Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)
2004-01-10 / 8. szám
Mai Budapesti Nap Telefonos köldökzsinór Puska sms-ben, mobilhasználat az iskolákban Becslések szerint a Budapesti általános, illetve középiskolás gyerekek legalább hetven százalékának van mobiltelefonja. A szülői szervezetek szerint ez a kis eszköz köldökzsinórt jelent az elfoglalt édesanyák, édesapák és csemetéik között. Sok iskolában tiltják a mobilok használatát, mert megzavarja a tanórák rendjét és felerősíti az esélyegyenlőtlenség érzését a jobb anyagi helyzetű és a szegényebb diákok között. A közelmúltban több külföldi nagyváros oktatási intézményeiből kategorikusan kitiltották a hordozható telefonkészülékeket. New Yorkban például a tanárok elkobozzák a gyerekek készülékét, és ha a szülő nem megy érte, a mobilt egyenesen a kukába dobják. Ez a rendszer a középiskolák és az alapfokú intézmények nebulóira egyaránt vonatkozik. Budapesten nem ennyire szigorú a szabályozás. Létezik azonban olyan iskola is, ahol óra előtt összegyűjtik a telefonokat a diákoktól, és csak szünet idejére kapják vissza azokat. Sőt, vannak fővárosi iskolák, ahol hasonlóan járnak el, mint a New York-ban. A X. kerületi Bánya Utcai Általános Iskolában csak a tanítási órákon kötelező kikapcsolni a mobilokat. Amennyiben ezt a szabályt valaki megszegi, esetleg sms-t küld, vagy játszik a készülékével, úgy azt elveszik tőle - válaszolta érdeklődésünkre az oktatási intézmény igazgatója, Dankó Éva. Az elkobzott telefonokat csak a szülők kaphatják vissza. Az igazgatónő elmondta: tavaly náluk is előfordult, hogy egy diáknak eltűnt a készüléke. Az később sem ,.derült ki, hogy elveszítette vagy ellopták tőle. Olyan eset is volt, amikor valaki annyira féltette a telefonját, hogy iskolakezdéskor leadta a titkárságon, és csak a nap végén ment érte. Dankó Éva kijelentette: az iskolának nincs arra kapacitása, hogy telefonmegőrzést vállaljon. Nem tudnak felelősséget vállalni az ellopott telefonokért sem. A Bányai Utcai Általános Iskolában korábban működött egy nyilvános telefon, de a készüléket a nyáron leszerelték, mert szinte már senki nem használta. Az igazgatónő többek között ebből következtet arra, hogy a diákok többsége mobiltelefonon kommunikál. Kiss Ferencné 25 éve tanít az egyik fővárosi iskolában. Mint mondta, az iskolájukban már az alsó tagozatos gyerekek zömének is van mobilja. A pedagógus szerint ez csak részben jó, ugyanakkor úgy véli, hogy sok gyereket frusztrál, ha neki nincs mobilja, miközben az osztálytársainak van. A tapasztalt pedagógus találkozott már olyan esettel is, amikor a leleményes diákok sms-ben akarták elküldeni egymásnak dolgozatírás közben a feladatok megoldását. Ugyanígy előfordulhat, hogy külső segítséget kérnek a nebulók a telefonjukon - vélekedik a pedagógus. Szerinte a telefonnal a nyakukban sétáló gyerekek könnyű célponttá válhatnak. Nem ritka eset, hogy az utcán megtámadják és kirabolják őket. A Szülők Országos Egyesülete korábban szintén ellenezte a telefonok használatát az iskolában, azonban mára megváltozott a véleményük. Keszei Sándor, a szervezet elnöke úgy véli, hogy a mobiltelefon köldökzsinórként funkcionál az elfoglalt szülők és csemetéik között. Ilyen módon a felnőttek bármelyik pillanatban ellenőrizni tudják, hogy gyermekeik hol vannak, mit csinálnak. A Szülők Egyesülete nemrég felmérést készített arról, hogy a diákok milyen módon jutnak mobiltelefonhoz. A szegényebb családok esetében megállapították, hogy szinte mindig a tehetősebb rokonok lepik meg a gyerekeket a rég áhított készülékkel. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a mobilok többségét kártyával üzemeltetik, így azt is nyomon tudják követni, mennyit beszél a telefonnal felszerelt csemete. Döme Barbara Vihetjük magunkkal a telefonszámot A Nemzeti Hírközlési Hivatal tájékoztatása alapján a GTSDatanetnél jelentkezett az első előfizető, aki az új hírközlési törvény alapján kérte, hadd vigye magával új ingatlanába a már megszokott telefonszámát. A törvény 2004. január 1-jétől szavatolja a számhordozhatóság lehetőségét az előfizetőknek. Szathmári Géza, a GTS-Datanet cég vezérigazgatója tudatta lapunkkal, hogy örömmel fogadták a számhordozhatóság gyakorlati megvalósulását, és bíznak benne, hogy 2004-ben elindulhat a valódi piaci verseny a telekommunikáció terén. A számhordozhatóság megteremtése az első lépés a liberalizált piac irányában, amit minden bizonnyal további lépések is követnek majd. A GTS-Datanet külön jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy a távközlési piac első számhordozását cégük hajthatja végre. K. M. Új szakma a logisztikai ügyintéző Idén 562 millió forintot szán a Pest Megyei Munkaügyi Központ a munkanélküliek tanfolyamaira és átképzéseire. Jelenleg hétezer betöltetlen állás van Pest megyében. A fizikai dolgozók mellett kevés a szakirányú képzettséggel rendelkező munkavállaló. Az év folyamán a Pest Megyei Munkaügyi Központ 105 szakirányban indít képzést. Összesen 300 tanfolyamot szerveznek munkanélkülieknek, illetve az átképzésre jelentkezőknek. A központ igazgatója, Lengyel János a legtöbb jelentkezőre a bolti eladói, kereskedői, boltvezetői, továbbá az ápolási és az egészségügyi aszszisztensi tanfolyamon számít. A munkaadók keresik még az épületburkolókat, a bádogos szaktudással rendelkezőket is. A központ tanfolyamaira jelentkezők között változatlanul nagy az érdeklődés az informatikai és nyelvi képzés iránt. Új képzési ág a logisztikai ügyintéző. A vadonatúj tanfolyam indítását az indokolja, hogy Budapest környékén egyre több nagy raktárbázis és ipari park épül. Tavaly megyei viszonylatban Pest megyében alakultak a legjobban a munkanélküliségi mutatók. Összesen 3,6%-os munkanélküliséget regisztráltak, ami azt jelenti, hogy hivatalos adatok szerint 16 800 Pest megyei lakos volt munka nélkül. Kisdi Kevés a szakmunkás UDAPEST 2004. január 10., szombat 3 Embert faragni, ez a feladat Hátrányos helyzetű gyermekeknek segít nap mint nap az a három pedagógus, akik tegnap Solt Ottília-díjat vehettek át Magyar Bálint oktatási minisztertől. Az egyik díjazott Giczy Béla, egy újpesti iskola igazgatója. A Solt Ottília-díjat 1999 óta szüneteltették. Az újjáéledő elismerést tegnap három pedagógus vette át. A Solt Ottília-díjat odaítélő szakmai kuratórium elnöke, Liskó Ilona szerint a hátrányos helyzetű gyermekeken segíteni a legnagyobb munka, amit ma Magyarországon pedagógusok végezhetnek. A Cseri Lajos készítette plakettet idén Ámon Andrásné győri, Kovácsné Mikoly Anna békéscsabai és Giczy Béla budapesti pedagógus kapta. Giczy Béla az újpesti Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola igazgatója. 1978 óta van a pályán. Életútját az új kihívások keresése, a nehéz feladatok tudatos vállalása jellemzi. Az újpesti iskolát 1991 óta vezeti. Hamar felismerte, hogy szükség van egy olyan intézményre, amely felvállalja a hátrányos helyzetű roma tanulók ügyét. Ennek érdekében 1996-ban elvégezte a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola romológia szakát, ahol elmélyülhetett a roma kultúrantropológia tanulmányozásában. Iskolájának programjában központi helyet foglalnak el az olyan pedagógiai normák, mint a társadalmi felelősség, esélyegyenlőség, tolerancia követelményei. A díjnak nagyon örülök, bár hozzá kell tennem, kollégáimnak is járna kitüntetés, ők is hatalmas munkát végeznek iskolánkban - mondja Giczy Béla. - Ez az „elvarázsolt” gyermekcsoport sokkal több odafigyelést igényel, mint más kortársaik. Intézményünk kifejezetten a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozik. A gyerekek 60%-a roma származású, a fennmaradó 40% sem csupán magyar tanulót jelent. Vannak kínai, arab és más nemzetiségű diákjaink is. A művészeti tagozatos intézményben a beiskolázás százszázalékos. Mindenki továbbtanul - büszkélkedik a díjazott pedagógus, aki azt vallja, hogy a legfontosabb feldata, hogy minden tanulóból embert faragjanak. Lefkovics Zsófia Cséri Lajos szobrászművész és Giczy Béla igazgató A Solt Ottília-díjról Solt Ottilia szociológus (1944-1997) 1967-től 1972-ig a Gazdaságkutató Intézetben dolgozott, majd az MTA Szociológiai Intézete, illetve a Történelemtudományi Intézet kutatója volt. 1974-től 1981-ig a Fővárosi Pedagógiai Intézetben tevékenykedett, majd tanárként és könyvtárosként dolgozott. Később az ELTE Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa lett. Évtizedeken át kutatta a magyarországi szegénység okait, a cigányság beilleszkedésének körülményeit. Emlékére 1997-ben a művelődési és közoktatási miniszter „Pro humanitate et libertate in memoriam Solt Ottilia” kitüntető címet alapított, melyet a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában, a megkülönböztetés elleni küzdelemben kiemelkedő tevékenységet folytató személyeknek ítélnek oda. „Hatalmasak vagyunk” Velünk az egész országban hirdethet! BBazár Ugye vette a lapot?