Budapesti Közlöny, 1934. július (68. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
1934 július 1. cikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• Ha valamely jogviszonyban a szolgáltatás mértékének megállapítására készáru búzának az 1934. évi július hó 1. napjától a 15. napjáig bezáróan terjedő időben jegyzett valamely tőzsdei ára, vagy több nap tőzsdei árjegyzésének átlaga irányadó, a szolgáltatás mértékének megállapítására irányadó időpontban azonban a készáru búza tőzsdei árát az árjegyzés felfüggesztése miatt hivatalosan nem jegyzik, a szolgáltatás mértékét a tőzsdei árjegyzés felfüggesztésének megszüntetése után közvetlenül következő nyolc tőzsdei napon jegyzett készáru búzaár átlagának alapul vételével kell megállapítani. Ha a teljesítési idő is abba az időbe esik, amelyben a tőzsdei készárubúza árjegyzése szünetel, az adós egyelőre a később kialakuló métermázsánkénti árnak 12 pengőt kitevő részét köteles fizetni, az elszámolást utólagosan az előbbi bekezdésben meghatározott módon kiszámítandó átlagár alapján kell elvégezni. 2. §• Ez a rendelet az 1934. évi július hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1934. évi junius hó 30-án. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter 670/1934. B. M. számú remdelete. 1 Az 1934:1. t.-c. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés életbeléptetéseés végrehajtása a törvényhatósági, megyei városi, továbbá a nagy- és kisközségi alkalmazottakra nézve. 1l A közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló 1934 :1. t.-c. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a hatályban lévő jogszabályokban meghatározott eseteken felül szabályszerű elbánás alá lehet vonni azt, aki a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom, vagy egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el. Az idézett törvényszakasz (14) bekezdése szerint a törvényhatóságok, megyei városok, továbbá a nagy- és kisközségek alkalmazottaira nézve a most említett rendelkezés hatálybalépésének időpontját és végrehajtásának módozatait a belügyminiszter állapítja meg. E felhatalmazás alapján a következőket rendelem :1 §• Az 1934 : I. t.-c. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés a törvényhatósági, megyei városi, továbbá a nagy- és kisközségi alkalmazottakra nézve az 1934. évi július hó 1. napján lép életbe. 2. §• 11) Ennek a rendeletnek a hatálya az 1934. évi I. t.-c. 1. §-a értelmében a törvényhatóságok, megyei városok, továbbá a nagy- és kisközségek szolgálatában álló azokra az alkalmazottakra terjed ki, akik az ellátás szempontjából az állammal viszonosságban álló intézmények, nyugdíjintézetek, nyugdíjalapok, gj .pénztárak, stb. kötelékébe tartoznak. 12).[Nem tartoznak ennek a rendeletnek a hatálya alá : az ideiglenes minőségben alkalmazottak, a tiszteletdíjasok, szerződéssel alkalmazottak, munkások, szegődményesek, cselédek és ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottak. 3. §. A törvényhatósági, megyei városi, továbbá a nagy- és kisközségi alkalmazottakra nézve az 1931 : 1. t.-c. 2. §-a (2) bekezdése b) pontjának végrehajtása tekintetében az 1.610,1934. M. E. számú rendelet 2—16. §-ainak rendelkezéseit az alábbi szakaszokban foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. 4 §• (1) A törvényhatósági, megyei városi, továbbá a nagy- és kisközségi alkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonását megelőző eljárást (1934 :1. t.-c. 2. §. (5) bek.) a törvényhatóságban három évenkint alakított állandó bizottság folytatja le. Ez a bizottság három tagból áll : elnöke a főispán (főpolgármester), akit akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselője helyettesít; két tagját és ezeknek akadályoztatásuk esetére — egy-egy helyettesét a közigazgatási bizottság saját tagjai közül választja. A bizottság tagjává nem lehet megválasztani azt, aki hivatali állásánál fogva tagja a közigazgatási bizottságnak. (2) A városok és községek közoktatási intézeteinél és intézményeinél szolgálatban álló olyan alkalmazottaknak, akik a vallás- és közoktatásügyi miniszter fegyelmi hatósága alatt állanak, szabályszerű elbánás alá vonása esetében az állandó bizottság megalakítására az előző bekezdés rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az egyik tagot és annak helyettesét — a közoktatási intézetek és intézmények különböző falai szerint, saját igazgatási ága köréből — a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a másik tagot és annak helyettesét az előző bekezdés értelmében megválasztott közigazgatási bizottsági tagok közül az elnök jelöli ki. (3) A bizottság választott tagjai és ezek helyettesei a bizottság elnöke előtt az 1.610. 1934. M. E. számú rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében megállapított szövegű esküt teszik le. (4) A bizottság előadóját, aki a jegyzői tennivalókat is végzi, a bizottság elnöke a törvényhatóság tisztviselői közül esetről-esetre jelöli ki. Az előadó a hármas bizottságnak nem tagja, őt tehát szavazati jog (1.610/1934. M. E. számú rendelet 7. §.) sem illeti meg. Az előadó kizárására az 1.610 1934. M. E. számú rendelet 4. §-a (3) bekezdésének a bizottság elnökére és tagjaira megállapított rendelkezései az irányadók. (5) Az előadó az ügyre vonatkozó iratokat gondosan áttanulmányozza és a szükséghez képest az eljárás anyagának kiegészítése iránt tesz előterjesztést az elnöknek. A tárgyalás anyagának előkészítése után az előadó az ügy ismertetését, valamint javaslatát haladéktalanul elkészíti és erről az elnöknek — a tárgyalás napjának kitűzése céljából jelentést tesz. Az elnök az eljárás alá vont alkalmazotton felül, a tárgyalásra mindazokat megidézheti, akiknek meghallgatását a tényállás tisztázása szempontjából szükségesnek tartja. A tárgyaláson az előadó ismerteti a tényállást ; az előadó javaslatát a tárgyalás befejezése után zárt ülésen (1.610/1934. M. E. sz. rendelet 7. §-a) terjeszti elő. 5. §. (1) A szabályszerű elbánás alá vonást megelőző eljárás megindítását a belügyminiszter, illetőleg a 4. §. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottakra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el. (2) A minisztertől a szabályszerű elbánás alá vonást megelőző eljárás elrendelését kérheti : a) a törvényhatóság első tisztviselője ellen a törvényhatósági bizottság és a közigazgatási bizottság, a törvényhatóság többi alkalmazottai ellen a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés és a törvényhatóság első tisztviselője ; b) a megyei város polgármestere ellen a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés, az alispán és a megyei város képviselőtestülete ; a megyei város többi alkalmazottai ellen a most felsorolt hatóságokon felül a megyei város polgármestere ; c) a nagy- és kisközségi alkalmazottak ellen a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés, az alispán és a főszolgabíró ; d) a 4. §. (2) bekezdésében említett alkalmazottakra nézve — az a)—c) pontokban felsorolt hatóságokon felül — az alkalmazott szolgálata szerint illetékes tankerületi kft. főigazgató, illetőleg a felsőkereskedelmi iskolák kir. főigazgatója, a tanító- és tanítóncképző intézetek kir. főigazgatója, a polgári iskolai tankerületi kir. főigazgató, a gyógypedagógiai és kisegítő iskolák országos szakfelügyelője, a gazdasági iskolák szakfelügyelője, a kir. tanfelügyelő. (3) A miniszter az előző bekezdés alapján tett előterjesztés kérdésében szabadon határoz és az eljárást akkor is elrendelheti, ha azt az előterjesztésre jogosított hatóságok egyike sem kérte.6. §. (1) A hármas bizottság megállapításával szemben észrevételezésre jogosult főnöknek (1934 . I. t.-c. 2. §. (5) bek., 1.610/1934. M. E. sz. rendelet 7. §. (3) bek. és 9. §.) kell tekinteni : a) a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügyminisztert, a törvényhatóság többi alkalmazottaira nézve a törvényhatóság első tisztviselőjét ; b) a megyei város polgármesterére nézve az alispánt, a megyei város többi alkalmazottaira nézve pedig a megyei város polgármesterét ; c) a nagy- és kisközségi alkalmazottakra nézve a főszolgabírót. (2) A városok és községek közoktatási intézeteinél és intézményeinél szolgálatban álló olyan alkalmazottakra nézve, akik a vallás- és közoktatásügyi miniszter fegyelmi hatósága alatt állanak (4. §. (2) bek.), észrevételezésre jogosult főnöknek az alkalmazott szolgálata szerint a tankerületi kft. főigazgatót, illetőleg a felsőkereskedelmi iskolák kir. főigazgatóját, a tanító- és tanítónőképző intézetek kir. főigazgatóját, a polgári iskolai tankerületi kir. főigazgatót, a gyógypedagógiai és kisegítő iskolák országos szakfelügyelőjét, a gazdasági iskolák szakfelügyelőjét, a kir. tanfelügyelőt kell tekinteni. (3) A bizottság megállapítását és az arra vonatkozó tárgyalási iratokat az esetleges észrevételekkel együtt a főispán (főpolgármester), útján kell az illetékes miniszterhez (7. §. (3)] bek.) felterjeszteni (1.610/1934. M. E. sz. rendelet 9. §. (3) bek.). 7. §• (1) A hármas bizottság megállapítása ellen előterjesztett észrevételeket a belügyminisztériumban, illetőleg a 4. §. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozóan a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban három évenként alakított öt tagból álló állandó bizottság (1934 :1. t.-c. 2. §. (5), bek. és 1.610/1934. M. E. számú rendelet 11. §.) vizsgálja felül. (2) Ha olyan törvényhatósági, megyei, városi vagy nagy- és kisközségi alkalmazottról van szó, akinek ügyköre valamely másik miniszter hatósága alá tartozik (1929 : XXX. t.-c. 87. §. (3) bek.), akkor a belügyminisztériumban alakított és eljárásra hivatott öt tagú bizottság egyik — miniszteri tisztviselő — tagját az érdekelt miniszter jelöli ki. (3) A szabályszerű elbánás alá vonás elrendelése kérdésében (1934 : I. t.-c. 2. §. (5) bek. és 1.610/1934. M. E. számú rendelet 14. §.) a belügyminiszter, illetőleg a 4. §. (2) bekezdése hatálya alá tartozó alkalmazottakra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. 8. §. Az 1.610/1934. M. E. számú rendelet 15. §-ában foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a nagy- és kisközségeknek azokra az alkalmazottaira nézve, akiknek ellátása az egyesített vármegyei nyugdíjalapot terheli, számfejtő, hivatal alatt a m. kir. belügyminiszter alá rendelt vármegyei számvevőséget kell érteni. A nyilvántartás másolatát egy-egy példányban a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez, a 4. §. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozóan pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez is fel kell terjeszteni. Budapest, 1934. évi julius hó 1-ér. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc sz. m. kir. belügyminiszter, Budapesti Közlöny 3