Budapesti Nap, 2002. december (1. évfolyam, 52-63. szám)
2002-12-09 / 58. szám
Budapesti Nap i Politika AKTUÁLIS 2002. december 9., hétfő 7 Kinevezték a prímást Erdő Péter az ezeréves egyházmegye érseke Örömmel és meglepetéssel vette tudomásul Erdő Péter, hogy a pápa esztergom-budapesti érsekké nevezte ki, és így ő lesz Magyarország prímása is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora aláhúzta: először fordul elő, hogy Budapest szülöttje kerül az ezeréves főegyházmegye élére. II. János Pál pápa elfogadta a 75. életévét betöltött Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki szombaton érseknek az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. Ezáltal Erdő Péter lett Magyarország prímása. Az új prímás ünnepélyes beiktatását 2003. január 11-én, szentmise keretében tartják az esztergomi Bazilikában. Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten. Filozófiai és teológiai tanulmányait az esztergomi és a budapesti szemináriumban végezte. 1975. június 18-án szentelték pappá. 1977 és 1980 között Rómában tanult, ahol teológiából és egyházjogból szerzett diplomát. 1997-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai karának dékánjává, 1998-ban az intézmény rektorává nevezték ki. II. János Pál pápa 1999. november 5-én páppi címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Erdő Pétert a katolikus egyházfő 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában. Az új érsek kijelentette: nagy örömmel és bizonyos meglepetéssel fogadta a kinevezést, mert minden korábbi híreszteléssel szemben egyáltalán nem számolt azzal, hogy a pápa őt választja. - II. János Pál pápa bizalma nagyon megtisztelő a számomra, igyekszem megfelelni annak - mondta Esztergom új érseke. Erdő Péter a kinevezésében érez egyfajta sajátos megtiszteltetést Budapest iránt is, hiszen mióta ez a város létrejött, Budapest szülötte még ennek az egyházmegyének nem volt főpásztora. Az egyház feladatát illetően Erdő Péter úgy fogalmazott: az egész egyház létének célja az emberek üdvössége. Alapvető küldetése Jézus Krisztus személyével és művével függ össze, hiszen ő az emberért jött, azért, hogy az ember eltaláljon istenhez. Ennek a közösség életére nézve sok következménye van. A legaktuálisabb most, karácsonyra készülve az, hogy a békességet, az egyetértést, az egymás iránti szeretetet, megértést mélyítsük el - mondta Erdő Péter. Meglátása szerint Magyarországon az állam és az egyház elválasztásának nagyon világos, tiszta, jóindulatú szisztémája van érvényben. - Ez olyan érték, amelyre büszkék lehetünk - tette hozzá. Szavai szerint ennek alapján tud együttműködni az állam az egyházakkal, s úgy látja, amikor nehézségek adódnak, azok nem annyira az állam és az egyház, mint inkább különböző csoportok és irányzatok között jelennek meg. A mostani helyzetben mutatkozó vitákról Erdő Péter kifejezte reményét, hogy azok hamarosan megoldódnak, utalva az egyházfinanszírozáshoz kapcsolódó nézeteltérésekre. Szerinte ezek komoly technikai részletkérdések, az ideális megoldás megtalálása nem könnyű feladat, de bízik a szakmai egyeztetések sikerében. Erdő Péter elmondta, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori tisztségét ünnepélyes beiktatása napjáig, 2003. január 11-ig gyakorolja, s ugyanakkor szűnik meg székesfehérvári segédpüspöksége is. Egyetemi professzor a katolikus egyház élén Az érsekek évezrede kevesen tudják, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Magyarország legrégibb intézményei közé tartozik: már 1000-ben érsek állt a területi egység élén. A néhány évtizednyi szünet akkor következett be, amikor a pártállam megszakította kapcsolatait a Szentszékkel, és kormányzókat nevezett ki az egyházmegye élére. A most kinevezett Erdő Péter előtt 78 érsek állt az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élén, amelyet csak 1993 óta neveznek így. Az elődök addig az esztergomi érsek címet viselték. A hosszú sor a Krisztus utáni ezredik évig nyúlik vissza, az első érseket Domonkosnak hívták. 1240-ben Mátyás érsek már prímási méltóságot is viselt. 1252- ben Báncsa István viszont már érsek és bíboros. Csaknem kétszáz esztendő múlva Szécsi Dénes az első, aki prímás - a magyar egyház feje -, érsek és bíboros is. 1707-ben Keresztély Ágost már hercegprímás - ő a hatvanharmadik az esztergomi érsekek sorában. 1819-től válik általánossá a gyakorlat,hogy a hercegprímási kinevezést követően az esztergomi érsek némi várakozás után bíborossá válik. Az első ebben a sorban Rudnay Sándor, aki a bíborosi címet kilenc évvel érsekké avatása után kapta. Miután Mindszenty József hercegprímás érseket - aki 1946-ban lett bíboros - a pártállam bebörtönzi, a hivatalos Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok megszűnnek, és 1000 óta először 1950-ben az esztergomi egyházmegyét nem érsek, hanem kormányzó irányítja. Összesen hat egyházi személy váltotta egymást ebben a tisztségben. Lékai László 1974-ben még kormányzó volt. 1976-ban viszont létrejött az egyezség a magyar állam és a Vatikán között. 1976 februárjától a pápa az Állami Egyházügyi Hivatal egyetértésével - Lékait érsekké nevezte ki, aki három hónap után a bíborosi címet is megkapta. A magyarországi köztudatban az esztergomi érsekek sorában a szinte ismeretlen Nehemiás, Szerafin vagy Fehérkövi István mellett olyan jelentős személyiségek is szerepelnek, mint a pápai ambíciókat tápláló Bakócz Tamás vagy az ellenreformáció nagy alakja, Pázmány Péter. Mindszenty József szintén legendás alak az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érsekei között. A hagyományt tiszteli Erdő Péter a világ egyik legnagyobb szaktekintélye kánonjogi kérdésekben, és felső egyházi körökből származó értékelések szerint az új esztergom-budapesti érseket csak olyan értelemben lehet konzervatív főpapnak tekinteni, hogy ragaszkodik a katolikus egyház hagyományaihoz. Felröppent ugyanis a feltételezés, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora közel állna az Opus Dei (Isteni Alkotás) nevű közösséghez. Erdő Péter az egyik internetes portálhoz eljuttatott üzenetében kijelentette, hogy nem tagja az Opus Dei-nek. Mégis többen úgy vélik, hogy túlságosan közel került e szervezethez. Az Opus Dei egy, elsősorban világi hívők számára született konzervatív közösség, amelyet sokszor támadtak az elmúlt évtizedekben. A rend teljes jogú tagjai csak felsőfokú végzettségű személyek lehetnek, és állítólag a politikai és gazdasági élet több meghatározó személyiségének titkos szövetsége mozgatja a társaságot. Az utóbbi években a pápa látványosan felkarolta a világiak számára is elmélyült vallásos hétköznapokat hirdető szervezetet, az alapítót, a spanyol Josémaria Escriva de Balaguert idén októberben szentté avatta. Az Opus Dei alapítójának sokan felróják például, hogy hitetlennek tekintett mindenkit, aki nem volt Krisztus harcos katonája. Egyházi körökből származó értesüléseink szerint Erdő Pétert csak azért hozzák összefüggésbe egyesek az Opus Dei nevű szervezettel, mert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemrég otthont adott egy tudományos konferenciának, amely éppen ezzel a szervezettel foglalkozott. Több jelölt közül választott a pápa Paskai László utódlásáról az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élén Karl-Josef Räuber pápai nuncius felterjesztése alapján hozta a döntést II. János Pál katolikus egyházfő. Sajtóértesülések szerint négy jelölt közül választott a pápa. Az egyik Seregély István egri érsek, a katolikus püspöki kar 71 esztendős elnöke, aki mellett hosszú egyházvezetői tapasztalata szólt. Felső egyházi körökben úgy értékelték: az a tény, hogy Seregély István csupán négy évig tölthetné be a tisztséget, nem akadály. Később így a többi jelölt közül az egyik még elnyerheti a prímási címet. Ha ő kapta volna a kinevezést, megszűnt volna az a némileg furcsa helyzet, hogy a katolikus püspöki kar elnöke nem azonos a legmagasabb egyházi méltósággal. Bósák Nándort (63 éves), a debrecen-nyíregyházi megyés püspököt lelkipásztori alkata tette esélyessé. Egyes, a sajtó számára korábban kiszivárogtatott információk szerint úgy tűnt, hogy a fenti két jelölt áll legközelebb a kinevezéshez. Bósák püspök nevét viszont egyre ritkábban említették a várományosok között felső egyházi körökben. Szerepelt még az esélyesek listáján Ternyák Csaba (49 éves) érsek is, ő - miután évekig a magyar katolikus püspöki kar titkára volt - jelenleg a Vatikánban teljesít szolgálatot, a kléruskongregáció titkára, aki szentszéki kapcsolatai okán került előtérbe. Többen úgy tartották viszont, hogy Ternyák érsek számára visszalépést jelentene, ha elhagyva a Vatikánt, ismét itthon vállalna szolgálatot. Seregély István Bósák Nándor Ternyák Csaba A katolikus egyházmegyék A római katolikus közösségek, a plébániák a katolikus egyház „közigazgatási területeihez”, az egyházmegyékhez tartoznak. Magyarországon 13 egyházmegye található. Még két egyházmegye van ezeken kívül: a tábori püspökség valamint a Szentszéknek közvetlenül alárendelt Pannonhalmi Egyházmegye. Az egyházmegyék jelenlegi határait II. János Pál pápa 1993 májusában jelölte ki. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területileg a második legkisebb, ám a magyar katolikus egyház legnagyobb lélekszámú „közigazgatási területe”.) A nyugalomba vonulás után is bíboros marad Másfél évtizeden át volt a magyarországi klérus első embere Paskai László Paskai László tizenöt évvel ezelőtt lett esztergomi érsek, majd az esztergom-budapesti érsek, később a bíboros címet viselte a katolikus klérus első embereként. Kinevezéséhez annak idején az Állami Egyházügyi Hivatal is hozzájárult. Paskai nyugalomba vonulása után is bíboros marad A most kinevezett érsek elődje Paskai László volt, aki idén töltötte be 75. életévét, és az egyházi szokásjognak megfelelően nyugalomba vonul. Az idős főpap a rendszerváltás levezénylője volt a magyarországi katolikus egyházban. Személyét némi bizalmatlanság övezte, hiszen még abban az időszakban szentelte püspökké a pápa, amikor a magas egyházi méltóság betöltéséhez feltétlenül szükséges volt a pártállami beleegyezés. Az Állami Egyházügyi Hivatal jóváhagyása pedig azt a gyanút keltette egyesekben, hogy Paskai László esetleg engedményeket tett az ateista hatalomnak. Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. Tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte, majd 1945-ben a ferences rendbe jelentkezett. Paskai Lászlót 1951. március 3-án szentelték pappá. 1978. március 2-án címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá, majd 1979. március 31-én veszprémi megyés püspökké nevezték ki. 1982-től kalocsai koadjutor érsek, 1987-től esztergomi érsek, 1988. június 28-án a pápa bíborossá emelte. 1986 júliusától 1990 szeptemberéig látta el a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét - akkor ebbe a tisztségbe a püspökök Seregély István egri érseket választották. Az Erdő Pétert érsekké kinevező szentszéki közlemény Paskai László több mint 14 éves bíborosi munkájának időszakából az 1991-es évet illetően kiemeli II. János Pál pápa első lelkipásztori látogatását és Mindszenty József néhai bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak Magyarországra hozatalát. Kitér arra is a dokumentum, hogy 1999-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 53 év után újra zsinatot tarthatott, 2000. augusztus 20-án pedig a budapesti Szent István Bazilika előtt tartott szentmisével és a Szent Jobb-körmenettel kezdődött el a magyar államiság ezeréves jubileumának ünnepe, amely 2001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a Szent Korona esztergomi látogatásával zárult. Paskai László továbbra is megtartja bíborosi címét, és amenynyiben az új pápát választó konklávé öt éven belül zajlik le, a nyugalomba vonult bíboros-érsek az egyháztörténeti esemény részese lesz. Az érseki hivatal megerősítette: Paskai László az esztergomi Simor-otthonba vonul vissza. Az esztergomi bazilika, Paskai László (kis képünkön) több szentmiséjének a színhelye fotó: Grnak laszlo