Budapesti Közlöny, 1944. május (78. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-02 / 98. szám

2 ^3) A kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kiír. rendőrségnek, mint rendőri büntető­bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmad­­fokon a belügyminiszter jár el. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép ha­tályba. Budapest, 1944. évi május hó 1.-én. vitéz Jaross Andor s. k. m. kir. belügyminiszter A m. kir. belügyminiszter 450/1944. B. M. számú rendelete a légitámadásokkal kapcsolatos kiürítés céljára közúti fogatolt szállítóeszközöknek honvédelmi szolgáltatás cílén való igénybevétele tárgyában. A légitámadások következményeinek elhárí­tásáról és az ezzel kapcsolatos jogviszonyok rendezéséről szóló 1.200/1943. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott 910/1944. M. E. számú rendelet 2. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszte­rekkel egyetértve a következőket rendelem. • 1. §• Honvédelmi szolgáltatás címén ideiglenes használatra igénybe lehet venni azokat a köz­úti fogatolt szállítóeszközöket (személy- vagy teherszállításra alkalmas fogatos járóműveket, állatokat), valamint honvédelmi munkakötele­­zettség címén az említett fogatolt szállítóeszkö­zök hajtásához, továbbá a szállítóeszköz­­csoportok (oszlopok) vezetéséhez és irányítá­sához szükséges kísérőszemélyeket, amelyekre, illetőleg akikre a légitámadások folytán hajlék­talanná vált, valamint a hatóságilag elrendelt légoltalmi kiürítés folytán kitelepítésre kerülő személyeknek és márkáiknak, közhivataloknak, úgyszintén más közérdekű intézményeknek -a továbbiakban : hajléktalanok) a részükre hatóságilag kijelölt felvevő területen fekvő új szállásukra való elszállításához — az esetleges, átmeneti szállás közbeiktatásával —• szü­kség van. 2. §.­­ (1) az 1. §-ban megjelölt célra szükséges szállítóeszközök ideiglenes használatra való igénybevétele iránt a légoltalmi kiürítési kor­mánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) rendelkezik. Az igénybevételt a kormánybiztos rendelkezése alapján községekből a községi elöljáróság, városokban a polgármester, Buda­pesten a kerületi elöljáró (a továbbiakban : hatóság) foganatosítja. (2) A fogatolt szállítóeszközök közül első-­­sorban azokat kell igénybevenni, amelyeket a m. kir. honvédség részére előre ki nem jelöl­tek. A m. kir. honvédség céljára való igénybe­vétel alól mentesnek nyilvánított állatokat és fogatos járóműveket a jelen rendelet alapján sem lehet igénybevenni. Az igénybevételnél arra kell törekedni, hogy az a lehetőség szerint az érdekeltek arányos megterhelése mellett tör­­ténjék. (3) A hatóság a szolgáltatásra kötelezetteket az igénybevételről „igénybevételi névjegyzék“ útján haladéktalanul értesíteni köteles. (4) A szolgáltatásra kötelezettek az igénybe­vett szállítóeszközt a kormánybiztos rendelke­zésének megfelelően felszerelve a kijelölt át­adási (gyülekezési), helyre a kitűzött időpont­ban előállítani és ott az­ átvételi bizottságnak, illetve a hatóságnak jókarban átadni kötelesek. (5) Az igénybevett szállítóeszközök hajtásá­hoz és a szállítóeszköz-csoportok (oszlopok) vezetéséhez és irányításához szükséges és a honvédelmi munkakötelezet­tség címén igénybe­vett (kirendelt) kísérőszem­élyek a kormány­biztos rendelkezésének megfelelően felszerelve a kijelölt gyülekezési helyen és a kitűzött idő­pontban kötelesek megjelenni. (6) Ha az igénybevett fogatolt szállítóeszköz birtokosa honvédelmi munkára köteles, a haj­tást személyesen tartozik teljesíteni,­­ jogosult azonban maga helyett olyan alkalmas helyet­test állítani, aki honvédelmi, munkára kötelez­hető. Ha a birtokos honvédelmi munkaköte­lezettség alól mentes vagy helyettest állítani nem tud vagy a hajtáshoz nem ért, a kocsist a honvédelmi munkára kötelezettek sorából a hatóságnak kell kirendelnie. (7) A szállítóeszköz-csoportok (oszlopok) vezetéséhez és irányításához szükséges kísérő­személyeket szintén a hatóság rendeli ki a hon­védelmi munkakötelezettség alatt állók sorából. (8) A szállítóeszköznek a jelen rendelet alap­ján történt­­igénybevételét azonnal meg kell szüntetni, ha a szállítóeszközt honvédelmi szol­gáltatás címén a m. kir. honvédség részére, illetőleg szükségleteinek kielégítésére veszik igénybe (1939:11. te. 82. § (3) bekezdés]. , (9) A hatóság a (4) és (5) bekezdés rendel­kezéseinek megtartását ellenőrizni köteles. Vonakodás vagy mulasztás esetében a jelen rendeletben megjelölt "honvédelmi szolgáltatá­sokat a hatóság kényszereszközök alkalmazá­sával köteles teljesíttetni, s evégből, szükség esetén karhatalmat is vehet igénybe [1939 : II. tc. 126. § (1) bekezdés]. 3.3. (1) Ha az igénybevétel előreláthatólag 48 óránál hosszabb időre terjed, a szállítóeszközök átvételének és visszaadásának bizottságilag kell megtörténnie. (2­) A bizottság az állatok, a járóművek és a felszerelési tárgyak értékét az átvétel alkal­mával megállapítja és az „igénybevételi név­jegyzékébe bejegyzi. (3) A bizottság, elnöke városokban a polgár­­mester, Budapesten a kerületi elöljáró vagy az általuk megbízott tisztviselő, községekben az elöljáróság egy tagja; tagjai a helyhatósági állatorvos (szükség­­ esetén az igénybevételt foganatosító hatóság által felkért más állat­orvos, esetleg a hatóságnak egy olyan meg­bízottja, aki foglalkozásánál fogva a lovak tekintetében megfelelő szakismerettel rendelke­­kezik), továbbá a hatóság által erre felkért, lótartáshoz értő személy (lehetőleg lovascsapat­nál tiszti állományban szolgálatot teljesített nem tényleges állományú tiszt). A bizottság összeállításáról esetenként az igénybevételt foganatosító hatóság gondoskodik. A bizottság­ban sem mint elnök, sem mint tag nem vehet részt az a személy, akinek magának, felmenő vagy lemenő ági rokonának , szállítóeszközét kívánja a bizottság igénybevenni. 4­ §• (1) A honvédelmi szolgáltatások igénybe­vételéért térítés jár„ (2) A fogatolt szállítóeszközök használatáért, az állatok takarmányozásáért és a hajtószemély után, valamint a 2. § (7) bekezdése értelmében kirendelt kisérőszemély részére az 1. sz. mellék­letben megállapított térítési díjat kell fizetni. Négy óránál rövidebb igénybevétel esetében a térítési díj negyedrészét, nyolc óránál rövidebb, de négy óránál hosszabb igénybevétel esetében a térítési díj felét, nyolc óránál hosszabb igénybevétel esetében pedig a teljes térítési összeget kell kifizetni. Az igénybevétel­ a 2. § (4) bekezdésében említett átadással kezdődik , és a vissz­adással ér véget. (3) Az igénybevett állat 48 óráig­ terjedő időre szóló takarmányozásáról az állat birtokosa kö­­teles gondoskodni. Amennyiben azonban az igénybevétel tartama az említett 48 órán túl terjedne, a szolgáltatónak továbbra is jogában áll a (2) bekezdésben említett térítési díj ellené­ben állatai takarmányozásáról gondoskodni. A hajtó (kísérő) személy maga köteles élelme­zéséről gondoskodni. (4) A térítéssel felmerülő költségeket a bel­ügyi tárca terhére az igénybevételt foganato­sító hatóság köteles előlegezni és azzal el­számolni.­­ (5) A 48 órán túl igénybevett állatok takar­mányozásáról, amennyiben erről a szolgálta­tatásra kötelezett nem gondoskodik, továbbá a járóművek­ és felszerelésük karbantartásáról az állatok esetleges gyógykezeléséről és parkolásá- s ról, végül a 48 órán túl igénybevett hajtő (kisérő) személy élelmezéséről az a község (város) köteles gondoskodni, amelynek terüle­tén az igénybevett szállítóeszköz és a hajtő (kisérő) személy munkát végez. 1/ 5. §. "­­» (1) Az igénybevétel folytán keletkezett kárt vagy értékcsökkenést a szállítóeszköz vissza­­adása alkalmával kell a 3. § (1) bekezdésében­ megjelölt bizottságnak, illetőleg 48 óránál rövidebb időre terjedő igénybevétel esetében az igénybevételt foganatosító hatóságnak bejelen­teni. Későbbi bejelentés csak akkor vehető figyelembe, ha a szállítóeszköz tulajdonosa (birtokosa) kétségtelenül igazolni tudja, hogy a kár a szállítóeszköz visszaadása alkalmával hibáján kívül nem volt megállapítható. (2) A jelen rendelet alapján kártérítés csak olyan értékcsökkenésért vagy kárért jár, amely teljes egészében az igénybevétel tartam­a alatt (átvételtől visszaadásig)­­keletkezett és amelyet igazoltan nem az átengedő vagy személyzete okozott. A rendeltetésszerű használat folytán előállott értékcsökkenésért (kopásért) és az igénybevétel folytán keletkezett haszonveszte­ségért nem jár kártérítés. (3) A károsultnak jogában áll a bizottságtól, illetve a hatóságtól a saját költségére szakértő meghallgatását kérni. 6­8*­­ A térítés tekintetében felmerült jogviták el­intézésére, úgyszintén a kártérítési követelések­nek az államkincstárral szemben való érvénye­sítésére az 1939:11. tc. 129. §-a és az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 8.300/em­. 18.—1910. H. M. számú rendelet rendelkezései irányadók. Egyéb panaszok '(elintézése tekinte­tében az 1939 : II. tc. 127. §-a irányadó. ) ■ 7- f (1) A büntetőjogi következményeket a hon­védelmi munkakötelezettségen alapuló igénybe­vételi felhívás (kirendelés) iránt tanúsított engedetlenség, a honvédelmi munkakötelezett­ségnek testi épség megsértésével vagy fondor­lattal való kijátszása, a beosztásnak vagy ren­deltetési helynek elhagyása, a honvédelmi munkakötelezettség teljesítésének a munkaadó által való megakadályozása esetére az 1939 : II. te. 184—188. §-ai, a munka folytonosságának megnehezítése vagy meghiúsítása és a honvéde­lem érdekét veszélyeztető rongálás esetére pedig" az 1939 : II. tc. 203.­és 204. §-ai állapítják meg. . (2) A szállítóeszközök igénybevételére vonat­kozóan a kormánybiztos által kiadott rendelke­zésnek, illetőleg az ennek alapján tett intézke­désnek megszegése a légoltalmi kiürítési kor­mánybiztosról szóló 1.100/1944. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1944. évi 79. sz.­ 7. §-a értelmében — ha a cselekmény súlyosabb büntető­ rendelkezés alá nem esik — kihágás és két hónapig, háború idején hat hónapig ter­jedhető elzárással büntetendő. "(3) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvény­cikk rendelkezései irányadók azzal az eltérés­sel, hogy a­ pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939 : II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed, a pénzbüntetés rá­változtatására pedig az 1939 : II. tc. 212. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, a rendőrség működési terüle­tén a m. kir. rendőrségnek,, mint rendőri bün­­tetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Harmad­fokon a­ belügyminiszter bíráskodik. 8. §. A jelen rendelet végrehajtásával­ kapcsolatos intézkedéseket a kormánybiztos teszi meg. 9 §­A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1914. évi május hó 1.-én. ; vitéz Jarosts Andor s. k. m. kir. belügyminiszter, Budapesti Közlöny 1 ----------------------------------------------—1—-A—­----­1944 május 2. — 98. szám. ]

Next