Budapesti Közlöny, 1938. február (72. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

i­ A m­. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 31.537. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapí­tott értékeknek az illetékek, továbbá a fényű­zés­ és a forgalmi adók megállapitása szem­pontjából pengőértékre való átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem : 1­ §• Az örökösödési illetékek kiszabásánál,­­­­amennyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1938. évi január havában nyílt meg, továbbá az 1938. évi február havában esedékes forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénz­nemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőért­ékre. Ha a forgalmi adók alapját al­kotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban meg­állapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó át­számítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a for­galmi adók tekintetében a devizákra megállapí­tott kulcsot kell alkalmazni és viszont. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs meg­állapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügy­minisztérium döntését kell kikérni. Budapest, 1938. Kedd, február 1 HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések dija, a 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverések kivételével, az első 10 szóért 28 ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f, mely előre fizetendő. — Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a dijak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő a Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. A 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlaná­rverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 5 aranypengő 60 fillér, vidéki hír­­detők részére 6 aranypengő 10 fillér, mely átalányösszegekben egy támpéldány ára,­­ a bélyegilleték és forgalmi adó, a vidékről feladott hirdetéseknél ezeken felül a tám ­példány- és nyugtakézbesítés költségei is bentfoglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadó. Előfizetési árak: Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint sar.P281. „ negyedévenkint 3 ,, 84 „ Magánosoknak havonkint 3 „ 20 „ „ negyedévenkint 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Az „Országos Törvénytár“-ra az előfizetés az­ egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 ar. pengő. Hivatalos Értesítő: Havonkint 4 ar. P 80 f. Negyedévenkint 14 „ 40 „ Számonkint — 20 „ Szerkesztőség:: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay­ utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári, számla száma: 64.805. 1—604—53. 1—604—64. A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke: A m­. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 170.126. számú rendelete nem direkt termő szőlőből szár­mazó borból, borárkiegészítés igénye nélkül termelhető, borpárlat előállításához felhasználható bor árának megállapítása tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 31.537. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és a forgalmi adók megállapítása szempontjából pengőértékre való átszámításáról. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Kri­sfalussy István budapesti II. kerületi állami Toldy Ferenc gim­náziumi, Steller Ignác budapesti VII. kerületi állami Madách Imre gimnáziumi, dr. Zimányi Dániel budapesti I. kerületi állami Verbőczy István gimnáziumi és dr. Elek Oszkár buda­pesti XIV. kerületi állami Szent István gim­náziumi nyugalmazott rendes tanároknak nyu­galomba vonulásuk alkalmából a gimnáziumi igazgatói címet adományozom. Kelt Budapesten, 1938. évi január hó 26. napján. Horthy s. k. Dr. Hóman Bálint s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére a Berettyóujfalú nagyközség közönsége által vármegyei vitézi székház céljaira fel­ajánlott, Berettyóújfalu nagyközség határában fekvő és a berettyóújfalui 1.630. számú telek­könyvi betétben A. + 1. sorszám, 2.940/19. helyrajzi szám alatt felvett 871 négyszögöl ki­terjedésű telket vitézi telekül elfogadom és azt vármegyei vitézi székház céljára a Vitézi Rend­nek adományozom. Kelt Budapesten, 1938. évi január hó 22. napján. Horthy s. k. Dr. Darányi Kálmán s. b­. A m. kir. iparügyi miniszter 2.425/1938.— XIII. Ip. M. szám alatt, a szabóipar közszállitási ágazatában a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara területére kiterjedő illetékességgel fel­­állított, a legkisebb munkabérek megállapítá­sára hivatott és 12.307/1935.—XIII. Ip. M. szám alatt kinevezett bizottságot a következőképen egészítette ki. A bizottság alelnökévé Gorondy-Novák Sán­dort, ny. székesfővárosi árvaszéki elnök­helyet­test ; a munkaadói érdekeltség részéről rendes taggá Meggyes Nagy Jánost és Ladányi Imrét ; póttaggá Zsazsimér Istvánt nevezte ki. Egyben a bizottságban viselt tisztségük alól, saját kérelmükre felmentette Vér Tibort, Mol­nár Mihályt és Tibor Sámuelt. Az így kiegészített bizottság illetékességét pedig az ország egész területére kiterjesztette. A m. kir. pénzügyminiszter 1937. évi 170.125. számú rendelete nem direkt termő szőlőből származó borból, borárkiegészítés igény­e nélkül termelhető, bor­párlat előállításához felhasználható bor árá­nak megállapdása tárgyában. Az 1921: VIII. t.-c. -nek az 1921 : XLI. t.-c. 15. §-ával érvényben tartott 3. §-a alapján visszavonásig, a következőket rendelem. 1. §• A termelési adó alá eső szeszfőzdékben, bor­árkiegészítés igénye nélkül, jele­n rendelet ha­tályba lépése után vásárolt, nem direkt termő szőlőből származó bort, csak abban az esetben szabad borpárlat e­lő­íllításának­­céljára fel­használni, ha a szeszfőzde vállalkozó vagy a szeszfőzdét igénybevevő főzető igazolja, hogy a borpárlat előállításához felhasználandó borért az eladónak, seprőjéről lefejtve és a szeszfőz­débe beszállítva Malligand fokonként legalább 1-3 filléres árat fizetett. 2­ §• (1) A szeszfőzde vállalkozó, vagy a főzdét igénybevevő főzető, köteles a borárkiegészítés igénye nélkül termelhető borpárlat előállításá­hoz felhasználandó, nem direkt termő szőlőből származó bor eladójától bélyegmentes írásbeli igazolást venni arra nézve, hogy mikor, milyen mennyiségű és Malligand J­o­ku bort vásárolt és ezért mennyit fizetett. (2) A szeszfőzde vállalkozó, vagy a szesz­főzdét igénybevevő főzető köteles az (1) bekez­désben említett igazolást aláírni és azt a vásá­rolt bornak szeszfőzésre történő felhasználása alkalmával a szeszfőzési lajstromhoz csatolni. (3) Az a termelő, aki saját termésű, nem di­­rekt termő szőlőből származó borát főzi ki bor­párlattá, a termelőhely hatósága, által bélyeg­mentesen kiállítandó bizonyítvánnyal köteles igazolni, hogy a főzésre szánt bor saját termésé­ből származik. 3. §. (1) A szeszfőzdékben a havi leszámolást végző pénzügyi közegek kötelesek megvizsgálni, hogy borárkiegészítés igénye nélküli borpárlat­főzésre, a megállapított áron alul vásárolt, ille­tőleg nem saját termésű, nem direkttermő szőlő­ből származó bort nem használtak-e fel. (2) A leszámolás alkalmával a borárkiegészí­­tés igénye nélkül termelt borpárlat előállításá­hoz felhasznált borra vonatkozó s a 2. §-ban előírt igazolásokat be kell vonni, s azokat a szeszfőzési lajstrommal együtt, a pénzügyigaz­gatóság útján, számvevőségem szeszadóügyi csoportjához kell felterjeszteni, . annak a be­jelentésével, vájjon nem merült-e fel gyanú arra nézve, hogy a szeszfőzdében a borárkiegé­szítés igénye nélkül termelt Borpárlat előállítá­sához meg nem,­­engedett szeszfőzési anyagot használtak fel,, illetőleg a m­egállapított feltéte­leket nem tartották be. ............, A jelen rendeletembe ütköző minden cselek­ményt vagy mulasztást, amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, mint kisebb jövedéki kihágást az 1908 : XXVIII. t.-c. 97. §-a alapján 1.000 pengőig terjedhető pénzbüntetés­sel kell büntetni. ............................... Jelen rendeletevi kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1938. éve január hó 29.-én. Dr. Vabinyi Tihamér s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Egyes szám ár­ a 10 fillér*.

Next