Budapesti Nap, 2003. augusztus (2. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-27 / 198. szám

Budapesti Nap Hírsorok Guszinszkij kiadatását kéri Oroszország­­ Az orosz fő­ügyészség bízik abban, hogy a görög hatóságok kiadják Vlagyi­mir Guszinszkijt. Oroszország­ban 2000-ben indult bűnvádi el­járás a médiamágnás ellen csalás és pénzmosás gyanúja miatt. Ma dönt az ENSZ - Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsában mára halasz­tották a szavazást arról a határo­zattervezetről, amelynek célja, hogy erősítsék a háborús konflik­tusokban humanitárius munkát végzők védelmét. A szavazás el­halasztását tegnap Colin Powell amerikai külügyminiszter kérte. Nyugdíjválság Olaszországban -Ausztria, Németország és Fran­ciaország után Olaszországban is napirendre került a nyugdíjre­form. A különböző elképzelések­ről egyelőre még vita van, de a kormány biztosan számíthat a szakszervezetek ellenállására. Zsinagógát gyaláztak Munká­cson­­ Munkácson tegnap meg­gyalázták a zsinagógát. Kárpátal­ja második legnagyobb városá­ban éjszaka ismeretlenek horog­keresztet rajzoltak a zsinagóga bejáratára, nyilakat festettek egy képre, amely imádkozó zsidó fér­fit ábrázol, és feliratokkal csúfí­tották el az imaház falát. (MR, Reuters, DPA) Kagame maradt Ruanda elnöke Megtartva hatalmát Paul Kagame nyerte Ruandában az 1994-es tö­megmészárlás óta tartott első el­nökválasztást. Az ellenzék nem fogadja el az eredményt. Kagame győzelmét tegnap je­lentette be az afrikai ország vá­lasztási bizottsága. A fő ellenzéki jelölt, Faustin Twagiramungu kö­zölte, nem fogadja el a hivatalban lévő elnök 94,3 százalékos támo­gatottságáról szóló nem hivatalos eredményeket. - Ez nem demokrácia. Kagame és hívei sztálinista egypártrend­­szert próbálnak kiépíteni. Majd­nem 100 százalék? Az lehetetlen. Panasszal fordulok a legfelsőbb bírósághoz - nyilatkozta a csaló­dott vesztes. Kagame ellenlábasai állítják, hogy az elnök embereivel megfé­lemlítette és befolyásolta a támo­gatóikat. - Sikerünk bizonyítja, hogy Ruanda jó úton jár - mondta a tutszi származású Paul Kagame az őt ünneplő tömegnek. Ruanda még mindig felépülőben van az 1994-es sokkból, amikor hutu szélsőségesek 800 ezer tutszit és mérsékelt hutut mészároltak le. A vérontásnak Kagame vetett vé­get csapataival, és ennek köszön­hetően 2000 óta vezeti elnökként az országot. (teszler) Ködös brit euróvízió Szinte semmi esélye nem maradt annak, hogy népszavazást írjanak ki az euró bevezetéséről Nagy- Britanniában a 2005-ös általános választások előtt. David Kellynek, a kormány fegyverszakértőjének öngyilkossága, valamint az azt követő vizsgálat és az eurós erőkampány összeomlása meg­rendítette a bizalmat a kormány iránt. Valószínűtlen, hogy a kö­zeljövőben a konzervatív brit pol­gárok igennel voksolnának a kö­zösségi valutára. Jelenleg három britből kettő megtartaná a fontot. Tony Blair miniszterelnök ennek ellenére eltökélten próbálja élet­ben tartani az euróreferendum re­ményét. Pártjának tagjai realis­tábbak. George Foulkes munkás­párti képviselő, az előkampány tanácsadója úgy véli, köddé vál­tak a győzelmi esélyek. A szintén euróövezeten kívüli svédek szeptember 14-én tarta­nak euróreferendumot, az északi országban a nem pártiak 13­­fo­kái még mindig a váltást támoga­tók előtt járnak. T. V. RUANDA Éves átlagjövedelem: Exportáruk: kávé, tea, szőrme, fémérc Etnikai csoportok: hutu (84%) tutszi (15%) Hivatalos nyelv: Terület: Népesség: Kormány: Pénznem: 26,338 km2 7,4 millió 1000 $/fő kinyarvanda francia • angol republikánus ruandai frank Forrás: dpa Francia áldozatok Afrikában Két francia békefenntartó vesztette életét Elefántcsontparton, egy pe­dig megsebesült, mikor tűzharcba keveredtek a lázadókkal. A francia csapatoknak ez volt az első katonai vesztesége az ország területén az­óta, hogy januárban Párizs 4000 katonát küldött Elefántcsontpartra megfigyelőnek - közli a Le Monde. A három francia a Kossou-tavon járőrözött, a demilitarizált övezet­ben, amikor rájuk lőttek a magukat részegeknek mutató fegyveresek. A támadók valószínűleg az Ele­fántcsontparti Hazafias Front, vagy ahogy újabban hívják, az Új Had­sereg tagjai voltak. (BN) Politika 2003. augusztus 27., szerda 5 Megkezdődik az észak-koreai atomalku Végtelenbe nyúló egyezkedés várható a pekingi tárgyalásokon Kulcsfontosságú tárgyalá­sok kezdődnek holnap Pekingben az észak-koreai atomprogram leállításáról. A hosszadalmasnak ígérke­ző alkudozás tétje az, hogy sikerül-e ezúttal békésen megfékezni a világ legel­­nyomóbb és legagresszí­­vabb diktatúráját. A két Korea, Japán, az USA, Kína és Oroszország képviselői részvé­telével megtartandó eszmecserét illetően Peking és Moszkva is fi­gyelmeztetett arra: nem fogják tudni megoldani gyorsan a felme­rült problémákat, s ráadásul sze­rintük újabb gondok is fel fognak merülni, de ezekről a felek egyelő­re nem nyilatkoztak. Az észak-koreaiak azzal érvel­nek, hogy az amerikaiak szerintük meg akarták dönteni Kim Dzsong It, és ezért volt szükségük egy nukleáris elrettentő erő kialakítá­sára. Phenjan csak akkor hajlandó az atomfegyverzet gyarapítására beindított programja leállítására, ha az amerikaiak megnemtámadá­si egyezményt kötnek velük, és helyreállítják a diplomáciai kap­csolatokat. Észak-Korea 23 milliós lakosságának számarányához vi­szonyítva a világ legnagyobb had­seregével rendelkezik, abszolút ér­tékben pedig az ötödik legnépe­sebb hadsereget tartja fenn. Mint­egy 1,14 milliónyi állandó hadsere­get tart fegyverben, 7,5 milliónyi tartalékosa van, és speciális alaku­latainak létszáma 100 ezer fő kö­rül mozog, ami szintén világre­kord. Ennek a haderőnek a 70 százaléka a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezettől számított 65 kilométeres sávban állomáso­zik. A hadsereg fenntartására Phenjan az ország bruttó hazai termékének közel egyharmadát költi el. Az amerikaiak joggal tartanak attól, hogy Phenjan terroristák ke­zére juttatja a nukleáris anyagokat, és felboríthatja az ázsiai stratégiai egyensúlyt is. Washington nem zárta ki az erő alkalmazását sem a koreai nukleáris válság rendezésé­nek érdekében. Az amerikaiak ugyanakkor hajlandók jelentős anyagi hozzájárulásra is, ha Phen­jan belemegy a leszerelésbe. A dél-koreaiak mindenáron fenn szeretnék tartani a párbeszé­det, és békés megoldást szeretné­nek. Az észak-koreai energia és élelmiszer-szükséglet 70 százalé­kát biztosító kínaiak attól tarta­nak, hogy egy phenjani összeom­lás komoly terheket róna a már most is több tízezer menekültnek otthont adó Pekingre. A dél-korea­iakhoz és a kínaiakhoz hasonlóan a japánok és az oroszok is határo­zottan ellenzik az északiak nukle­áris felfegyverkezését, mely alap­vető biztonsági érdekeiket sérti. Tokió nem fogja sajnálni a pénzt és energiát e cél elérésére, Moszk­va viszont meg fogja kérni a közre­működés árát. Szalontay Mihály Kim Dzsong 11 amerikai támadástól tart, ezért kezdett nukleáris fegyverkezésbe Ejtették a vádat Jacob Zuma dél-afrikai alelnök pénzügyi tanácsadója tegnap megjelent a durbani bíróságon, mely egy több milliárd dolláros korrupciós fegyverügyletet vizs­gál. Sh­abir Shaikot sikkasztás­sal és pénzmosással vádolják. Zuma alelnök ellen megfelelő bi­zonyítékok hiányában az ügyész ejtette a vádat. Zumát azzal gyanúsították, hogy 68 ezer dol­lár kenőpénzt kapott attól a fran­cia cégtől, amely hatalmas meg­rendelést nyert el a dél-afrikai hadseregtől. Az alelnököt Thabo Mbeki jelenlegi elnök legvaló­színűbb utódjának tartják a jövőre esedékes választásokon. T. V. yfoAn\”101 jár’ ha velünkA f* % 'te&csacf39 * 'A . ^ Tfy.& 129 mlTM'TM! \£a - 3»3> 5- 5 3 a x V/ Borostyántű az iraki sivatagban A lengyel belügyminiszter beje­lentette, hogy Varsó átvenné az iraki rendfenntartásra szánt 28 ezer rendőr kiképzését. A DPA je­lentése szerint lőtték az Irakban állomásozó lengyel egységek állá­sait, ezért biztonsági okok miatt el kellett halasztani a lengyel LOT légitársaság bászrai járatának in­dítását is. Az amerikai hadsereg Boros­tyántű néven új tisztogató akció­ba kezdett Irak középső részén, hogy felszámolja a szövetséges katonaságot és a lakosságot rend­szeresen háborgató fegyveres bandákat. Az akciót egyelőre igen kevés siker kísérte. Al-Falludzsa és Ramadi városok közötti úton ugyanakkor ismét bombát dobtak egy amerikai konvojra. A táma­dás egy halálos áldozatot köve­telt, s ezzel 65-re emelkedett a harci cselekmények hivatalos le­zárása, május elseje óta elesett amerikai katonák száma. Washington keresi a lehetősé­geket arra, hogy újabb országok­kal ossza meg a békefenntartás terheit. James Jones tábornok a NATO európai főparancsnoka a Reuters hírügynökségnek adott interjújában úgy vélekedett, hogy az Észak-atlanti Szövetség is át­veheti az iraki rendfenntartás irá­nyítását, amennyiben erre felké­rés érkezik. Sz. M. Ellenőrzés az országúton Ne nyúlj az EU-alkotmányhoz! Joschka Fischer német külügymi­niszter tegnapi prágai sajtóérte­kezletén megerősítette, hogy a berlini kormány álláspontja sze­rint nem lehet újratárgyalni az októberben kezdődő kormány­közi konferencián az EU alkot­mánytervezetét. A német diplo­mácia vezetője úgy nyilatkozott: amennyiben valamelyik ország egy kérdésben felrúgja a kiala­kult konszenzust, akkor neki kell egy új egyezséget kialakítania. A Reuters szerint a jövő hét hétfőn a cseh fővárosba várják 17 kisebb ország képviselőjét, akik az alkotmánytervezettel kapcso­latos kifogásaikat fogják egyez­tetni. Amennyiben a kormánykö­zi konferencia jogosultságait a német recept szerint határozzák majd meg, akkor a kis országok gyakorlatilag lehetetlen helyzet­be kerülnek, hiszen a nagyok nyilván nem lesznek hajlandók újabb alkudozásra a kedvükért, és nem rúgják fel az egymás kö­zött oly nehezen kialkudott egyezséget. Az EU gazdasági nagyhatalmai az államközösség közelgő bőví­tésére hivatkozva olyan reformo­kat kívánnak bevezetni, amelyek alapvetően megváltoztatják a kis államok egyenrangúságának ed­dig szigorúan érvényesített sza­bályait, és egy föderális európai államalakulat irányába terelik a belső piac, és a politikai össz­hang fejlesztésével. (EN) Joschka Fischer Amerikai deficitrekord Az amerikai kongresszus költ­ségvetési hivatalának kedden közzétett előrejelzése szerint az USA költségvetési deficitje az idén 455 milliárd dollár lesz, a következő, szeptember 30-án kezdődő pénzügyi évben pedig elérheti az 500 milliárd dollárt, ami rekordnak számít az Egye­sült Államok történetében. Az utolsó rekordot 1992-ben jegyez­ték fel, de az is csak 290 milliárd dolláros volt. Bush elnök igen kellemetlen helyzetbe kerülhet a következő évi újraválasztási kampányában ezzel az adattal. Elég nehezen fogja tud­ni megmagyarázni a választók­nak, hogy miként mehetett át a 2000-es 236 milliárd dolláros re­kordtöbblet ilyen óriási deficitbe. A demokraták nyilvánvalóan azzal fogják támadni az elnököt: adó­­csökkentései nem hozták meg a várt gazdasági fellendülést, mi­közben a növekvő költségvetési hiánnyal az ország feléli a követ­kező nemzedék jólétének forrása­it, és megfosztja a jelen generációt a fejlődés lehetőségétől. Mivel a legutóbbi választások­kor is igen kicsiny különbséggel sikerült csak a republikánusok­nak nyerniük, minden olyan se­bezhető felület amely szavazókat von el, a vereség forrása lehet. Sz. M. Iráni atomfegyver-kísérletek A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség kedden nyivánosságra ke­rült bizalmas jelentése szerint szakértőik az iráni Natanz nukleá­ris létesítménye környezetében dúsított uránium nyomait találták meg. A Reuters diplomáciai forrá­sokra alapozott jelentése szerint az uránnyomok fegyvergyártásra al­kalmas finomságúak voltak. Az iráni hatóságok eközben elismer­ték, hogy a 90-es évek elején kísér­leteztek urániumdúsítással. Tehe­rán a jelentés nyilvánosságra kerü­lésével egyidőben jelezte: kész tár­gyalni az ügynökséggel annak a ki­egészítő jegyzőkönyvnek az aláírá­sáról, amely lehetővé tenné az elő­zetes bejelentés nélküli, azonnali nemzetközi ellenőrzéseket az iráni nukleáris létesítményekben. Az orosz atomenergia-miniszté­rium képviselője eközben bejelen­tette, hogy az irániakkal egy olyan egyezmény aláírását tervezik, amely lehetővé tenné a használt nukleáris fűtőanyag visszaszállítá­sát Oroszországba. Sz. M. Teherán hajlik az azonnali ellenőrzések engedélyezésére

Next