Budapesti Közlöny, 1932. március (66. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

1932 március 1. eljárás folyamán feljebb nem emelheti, a le­szállítást kérő fél pedig lejjebb nem szállít­hatja. Azt a beadványt, amelyben az elérni kí­vánt haszonbér nagysága az idézett szabály el­lenére megjelölve nincsen, hiánypótlás végett záros határidőre vissza kell adni. Ha a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztik elő, azt a második bekezdés szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. Az ilyen ké­relmet úgy kell tekinteni, mintha az illetékes bíróságnál adták volna be. Ha a haszonbérelt ingatlan területe a száz kataszteri holdat nem haladja meg, a kir. já­rásbíróság, ha pedig a haszonbérelt ingatlan területe a száz kataszteri holdat meghaladja, a kir. törvényszéknél alakuló vegyes bíróság jár el. A jelen rendeletben külön felemlített esetek­ben és általában, ha nem az előterjesztett kér­dés érdemében való döntéséről van szó, a ve­gyes bíróság helyett rendszerint annak elnöke jár el. A terület igazolható birtokévvel, telekkönyvi kivonattal, vagy a földadó kataszteri adatokra utaló helyhatósági (községi bíró és jegyző, a városi polgármester által kiállított) bizonyít­­vánnyal vagy más hitelt érdemlő módon is. Ha együtt haszonbérbe adott két vagy több haszon­­bérletre vonatkozóan a kérelmet együtt terjesz­tik elő, területeiket össze kell számítani. A törvényszéknél alakuló vegyes bíróság szó­többséggel határoz , ha pedig az alhaszonbér­­lők által megnevezett külön taggal alakul meg, szavazategyenlőség esetében az a határozati terv emelkedik határozattá, amelyre a vegyes bíróság elnöke is szavazatát adta. Ha azonban a szakértő tagok határozati ter­vei között lényeges eltérések mutatkoznak, a vegyes bíróság elnöke a szavazás útján való határozathozatal mellőzését mondhatja ki. Ilyen esetben a szakértő tagok határozati terveinek mérlegelésével az elnök határoz. 11. §• A törvényszéknél alakuló vegyes bíróság el­nökét a felügyelete alatt álló bíróságok bírái közül a törvényszék elnöke jelöli ki, két tagja közül az egyiket gazdasági szakértők sorából a haszonbérbeadó, a másikat pedig a haszon­bérlő nevezi meg. Ha ugyanazzal a szerződéssel több haszon­bérlő vett haszonbérbe ingatlanokat, mind­azok a haszonbérlők együtt nevezik meg a ve­gyes bíróságnak említett másik tagját, akikre nézve a haszonbérbeadó a kérelmet együtte­sen terjesztette­ elő. A felek a megnevezést már az eljárás megindítása iránt előterjesztett ké­relemben is teljesíthetik, vagy pedig a szakértő tagokat a tárgyalásra magukkal hozhatják. Ha valamelyik szakértő tagot kellő időben meg nem nevezték vagy elő nem állították, vagy ha a megnevezett szakértő tag működését kellő időben meg nem kezdte, vagy nem folytatja, a hiányzó tagot az említett szakértők sorából a­z­ egyes bíróság elnöke, vagy ha ez kijelölve még nincsen, a törvényszék elnöke nevezi meg. A megnevezés előtt a felek, ha a hiányzó tagot együtt kellett volna megnevezniük, a szükség­hez képest meghallgathatók. Ha a haszonbérlő ellen folyó eljárás alatt az al­haszonbérlők ellen kérelmet még a bíróneve­­zés előtt terjesztenek elő, akkor a haszonbérlő és azok az alhaszonbérlők, akik ellen együtte­sen terjesztenek elő kérelmet, rendszerint kö­zösen nevezik meg a vegyes bíróságnak azt a tagját, akinek megnevezésére különben a ha­szonbérlő volna jogosult. Evégből részükre megfelelő határidőt kell kitűzni. Az említett tagot a haszonbérlő maga nevezi meg, ameny­­nyiben a vegyes bíróság elnöke, vagy ha ez az elnök még nincsen kijelölve, a törvényszék el­nöke, az alhaszonbérlőknek a bírónevezésre ki­tűzött határidő eltelte előtt beadott indokolt kérésére megengedi, hogy az alhaszonbérlők közösen egy külön tagot nevezhessenek a ve­gyes bíróságba. Ha az alhaszonbérlők a külön tag megnevezését a kitűzött határidőn belül nem köztik a bírósággal, a vegyes bíróság ilyen külön tag nélkül alakul meg. Ilyen külön tag nélkül alakul meg a vegyes bíróság akkor is, ha a megnevezett külön tag működését a kellő időben meg nem kezdi. A vegyes bíróságba megnevezett szakértő tag kizárására előterjesz­tett kérelem tárgyában a vegyes bíróság elnöke határoz. Határozata ellen fellebbvitelnek helye nincsen. A vegyes bíróságba megnevezett szakértő tag köteles működése megkezdése előtt esküt vagy fogadalmat tenni, hogy tisztében legjobb tudomása és lelkiismerete szerint mindenkor részrehajlás nélkül jár el, a bíróság által ré­szére megállapított díjon felül a felektől sem­minemű külön jutalmat nem fogad el, a hiva­tali titkot pedig híven megőrzi. A bíróság elött eljárás szabályai. 12. §. A fél a jelen rendelet értelmében eljáró bíró­ság előtt — így a vegyes bíróság és annak elnöke előtt is — személyesen járhat el, magát ügyvéddel vagy az 1911:1. t.-c. 95. §-ának 1—4. pontjában említett meghatalmazottal is képviseltetheti. A haszonbérlőtársaság, — csoport vagy — szövetkezet tagjait, ha nem is esnek a jogi sze­mély fogalma alá, abban az esetben, ha a ha­szonbérbeadóval szemben ugyanazon szerződés alapján egyetemlegesen vannak kötelezve, a jelen rendeleten alapuló eljárásban megbízot­taik (intéző bizottság) útján is be lehet vonni, tekintet nélkül arra, hogy a haszonbérlet tár­gyát tevő ingatlanon közösen gazdálkodnak-e, vagy azt maguk között felosztva művelik. Az eljáró bíróság eljárásában alaki szabá­lyokhoz kötve nincsen. A szükséghez képest, különösen ha a vegyes bíróság szakértő tagjai­nak véleménye között lényeges eltérések mutat­koznak, vagy ha azt a szakértő tagok kíván­ják, a vegyes bíróság elnöke egy vagy több külön szakértő s mezőgazdasági kamara véle­ményének meghallgatását is elrendelheti. A bíróság egyébként a rendelkezésre álló adatok alapján az eset minden körülményeinek gondos mérlegelésével határoz s határozatának teljesítésére végrehajtás terhével megfelelő ha­táridőt tűz ki (1911 : 1. t.-c. 387., 397. és 418. §-ok).. Ez a szabály áll a felmerülő költségek viselésének vagy kölcsönös megszüntetésének kérdésére is. A bíróság határozatait indokolni kell. A ve­gyes bírósági határozatokat annak elnöke írja alá. A határozat­hozatalát megelőző szóbeli tár­gyaláson jelen volt fél részére a határozat köz­lését már a kihirdetéssel megtörténtnek kell te­kinteni, azonban a felek ettől eltérőleg azt is kérhetik, hogy a határozat indokolásával együtt írásban kézbesíttessék, amely esetben a hatá­rozat ellen használható fellebbvitel határidejét a kézbesítéstől kell számítani, de a határozat jogereje kivétel nélkül mindig a határozat szó­beli kihirdetésétől számít, tekintet nélkül arra, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e vagy nem. A vegy­es bíróság nem bírói tagjait a szék­helyükön teljesített eljárás esetében is, kész­­kiadásaiknak megtérítésén felül a költségvise­lésre köteles fél terhére, megfelelő méltányos díj illeti. Ezt a díjat a vegyes bíróság elnöke a teljesített munkával arányosan állapítja meg. A költség előlegezésére a felek a szükséghez és a méltányossághoz képest kötelezhetők. 13. §. A bíróságnak elsősorban azt kell vizsgálat tárgyává tennie, hogy fennállanak e azok a elő­feltételek, amelyeknek fennállása a jelen ren­delet 1. §-a értelmében szükséges ahhoz, hogy a haszonbér bírói megállapítása helyett foglal­hasson. Magának a haszonbér összegének a meg­állapításában figyelembe kell vennie a bíróság­nak mindazokat a körülményeket, amelyek a haszonbér korábbi megállapításában mérték­adók voltak, nem hagyva ki azokat sem, amelyek a felek különleges viszonyaiban vagy egyéb különleges helyzeti viszonyokban (kon­junktúrákban) gyökereztek , figyelembe kell vennie továbbá azokat a vál­tozásokat, amelyek a haszonbér korábbi meg­állapításában mértékadóul szolgált körülmé­nyekben azóta beállottak, még­pedig úgy azokat, amelyek az általános gazdasági viszonyokban, különösen a mezőgazdasági ter­mények,­­szántóterületeknél különösen a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, cukorrépa, dohány), az állatok árában s a mezőgazdaság jövedel­mezőségére kiható egyéb tényezőkben, mint azokat, amelyek a szóban levő gazdaság különleges viszonyaiban állottak be (ideértve a főtermények termelési területeinek arányá­ban beállott változást is), de emellett ügyelnie kell arra is, hogy a haszonbérbeadó javára ne írja a gazdaság jövedelmezőségében esetleg mutatkozó azt az emelkedést, amely a haszon­bérlő kötelezettségén felül teljesített beruházás eredménye, viszont a haszonbérbeadó terhére ne tudja be a gazdaság jövedelmezőségében esetleg beállott olyan csökkenést, amely a ha­szonbérlő szerződésellenes magatartásának, okszerűtlen, hanyag vagy túlságosan külterjes gazdálkodásának, avagy a birtok természeté­nek meg nem felelő különleges gazdálkodásá­nak következménye ; figyelembe kell vennie továbbá a bíróság­nak a környéken szokásos haszonbéreket is, de ügyelnie kell arra, hogy e tekintetben irány­adóul ne vegyen a rendellenes kereslet vagy kínálat következtében esetleg előállott túlm­agas vagy túl alacsony haszonbéreket. Ha a haszonbéren felül külön ellenérték nélkül még egyéb természetbeni mellékszolgál­tatásokat (bízott sertés, baromfi, liszt, takar­mány, stb.) is kötöttek ki, a haszonbér meg­állapításában az ily mellékszolgáltatásokat a haszonbér alkotó részének kell tekinteni s oly értékkel kell számításba venni, amily értékkel azok a haszonbérbeadó szempontjából bírnak. Az összes körülmények gondos mérlegelésé­vel a haszonbért úgy kell megállapítani, hogy a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a felek részéről a szerződéskötéskor szem előtt tartott gazdasági egyensúlya helyreálljon. BUDAPESTI KÖZLÖNY Fellebbvitel, 14. §. I. Az elsőfokon eljáró bíróság határozata ellen, amennyiben a fellebbvitelt jogszabály ki nem zárja, a polgári perrendtartásról szóló szabályoknak megfelelő határidőben beadható egyfokú fellebbvitelnek (ítélet­­len fellebbe­zésnek, egyéb határozat ellen felfolyamodásnak ) van helye még pedig a kir. járásbíróság határozata ellen a kir. törvényszékhez, a kir. törvényszéknek elsőfokban hozott ha­tározata ellen pedig egyedül a budapesti kir. ítélőtáblához. A fellebbviteli bíróság határozata ellen to­vábbi fellebbvitelnek helye nincsen. II. A törvényszék a fellebbvitelt hármas ta­nácsban, ha azonban az előterjesztett kérelem érdemében való döntésről van szó, rendszerint vegyes tanácsban intézi el. Ennek a tanácsnak az elnöke a törvényszék elnöke, vagy az általa kijelölt bíró, egyik szakértő tagját pedig a haszonbérlő, a másikat a haszonbérbeadó ne­vezi meg. A fellebbvitellel élő fél a megnevezést köteles már a fellebbviteli beadványban telje­síteni. Egyébként a 11. §. vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Azon az alapon, hogy a járásbíróság helyett a törvényszéknél alakuló vegyes bíróság járt el, a határozat fel­oldásának vagy hatályon kívül helyezésének nincs helye. A hozott határozatok érvényessé­gét nem érinti az a körülmény sem, hogy a te­rület téves vagy nem helyes előadása miatt ve­gyes bíróság helyett járásbíróság járt el. III. A budapesti kir. ítélőtábla a törvény­széknél alakul a vegyes bíróság elnökeinek ha­tározatai ellen beadható fellebbviteli hármas tanácsban, a vegyes bíróságoknak határozatai ellen beadott fellebbviteleket pedig vegyes tanácsban intézi el. A budapesti kir. ítélőtáblánál alakuló vegyes tanács elnökét és két bírói tagját az ítélőtábla elnöke az ítélőtábla bírái közül jelöli ki, másik két tagja közül az egyiket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület , a másikat az Országos Magyar Földbérlő Egyesület és a Magyar Föld­bérlők Szövetsége közösen gazdasági szak­értők sorából nevezik meg. Az említett egyesü­letek egyidejűleg kötelesek két két póttagot is megnevezni, akik közül egyet-egyet a vegyes tanács elnöke a tanácsba, az esetleg akadályo­zott rendes tagok helyébe behív­va a kijelölés és megnevezés a kitűzött határidőn belül meg nem történik vagy a megnevezett tag kellő idő- 3

Next