Budapesti Közlöny, 1934. július (68. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

1934 július 1. cikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• Ha valamely jogviszonyban a szolgáltatás mértékének megállapítására készáru búzának az 1934. évi július hó 1. napjától a 15. napjáig bezáróan terjedő időben jegyzett valamely tőzsdei ára, vagy több nap tőzsdei árjegyzésé­nek átlaga irányadó, a szolgáltatás mértékének megállapítására irányadó időpontban azonban a készáru búza tőzsdei árát az árjegyzés fel­függesztése miatt hivatalosan nem jegyzik, a szolgáltatás mértékét a tőzsdei árjegyzés fel­függesztésének megszüntetése után közvetlenül következő nyolc tőzsdei napon jegyzett készáru búzaár átlagának alapul vételével kell megál­lapítani. Ha a teljesítési idő is abba az időbe esik, amelyben a tőzsdei készárubúza árjegyzése szünetel, az adós egyelőre a később kialakuló métermázsánkén­ti árnak 12 pengőt kitevő ré­szét köteles fizetni, az elszámolást utólagosan az előbbi bekezdésben meghatározott módon kiszámítandó átlagár alapján kell elvégezni. 2. §• Ez a rendelet az 1934. évi július hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1934. évi junius hó 30-án. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter 670/1934. B. M. számú remdelete. 1 Az 1934:1. t.-c. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés életbeléptetése­­és végrehajtása a törvényhatósági, megyei városi, továbbá a nagy- és kisközségi alkal­mazottakra nézve. 1l A közszolgálati alkalmazottaknak és a hon­védség tagjainak, valamint mindezek hozzá­tartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló 1934 :1. t.-c. 2. §-a (2) be­kezdésének b) pontja szerint a hatályban lévő jogszabályokban meghatározott eseteken felül szabályszerű elbánás alá lehet vonni azt, aki a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzésé­hez szükséges szakképzettség, szorgalom, vagy egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el. Az idézett törvényszakasz (­14) bekezdése szerint a törvényhatóságok, megyei városok, továbbá a nagy- és kisközségek alkalma­zottaira nézve a most említett rendelkezés hatálybalépésének időpontját és végrehajtásá­nak módozatait a belügyminiszter állapítja meg. E felhatalmazás alapján a következőket rendelem :1­ §• Az 1934 : I. t.-c. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés a törvényható­sági, megyei városi, továbbá a nagy- és kis­községi alkalmazottakra nézve az 1934. évi július hó 1. napján lép életbe. 2. §• 11) Ennek a rendeletnek a hatálya az 1934. évi I. t.-c. 1. §-a értelmében a törvényhatósá­gok, megyei városok, továbbá a nagy- és kis­községek szolgálatában álló azokra az alkal­mazottakra terjed ki, akik az ellátás szempont­jából az állammal viszonosságban álló intéz­mények, nyugdíjintézetek, nyugdíjalapok, gj .pénztárak, stb. kötelékébe tartoznak. 12).[Nem tartoznak ennek a rendeletnek a ha­tálya alá : az ideiglenes minőségben alkal­mazottak, a tiszteletdíjasok, szerződéssel alkal­mazottak, munkások, szegődményesek, cselé­dek és ezekkel egy tekintet alá eső alkalma­zottak.­­ 3. §. A törvényhatósági, megyei városi, továbbá a nagy- és kisközségi alkalmazottakra nézve az 1931 : 1. t.-c. 2. §-a (2) bekezdése b) pontjának végrehajtása tekintetében az 1.610,1934. M. E. számú rendelet 2—16. §-ainak rendelkezéseit az alábbi szakaszokban foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel kell megfelelően alkal­mazni. 4­ §• (1) A törvényhatósági, megyei városi, továbbá a nagy- és kisközségi alkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonását megelőző eljárást (1934 :1. t.-c. 2. §. (5) bek.) a törvény­­hatóságban három évenkint alakított állandó bizottság folytatja le. Ez a bizottság három tagból áll : elnöke a főispán (főpolgármester), akit akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselője helyettesít; két tagját és ezek­nek akadályoztatásuk esetére — egy-egy he­lyettesét a közigazgatási bizottság saját tagjai közül választja. A bizottság tagjává nem lehet megválasztani azt, aki hivatali állásánál fogva tagja a közigazgatási bizottságnak. (2) A városok és községek közoktatási inté­zeteinél és intézményeinél szolgálatban álló olyan alkalmazottaknak, akik a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter fegyelmi hatósága alatt állanak, szabályszerű elbánás alá vonása ese­tében az állandó bizottság megalakítására az előző bekezdés rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az egyik tagot és annak helyettesét — a közoktatási intézetek és intézmények különböző falai szerint, saját igazgatási ága köréből — a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter, a másik tagot és annak helyettesét az előző bekezdés értelmében meg­választott közigazgatási bizottsági tagok közül az elnök jelöli ki. (3) A bizottság választott tagjai és ezek helyettesei a bizottság elnöke előtt az 1.610. 1934. M. E. számú rendelet 11. §-ának (3) be­kezdésében megállapított szövegű esküt te­szik le. (4) A bizottság előadóját, aki a jegyzői tenni­valókat is végzi, a bizottság elnöke a törvény­hatóság tisztviselői közül esetről-esetre jelöli ki. Az előadó a hármas bizottságnak nem tagja, őt tehát szavazati jog (1.610/1934. M. E. számú rendelet 7. §.) sem illeti meg. Az előadó kizá­rására az 1.610 1934. M. E. számú rendelet 4. §-a (3) bekezdésének a bizottság elnökére és tagjaira megállapított rendelkezései az irányadók. (5) Az előadó az ügyre vonatkozó iratokat gondosan áttanulmányozza és a szükséghez képest az eljárás anyagának kiegészítése iránt tesz előterjesztést az elnöknek. A tárgyalás anyagának előkészítése után az előadó az ügy ismertetését, valamint javaslatát haladéktala­nul elkészíti és erről az elnöknek — a tárgya­lás napjának kitűzése céljából jelentést tesz. Az elnök az eljárás alá vont alkalmazotton felül, a tárgyalásra mindazokat megidézheti, akiknek meghallgatását a tényállás tisztázása szempontjából szükségesnek tartja. A tárgyalá­son az előadó ismerteti a tényállást ; az előadó javaslatát a tárgyalás befejezése után zárt ülé­sen (1.610/1934. M. E. sz. rendelet 7. §-a) ter­jeszti elő. 5. §. (1) A szabályszerű elbánás alá vonást meg­előző eljárás megindítását a belügyminiszter, illetőleg a 4. §. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottakra nézve a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter rendeli el. (2) A minisztertől a szabályszerű elbánás alá vonást megelőző eljárás elrendelését kérheti : a) a törvényhatóság első tisztviselője ellen a törvényhatósági bizottság és a közigazgatási bizottság, a törvényhatóság többi alkalmazottai ellen a törvényhatósági bizottság, a közigazga­tási bizottság, a kisgyűlés és a törvényhatóság első tisztviselője ; b) a megyei város polgármestere ellen a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bi­zottság, a kisgyűlés, az alispán és a megyei város képviselőtestülete ; a megyei város többi alkalmazottai ellen a most felsorolt hatóságo­kon felül a megyei város polgármestere ; c) a nagy- és kisközségi alkalmazottak ellen a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés, az alispán és a főszol­gabíró ; d) a 4. §. (2) bekezdésében említett alkal­mazottakra nézve — az a)—c) pontokban fel­sorolt hatóságokon felül — az alkalmazott szolgálata szerint illetékes tankerületi kft. fő­igazgató, illetőleg a felsőkereskedelmi iskolák kir. főigazgatója, a tanító- és tanítóncképző intézetek kir. főigazgatója, a polgári iskolai tankerületi kir. főigazgató, a gyógypedagógiai és kisegítő iskolák országos szakfelügyelője, a gazdasági iskolák szakfelügyelője, a kir. tan­felügyelő. (3) A miniszter az előző bekezdés alapján tett előterjesztés kérdésében szabadon határoz és az eljárást akkor is elrendelheti, ha azt az előterjesztésre jogosított hatóságok egyike sem kérte.6. §. (1) A hármas bizottság megállapításával szemben észrevételezésre jogosult főnöknek (1934 . I. t.-c. 2. §. (5) bek., 1.610/1934. M. E. sz. rendelet 7. §. (3) bek. és 9. §.) kell tekin­teni : a) a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügyminisztert, a törvényhatóság többi alkalmazottaira nézve a törvényhatóság első tisztviselőjét ; b) a megyei város polgármesterére­ nézve az alispánt, a megyei város többi alkalmazottaira nézve pedig a megyei város polgármesterét ; c) a nagy- és kisközségi alkalmazottakra nézve a főszolgabírót. (2) A városok és községek közoktatási inté­zeteinél és intézményeinél szolgálatban álló olyan alkalmazottakra nézve, akik a vallás- és közoktatásügyi miniszter fegyelmi hatósága alatt állanak (4. §. (2) bek.), észrevételezésre jogosult főnöknek az alkalmazott szolgálata szerint a tankerületi kft. főigazgatót, illetőleg a felsőkereskedelmi iskolák kir. főigazgatóját, a tanító- és tanítónőképző intézetek kir. fő­igazgatóját, a polgári iskolai tankerületi kir. főigazgatót, a gyógypedagógiai és kisegítő is­kolák országos szakfelügyelőjét, a gazdasági iskolák szakfelügyelőjét, a kir. tanfelügyelőt kell tekinteni. (3) A bizottság megállapítását és az arra vonatkozó tárgyalási iratokat az esetleges ész­revételekkel együtt a főispán (főpolgármester), útján kell az illetékes miniszterhez (7. §. (3)] bek.) felterjeszteni (1.610/1934. M. E. sz. ren­delet 9. §. (3) bek.). 7. §• (1) A hármas bizottság megállapítása ellen előterjesztett észrevételeket a belügyminisz­­tériumban, illetőleg a 4. §. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonat­kozóan a vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumban három évenként alakított öt tagból álló állandó bizottság (1934 :1. t.-c. 2. §. (5), bek. és 1.610/1934. M. E. számú rendelet 11. §.) vizsgálja felül. (2) Ha olyan törvényhatósági, megyei, városi vagy nagy- és kisközségi alkalmazottról van szó, akinek ügyköre valamely másik miniszter hatósága alá tartozik (1929 : XXX. t.-c. 87. §. (3) bek.), akkor a belügyminisztériumban ala­kított és eljárásra hivatott öt tagú bizottság egyik — miniszteri tisztviselő — tagját az ér­dekelt miniszter jelöli ki. (3) A szabályszerű elbánás alá vonás elren­delése kérdésében (1934 : I. t.-c. 2. §. (5) bek. és 1.610/1934. M. E. számú rendelet 14. §.) a belügyminiszter, illetőleg a 4. §. (2) bekez­dése hatálya alá tartozó alkalmazottakra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. 8. §. Az 1.610/1934. M. E. számú rendelet 15. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészí­téssel kell alkalmazni, hogy a nagy- és kisköz­ségeknek azokra az alkalmazottaira nézve, akiknek ellátása az egyesített vármegyei nyug­díjalapot terheli, számfejtő, hivatal alatt a m­. kir. belügyminiszter alá rendelt vármegyei számvevőséget kell érteni. A nyilvántartás má­solatát egy-egy példányban a belügyminiszter­hez és a pénzügyminiszterhez, a 4. §. (2) be­­kezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozóan pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez is fel kell terjeszteni. Budapest, 1934. évi julius hó 1-ér. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s­z. m. kir. belügyminiszter, Budapesti Közlöny 3

Next