Budapesti Közlöny, 1940. december (74. évfolyam, 274-296. szám)
1940-12-01 / 274. szám
4 (6) A vizsgált személy munkakönyvébe (munkaigazolványába) a vizsgálat eredményét az alábbi szöveggel kell bevezetni : „Az 19. .. . évi........................................hó .... napján tartott vizsgálaton fertőző gümőkóros megbetegedéstől mentesnek (fertőző gümőkóros betegnek, fertőző gümőkóros betegségre gyanúsnak) találtatott.“ A munkaadó köteles alkalmazottja munkakönyvét (munkaigazolványát) az ellenőrző vizsgálat alkalmából kiadni. (7) Munkakönyvvel vagy munkaigazolványnyal nem rendelkező alkalmazottak részére az ellenőrző vizsgálat, illetőleg az időközönkénti ellenőrző vizsgálat eredményéről a jelen rendelet 3. számú mellékletének megfelelő bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítvány díj- és feltételesen illetékmentes (Illetékdíjjegyzék 22. tétel m) pont). A bizonyítványt az alkalmazott a munkaadónak bemutatni, illetőleg megőrzés végett átadni köteles. 7 § (1) A T. 4. §-ának (4) bekezdésében megjelölt személyeket a fertőzőképes gümőkóros megbetegedés szempontjából általában háromévenként kell ellenőrizni. A dajkaszolgálatra vállalkozókat azonban minden munkaviszony megkezdése előtt újra meg kell vizsgálni. A vizsgálatot tüdőbeteggondozó intézet vagy tüdőbeteg-szakorvos, ezek hiányában pedig városi vagy községi (köz-) orvos teljesíti. (2) A vizsgált személy cselédkönyvébe a vizsgálat eredményét az alábbi szöveggel kell bevezetni : „Az 19. . . . évi ........................... hónapján tartott vizsgálaton fertőző gümőkóros megbetegedéstől mentesnek (fertőző gümőkóros betegnek, fertőző gümőkóros betegségre gyanúsnak) találtatott.“ A munkaadó köteles alkalmazottja cselédkönyvét az ellenőrző vizsgálat alkalmából kiadni. (3) Cselédkönyvvel nem rendelkező alkalmazott tekintetében a 6. §. (7) bekezdésének rendelkezései irányadók. (4) A jelen §. szempontjából dajka alatt a szoptató dajkát kell érteni. 8. §. A T. 4. §-ának (5) bekezdése értelmében fertőzőképes gümőkóros megbetegedés fennforgásának gyanúja esetén kis- és nagyközségben a főszolgabíró, megyei városban a polgármester, törvényhatósági jogú városban a polgármester által megbízott tisztviselő, Budapesten a kerületi elöljáró egyeseknek vagy meghatározott csoportoknak ily megbetegedés szempontjából egészségügyi vizsgálatát rendelheti el. A hatóság az egészségügyi vizsgálatot mindenkor a tiszti orvos, gyárak és nagyobb ipartelepek tekintetébenpedig ezenfelül az iparfelügyelő, illetőleg tejipari üzemek tekintetében az illetékes vegykísérleti állomás, bányák tekintetében pedig a bányakapitányság meghallgatása után rendeli el s egyidejűleg intézkedik aziránt, hogy a vizsgálat miként foganatosíttassák. A vizsgálat alá vont személyeket a vizsgálat helyéről és időpontjáról megfelelően értesíteni kell. Amennyiben helyszíni vizsgálat mutatkozik szükségesnek, a vizsgálat költségei a munkaadót terhelik. 9. §: A 4—8.§-okban megjelölt vizsgálatokon betegnek talált személy a T. 4. §-ának (6) bekezdése alapján felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálati eljárásra a 3. §. (4) bekezdésének rendelkezései irányadók. 10. §. (1) Ha a T. 4. §-a alapján megtartott vizsgálaton vagy másként azt állapítják meg, hogy valamely, a T. 5 §-a (1) bekezdésének 4. pontjában megjelölt személy fertőző vagy fertőzésre gyanús gömőkóros megbetegedésben szenved, amennyiben az illetőt a fertőzésre lehetőséget nem nyújtó és a gyógyulásra nem káros más szolgálati beosztásban alkalmazni nem lehet, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni : a) az állami és nem állami (királyi katolikus, törvényhatósági és községi, hitfelekezeti, társulati és magángimnáziumok, tanító- és tanítónőképző intézetek (akadémiák), líceumok, mezőgazdasági középiskolák, ipari középiskolák és szakiskolák, felső kereskedelmi iskolák (kereskedelmi középiskolák), polgári iskolák, gyógyítva nevelő iskolák, tanonciskolák és elemi népiskoláknál a nevelő- és oktatószemélyzet körében nem rendszeres álláson állandóan alkalmazottakat, kivéve az óraadókat, továbbá a meghatározott időre vagy bizonyos munkateljesítmény elvégzésére időlegesen alkalmazottakat, b) a kisdedóvás körében nem rendszeres álláson állandóan alkalmazottakat, kivéve a meghatározott időre vagy bizonyos munkateljesítmény elvégzésére időlegesen alkalmazottakat, c) az állami gyermekmenhelyeknél nem rendszeres álláson állandóan alkalmazottakat, ideértve a tiszteletdíjas gondozónőket, főfoglalkozású ellenőrző telepfelügyelőnőket, felügyelőnőket, gyermekgondozó növendékeket, d) az egészségvédelmi szolgálat körében nem rendszeres álláson állandóan alkalmazott asszisztensnőket, laboratóriumi segédeket és egyéb egészségvédelmi szolgálatba alkalmazott kisegítő munkaerőket betegségük, legfeljebb azonban egy év tartamára szabadságolni kell , ha a nem rendszeres álláson alkalmazott egyén az 1927 : XXI. t.-c. 92. és 93. §-aiban felsorolt biztosító intézetek valamelyikénél betegség esetére biztosítva nincs, ez idő alatt arra az illetményre tarthat igényt, amelyet alkalmazása alatt nem terhes módon élvezett; amennyiben pedig az előbb említett intézetek valamelyikénél betegség esetére biztosítva van, úgy arra a különbözetre van igénye, amennyivel nem terhes járandóságai táppénzét meghaladják ; ha a szabadságolt alkalmazott fertőzőképessége egy éven belül megszűnik, őt korábbi állásába vissza kell helyezni, ha pedig az év utolsó hónapjában foganatosított orvosi vizsgálaton azt állapítanák meg, hogy az alkalmazott még fertőzőképes, részére legfeljebb további egy évre újabb szabadság engedélyezhető, melynek tartama alatt a szabadságodnak nem terhes javadalmazása negyven százalékára van igénye; ha az újból szabadságolt alkalmazott fertőzőképessége ez alatt az idő alatt megszűnik, őt előbbi alkalmazásába vissza kell helyezni, ellenkező esetben minden további jogigény nélkül el kell bocsátani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az a)—d) alatt felsorolt intézeteknél (intézményeknél) rendszeres álláson alkalmazott műszaki altiszteket, szakaltiszteket, altiszteket, kisegítő szolgákat, ha őket a fertőzésre lehetőséget nem nyújtó és a gyógyulásra nem káros más szolgálati beosztásban alkalmazni nem lehet, betegségük, legfeljebb azonban egy év tartamára nem terhes illetményeik meghagyása mellett szabadságolni kell , ha az egy évi szabadság utolsó hónapjában foganatosított orvosi vizsgálat megállapítása szerint az alkalmazott még fertőzésképes és ha a fertőzés továbbítására lehetőséget nem nyújtó s a gyógyulására nem káros más szolgálati beosztásban nem alkalmazható, őt az egy évi szabadság elteltét követő hónap első napjától kezdve — amennyiben a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt már betöltötte — nyugalomba kell helyezni , ha a nyugalomba helyezettnek fertőzőképessége egy éven belül megszűnik, őt állásába vissza kell helyezni , abban az esetben, ha az alkalmazott az egy évi szabadság leteltének időpontjában a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt még nem töltötte be, részére az egy évi szabadság leteltét követő hónap első napjától kezdve legfeljebb további egy évre szabadság engedélyezhető : az újabb szabadság tartama alatt az alkalmazottnak a nem terhes illetményei negyven százalékára van igénye ; ha az újból szabadságolt alkalmazott fertőzőképessége egy éven belül megszűnik, őt korábbi állásába vissza kell helyezni, ellenkező esetben pedig az újabb egy évi szabadság leteltét követő hó elsejétől kezdve a hatályos ellátási jogászabbályok szerint szabályszerű elbánás alá kell vonni; az ideiglenesen nyugalomba helyezett, valamint az egy évi szabadság letelte után újból szabadságolt alkalmazott állása egy éven belül be nem tölthető, amennyiben azonban arra feltétlenül szükség van, az állással kapcsolatos tennivalók ellátására helyettes, illetőleg kisegítő alkalmazható. (3) A hatósági (városi, községi, köz-) bábákat az (1) bekezdésben meghatározott megbetegedésük esetén betegségük, legfeljebb azonban egy év tartamára szabadságolni kell; a szabadságolt bába ez alatt az idő alatt magángyakorlatot nem folytathat ; amennyiben a bába nem rendszeresített álláson van alkalmazva és az 1927 : XXI. t.-c. 7. §-a értelmében nem esik biztosítási kötelezettség alá, szabadsága idején arra az illetményre tarthat igényt, amelyet alkalmazása alatt nem terhes módon élvezett ; amennyiben pedig az Országos Társadalombiztosító Intézetnél betegség esetére biztosítva van, úgy arra a különbözetre van igénye, amennyivel nem terhes járandóságai táppénzét meghaladják ; ha a szabadságolt alkalmazott fertőzőképessége egy éven belül megszűnik, őt korábbi állásába vissza kell helyezni, ha pedig az év utolsó hónapjában foganatosított orvosi vizsgálaton azt állapítanák meg, hogy az alkalmazott még fertőzőképes, részére legfeljebb további egy évre újabb szabadság engedélyezhető, amelynek tartama alatt a szabadságdltak nem terhes javadalmazása negyven százalékára van igénye ; ha az újból szabadságolt alkalmazott fertőzőképessége ez alatt az idő alatt megszűnik, őt előbbi alkalmazásába vissza kell helyezni, ellenkező esetben minden további jogigény nélkül el kell bocsátani. Ha a hatósági bába rendszeres álláson van alkalmazva, betegsége esetén vele szemben a (2) bekezdés szerint kell eljárni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézeteknél szolgálatot teljesítő nem rendszeres minőségben állandóan alkalmazott egyéb személyeket, ha róluk a T. 4. §-a szerint megtartott vizsgálaton vagy másként azt állapítják meg, hogy fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben szenvednek, amennyiben a betegségben szenvedőt a fertőzésre lehetőséget nem nyújtó és a gyógyulásra nem káros más szolgálati beosztásban alkalmazni nem lehet, betegsége, legfeljebb azonban egy év tartamára szabadságolni kell ; a szabadságoltak szabadsága alatt arra a különbözetre van igénye, amennyivel nem terhes járandóságai táppénzét meghaladják ; ha a szabadságolt alkalmazott fertőzőképessége egy éven belül megszűnik, őt korábbi állásába vissza kell cééar helyezni, ha pedig az év utolsó hónapjában megtartott orvosi vizsgálaton azt állapítanák meg, hogy az alkalmazott fertőzőképes, részére legfeljebb további egy évre újabb szabadság engedélyezhető, amelynek tartama alatt a szabadságoljak nem terhes javadalmazása negyven százalékára van igénye ; ha az újból szabadságoljak fertőzőképessége ez alatt az idő alatt megszűnik, őt előbbi alkalmazásába vissza kell helyezni, ellenkező esetben minden további jogigény nélkül el kell bocsátani. (5) Ha az (1) —(4) bekezdésekben említett fertőző vagy fertőzésre gyanús gümőkóros betegnek szabadsága második évében az 1928 : XL. törvénycikk, az 5.030/1928. M. E., vagy a 7.850/1937 / E. számú rendelet alapján rokkantsági járadék is jár, nem terhes javadalmazásának a szabadsága második évére folyósítandó negyven százalékát a rokkantsági járadéknak megfelelő összeggel csökkenteni kell. (6) Az (1)—(2) bekezdésekben felsorolt alkalmazottaknak az ott megállapított járandóságokra való igényét nem érinti az, hogy az alkalmazott az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alaptól vagy bármely biztosító intézettől a táppénz kivételével betegségi biztosítási szolgáltatókat (orvosi gyógykezelést, kórházi vagy szanatóriumi ápolást) élvez. (7) Amennyiben a jelen §-ban felsorolt alkalmazott illetményeit, illetőleg javadalmazását részben államsegélyből vagy több közület (intézet) által megosztva fedezték, úgy a szabadság alatt járó illetmények is a megelőző részesedési arányszám szerint megosztva terhelik az Budapesti Közlöny1940 december 1. — 274. szám.