Budapesti Közlöny, 1938. október (72. évfolyam, 219-243. szám)

1938-10-01 / 219. szám

A forgalom osztályozása. A bejelentésre kötelezett ügyfél Áruszállítási közvetítő. Vámügynök. Tulajdonképeni átvevő, tulajdonképeni küldő. A kiállítandó árunyilatkozata száma. Budapesti Közlöny 1938 o­któber 1. — 219. szám. vámjog szabályozásáról szóló 1924 : I­X. törvénycikk 111. és 112. §-ai értelmében vámfizetési kötelezettség nem kelet­kezik, ennélfogva akár a behozatalban, akár a kivitelben vámmentesen kezeltetnek (ajándékok, átköltözködési ingó­ságok, kiházasítási és örökségi tárgyak, használt gyári beren­dezési tárgyak, stb.). 4­ §• A külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés az áruk végleges rendeltetésére és a vámeljárásra való tekintettel forgalmat így osztályozza : 1. Behozatal a belföldi szabadforgalom számára. (Belföldi fogyasztásra, felhasználásra rendelt vámköteles, vámmentes és vámkedvezmény mellett behozott áruk.) 2. Behozatal előjegyzési eljárás mellett. (Előjegyzési raktárba, kikészítésre, javításra vagy egyéb előjegyzésre behozott áruk, illetve kiviteli kikészítésből, javításból vagy egyéb előjegyzésből visszaérkezett áruk.) 3. Kivitel a belföldi szabadforgalomból. (Kivitt belföldi termelésű vagy nemzetiesített áruk.) 4. Kivitel előjegyzési eljárás mellett. (Kikészítésre, javításra vagy egyéb előjegyzés mellett, illetve előjegyzési raktárból, kikészítésből, javításból vagy egyéb behozatali előjegyzésből kivitt áruk.) 5. Átviteli forgalom : a) Közvetlen átviteli forgalom. (Az ország területén keresztül közvetlenül, átrakás vagy új feladás után is, de beraktározás nélkül más ország terü­letére átvitt külföldi származású áruk.) b) Közvetett (megtört) átviteli forgalom. (Belföldi beraktározás után az ország területén átvitt külföldi származású áruk.) 1­ 1 • 1f. hí 1 -i it FEJEZET. Általános tudnivalók, az árunyilatkozatok kiállítása. 5. §. (1) A statisztikai bejelentést a külföldről érkezett kül­deményeknél az ügyfél a vámeljárás indítványozásakor a vámárubevallással egyidejűleg tartozik teljesíteni. A kül­földre feladott küldeményekről a statisztikai­ bejelentést a tulaj­donképeni küldő az áru feladása, illetve kiviteli vám­kezelése alkalmával teljesíti. "■ (2) Ügyfélnek tekintendő: a) a szállítási okmányom megjelölt címzett, illetve feladó ; b) az áru engedményese ;­­' c) a szállító vasúti vagy hajózási vállalat akkor, ha az árut a címzett (átvevő) helyett vámkezelés végett a vámhivatal elé állítja ; d) az áruszállítási közvetítő, hivatásos vámügynök, stb., ha a címzett vagy az engedményes fél helyett a behoza­tali vámeljárás foganatosításánál a vámhivatal előtt mint meghatalmazott jár el. Az áruszállítási közvetítő, stb. ilyen­kor egyúttal a statisztikai bejelentést is teljesítheti, de tar­tozik az árunyilatkozat szabályszerű kiállításához szüksé­ges adatokat a megbízó ügyféltől megszerezni. (3) Áruszállítási közvetítők, elsősorban a hivatásos szállítmányozók, továbbá a vasúti és hajózási vállalatok, nyilvános áruraktárak és egyéb cégek vagy személyek, akik fuvarügyletek lebonyolításával Üzletszerűen foglal­koznak. (4) Ha a szállítási okmányon megjelölt címzett áru­szállítási közvetítő, akkor az a fél, akinek a közvetítő az árut a küldő megbízása szerint átadni köteles, a tulajdon­­képeni átvevő. (5) Ha pedig a szállítási okmányon megjelölt feladó áruszállítási közvetítő, akkor az a fél, akinek számlájára az áruszállítási közvetítő a szállítási okmány (fuvarlevél, stb.) kiállításával a fuvarügy­letet megköti, a tulaj­donképeni küldő.6. §. (1) Az árunyilatkozatot általában a vámkezelés alap­jául szolgáló minden egyes okmány után kell kiállítani. Ha több szállítási okmánnyal szállított küldemény egy vám­­ra kezelési okmányon összefoglalva vámkezeltetnék, minden egyes­­szállítási okmány után külön árunyilatkozatot kell kiállítani. (2) Abban az esetben, ha egy vámokmányon ugyan­arról a feladó állomásról ugyanarra a rendeltetési állomásra érkezett egynemű áru vámkezeltetik és ha a címzett és a küldő ugyanaz, több szállítási okmánnyal érkezett áruról a vámokmánynak megfelelően egy árunyilatkozat is ki­állítható. (3) A kivitelnél minden egyes szállítmányozói meg­bízás — diszpozíció — tárgyául szolgáló kiviteli külde­ményről külön árunyilatkozatot kell kiállítani. 7. §• Az árunyilatkozaton a következő adatok tüntetendők fel: 1. A feladásnál a fuvarlevél- és rovatlap-, illetve ragszám 2. A határszéli vámhivatal neve. 3. A szállítás módja, annak megjelölése, hogy az áru vasúti, hajózási, postai légi vagy közúti forgalomban lépte át a határt. Az előnyomtatott „vasúton, hajón, postán, légi forga­lomban, gépkocsin, szekéren, ipar- vagy mezőgazdaság vasúton, lábonhajtva, csónakon, dereglyén, tutajon, úsztatva­­szövegből a megfelelő szó beírásával kell feltüntetni azt hogy az áru miképen szállíttatott át a vámhatáron. 4. A feladási és leadási (rendeltetési) állomás (posta­hivatal) neve. Feladási állomás (postahivatal) az az állomás (posta­hivatal), amely a küldeményt elszállítás végett átveszi rendeltetési állomás (postahivatal) az, amely a szállítási ok­mányon (fuvarlevélen, szállítólevélen) mint leadási állomá (postahivatal) szerepel. Közúton történt belépésnél és kilépésnél az állomá helyett ebbe a rovatba annak a külföldi, illetőleg belföld községnek neve jegyzendő be, ahonnan az árut behozták illetőleg kivitték. A feladási és rendeltetési állomás (postahivatal) nevé mindig a szállítási okmányon feltüntetett helyi megkülön­böztetéssel kell megjelölni. Pl. Wien Obhf., Bpest ny. p. u., stb­­. A feladó, a tulajdonképeni küldő és a címzett, a tulaj­donképeni átvevő neve (cége), lakóhelye vagy üzleti telepének székhelye. A feladó, valamint a címzett nevét, lakóhelyét (üzlet székhelyét) a szállítási és vámokmánnyal megegyezően kel bejegyezni. Ha a szállítási okmányon feladó vagy címzett­ként áruszállítási közvetítő (szállítmányozó, stb.) szerepel akkor az árunyilatkozaton a tulajdonképeni küldő és tulaj­donképeni átvevő nevét, lakóhelyét (üzleti telepét) is fe kell tüntetni. Lakóhely gyanánt az állandó tartózkodási heh írandó be, nagyobb városoknál lehetőleg a közelebbi lakás címet (kerület, utca, házszám) is be kell jegyezni. 6. Az árudarabok (colli) darabszáma, csom­a­golásának neme, az árudarabok fele és száma. Az árudarabok (colli) csomagolásának nemét (láda, bál zsák, csomag, hordó, stb.) szabatosan kell bejegyezni.­­ ■ Csomagolatlan (ömlesztett) állapotban, tartánykocsik­ban, kocsi- vagy hajórakományként (uszály) szállított tömeg­árukat „csomagolatlan“, „tartánykocsi“, „kocsi“, „uszály“ szavakkal kell megjelölni. A kocsi-, hajó- vagy uszályrakományként jel és szán nélkül szállított tömegáruknál a szállításra felhasznált kocs vagy hajó (uszály) számát vagy nevét és cégjelét kell be­jegyezni. Több árudarabból (colliból) álló olyan küldeménynél amely többféle árut tartalmaz, az árudarabok jelét és száma is külön-külön sorba kell bejegyezni. 7. Az áru megnevezése és közelebbi meghatározása. Az árukat az­ árunyilatkozaton a lehető legpontosabban a kereskedelmi vagy egyéb nyelvszokásnak megfelelő elne­vezéssel kell megjelölni. Amennyiben szükséges, a minőség a használati cél, valamint az áru anyaga is feltüntetendő Általában minden árut olyan részletesen kell megnevezni ahogy azt a vásárlásnál szokás. Nem szabad gyűjtőneveké vagy oly árumegnevezéseket használni, amelyek e­z áru szabatosan nem határozzák meg. Ha a vámárubevallásban több különféle áru szerepe vagy pedig, ha egyféle árunál a vámtartozást több vám­tétel alapján szabják ki, akkor minden egyes árut, illetőleg annak külön vámtétel alá eső minden egyes részét külön kell felsorolni. Amennyiben a rendelkezésre álló sorokban valamennyi áru nem sorolható fel, a bejegyzést az e célt rendelt kiegészítő űrlapon (6. sz. melléklet) kell folytatni Ilyen esetben az árumegnevezés rovatának utolsó sorába ezt a megjegyzést kell beírni: „mellékelve ...... drb. ki­egészítő űrlap“. A kiegészítő űrlapokat sorszámozni kell­­ arra az árunyilatkozaton, illetőleg az előző kiegészítő űrlapon foglalt áruk összmennyiségét át kell vinni. A kiegészít­­űrlapokat a megfelelő árunyilatkozathoz kell hozzákapcsolni A kiegészítő űrlapok ugyanolyan elbírálás alá esnek, min az árunyilatkozatok. Ha a vámkezeléskor alacsonyabb vámkiszabás elérés végett az árunak eredeti minőségét, rendeltetését megváltoz­tatják (pl. denaturálás, stb.), akkor az árunak ezt a meg­változtatott minőségét kell megnevezni. Nem kereskedelmi cikkeknél az áru megnevezésén kívül a nem kereskedelmi jelleget is fel kell tüntetni (pl. ajándé­k üres használt zsák megtöltésre, nyilvános szállító intézetei részére érkezett önkezelési áruknál: „önkezelés“, stb.). Az árunyilatkozaton feltüntetendő adatok. Rovatlapszám, ragszám. A szállítás módja. Feladási és rendeltetési állomás. Feladó, címzett, tulajdonképeni küldő és átvevő. Árudarabok jele és száma Árumegnevezés.

Next