Budapesti Közlöny, 1944. május (78. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-02 / 98. szám
2 ^3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kiír. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter jár el. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi május hó 1.-én. vitéz Jaross Andor s. k. m. kir. belügyminiszter A m. kir. belügyminiszter 450/1944. B. M. számú rendelete a légitámadásokkal kapcsolatos kiürítés céljára közúti fogatolt szállítóeszközöknek honvédelmi szolgáltatás cílén való igénybevétele tárgyában. A légitámadások következményeinek elhárításáról és az ezzel kapcsolatos jogviszonyok rendezéséről szóló 1.200/1943. M. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott 910/1944. M. E. számú rendelet 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértve a következőket rendelem. • 1. §• Honvédelmi szolgáltatás címén ideiglenes használatra igénybe lehet venni azokat a közúti fogatolt szállítóeszközöket (személy- vagy teherszállításra alkalmas fogatos járóműveket, állatokat), valamint honvédelmi munkakötelezettség címén az említett fogatolt szállítóeszközök hajtásához, továbbá a szállítóeszközcsoportok (oszlopok) vezetéséhez és irányításához szükséges kísérőszemélyeket, amelyekre, illetőleg akikre a légitámadások folytán hajléktalanná vált, valamint a hatóságilag elrendelt légoltalmi kiürítés folytán kitelepítésre kerülő személyeknek és márkáiknak, közhivataloknak, úgyszintén más közérdekű intézményeknek -a továbbiakban : hajléktalanok) a részükre hatóságilag kijelölt felvevő területen fekvő új szállásukra való elszállításához — az esetleges, átmeneti szállás közbeiktatásával —• szükség van. 2. §. (1) az 1. §-ban megjelölt célra szükséges szállítóeszközök ideiglenes használatra való igénybevétele iránt a légoltalmi kiürítési kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) rendelkezik. Az igénybevételt a kormánybiztos rendelkezése alapján községekből a községi elöljáróság, városokban a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró (a továbbiakban : hatóság) foganatosítja. (2) A fogatolt szállítóeszközök közül első-sorban azokat kell igénybevenni, amelyeket a m. kir. honvédség részére előre ki nem jelöltek. A m. kir. honvédség céljára való igénybevétel alól mentesnek nyilvánított állatokat és fogatos járóműveket a jelen rendelet alapján sem lehet igénybevenni. Az igénybevételnél arra kell törekedni, hogy az a lehetőség szerint az érdekeltek arányos megterhelése mellett történjék. (3) A hatóság a szolgáltatásra kötelezetteket az igénybevételről „igénybevételi névjegyzék“ útján haladéktalanul értesíteni köteles. (4) A szolgáltatásra kötelezettek az igénybevett szállítóeszközt a kormánybiztos rendelkezésének megfelelően felszerelve a kijelölt átadási (gyülekezési), helyre a kitűzött időpontban előállítani és ott az átvételi bizottságnak, illetve a hatóságnak jókarban átadni kötelesek. (5) Az igénybevett szállítóeszközök hajtásához és a szállítóeszköz-csoportok (oszlopok) vezetéséhez és irányításához szükséges és a honvédelmi munkakötelezettség címén igénybevett (kirendelt) kísérőszemélyek a kormánybiztos rendelkezésének megfelelően felszerelve a kijelölt gyülekezési helyen és a kitűzött időpontban kötelesek megjelenni. (6) Ha az igénybevett fogatolt szállítóeszköz birtokosa honvédelmi munkára köteles, a hajtást személyesen tartozik teljesíteni, jogosult azonban maga helyett olyan alkalmas helyettest állítani, aki honvédelmi, munkára kötelezhető. Ha a birtokos honvédelmi munkakötelezettség alól mentes vagy helyettest állítani nem tud vagy a hajtáshoz nem ért, a kocsist a honvédelmi munkára kötelezettek sorából a hatóságnak kell kirendelnie. (7) A szállítóeszköz-csoportok (oszlopok) vezetéséhez és irányításához szükséges kísérőszemélyeket szintén a hatóság rendeli ki a honvédelmi munkakötelezettség alatt állók sorából. (8) A szállítóeszköznek a jelen rendelet alapján történtigénybevételét azonnal meg kell szüntetni, ha a szállítóeszközt honvédelmi szolgáltatás címén a m. kir. honvédség részére, illetőleg szükségleteinek kielégítésére veszik igénybe (1939:11. te. 82. § (3) bekezdés]. , (9) A hatóság a (4) és (5) bekezdés rendelkezéseinek megtartását ellenőrizni köteles. Vonakodás vagy mulasztás esetében a jelen rendeletben megjelölt "honvédelmi szolgáltatásokat a hatóság kényszereszközök alkalmazásával köteles teljesíttetni, s evégből, szükség esetén karhatalmat is vehet igénybe [1939 : II. tc. 126. § (1) bekezdés]. 3.3. (1) Ha az igénybevétel előreláthatólag 48 óránál hosszabb időre terjed, a szállítóeszközök átvételének és visszaadásának bizottságilag kell megtörténnie. (2) A bizottság az állatok, a járóművek és a felszerelési tárgyak értékét az átvétel alkalmával megállapítja és az „igénybevételi névjegyzékébe bejegyzi. (3) A bizottság, elnöke városokban a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáró vagy az általuk megbízott tisztviselő, községekben az elöljáróság egy tagja; tagjai a helyhatósági állatorvos (szükség esetén az igénybevételt foganatosító hatóság által felkért más állatorvos, esetleg a hatóságnak egy olyan megbízottja, aki foglalkozásánál fogva a lovak tekintetében megfelelő szakismerettel rendelkekezik), továbbá a hatóság által erre felkért, lótartáshoz értő személy (lehetőleg lovascsapatnál tiszti állományban szolgálatot teljesített nem tényleges állományú tiszt). A bizottság összeállításáról esetenként az igénybevételt foganatosító hatóság gondoskodik. A bizottságban sem mint elnök, sem mint tag nem vehet részt az a személy, akinek magának, felmenő vagy lemenő ági rokonának , szállítóeszközét kívánja a bizottság igénybevenni. 4 §• (1) A honvédelmi szolgáltatások igénybevételéért térítés jár„ (2) A fogatolt szállítóeszközök használatáért, az állatok takarmányozásáért és a hajtószemély után, valamint a 2. § (7) bekezdése értelmében kirendelt kisérőszemély részére az 1. sz. mellékletben megállapított térítési díjat kell fizetni. Négy óránál rövidebb igénybevétel esetében a térítési díj negyedrészét, nyolc óránál rövidebb, de négy óránál hosszabb igénybevétel esetében a térítési díj felét, nyolc óránál hosszabb igénybevétel esetében pedig a teljes térítési összeget kell kifizetni. Az igénybevétel a 2. § (4) bekezdésében említett átadással kezdődik , és a visszadással ér véget. (3) Az igénybevett állat 48 óráig terjedő időre szóló takarmányozásáról az állat birtokosa köteles gondoskodni. Amennyiben azonban az igénybevétel tartama az említett 48 órán túl terjedne, a szolgáltatónak továbbra is jogában áll a (2) bekezdésben említett térítési díj ellenében állatai takarmányozásáról gondoskodni. A hajtó (kísérő) személy maga köteles élelmezéséről gondoskodni. (4) A térítéssel felmerülő költségeket a belügyi tárca terhére az igénybevételt foganatosító hatóság köteles előlegezni és azzal elszámolni. (5) A 48 órán túl igénybevett állatok takarmányozásáról, amennyiben erről a szolgáltatatásra kötelezett nem gondoskodik, továbbá a járóművek és felszerelésük karbantartásáról az állatok esetleges gyógykezeléséről és parkolásá- s ról, végül a 48 órán túl igénybevett hajtő (kisérő) személy élelmezéséről az a község (város) köteles gondoskodni, amelynek területén az igénybevett szállítóeszköz és a hajtő (kisérő) személy munkát végez. 1/ 5. §. "» (1) Az igénybevétel folytán keletkezett kárt vagy értékcsökkenést a szállítóeszköz visszaadása alkalmával kell a 3. § (1) bekezdésében megjelölt bizottságnak, illetőleg 48 óránál rövidebb időre terjedő igénybevétel esetében az igénybevételt foganatosító hatóságnak bejelenteni. Későbbi bejelentés csak akkor vehető figyelembe, ha a szállítóeszköz tulajdonosa (birtokosa) kétségtelenül igazolni tudja, hogy a kár a szállítóeszköz visszaadása alkalmával hibáján kívül nem volt megállapítható. (2) A jelen rendelet alapján kártérítés csak olyan értékcsökkenésért vagy kárért jár, amely teljes egészében az igénybevétel tartama alatt (átvételtől visszaadásig)keletkezett és amelyet igazoltan nem az átengedő vagy személyzete okozott. A rendeltetésszerű használat folytán előállott értékcsökkenésért (kopásért) és az igénybevétel folytán keletkezett haszonveszteségért nem jár kártérítés. (3) A károsultnak jogában áll a bizottságtól, illetve a hatóságtól a saját költségére szakértő meghallgatását kérni. 68* A térítés tekintetében felmerült jogviták elintézésére, úgyszintén a kártérítési követeléseknek az államkincstárral szemben való érvényesítésére az 1939:11. tc. 129. §-a és az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 8.300/em. 18.—1910. H. M. számú rendelet rendelkezései irányadók. Egyéb panaszok '(elintézése tekintetében az 1939 : II. tc. 127. §-a irányadó. ) ■ 7- f (1) A büntetőjogi következményeket a honvédelmi munkakötelezettségen alapuló igénybevételi felhívás (kirendelés) iránt tanúsított engedetlenség, a honvédelmi munkakötelezettségnek testi épség megsértésével vagy fondorlattal való kijátszása, a beosztásnak vagy rendeltetési helynek elhagyása, a honvédelmi munkakötelezettség teljesítésének a munkaadó által való megakadályozása esetére az 1939 : II. te. 184—188. §-ai, a munka folytonosságának megnehezítése vagy meghiúsítása és a honvédelem érdekét veszélyeztető rongálás esetére pedig" az 1939 : II. tc. 203.és 204. §-ai állapítják meg. . (2) A szállítóeszközök igénybevételére vonatkozóan a kormánybiztos által kiadott rendelkezésnek, illetőleg az ennek alapján tett intézkedésnek megszegése a légoltalmi kiürítési kormánybiztosról szóló 1.100/1944. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1944. évi 79. sz. 7. §-a értelmében — ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágás és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. "(3) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939 : II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed, a pénzbüntetés ráváltoztatására pedig az 1939 : II. tc. 212. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek,, mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik. 8. §. A jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket a kormánybiztos teszi meg. 9 §A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1914. évi május hó 1.-én. ; vitéz Jarosts Andor s. k. m. kir. belügyminiszter, Budapesti Közlöny 1 ----------------------------------------------—1—-A—----1944 május 2. — 98. szám. ]