Budapesti Közlöny, 1944. július (78. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-01 / 146. szám
költségek fedezésére szolgáló költséghozzájárulást nem fizeti meg, az áruforgalmi központ a költséghozzájárulás kimutatott hátralékos összegének közadók módjára való behajtása iránt a közellátásügyi miniszterhez előterjesztést tehet. Az előterjesztéshez csatolni kell a kereskedőnek meghatározott idő alatti fizetésre ajánlott levélben történt vagy egyébként elismert felhívását igazoló okiratot és a kereskedőnek a felhívásra adott esetleges nyilatkozatát. (2) A költséghozzájárulásnak a közellátásügyi miniszter által igazolt összegét közadókmódjára kell behajtani; a behajtás iránt az áruforgalmi központ előterjesztése alapján a közellátásügyi miniszter intézkedik. 10. §. f1) Az országos és körzeti kereskedőként működésre feljogosítást a közellátásügyi miniszter — a 8. § (3) bekezdésének esetén kivil is — bármikor indokolás nélkül visszavonhatja. (2) Ha az országos vagy körzeti kereskedővé feljogosított egyéni cég tulajdonosának személyében változás áll be vagy az egyéni cég társascéggé alakul, ha a cégbe új tag lép be vagy a céghez új csendestárs csatlakozik, ha a cég közös haszonra és veszteségre vonatkozó vagy más hasonló természetű (améta) megállapodást létesít, továbbá ha a feljogosított korlátolt felelősségű társaság tagjainak vagy ügyvezetőinek, a részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjainak vagy tényleges vezetőinek személyében változás áll be a nélkül, hogy erre a közellátásügyi miniszter vagy az általa kijelölt hatóság (szerv) előzetesen engedélyt adott volna, a cég feljogosítása hatályát veszti. (3) A helyi kereskedő megbízása ellen az ügykör szerint illetékes áruforgalmi központ, illetőleg a m. kir. Közellátási Hivatal — a 8. § (3) bekezdésének esetén kívül is — bármikor kifogást emelhet, aminek következtében a helyi kereskedő működési jogosultsága megszűnik (2.980/1943. M. E. számú rendelet 2. §). 11. §•• (1) Az az országos vagy körzeti kereskedő, akinek ebbeli jogosultsága akár a feljogosítás visszavonása, akár más ok folytán megszűnik, köteles a jogosítványának hatálya alá tartozó beszámítható árukkal folytatott kereskedői tevékenységét azonnal megszüntetni, árukészletével az ügykör szerint illetékes áruforgalmi központ, illetőleg a m. kir. Közellátási Hivatal utasításai szerint elszámolni és árukészletét annak rendelkezései szerint átadni. (2) Ha a helyi kereskedő megbízása ellen az áruforgalmi központ, illetőleg a m. kir. Közellátási Hivatal kifogást emel vagy az valami ok folytán megszűnik, az őt megbízó országos vagy körzeti kereskedő köteles a helyi kereskedő vásárlási jogosultságának tanúsítására szolgáló arcképes igazolványt azonnal bevonni, a helyi kereskedőt az általa megvásárolt beszámítható áruk tekintetében elszámoltatni és az elszámolás eredményéről a bevont igazolvány csatolása mellett az ügykör szerint illetékes áruforgalmi központnak, ilyennek hiányában a m. kir. Közellátási Hivatalnak jelentést tenni. Ha a helyi kereskedő a vásárlási jogosultságának tanúsítására szolgáló igazolványt viszszaadni vonakodik, annak bevonása érdekében a közigazgatási hatóság jogsegélye vehető igénybe. (3) Az országos, körzeti vagy helyi kereskedőként működés határozott időre való felfüggesztése esetén az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. 12. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 7. §-a (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott kihágást követi el és az ott megszabott büntetéssel büntetendő a) aki a 4. § szerint benyújtott kérvényben vagy az ennek mellékletét képező nyilatkozatban a valóságnak meg nem felelő tényeket ad elő vagy több kérvény benyújtása esetén azt a körülményt, hogy más beszámítható áruk vásárlására is fel van jogosítva vagy feljogosítást kért, elhallgatja; b) aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az országos vagy körzeti kereskedői jogosítványának hatálya alá tartozó áruk közül valamely áru megvásárlását — az arra vonatkozó eladási ajánlat ellenére — megtagadja ; c) akit a 1l. §-ban foglalt rendelkezések ellenére országos vagy körzeti kereskedői jogosultságának, illetőleg helyi kereskedői működésének megszűnése után árukészletével elszámolni vagy azt az áruforgalmi központ, illetőleg a m.. kir. Közellátási Hivatal rendelkezései szerint átadni vonakodik. (2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 7. §-ának (2)—(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. 13. §. Ez a rendelet az 1944. évi július hó 1. napján lép hatályba ; egyidejűleg a 107.500/1943. K. M., a 110.810/1943. K. M. és a 107.300/1944. K. M. számi rendeletek hatályukat vesztik. Budapest, 1944. évi június hó 30. án. Jurcsek Béla s. k. a m. kir. közellátásügyi miniszteri teendők ellátásával megbízott m kir. földmivelésügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1944 julius 1. — 146. szám A m. kir. közellátásügyi miniszter 113.100/1944. K. M. számú területete a baromfi és tojás beszolgáltatásának, forgalmának és felhasználásának, továbbá a tógazdaságban tenyésztett hal, valamint a lőtt vad beszolgáltatásának és forgalmának szabályozása tárgyában. A beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe beszámítható termények és termékek forgalmának szabályozásáról szóló — hatályában a 4.600/1943. M. E. számú rendelet 4. §-ával kiterjesztett — 2.980/1943. M. E. számú rendelet 1. és 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. Általános rendelkezés: 1. §• (1) Ennek a rendeletnek a hatálya alá tartoznak a következő állatok és termékek : a) mindennemű élő és leölt baromfi (tyúkfélék, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), a leölt baromfi bontásából származó, étkezési célra szolgáló termékek, a baromfizsír és hál kivételével, a tyúktojás, továbbá a tojásból előállított, tartósított vagy egyébként feldolgozott termékek ; b) tógazdaságban tenyésztett mindennemű hal, élő vagy jegelt állapotban (a továbbiakban : hal), továbbá a tenyészhal és halivadék ; c) a lőtt vadak közül a nyúl, az őz, a szarvas, a vaddisznó, a fácánkakas és fácánlyúk (a továbbiakban lőtt vad). (2) Az előző bekezdésben felsorolt állatok és termékek megvásárlásának és felhasználásának irányítása, forgalmának ellenőrzése, továbbá a megvásárolt készletek nyilvántartása és a jogosított kereskedők működésének ellenőrzése a Baromfi és Tojásforgalmi Központ (Budapest V., Vértanúk tere 1. szám (a továbbiakban Központ) ügykörébe tartozik. Beszolgáltatás. 2 §(1) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt baromfit és tojást az 1945. évi június hó 30. napjáig kell vásárlásra jogosított kereskedőnek vagy hatóság által feljogosított más vásárlónak (108.000/1944 K. M. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése; Budapesti Közlöny, 1944. évi április hó 27.-i 94. szám) vételre felajánlani. (2) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére csak élő, egészséges, üres hegyű baromfit lehet vételre felajánlani. A beszolgáltatásra szánt baromfinak élősúlyban darabonkint legalább a következő súlyt kell elérnie : a) csirke az 1944. évi augusztus hó 30. napjáig 1 kilogramm, az említett nap után 60 dekagramm, b) tyúk 1 kilogramm, c) gyöngyös 80 dekagramm, d) pulyka 3 kilogramm, e) hízott liba 5 kilogramm, f) hízott kacsa 3 kilogramm. Az úgynevezett tavaszi keltezésű libát és kacsát a keltetés évének szeptember hó 15. napja előtt a beszolgáltatási kötelesség teljesítésére felajánlani nem szabad. (3) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére csak ép héjú, friss tojást szabad felajánlani. 3. §. (1) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt halat az 1945. évi június hó 30. napjáig kell valamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek vételre felajánlani. (2) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére felajánlott halat élő állapotban vagonba rakva, jegelt állapotban pedig közfogyasztásra alkalmas minőségiben vasúti állomásra szállítva kell átadni. (1) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt lőtt vadat az 1945. évi június hó 30. napjáig kell valamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek vételre felajánlani. (2) A lőtt vadat közfogyasztásra alkalmas minőségben kell átadni. 5. §. (1) A közellátási kormánybizos a Központ értesítése alapján a községi elöljáróság (polgármester) útján — a helyileg szokásos módon és kifüggesztés által — közhírré teszi a hatóságoterületén az 1. §-ban említett állatok és termékek vásárlására jogosított országos, körzeti és helyi kereskedők nevét (cégét) és telephelyét. (2) A jogosított kereskedő csak azon a területen vásárolhat, amelyet számára a Központ megállapított. A jogosított kereskedő a számára megállapított vásárlási területen a vételre felajánlott árut — ha az a 2. § (2) bekezdésében, a 3. § (2) bekezdésében, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel — köteles a hatóságilag megállapított áron megvásárolni, azonnal — hal esetében pedig a gazdálkodóval kötött megállapodásban meghatározott időpontban — átvenni és a vételárat kifizetni. Az említett feltételeknek meg nem felelő árut a kereskedőnek megvásárolnia nem szabad. (3) A jogosított kereskedőket (szedőket, gyűjtőket, bevásárlókat) a Központ arcképes igazolvánnyal látja el. Az arcképes igazolványban fel kell tüntetni azt a körzetet (területet), ahol a kereskedő vásárlásra jogosult. (4) A Központ gondoskodik arról, hogy azokban a községekben, ahol vásárlásra jogosult baromfi- és tojáskereskedőnek telephelye nincs, baromfi és tojás átvétele céljából valamely jogosított baromfi- és tojáskereskedő előre meghirdetett időben és helyen vásárlási napokat tartson. (5) Az állami ellenőrzés alatt álló baromfitelepek és baromfitenyésztő mintaközségek által nevelt tenyészbaromfi és termelt tenyész tojás vásárlása szempontjából a földmivelésügyi miniszter által létesített keltető központokat, illetve a tenyészállatkiosztási akció lebonyolításával megbízott szerveket jogosított országos kereskedőknek kell tekinteni. 6. §. (1) A kereskedő köteles a vételt az eladó gazdakönyvébe bejegyezni és arról egyidejűleg a Központ által rendszeresített nyomtatványon pontosan és a valóságnak megfelelően műpéldányban vételi jegyet kiállítani. A vételi jegy első példányát a gazdálkodó nyilvántartó hatódságának, a másodikat a Központnak kell elküldeni, a harmadikat a gazdálkodónak kell átadni, a negyedik a kereskedőnél marad. A nyilvántartó hatóságnak és a Központnak szóló példányokat a kereskedő köteles összegyűjtve, minden hétfői napon ajánlóit levélben postára adni vagy átadni.