Budapesti Közlöny, 1942. július (76. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

*■ §­ Az örö­kö­södési illetéken feívül más illetékek értékalapjainak megállapításán­ál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a Magyar Nem­zeti Bank hivatalosan jegyzi, az illetékkötele­zettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell verni. Ha ezen a napon jegyzés nem volt, az azt megelőző legutolsó jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek a Magyar Nemzeti Bank által nem je­gyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügy­minisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1942. évi június hó 27.-én. A min­iszter helyett :­dr. Szilágyi Ernő s. k. államitiitkár.. Istasmiml .......... 268.685 P Kopenhága ........ . 70.84 Madrid ............ 32.— Milano ............ 17.66 Oslo ........... 77.10 Paris (Vichy) ...... 6.785>♦ Prága ............ 13.57M Sofifl, » a © «*-• »-« • v •• « « u 4.14 Stokholm ................ 82.— Zágráb ............ 6.79 y— Zürich ............ 79.80­­9­ ­. 1942 július 1.­­— 146. szám. Budapesti Közlöny A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 141.745. száma rendelete a pamutfonalak forgalmi adóváltságának alapjául szolgáló átlagértékek megállapítása tárgyában. 1­ §­Az 1942. évi 500. P. M. számú pénzügy­miniszteri rendelet 5. §-ának (14), illetőleg 18. §-ának­ (9) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a pamutfonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagértékeket az 1942. évi július ha­vára az alábbiakban állapítom meg. 2. §• Az 1. §-ban megállapított átlagértékeket kell alkalmazni a műselyem vagy műrosttal cérná­­­zott, valamint az anyagukban műselyem, illetve műrosttal kevert pamutforralak forgalmi adóváltság alapjának megállapításánál is, te­kintet nélkül a pamut és a műselyem, illetőleg a műrost keverési arányára. 3. §. A vámtarifa 593. száma alá tartozó kizárólag műselyemrostból előállított fonalak, valamint a vámtarifa 594. száma alá tartozó nem pamut­fonalakkal cérnázott vagy kettőzött műselyem­­rostfonalak és a 120.-as számúnál finomabb pamutfonalak után az adóváltságot az általá­nos szabályok szerint az eladási ár alapján, sa­ját üzemben történő felhasználás esetében pedig az 500/1942. P. M. számú rendelet 18. §-ának (8) bekezdése szerint megállapítandó érték alapján és az említett rendelet V. mellékletében megállapított megfelelő belföldi kulccsal kell megfizetni, Budapest, 1942. évi junius hó 27.-én. A miniszter helyett : rfj. Szilágyi Ernő s. k. államtitkár. FeeaS-finom­sági számok Kilogram­monkénti átlag­értékek Fonal­finom­sági számok Kilogram­monkénti átlag­értékek Fonal­finom­sági számok Kilogram­monkénti átlag­értékek3 5151 42 7.39 82 10.284 5151 44 7.53 84 10.336 5151 46 7.66 86 10.458 50H 48 7.75 88 10.57 14 5.51 50 8.20 90 10.67 IS 5.76 82 8.31 92 10.78 14 5.81 54 8.42 94 10.89 16 5.84 56 8.54 96 11.01 IS 5­7 58 8.65 98 11.18 26 6120 60 8.99 100 11.24 562 6.27 62 9.10 102 11.35 34 6.34 64 9.20 104 11.46 36 6.40 66 9.32 106 11.58 28 6.4­7 68 9.44 108 11.69 30 6.53 70 9.56 110 11.81 32 6.67 72 9.67 112 11.93 34 7.06 74 9.77 114 12.04 36 7.14 76 9.89 116 12.15 38 7.22 78 10.­ 118 12.26 46 7.80 80 10.12 100 12.37 A m kir. pénzügyminiszter 1942. évi 150.500. XI­­I. számú rendelete egyes áruk forgalmi adóváltság, illetőleg kiviteli adómegtérítés alapjának átlag­értékben való megállapítása tárgyában. Az áruszállítások általános forgalmi adója helyett fizetendő forgalmi adóváltságról, to­vábbá az általános és fényűzési forgalmi adó­ról, valamint a forgalmi adókkal együtt kezelt egyéb közszolgáltatásokról szóló 500/1942. P. M. számú rendelet 5. §-ának (4) bekezdésé­ben, 18. §-ának (8) és (18) bekezdésében, 130. §-ának (11), (15) és (16) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján egyes áruk for­galmi adóváltság, illetőleg kiviteli adómegtérí­tés alapjául — további intézkedésig — az aláb­biak szerint megállapított átlagértéket kell a megfelelő viszonylatokban alkalmazni. • 1. §■ (1) Gömbölyűfának munkadíjért fűrészelt fává történő feldolgozásánál a fűrészáru után fizetendő forgalmi adóváltság alapjául a fel­vágásra kerülő tömörköbm­éterek alapján szá­mítva a következő átlagérték szolgál : 1. a bükkfa értéke gömbköbméte­renként ....................................... 101.­­­ 2. a cseresznyefa értéke gömbköb­méterenként ............................. 156.— P 3. a diófa értéke gömbköbméte­renként ....................................281.— P 4. az égerfa értéke gömbköbméte­renként ................................. 125— P 5. a) a belföldi származású erdei fenyőfa (Pinus silvestris), amennyiben a nemét és szár­mazását közvetlenül adóvált­­ságfizetésre kötelezett kiter­melőtől történt árubeszerzés esetében az adóváltság fize­tésre kötelezett magában a számlában, más esetben az illetékes erdőfelügyelőség (ki­­rendeltség) előzetesen iga­zolja, gömbköbméterenként 53.— P b) egyéb fenyőfa értéke gömb­köbméterenként .............. . 73.— P 6. a gyertyánfa értéke gömbköb­méterenként ............................. 125.— P 7. a hársfa értéke gömbköbméte­renként .................................... 148.— P 8. a kőrisfa értéke gömbköbméte­renként .................................... 150.— P 9. a nyárfa, topolya-, fűz- és akác­fa értéke gömbköbméterenként 62.— P 10. a tölgyfa értéke gömbköbméte­renként .................................... 133.— P 11. a jávorfa értéke gömbköbméte­­­renként .......................... 125.— P 12. a körtefa értéke gömbköbméte­renként .................................... 195.— P 13. a nyírfa értéke gömbköbméte­renként .................................... 88.— P 14. a szilfa értéke gömbköbméteren­ként ............................................ 109.— P 15. egyéb lombosfák értéke gömb­köbméterenként ..................... 125.— P (2) Munkadíjért történő furnirelőállítá­snál a gömbölyűjéből előállított fumnir minden négyzetláb (tíz négyzetláb egy négyzetméter) után az adóváltságot az alábbi átlagértékek alapján kell megfizetni : 1. Vákfumk­ európai fanemekből (479. a) 1. vámtarifaszám) négyzetlábonként (terület) és 1 mm vastagságig .......... 376 fill. 2 mm vastagságig .......... fill. 3 mm vastagságig ................. 7­4 fill. 4 mm vastagságig ......­­ .. . 101 fill. 5 mm vastagságig .................. 122 fill. 2. Vakfurnir tengerentúli fane­mekből (479. a) 2. vámtarifa­szám) négyzetlábonként és 1 mm vastagságig ................... 508 fill. 2 mm vastagságig ............ 101 fill. 3 mm vastagságig .................. 14,4 fill. 4 mm vastagságig ................. 20­2 fill. 5 mm vastagságig ................... 24­5 fill. 3. Más furnir európai fanemekből (479. b) 1. vámtarifaszám) négyzetlábonként és 1 mm vas­tagságig bezárólag Berkenye furnir ................. 173 fill Bükkfurnir fehér ................ 3'6 fill Bükkfurnir gőzölt .................. 4'8 fill. Citromfurnir ........................ 46,8 fill. Diófafurnir ............................ 20'2 fill. Diógyökérfurnir (máser) .... 144'6 fill. Cseresznyefurnir .................. 15'6 fill. Jávorfumir sima ............... 7'— fill. Jávorfurnir pácolt (szürke) .. 25'— fill. Jávorfumir madárszemű .... 37‘‘4 fill. Jávorfurnir 1 mm és vastagabb 12'5 fill. Jávorfumir lemez (fűrészelt) 26'5 fill. Jávorgyökérfurnir (maser) .. 78­— fill. Kőrisfurnir sima ..................... 9'6 fill. Kőrisfurnir virágos, habos, patent ................................ 23'4 fill. Kőrisfurnir 1 mm és vastagabb 17'3 fill. Olajkőrisfurnir ..................... 34'3 fill. Körtefurnir, pácolva is .......... 26'5 fill. Szilfurnir (silk vak.) ............. 88 fill. Szilgyökérfurnir ..................... 43'2 fill. Tölgyfurnir belső ................. 7'5 fill. Tölgyfurnir külső ................. 14'5 fill. Virágos topolyafurnir.............. 11'8 fill. 4. Más furnir tengerentúli fane­mekből (479. b) vámtarifaszám) négyzetlábonként és 1 mm vas­tagságig bezárólag Ausztráliai diófurnir ............. 37'4 fill. Afrikai körtefumir habos vagy pfisteres ............................ 18'4 fill. Afrikai körtefumir sima .... 9'4 fill. Kanadai nyírfafurnir ............. 17'2 fill. Mahagoni furnir belső .......... 9'4 fill. Mahagoni furnir külső .......... 15'6 fill. Mahagoni furnir virágos és gyöngy ................................ 64'8 fill. Mac­assaré furnir..................... 81,6 fill. Ocoumé furnir ..................... 9'4 fill. Palisander furnir ................. 32'8 fill. Rózsafurnir ............................ 68'6 fill. Rózsafurnir (indiai) ............. 686 fill. Zebránó furnir ..................... 21'8 fill. Japán diófurnir ..................... 200 fill. (3) Behozatali forgalomban az alább fel­sorolt áruk adóváltság alapjául — további rendelkezésig —, a következő átlagértékeket állapítom meg : 1. a vámtarifa 195. a) száma alá tartozó bányafa és távirda (távbeszélő) villamos­­áram­ vezetéki oszlop átlagértéke­n­ként 6 (hat) 2. a vámtarifa 195. b) száma alá tartozó gömbölyűfa (lombosfából), a diófa kivéte­lével, átlagértéke q-ként 9 (kilenc) P 20 f. ; 3. a vámtarifa 195. b) száma alá tartozó gömbölyűfa (diófából) átlagértéke q-ként 18 (tizennyolc) P 50 f.; 4. a vámtarifa 195. c) száma alá tartozó gömbölyűfa (tűlevelű fából) átlagértéke q-ként 6 (hat) P 60 f. ; 5. a vámtarifa­­ 196. száma alá tartozó hegyezett karó átlagértéke q-ként 8 (nyolc) P 10 f.; 6. a) a vámtarifa 197. száma alá tartozó bár­dok­ stb. fa- és kerítésoszlop átlagértéke q-ként 10 (tíz) P ; a zsindely átlagértéke q-ként 37 (har­minchét) P ; b) a vámtarifa 197. száma alá tartozó csomagoló fa gyapot és faforgács elő­­állítására szolgáló fagyapotfa (hasitott ruhagömbfa, puhafarönk és hasáb) átlagértéke q-ként 4 (négy) P 60 f. ; 7. a vámtarifa 198. száma alá tartozó vasúti talpfa átlagértéke q-ként 10 (tíz) P ; 8. a vámtarifa 199. száma alá tartozó kádárfa átlagértéke q-ként 26 (huszonhat) P 40 f. ; 9. a vámtarifa 200. száma alá tartozó abroncs­fa átlagértéke q-ként 29 (huszonkilenc) P 70 f; 10. a vámtarifa 201. száma alá tartozó szita­kéreg (szitakáva) átlagértéke q-ként 85 (nyolcvanöt) P 80 1, 7

Next