Budapesti Közlöny, 1938. október (72. évfolyam, 219-243. szám)

1938-10-01 / 219. szám

1938 október 1. — 219. szám. Budapesti Közlöny Termelő ország. •Kereskedelmi származási ország. Rendeltetési ország. Keresk. rendeltetési Ország. Végleges rendeltetési ország. A vámterület szabad forgalmából külföldre kivitt áruk­nál, amelyeket az ügylet tárgytalanná válása folytán vagy más okból onnan változatlan állapotban a vámterületre visszaküldenek, ezt a különleges jelleget az áru megnevezésén kívül „belföldi térti áru“ szavakkal kell megjelölni. Olyan külföldről érkezett és a belföldi szabadforgalom számára vagy a vámkedvezményes behozatali forgalomban meg­vámolt áruknál pedig, amelyeket ugyancsak az említett körül­mények következtében ismét külföldre szállítanak, az áru­­nyilatkozaton a küldeménynek ezt a jellegét ,,külföldi térti áru“ szavakkal kell feltüntetni, meg kell továbbá jelölni a belföldi térti áruknál a kiküldés, a külföldi térti áruknál pedig a behozatal (megvámolás) időpontját is. 8. A termelő ország, továbbá a behozatalnál a kereskedelmi származási, a kivitelnél pedig a kereskedelmi rendeltetési, vala­mint a végleges rendeltetési (fogyasztó) ország. a) Termelő ország az az ország, ahol az áru, mint ős­­termény termett, vagy ahol azt mint az ipar, művészet vagy tudomány termékét előállították, vagy amelynek az áru feldolgozás vagy lényegesebb megmunkálás következté­ben termékévé vált. Arra nézve, hogy mely feldolgozás (megmunkálás) követ­keztében válik az áru valamely más ország termékévé, álta­lában azt kell irányadónak tekinteni, hogy az áru az illető ország területén végzett feldolgozás (megmunkálás) követ­keztében a magyar vámtarifa más száma (és nem ugyan­annak a tarifaszámnak másik alszáma) alá került-e vagy sem. Ha azonban a megmunkálás az áru állagát nem érinti, úgymint : az áru átcsomagolása, valamely felírás alkal­mazása, tisztítása, osztályozása, stb. akkor az árut nem lehet azon ország termékének tekinteni, ahol az átcsoma­golás, stb. történt. Ha a feldolgozás, vagy lényegesebb megmunkálás a magyar állam területéhez tartozó szabad területen, illetve vámkürzeten történt, az áru termelő származási országa­ként ezt a szabad területet, illetőleg vámkülzetet kell be­vallani. b) Az­ áru kereskedelmi származási országát az aláb­biak figyelembevételével kell megnevezni : Ha az áru közvetlenül annak az országnak a kereske­delméből kerül a vámterületre, ahol termelték, akkor a termelő származási ország egyúttal a kereskedelmi szárma­zási ország is. Ha ellenben az áru a termelő országból más ország vagy országok kereskedelmi közvetítésével kerül a vámterületre, ezek közül az az ország a kereskedelmi szár­mazási ország, ahonnan az átvevő az árut közvetlenül be­szerezte. Ha valamely áru­feldolgozás vagy lényegesebb meg­munkálás folytán a magyar állam területéhez vagy más országhoz tartozó szabad terület, illetőleg vámkürzet ter­mékévé vált s az átvevő az árut közvetlenül innen szerezte be, az áru kereskedelmi származási országaként is ezt a szabad területet, illetőleg vámkülzetet kell bevallani. Ha a bejelentésre kötelezett a magyar állam területé­hez vagy más országhoz tartozó szabad területről, illetőleg vámkürzetről beszerzett olyan árura vonatkozólag, amely nem vált a szabad terület vagy vámkürzet termékévé, ha a tulajdonképeni kereskedelmi származási ország meg nem állapítható, kereskedelmi származási ország gyanánt ezt a szabad területet vagy vámkürzetet nevezheti meg. A nem kereskedelmi cikkeknél a kereskedelmi szár­mazási ország helyett azt az országot kell bevallani, ahon­nan az árut eredetileg magyarországi rendeltetéssel elküldték. A belföldi téris (a vámterületre visszaküldött) áruknál a kereskedelmi származási ország helyett azt az országot kell bevallani, ahova az árut eredetileg kiküldték, vagyis azt az országot, amely a kivitel alkalmával rendeltetési országnak volt megjelölve. Behozatali előjegyzési­­ eljárás mellett behozott áruk­nál a kereskedelmi származási ország helyett azt az orszá­got kell bevallani, ahonnan az árut előjegyzésre behozták. A kiviteli előjegyzési eljárásban kivitt és visszahozott áruknál a kereskedelmi származás helyett azt az országot kell bevallani, ahol a kikészítés vagy javítás történt, a ki­viteli előjegyzési forgalom egyéb eseteiben visszahozott áruknál pedig azt az országot, ahova az árut eredetileg kiküldték. c) A belföldi szabadforgalomból kivitt áruknál keres­kedelmi rendeltetési ország az az ország, amelynek keres­­k­edelmébe az áru átmegy. A végleges rendeltetési (fogyasztó) ország az az ország, ahol az áru fogyasztásra (felhasználásra) kerül. A rendeltetési ország bevallásánál nem feltétlenül a szállítási okmányon (fuvarlevél, stb.) megjelölt rendeltetési hely az irányadó. Ha ugyanis az árut a szállítási okmányon megjelölt rendeltetési helyről új szállítási okmánnyal vég­leges rendeltetéssel más országba tovább szállítják, ezt az utóbbi országot kell mint rendeltetési országot bevallani. Bizonytalan rendeltetésű, bizományi raktárba szállított áru­nál, amelynek végleges rendeltetési országát a tulajdon­­képeni küldő még nem ismeri, rendeltetési országként nem szabad a leadó állomásnak megfelelő országot beírni, hanem ebbe a rovatba „bizonytalan“ szót kell bejegyezni. A tulaj­­donképeni­ küldő a végleges rendeltetési országot a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal felhívására utólag megnevezni tartozik. A kiviteli előjegyzési forgalomban, mint rendeltetési országot, azt az országot kell bevallani, ahova az árut elő­jegyzés mellett (kikészítés, javítás, bizonytalan eladás, ideig­lenes használat, kiállítás, stb. céljából) kiküldték. A kikészítésből, javításból, ideiglenes használatból, ki­állításból, stb. kivitt áruknál rendeltetési országként azt az országot kell bevallani, amelynek kereskedelmébe, ille­tőleg gazdasági forgalmába az áru átmegy. A külföldi térti (ismét külföldre küldött) áruknál, vala­mint a nem kereskedelmi cikkeknél (ajándék, használt üres zsák, hordó megtöltésre, stb.), rendeltetési ország az az ország, amely az áru végleges rendeltetésének megfelel. 9. Az áru mennyisége. A mennyiséget a vámárubevallással megegyezően abban a mennyiségi egységben kell bejegyezni, amelynek alapján a vámkezelés történik. A testsúlyt, a tiszta-, vagy önsúlyt kilogrammokban kell feltüntetni. Ha a vámkezelés más mennyiségi egységben (pl. darab, pár, stb.) történik, az áru mennyiségét az árunyilatkozat „egyéb egységben” rova­tába kell bejegyezni, egyúttal meg kell jelölni azt is, hogy a vámkezelés milyen mennyiségi egységben történt. A szállí­tási okmányon szereplő teltsúlyt az összmennyiség rovatá­ban akkor is fel kell tüntetni, ha az árut tiszta súly vagy egyéb egység alapján vámkezelték. Az élő állatok közü­­ a szarvasmarhát, sertést, lovat, öszvért, szamarat, juhot, kecskét és kutyát darabszám szerint kell bevallani. A kivitelnél azonkívül, ha mérlegelés történt, a darab­számon kívül a mérlegelési tárca (elszámolójegy) alapján a súly is megadandó. Súly és darabszám szerint a következő árukat kell bevallani: súly alapján megvámolt élő baromfit, vadat, egyéb élő állatokat, amennyiben azokat általában darabszám sze­rint szokás számbavenni, darabszám alapján megvámolt lámpákat, fegyvereket , súly alapján megvámolt gépeket, villamos ív- és izzólámpákat, teljes kerékpárokat, motor­­kerékpárokat, mindennemű teljes közúti, vízi, vasúti vagy légi járóműveket, zongorát, pianinót, harmóniumot és orgonát. A folyóméterekben megvámolt csónakoknál a folyómé­tereken kívül a darabszámot is fel kell tüntetni. Az érték vám alá eső áruknál úgy a teli súly, mint a tisztasúly bejegyzendő. 10. Az áru értéke. Az értékrovarba a küldemény számlaértékét pengőben és amennyiben a vétel vagy eladás külföldi valutában történt, külföldi valutában is be kell jegyezni. A számlaérték az az érték, amelyet a vevő az eladónak fizet. Az árut terhelő behozatali vámot, fogyasztási és for­galmi adót figyelmen kívül kell hagyni. Az értékrovatban megfelelően jelezni kell, hogy a szám­lázott összeg (a szállítási és egyéb költségek felszámítása) a magyar országhatárig, vagy más állomásig (átrakodóhely, rendeltetési állomás, szabad kikötő) értendő-e ? (Pl. ab Szob, ab Budapest, ab Regensburg, ab London, ab Ham­burg, stb.) Ha azonban az értékben a behozatalnál a magyar beho­zatali vám, a kivitelnél pedig a rendeltetési ország beviteli vámja is bennfoglaltatik, akkor ezt a körülményt megfelelő szavakkal (franco vámmal) meg kell jelölni. Ha egy szállítási okmánnyal érkezett küldeményt több részletben vámolnak meg, a számlaértéket a mennyiség arányában kell felosztani. Ha az árunyilatkozaton többféle áru szerepel, a számla­­értéket minden egyes árura vonatkozólag külön kell beje­gyezni. A behozatali áruk számlaértékét az árunyilatkozat beszolgáltatása alkalmával a tulajdonképeni átvevő köteles bevallani. Ha a vámkezelésnél helyette más jár el, ez a bejegy­zést csak akkor eszközölheti, ha az eredeti számla, vagy pedig az áru számla értékéről a tulajdonképent átvevő írásbeli nyilatkozata rendelkezésére áll. A kiviteli áruk számlaértékét a kiviteli árunyilatkozat kiállítása alkalmával felelősség mellett a tulajdonképeni küldő köteles beírni. Az áru számlaértékét nem kell bevallani az átviteli áruknál. A bizományba érkezett vagy bizományba küldött áruknál az átvevő bizományos, illetőleg a tulajdonképeni küldő tartozik az áruk értékét a termelési vagy nagykeres­kedelmi ár alapján e pont második bekezdésének figyelembe­vételével megállapítani és azt a számlaértékrovatba ezen körülménynek jelzése mellett (nagykeresk. ár) bejegyezni. A kikészítésből és javításból érkezett vagy kivitt áruknak értékéhez a hozzáadott új anyagok értékét és a kikészítési vagy javítási költséget hozzá kell adni. 11. Az áru vámtarifaszáma és vámtétele, a vámkezelésre vonatkozó könyvelési adatok. 3 MV mennyiségi egység. Számlaérték.

Next