Budapesti Közlöny, 1943. július (77. évfolyam, 144-170. szám)

1943-07-01 / 144. szám

1943 Julius 1. — 144. szám.Budapesti Közlöny b) ha a megrövidített illeték összege meg nem állapítható, esetenként 200 pengő pénz­büntetés. 6­ §• Az 5. §-ban meghatározott jövedéki kihágás esetében a vádirat benyújtására és a vád kép­viseletére Budapesten az Illetékkiszabási Hiva­tal illetékes. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a számolólap kiállításának kötelezettségét — rendelettel — a többi vendéglátóiparra is kiter­jeszthesse. Ilyen kiterjesztés esetében azonban a számolólap illetéke 10­0-nél több nem lehet. 8. §: Attól, akit a bíróság az 5. §-ban meghatá­rozott jövedéki kihágás miatt három éven belül már két ízben megbüntetett, az illetékes hatóság az üzemének folytatásához szükséges iparenge­délyt, iparigazolványt, vagy kincstári jogosít­ványt visszavonhatja. 9. §. A jelen rendelet az 1943. évi július hó 15. napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi június hó 28.-án. Kállai­ Miklós s. k. m. tvr. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 1943. évi 3.480/M. E. számú rendelete a mesterséges édesítőszerek engedélyezetéké­­nek újabb megállapítása tárgyában. 1. §• A m. kir. minisztérium a mesterséges édesítő­szerek engedélyilletékét a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 4. §-ában foglalt és­ legutóbb az 1942 : XV. t.-c.-kel meghosszabbított felhatalmazás alap­ján egy kilogramm és minden édesitőegység után 2 P (kettő pengőben) állapítja meg. 2­ §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi junius hó 30.-án. Kállai­ Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 3.470/1943. M. E. számú rendszere a termeink által házi fogyasztásra előállított szesz (pálinka) után fizetendő mérsékelt egyedárusági árkülönbözet megállapítása és a szabad forgalomba került szesz után egyed­árusági árkülönbözet fizetése tárgyában. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 :XXVI. l.-c. 2. íj-ában foglalt és legutóbb az 1942 : XI. t.-c. kel meghosszabbított felhatalmazás alap­ján a következőket rendeli : 1. §. . Az 1938 : XXX. l.-c. 26. §-ának (71 és 78) be­kezdéseiben foglaltak szerint a termelők által házi fogyasztásra előállított szesz (pálinka) után mérsékelt egyedárusági árkülönbözet ' címén hektoliterfokonként — "fázisadóval együtt — 11 P-t kell fizetni "2. §. •­­ (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a szabad forgalomba bocsátott szesz bir­tokosait rendelettel megállapítandó feltételek mellett hektoliterfokonkint 4 (Négy) pengő egyedárusági árkülönbözet fizetésére kötelez­hesse. Az egyedárusági árkülönbözet befizeté­sének módját a pénzügyminiszter állapítja meg. (2) Súlyos jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, illetőleg a megrövidítés veszélyé­nek kitett egyedárusági árkülönbözet négyszeg . A m. kir. minisztérium 3.520/1343. M. E. számú ren­delete az 1943. évi külön földadóról, 1944. évtől a földadó kulcsának, az erdőmivelési ágban használt földek kataszteri tiszta jövedelmének felemeléséről, valamint a földadó után kivetett állami pótadónak a leszállításáról. A m. kir. minisztérium a gazdasági hitelélet rendjének valamint az államháztartás egyen­súlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1942 : XI. l.-c. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• (1) 1943. évre a­ már kivetett földadón felül, a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 150 fillér külön földadót kell kivetni. Ez után a földadó után sem állami, sem egyéb járulékos adót kivetni nem lehet. (2) A vizitársulatokat és érdekeltségeket meg­illető adóvisszatérítések folyósítása az 1943. évre úgy történik, hogy a vizitársulatokat és érdekeltségeket — a fennálló törvényes rendel­kezések értelmében megillető adóvisszatérítésen felül részükre még az (1) bekezdésben említett külön földadót is vissza kell téríteni. (3) Az 1929 : XXIII. t.-c. 1. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép : A földadó kulcsa 1944. évtől az aranykoro­nában megállapított kataszteri tiszta jövedelem 40%-a pengő értékben. (4) A vizitársulatokat és érdekeltségeket a földadóról szóló 1927. évi 100. P. M. szám­i hivatalos összeállítás 57. fj ának (2) bekezdése, továbbá az 58. §-a értelmében megillető adó­­visszatéritések folyósítása 1944 évtől szinte 40%-kal történik. 2. §. A földadókataszteri munkálatokban az erdő művelési ágban nyilvántartott területeknek az 1875 : VII.­ t.-c. 8—21. tj§-ai és az 1909 : V. t.-c. 14. §-ának második bekezdése alapján kiszámí­tott és megállapított kataszteri tiszta jövedelmét — az 1944. évi január hó 1.-től kezdődő hatály­­ival — kétszeresére kell emelni. 3. §. Az állami pótadóról szóló 1943. évi 2.100. M. E. szám­ú rendelet (Budapesti Közlöny 1943. évi 87. szám­a) 2. §-a II) bekezdésének I. pontja akként módosul, hogy a földadó után az állami pótadó kulcsa — 1944. évtől kezdve — 25°/1. 4 §■ Jelen rendelet a kihirdetés napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1943. évi június hó 30.-án. Kállay Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 3.820/1343. M. E. számú remdelete a vármegyék, a városok, valamint a nagy- és kisközségek háztartását érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1942: XI. törvénycikkel meghosszabbított fel­hatalmazás, továbbá a honvédelemről szóló 1939 : II. t.-c. 157. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §. Az 1886 : XXII. t.-c. 132. §-ának háláiva a­­ nagy- és kisközségekre is­ kiterjed. 2. q. il) A belügyminiszter a vármegyék, a váro­sok és a községek háztartási egyensúlyának biztosítása érdekében a pénzügyminiszterrel és az esetleg érdekeit más miniszterrel egyetértve bármikor elrendelheti a szabályrendeletben (díjszabásban ) megállapított önkormányzati­­ közszolgáltatások (illeték, díj, helypénz, vám, különadó, használati díj, járulék, stb.) mérté­kének újabb megállapítását. (2) A belügyminiszter az (1) bekezdésben­­ említett rendeletben megállapíthatja a közszol­gáltatásnak azt a legmagasabb mértékét, ame­lyen belül a közszolgáltatás összegének a meg­állapításához külön kormányhatósági enge­délyre, illetőleg felsőbb hatósági jóváhagyásra­­ nincs szükség.­­ (3) A vármegyék, a városok és a községek az (1) bekezdésben említett rendelet hatályba­lépésétől számított 30 nap alatt kötelesek a köz­szolgáltatások mértékét újból megállapítani. (4) Amennyiben a vármegye, a város, vagy a község a közszolgáltatás mértékét nem­ olyan összegben állapítaná meg, amely a vármegye, a város, illetőleg a község háztartási egyen­súlyának biztosítása érdekében szükséges, vármegyékre és városokra nézve a belü­gy­­­miniszter, nagy- és kisközségekben pedig az al­ispán (a közigazgatási kirendeltség vezető­je) a (2) bekezdés alapján megszabott mértékig fel­emelheti a közszolgáltatás összegét. A bor és húsfogyasztási adót, valamint a sör­ös szeszfogyasztási adópótlékot valamennyi város, nagy- és kisközség a pénzügyminiszter által a belügyminiszterrel egyetértve­­megálla­pított mérték szerint köteles szedni. 4­ §• (1) Az 1920 : XXXIV. t.-c. 115. íj­ában meg­határozott ingatlan vagyonátruházási illetéket valamennyi városban, nagy- és kisközségben szedni kell. Az illeték kulcsa 1.5°/6. (2) A városi (községi) ingatlan vagyon­átruházási illeték kivetésére és beszedésére vonatkozó­­szabályokat — a városi (községi) ingatlan vagyonátruházási illetékről szóló 11.150/1934. M. E. számú rendelet (megjelent 1935. évi január hó 1. napján a Budapesti­­ Közlöny 1. számában, továbbá a Rendeletek Tára 1934. évf. 1.260. oldalán) 1. §-ában fog­­­­lalt alapelvek figyelembevételével — a pénz­­­­ügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve­­ rendelettel állapítja meg, ennek a rendeletnek hatálybalépésekor a városok és községek vo­natkozó szabályrendeletei hatályukat vesztik. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az 1931 : XIII. t.-c. 7. §-ának Budapest székes­­fővárosban a városi ingatlan vagyonátruházási illeték kulcsa felemelésére vonatkozó rendelke­zését nem érinti. 5. §. (1) A marhalevél kiállításáért az állat tulaj­donosa az 1928 : XIX. t.-c. 7. §-a alapján meg­­­állapított díjon felül külön díjat is köteles­­ fizetni. A különdíj mértékét, valamint a díj be­szedésének módozatait a belügyminiszter a­­ pénzügyminiszter és a földmivelésügyi minisz­­t­­errel egyetértve állapítja meg. (2) A különdíj azt a várost (községet) illeti, ahol a marhalevelet kiállítják. (3) Az állat tulajdonosa a marhalevél beszól­­. Ráhatása ellenében a különdíj visszatérítését­­ igényelheti abban az esetben, ha a marhaleve­let állatkiállításra ,vagy állatikíjazásra szállítás­­ céljából váltotta ki. 6. §• Az 1928 : XIX. t.-c. 37. §-a alapján szedhető ebadó, valamint az 1940 : XIII. t.-c. 3. §-ána­k v) pontja alapján szedhető tenyészállatdij­ak legalacsonyabb és legmagasabb mértékét a tör­vényhozás további rendelkezéséig — az ebadóra nézve a belügyminiszterrel egyetértve — a 1. földmivelésügyi miniszter állapítja meg. fésétől nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntethető, aki a pénzügyminiszternek az egyedárusági árkülönbözet befizetésére vonat­kozó rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. 3. §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1943. évi június hó 30.-áin. Kállai­ Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök.

Next