Budapesti Közlöny, 1944. július (78. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-01 / 146. szám

1944 júliu­s 1. — 146. szám. Budapesti Közlöny (2) A Magyar Fűszerpaprikát Értékesítő Központi Szövetkezet (Budapest, IX., Zsil­ utca 5. szám) bej. cég a 2. § szerint ügykörébe utalt beszámítható áruk tekintetében az áruforgalmi központ feladatkörét tölti be és e feladatának ellátásában az áruforgalmi központokkal egy tekintet alá esik. (3) Az áruforgalmi központok a közellátással kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátása vé­gett létesített állami szervek, amelyek a reájuk bízott feladatkörben közhatósági jogokat gya­korolnak. 2. §: Az 1. §-ban felsorolt áruforgalmi központok ügykörébe a következő beszámítható áruk tar­toznak : Gabonaforgalmi Központ : búza, rozs, két­szeres, árpa (takarmányárpa, sörárpa, kopasz­­árpa), zab, köles, hajdina, csöves és morzsolt kukorica, rizs, bab, étkezési borsó (viktória, express és egyéb étkezési borsó), takarmány­borsó (csicseri és szegesborsó), lencse, lóbab, édes és keserű csillagfürtmag, seprőcirokmag, mák, valamint ezeknek őrlési, darálási és hán­­tolási termékei; Burgonyaforgalmi Központ : étkezési és ipari burgonya, valamint a burgonyának étkezési célra szolgáló ipari feldolgozási termékei, a szá­rított burgonya kivételével . Olajosmagforgalmi Központ: repcemag (káposztarepce, réparepce), vadrepcemag, len­mag (olajlenmag, rostlenmag), vetésre alkalmas kendermag és vetésre alkalmatlan kendermag, napraforgómag, ricinusmag, szójabab, olaj­­özönmag, tökmag, gomborkamag, fekete sze­­zámmag, dohánymag, kukoricacsk­a . Vetőmagforgalmi Központ : olaszperje,­ franciaperje, angolperje, soványperje, ligeti perje, réti perje, réti csenkesz, juhcsenkesz, vö­rös csenkesz, árvarozsnok, merevrozsnok, taré­­jos buzafű, sudár buzafű, réti komócsin, cso­mós ebir, taréjos cincor, tarackos tippan, cérna tippan, réti ecsetpázsit, sziki mézpázsit, arany­zab, lucernamag, komlós lucerna, vöröshere­­mag (lóheremag), fehérheremag, bíborhere­­mag, svédheremag, eperheremag, baltacimmag, nyúlszapukamag, somkórómag, szarvaskerep­­mag, szeradellamag, csibeharmag, muharmag, szudánifamag, takarmányrépamag, a zölden fogyasztott babfajták vetőmagvai, a zölden fo­gyasztott borsófajták vetőmagvai, a magyar­óvári Növénynemesítő Állomás által ólomzárolt viktóriaborsó és expressborsó, továbbá a Vető­magkiviteli Részvénytársasághoz bejelentett szerződés alapján termelt borsó- és babfajták vetőmagvai, őszi és homoki borsó, szöszös­­bükkönymag, tavaszbükkönymag, pannon­­bükkönymag, cukorcirok, fűszermajoránna, fűszerkömény és édeskömény, koriandermag, fehér és fekete mustármag, ánizsmag ; Rostnövény­forgalmi Központ : nyers (rost- és mag-) kenderkóró, áztatott kenderkóró, nyers legubózott lenkóró, lenkóró gubóval, olajlen­szalma ; Szálastakarmány- és Szalmaforgalmi Köz­pont : rétiszéna, lucernaszéna, lóhereszéna, baltacimszéna, zabosbükkönyszéna, muhar­­széna, takarmányszalma, ólomszalma, rizs­­szalma ;­­Állatforgalmi Központ mint Szövetkezet : zsírsertés, hússertés, köztenyésztési célra vásá­rolt kan, állami akciók céljaira vásárolt tenyész­­koca, süldő és soványsertés, vágómarha és vágóbivaly, növendékmarha és növendékbivaly, borjú és bivalyborjú, tenyészbika és tenyész­­tehén, növendékmarha tenyésztés céljára, vágó­juh, vágóbárány, tenyészjuh, sertéshús, olvasz­tott sertészsír, sertésháj, olvasztani való sertés­szalonna, baromfizsír és baromfihál. Baromfi- és Tojásforgalmi Központ : vágó­baromfi, tenyészbaromfi, hízott élő liba, hízott élő kacsa, tyúktojás, tyúktojás tenyésztési célra, továbbá hal (tenyészhal és halivadék), nyúl, őz, szarvas, vaddisznó, fácánkakas és fácánlyúk ; Tej- és Tejtermékforgalmi Központ : tehén­tej (fogyasztási és ipari), bivalytej, juhtej, vaj, tejszín, tejfel, juhgomolya és ezek feldolgozási termékei ; Magyar Fűszerpaprikát Értékesítő Központi Szövetkezet : nyers csöves fűszerpaprika, őrölt fűszerpaprika, valamint a paprikának őrlésre előkészített féltermékei. 3. §. Az áruforgalmi központok ügykörébe nem tartozó beszámítható áruk megvásárlásának és felhasználásának irányítását, forgalmuknak ellenőrzését, a megvásárolt készletek nyilván­tartását, valamint a vásárlásukra feljogosított országos és körzeti kereskedők és ezek helyi kereskedői működésének ellenőrzését — ameny­­nyiben az ilyen beszámítható áruk beszolgálta­tását, megvásárlását és forgalmát, illetőleg a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe való be­számítását valamely jogszabály másként nem szabályozza — am. kir. Közellátási Hivatal látja el. 4. §• (1) A beszámítható áruk vásárlására országos vagy körzeti kereskedőként működésre feljogo­sítást — a­dennyiben az egyes beszámítható áruk forgalmát szabályozó rendeletek másként nem rendelkeznek — a közellátásü­gyi minisz­terhez címzett és az ügykör szerint illetékes áruforgalmi központnál, ilyennek hiányában a m. kir. Közellátási Hivatalnak benyújtott kér­vényben kell kérni. A kérelmeket az árufor­galmi központ döntés végett javaság­ kíséreté­ben a közellátásü­gyi miniszterhez terjeszti fel. (2) Országos kereskedővé feljogosítását csak az a kereskedő kérheti, aki az ország egész terü­letén vagy annak nagyobb részén kereskedői tevékenységet folytat s ennek megfelelő tőke­erővel, úgyszintén a szükséges üzleti és üzemi berendezéssel rendelkezik. Körzeti kereskedővé feljogosítását az a kereskedő kérheti, aki egy vagy több közellátási felügyelőség területén kereskedői tevékenységet folytat s ennek meg­felelő tőkeerővel, úgyszintén a szükséges üzleti és üzemi berendezéssel rendelkezik. (3) A kérvényben elő kell adni, hogy a folya­modó milyen beszámítható árukkal, milyen minőségben való működésre kér feljogosítást, a kereskedés céljára mily összegű tőkével, mi­lyen üzlet- vagy raktárhelyiséggel és üzemi be­rendezéssel rendelkezik, tőkéje honnan szárma­zik és hogy tagja-e az illető beszámítható áruk tekintetében elismert szakmai érdekképviselet­nek. Ezenkívül meg kell jelölni a folyamodó iparjogosítványának számát, továbbá azt, hogy az iparjogosítványt mely hatóság és mikor állította ki. (4) A kérvényhez mellékelni kell : a) újkeletű hatósági erkölcsi bizonyítványt ; b) nyilatkozatot, amelyben a folyamodó bün­tetőjogi felelősségének terhe mellett kijelenti, hogy az 1.580/1944. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1944. évi május hó 6.-i, 102. szám) 6. §-a értelmében nem tekintendő zsidónak, illetőleg az 1.730/1944. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1944. évi május hó 13.-i, 108. szám) 1. §-ában foglalt valamely le­vétel alá esik és egyben bejelenti, hogy ezeket a körülményeket valamely hatóságnál vagy testületnél már igazolta-e. A nyilatkozatot köz­kereseti és betéti társaságnál valamennyi tagra (kültagra is), korlátolt felelősségű társaságnál valamennyi tagra és ügyvezetőre, részvénytár­saságnál és szövetkezetnél az igazgatóság és a felügyelőbizottság valamennyi tagjára s a válla­lat tényleges vezetőire (7.720(1939. M. E. számú rendelet 62. §) vonatkozólag csatolni kell. (5) Ha a feljogosítást kérő kereskedő olyan beszámítható áruk vásárlásával kíván foglalkozni, amelyek a 2. §-ban foglalt felsorolás szerint más-más áruforgalmi köz­pont ügykörébe tartoznak, a feljogosítás iránt mindegyik áruforgalmi központnál külön-külön kell kérvényt benyújtania. Ugyancsak külön­­külön kérvényt kell benyújtani abban az eset­ben is, ha a folyamodó részben valamelyik áruforgalmi központ (központok),­ részben a m. kir. Közellátási Hivatal ügykörébe tartozó beszámítható áruk vásárlására kér feljogosí­tást. Több kérvény benyújtása esetén mind­­­egyik kérvényben fel kell tüntetni, hogy a folyamodó más beszámítható áruk vásárlására is fel van jogosítva, illetőleg feljogosítását kérte; a (4) bekezdésben említett okiratokat mind­egyik kérvényhez külön csatolni kell. 5. §• Az országos vagy körzeti kereskedő meg­bízása alapján helyi kereskedőként csak az működhetik, akinek erre vonatkozó szerződé­sével szemben az ügykör szerint illetékes áru­forgalmi központ, ilyennek hiányában a m. kir. Közellátási Hivatal kifogást nem emelt s akit az említett hatóság arcképes igazolvánnyal ellátott. (1) Az országos és körzeti kereskedő — jogo­sítványához képest — működési területén a 2. §-ban felsorolt árucsoportok körén belül min­den egyes árunak a vásárlására köteles, hacsak országos vagy körzeti kereskedői jogosítványa nem meghatározott beszámítható áruk vásárlá­sára van korlátozva. (2) A helyi kereskedő vásárlási jogosultságát a közte és az országos vagy körzeti kereskedő között létrejött szerződés határozza meg. 7­ §• " (1) Az áruforgalmi központ meghatároz­hatja, hogy a jogosított országos vagy körzeti kereskedők és helyi kereskedőik a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 6. §-ának (2) bekezdésé­ben foglalt adatszolgáltatási és ira­tfelnu­tatási kötelezettségüknek milyen üzleti könyvek vagy egyéb üzleti feljegyzések vezetésével kötelesek eleget tenni. (2) A közellátásügyi miniszter előzetes fel­hatalmazása alapján az áruforgalmi központ az országos és a körzeti kereskedők között készletátadási és elszámolási kapcsolatot léte­síthet s­ az országos, körzeti és helyi kereskedő­kön kívül további felvásárló szerveik (bizomá­nyosok, szedője, helyi megbízottak) működését engedélyezheti. 8. §. (1) Ha az országos vagy körzeti kereskedő a közellátásügyi miniszternek, az áruforgalmi központnak vagy más közellátási vagy ható­sági szervnek a rendelkezéseit nem teljesíti, vele szemben — az esetleges büntető eljárástól függetlenül — rendbírság kiszabásának van helye. A rendbírságot a kereskedő kötelesség­szegésének vagy mulasztásának súlyához ké­pest helyi kereskedővel szemben az árufor­galmi központ, országos vagy körzeti keres­kedővel szemben az áruforgalmi központ elő­terjesztésére a közellátásügyi miniszter szabja ki. Az áruforgalmi központ által kiszabható rendbírság legmagasabb összege 1000.a pengő. Az áruforgalmi központnak a rendbírságot ki­szabó határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a közellá­tásügyi miniszterhez ; a fellebbezést az illeté­kes áruforgalmi központnál kell benyújtani. A jogerősen kiszabott rendbírság közadók mód­jára hajtandó be és azt a „Közeli. Min. : Vegyes bevételek, bevételi számla. Budapest" elnevezésű, 100.559. számú postatakarékpénz­tári csekkszámlára kell befizetni. (2) Súlyosabb kötelességszegés vagy mulasz­tás esetén a helyi kereskedő működését az illetékes áruforgalmi központ, az országos vagy­ körzeti kereskedőként működésre fel­jogosítást pedig az áruforgalmi központ előter­jesztésére a közellátásügyi miniszter határozott időre felfüggesztheti. (3) Ha a kötelességszegés vagy mulasztás ezt indokolttá teszi, a közellátásügyi miniszter az illetékes áruforgalmi központ előterjesztésére az országos vagy körzeti kereskedő feljogosí­tását visszavonhatja, a helyi kereskedő meg­bízása ellen pedig az illetékes áruforgalmi köz­pont, illetőleg a m. kir. Közellátási Hivatal ki­fogást emelhet, aminek következtében a helyi kereskedő működési jogosultsága megszű­i­k (2.980/1943. M. E. szám­ú rendelet 2. §). 9. §. (1) Ha az országos vagy körzeti kereskedő­­ 2.980/1943. M. E. számú rendelet ( S-ánal­ II) bekezdése alapján az áruforgalmi központ fenntartásával és működésével kapcsolatos­­ 3

Next