljárás rajzát és műszaki leírását, a for­rástermék csomagolásának mintáját és feliratát is két példányban csatolni kell. (2) Ha azonban a forrásterméket nem víz­ből termelik, hanem külfejtés vagy mélymű­velés útján nyerik, csak a 27. §. 1—5. pontjai­ban meghatározott mellékleteket, valamint a kitermelésnél alkalmazott eljárás műszaki le­írását kell mellékelni. Ezenfelül be kell mutatni a forrástermék csomagolását két példányban, valamint a 27. §. 11. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő címke rajzát is. BUDAPEST­ KÖZLÖNY 1931 április 1. 3. A kérelem elintézése. 29. §. (1) Az elsőfokú közegészségügyi hatóság az ásvány- vagy gyógyvíz megnevezése és ezek­nek, illetőleg a forrásterméknek forgalomba­­hozatala végett benyújtott kérvényt ebből a szempontból megvizsgálja és amennyiben a 27. §. és 28. §-ban meghatározott mellékletekkel nincs felszerelve, hiánypótlás végett e kérvé­nyezőnek visszaadja. (2) A kellően felszerelt kérvényt az elsőfokú közegészségi hatóság a saját, valamint a tisztiorvos véleményével együtt a törvényható­ság első tisztviselőjéhez juttatja, aki a saját és a törvényhatóság tiszti főorvosa véleményével kiegészítve felterjeszti a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez. 30. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszter a kérelem teljesítése tárgyában az Or­szágos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság meghallgatása után határoz. (2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­ter az ásványvíznek, a gyógyvíznek vagy a for­rásterméknek forgalombahozatalára vonatkozó engedélyében a megnevezést is engedélyezi (T. 29. §.) és megállapítja a használható palackok, tartályok és csomagok mintáját, úgyszintén az alkalmazható címkéket. (3) Az ásványvíz, illetőleg a gyógyvíz megne­vezését a m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszter a folyamodó által előterjesztett kérelem lehető figyelembevételével állapítja meg, figye­lemmel arra, hogy az ásványvizek és a gyógy­vizek azonos vagy hasonló megnevezése elke­ríthessék. -1. A forgalombahozás engedélyezésének közzé­tétele. 31. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyi­­minisz­ter az ásványvíz, a gyógyvíz és a forrástermék 5. -4 forgalombahozás módja. 32. §. (1) Az ásványvizet, a gyógyvizet és a forrás­­terméket csak olyan palackban, tartályokban és csomagokban és azokkal a címkékkel sza­bad forgalomba hozni, amelyek az engedélye­zés alkalmával megállapíttattak. A címkén a forgalombahozatal engedélyezését és az enge­délyezés számát és kettét is fel kell tüntetni. (2) Természetes ásványvizek kizárólag ás­ványvizes palackban tölthetők és vagy parafa­dugóval vagy koronadugóval (crown kork) du­­gaszolhatók. Szénsavval telített ásványvizek csak kengyelzáros u. n. patentzáró készülékkel ellátott vagy koronadugós ásványvizes palac­kokban jöhetnek forgalomba. (3) Dombornyomású palackokban csakis az a víz hozható forgalomba, amelynek nevét vagy a forgalombahozó cégét a palack dom­bornyomása feltünteti. 33. §. (1) A m. kir. népjóléti és munkaügyi minsz­­ter a keserűvizek vegyelemzésének a cimkén való feltüntetésétől eltekinthet. (2) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszt­­ter azt is megengedheti, hogy a régóta szoká­sos vagy a külföldre szállított és a külkereske­delmi forgalomban megszokott ásvány- és gyógyvizek a 27. §. 11. pontjában megállapí­tott eltérő címkét használjanak vagy a címke használatát mellőzzék. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eltérések, valamint a forgalombahozatal alak­jának megváltoztatása tárgyában a m. kir. nép­jóléti és munkügyi miniszter az Országos For­rás- és Fürdőügyi Bizottság meghallgatási alapján határoz.­­ 6. Külföldi ásvány- és gyógyvíz, valamint for­­rástermék forgalombahozása. 34. §. Csak oly külföldi ásványvizet, gyógyvizet vagy forrásterméket szabad az ország terüle­tén közfogyasztás céljából forgalomba hozni, amelynek forgalombahozatalára a m. kir. nép­jóléti és munkaügyi miniszter engedélyt adott. (T. 32. §.) 35. §. (1) Külföldi ásványvíznek, gyógyvíznek vagy forrásterméknek közfogyasztás céljából való forgalombahozatalát csak ásványvíz, gyógyvíz vagy forrástermék árusítására jogo­sult és belföldön lakó magyar honos (vezér­képviselő) kérheti. A kérvényt a m. kir. népjó­léti és munkaügyi minszterhez kell benyújtani. Ehhez a kérvényhez csatolni kell : a) olyan okiratot, mely igazolja, hogy a kül­földi ásványvíz vagy gyógyvízforrás a kérvé­nyező tulajdona és ha nem maga jár el, a tu­lajdonostól nyert megbízást igazoló okiratot; b) az ásványvíz vegyelemzéséről és bakteri­ológiai vizsgálatáról a 9. §. 5. pontja szerint kiállított hivatalos bizonyítványt; külföldi vegyelemzés is elfogadható, ha a 9. §. 5. pont­jában felsoroltaknak megfelelő külföldi intézet állította ki; c) a 27. §. 4. pontjában körülírt bizonyít­ványt ; d) a 27. §. 10. pontja, illetőleg 28. §. 2. pontja szerinti mintát, valamint a 27. §. 11. pontjá­nak megfelelő címkét. A címkén a szár­mazás országát és helyét magyarul vagy az illető állam nyelvén, mégpedig feltűnő mó­don meg kell jelölni, valamint magyar nyel­ven a vezérképviselő cégét és telephelyét is ; e) az idegen állam illetékes hatóságának az ottani magyar külképviseleti hatóság által lát­­lamozott bizonyítványát arról, hogy az ásvány­ forgalombahozása tárgyában hozott határoza­tát az illetékes törvényhatóságnak lekü­ldi, amely a felet erről értesíti. (2) Az ásványvíz, a gyógyvíz és a forráster­mék forgalombahozásának engedélyezését a Budapesti Közlönyben és a Népegészségügyben is közzé kell tenni. (3) Ha a Budapesti Közlönyben való megje­lenés a fél részére való kézbesítést megelőzi, az engedély a közzététel napjától számít.

Next