Budapesti Közlöny, 1944. július (78. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-01 / 146. szám

költségek fedezésére szolgáló költséghozzá­járulást nem fizeti meg, az áruforgalmi köz­pont a költséghozzájárulás kimutatott hátralé­kos összegének közadók módjára való behaj­tása iránt a közellátásügyi miniszterhez előter­jesztést tehet. Az előterjesztéshez csatolni kell a kereskedőnek meghatározott idő alatti fize­tésre ajánlott levélben történt vagy egyébként elismert felhívását igazoló okiratot és a keres­kedőnek a felhívásra adott esetleges nyilat­kozatát. (2) A költséghozzájárulásnak a közellátás­­ügyi miniszter által igazolt összegét közadók­­módjára kell behajtani; a behajtás iránt az áruforgalmi központ előterjesztése alapján a közellátásügyi miniszter intézkedik. 10. §. f1) Az országos és körzeti kereskedőként működésre feljogosítást a közellátásügyi miniszter — a 8. § (3) bekezdésének esetén kivil is — bármikor indokolás nélkül vissza­vonhatja. (2) Ha az országos vagy körzeti kereskedővé feljogosított egyéni cég tulajdonosának szemé­lyében változás áll be vagy az egyéni cég tár­sascéggé alakul, ha a cégbe új tag lép be vagy a céghez új csendestárs csatlakozik, ha a cég közös haszonra és veszteségre vonatkozó vagy más hasonló természetű (améta) megállapo­dást létesít, továbbá ha a feljogosított korlátolt felelősségű­ társaság tagjainak vagy ügyvezetői­nek, a részvénytársaság és szövetkezet igazga­tósági vagy felügyelőbizottsági tagjainak vagy tényleges vezetőinek személyében változás áll be a nélkül, hogy erre a közellátásügyi minisz­ter vagy az általa kijelölt hatóság (szerv) elő­zetesen engedélyt adott volna, a cég feljogosí­tása hatályát veszti. (3) A helyi kereskedő megbízása ellen az ügykör szerint illetékes áruforgalmi központ, illetőleg a m. kir. Közellátási Hivatal — a 8. § (3) bekezdésének esetén kívül is — bármikor kifogást emelhet, aminek következtében a helyi kereskedő működési jogosultsága meg­szűnik (2.980/1943. M. E. számú rendelet 2. §). 11. §•• (1) Az az országos vagy körzeti kereskedő, akinek ebbeli jogosultsága akár a feljogosítás visszavonása, akár más ok folytán megszűnik, köteles a jogosítványának hatálya alá tartozó beszámítható árukkal folytatott kereskedői te­vékenységét azonnal megszüntetni, árukészleté­vel az ügykör szerint illetékes áruforgalmi köz­pont, illetőleg a m. kir. Közellátási Hivatal uta­sításai szerint elszámolni és árukészletét annak rendelkezései szerint átadni. (2) Ha a helyi kereskedő megbízása ellen az áruforgalmi központ, illetőleg a m. kir. Közellátási Hivatal kifogást emel vagy az va­lami ok folytán megszűnik, az őt megbízó országos vagy körzeti kereskedő köteles a helyi kereskedő vásárlási jogosultságának tanúsítá­sára szolgáló arcképes igazolványt azonnal be­vonni, a helyi kereskedőt az általa megvásárolt beszámítható áruk tekintetében elszámoltatni és az elszámolás eredményéről a bevont igazol­vány csatolása mellett az ügykör szerint illeté­kes áruforgalmi központnak, ilyennek hiányá­ban a m. kir. Közellátási Hivatalnak jelentést tenni. Ha a helyi kereskedő a vásárlási jogosult­ságának tanúsítására szolgáló igazolványt visz­­szaadni vonakodik, annak bevonása érdekében a közigazgatási hatóság jogsegélye vehető igénybe. (3) Az országos, körzeti vagy helyi kereske­dőként működés határozott időre való felfüg­gesztése esetén az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. 12. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,­a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 7. §-a (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott kihágást követi el és az ott megszabott büntetéssel büntetendő a) aki a 4. § szerint benyújtott kérvényben vagy az ennek mellékletét képező nyilatkozat­ban a valóságnak meg nem felelő tényeket ad elő vagy több kérvény benyújtása esetén azt a körülményt, hogy­ más beszámítható áruk vásárlására is fel van jogosítva vagy feljogosí­tást kért, elhallgatja; b) aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendel­kezés ellenére az országos vagy körzeti keres­kedői jogosítványának hatálya alá tartozó áruk közül valamely áru megvásárlását — az arra vonatkozó eladási ajánlat ellenére — meg­­tagadja ; c) akit a 1l. §-ban foglalt rendelkezések elle­nére országos vagy körzeti kereskedői jogosult­ságának, illetőleg helyi kereskedői működésé­nek megszűnése után árukészletével elszámolni vagy azt az áruforgalmi központ, illetőleg a m.. kir. Közellátási Hivatal rendelkezései szerint átadni vonakodik. (2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihá­gás felderítése körül szerzett érdemek jutalma­zására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 7. §-ának (2)—(5) bekezdésében foglalt rendel­kezések irányadók. 13. §. Ez a rendelet az 1944. évi július hó 1. napján lép hatályba ; egyidejűleg a 107.500/1943. K. M., a 110.810/1943. K. M. és a 107.300/1944. K. M. szám­i rendeletek hatályukat vesztik. Budapest, 1944. évi június hó 30. án. Jurcsek­ Béla s. k. a m. kir. közellátásügyi miniszteri teendők ellátásával megbízott m kir. földmivelésügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1944 julius 1. — 146. szám A m­. kir. közellátásügyi miniszter 113.100/1944. K. M. számú területete a baromfi és tojás beszolgáltatásának, forgal­mának és felhasználásának, továbbá a tó­gazdaságban tenyésztett hal, valamint a lőtt vad beszolgáltatásának és forgalmának szabá­lyozása tárgyában. A beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe be­számítható termények és termékek forgalmá­nak szabályozásáról szóló — hatályában a 4.600/1943. M. E. számú rendelet 4. §-ával ki­terjesztett — 2.980/1943. M. E. számú rendelet 1. és 4. §-ában­ foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. Általános rendelkezés: 1. §• (1) Ennek a rendeletnek a hatálya alá tartoz­nak a következő állatok és termékek : a) mindennemű élő és leölt baromfi (tyúk­félék, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), a leölt baromfi bontásából származó, étkezési célra szolgáló termékek, a baromfizsír és hál ki­vételével, a tyúktojás, továbbá a tojásból elő­állított, tartósított vagy egyébként feldolgozott termékek ; b) tógazdaságban tenyésztett mindennemű hal, élő vagy jegelt állapotban (a továbbiak­ban : hal), továbbá a tenyészhal és halivadék ; c) a lőtt vadak közül a nyúl, az őz, a szarvas, a­­ vaddisznó, a fácánkakas és fácánlyúk (a továbbiakban lőtt vad). (2) Az előző bekezdésben felsorolt állatok és termékek megvásárlásának és felhasználásá­nak irányítása, forgalmának ellenőrzése, továbbá a megvásárolt készletek nyilvántartása és a jogosított kereskedők működésének ellen­őrzése a Baromfi és Tojásforgalmi Központ (Budapest V., Vértanúk­ tere 1. szám (a továbbiakban Központ) ügykörébe tartozik. Beszolgáltatás. 2 §­(1) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt baromfit és tojást az 1945. évi június hó 30. napjáig kell vásárlásra jogosított kereskedő­nek vagy hatóság által feljogosított más vásár­lónak (108.000/1944 K. M. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése; Budapesti Közlöny, 1944. évi április hó 27.-i 94. szám) vételre fel­ajánlani. (2) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére csak élő, egészséges, üres he­gyű baromfit lehet vételre felajánlani. A beszolgáltatásra szánt baromfinak élősúlyban darabonkint legalább a következő súlyt kell elérnie : a) csirke az 1944. évi augusztus hó 30. nap­jáig 1 kilogramm, az említett nap után 60 deka­­­­gramm,­­ b) tyúk 1 kilogramm, c) gyöngyös 80 dekagramm,­­ d) pulyka 3 kilogramm,­­ e) hízott liba 5 kilogramm, f) hízott kacsa 3 kilogramm.­­ Az úgynevezett tavaszi keltezésű libát és kacsát a keltetés évének szeptember hó 15. napja előtt a beszolgáltatási kötelesség teljesí­tésére felajánlani nem szabad. (3) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére­­ csak ép héjú, friss tojást szabad felajánlani. 3. §. (1) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt halat az 1945. évi június hó 30. napjáig kell valamelyik vásárlásra jogosított kereskedő­nek vételre felajánlani. (2) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére felajánlott halat élő állapotban vagonba rakva, jegelt állapotban pedig közfogyasztásra alkal­mas minőségiben vasúti állomásra szállítva kell átadni.­­ (1) A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére­­ szánt lőtt vadat az 1945. évi június hó 30. nap­jáig kell valamelyik vásárlásra jogosított keres­kedőnek vételre felajánlani. (2) A lőtt vadat közfogyasztásra alkalmas minőségben kell átadni. 5. §. (1) A közellátási kormánybizos a Központ értesítése alapján a községi elöljáróság (polgár­­mester) útján — a helyileg szokásos módon és kifüggesztés által — közhírré teszi a hatóságo­­területén az 1. §-ban említett állatok és ter­mékek vásárlására jogosított országos, körzeti és helyi kereskedők nevét (cégét) és telep­helyét. (2) A jogosított kereskedő csak azon a terü­leten vásárolhat, amelyet számára a Központ megállapított. A jogosított kereskedő a számára megállapított vásárlási területen a vételre fel­ajánlott árut — ha az a 2. § (2) bekezdésében, a 3. § (2) bekezdésében, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek meg­felel — köteles a hatóságilag megállapított áron megvásárolni, azonnal — hal esetében pedig a gazdálkodóval kötött megállapodásban meg­határozott időpontban — átvenni és a vételárat kifizetni. Az említett feltételeknek meg nem felelő árut a kereskedőnek megvásárolnia nem szabad. (3) A jogosított kereskedőket (szedőket, gyűj­tőket, bevásárlókat) a Központ arcképes igazol­vánnyal látja el. Az arcképes igazolványban fel kell tüntetni azt a körzetet (területet), ahol a kereskedő vásárlásra jogosult. (4) A Központ gondoskodik arról, hogy azok­ban a községekben, ahol vásárlásra jogosult baromfi- és tojáskereskedőnek telephelye nincs, baromfi és tojás átvétele céljából valamely jogosított baromfi- és tojáskereskedő előre meghirdetett időben és helyen vásárlási napokat tartson. (5) Az állami ellenőrzés alatt álló baromfi­­telepek és baromfitenyésztő mintaközségek által nevelt tenyészbaromfi és termelt teny­ész tojás vásárlása szempontjából a földmivelésügyi miniszter által létesített keltető központokat, illetve a tenyészállatkiosztási akció lebonyolítá­sával megbízott szerveket jogosított országos kereskedőknek kell tekinteni. 6. §. (1) A kereskedő köteles a vételt az eladó gazdakönyvébe bejegyezni és arról egyidejűleg a Központ által rendszeresített nyomtatványon pontosan és a valóságnak megfelelően mű­példányban vételi jegyet kiállítani. A vételi jegy első példányát a gazdálkodó nyilvántartó hatód­­ságának, a másodikat a Központnak kell el­küldeni, a harmadikat a gazdálkodónak kell átadni, a negyedik a kereskedőnél marad. A nyilvántartó hatóságnak és a Központnak szóló példányokat a kereskedő köteles össze­gyűjtve, minden hétfői napon ajánlóit levélben postára adni vagy átadni.

Next