Budapesti Napló, 1898. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1898-10-08 / 277. szám
2 Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1898. október 8. 277. szám* sok mindennel adósa maradt a magyar nemzet törvénybe iktatott jogának. A külügyi képviselet terén, a hadügyi szervezet s az udvartartás szerkezetében még igen sok követelni valója van a magyar nemzetnek, hisz befolyásunk és nemzeti jellegünk ezekben a vonatkozásokban nem hogy paritásosan, hanem még a kvóta arányában sem érvényesül. Hát ezt a paritást lehetett volna most és kellett volna most az elmélet birodalmából kiragadnunk s eleven valósággá váltanunk. Az alkalom itt volt, kínálkozott, valósággal feltolta magát nekünk, és mi bambán elszalasztottuk. Egy hajszálnyival sem lépve túl sem a jog, sem a méltányosság határvonalát, biztosíthattuk volna a nemzet minden törvényes aspirációjának teljesülését. Hiszen nem kívántunk volna többet, mint amire a törvény igényt ad nekünk, s elég nagylelkűér lettünk volna, jogos és törvényes óhajtásaink kielégítését fogadni el egy nemzeti jog felfüggesztésében hozott áldozatunk ellenértékéül. Balekok voltunk. Ausztriának az osztrákok által való politikai kifosztása mutatja, hogy még köszönet sem jár nekünk nagylelkűségünkért, mert hiszen a mi kíméletességünk szabadította rá Ausztriára a tulajdon nemzetiségeinek prédára éhes kíméletlenségét. A nemzeti jogok kincstárából kidobtunk egy drága ékkövet, s az most ott hentereg az osztrák politika szemétdombján. A magyar nemzet szegényebb lett egy joggal s Ausztria gazdagabb azzal a fájdalmas tapasztalással, hogy államiságának bomlását még Magyarországnak a jogfeladásig menő nagylelkűsége sem bírja feltartóztatni, íme a balekpolitika fiaskója. A haldokló Ausztriára hiába borítottuk takaróul a magyar nemzet rongygyá tépett jogának foszlányait, még azt sem akadályozhattuk meg vele, hogy végső vonaglásait ne zavarja meg a szánalmunkon röhögő örökösöknek a betegágy körül civakodó kapzsisága. Valljuk be, uraim, hogy balekok voltunk, bejelentette a Háznak, hogy a törvényszék őt elővezettetés terhe mellett idézte meg, amiben a mentelmi jog megértését látja. Az elnök a mentelmi bizottsághoz utasította az esetet. A lehető legnagyobb egyhangúságban végződött az ülés. Mindössze az keltett nagyobb érdeklődést, amint Széll Kálmán belépett a terembe s egyenesen a miniszterelnök felé tartott egy távirattal, amelyet éppen akkor kapott Bécsből. Báró Bánffy és a kvóta-deputáció elnöke hosszasan tanácskoztak egymással a telegramm felől. Köröskörül pedig tanakodtak, várjon mi lehet abban a táviratban. Holnap alelnök-választás és a bizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltése lesz napirenden. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, október 7. Két interpellációra válaszolt a belügyminiszter s azzal ki is merült a napirend. Megelőzőleg Szilágyi Dezső elnök elparentálta báró Kemény Endrét, majd jelentette, hogy Berzeviczy Albert lemondott az elnökségről; bemutatta továbbá az elnök Pogány Károly levelét, amelyben tudatja, hogy főispánná történt kinevezése következtében leteszi mandátumát. Sima Ferenc tartással végigment a kávéházon és megállóit a sarokasztalka előtt. Brád Ferenc, nyugalmazott császári és királyi százados, egyszerű civil ruhát viselt, de a régi katona meglátszott az arcán és egész magaviseletén. Sürü szemöldei alól keményen nézett az emberekre és a hangjában még barátságos beszélgetés közben is volt valami erős, parancsoló harsogás. Mind a két sakkozó nagy örömmel ugrott föl az asztaltól : — Csakhogy valahára látjuk százados urat! Abbahagyjuk a játékot.. . Tessék kezdeni ! A százados tagadóan intett a kezével. Leült a sakkozók mellé, széles karimájú kalapját a szomszédasztalra vetette és deresedni kezdő haját végigsimította. — Köszönöm. Ma nem játszom. A sakkozók ránéztek, de nem szóltak, bár a szemük tele volt részvéttel, kíváncsisággal. A százados újra dörzsölni kezdte a fejét és panaszos, nyögő hangon kiáltott föl: — Majd szétszakad a koponyám, úgy fáj... Azt hittem, hogy a levegőn elmúlik, azért maradtam odakünn ... de látom, hogy a levegő se gyógyítja meg.. ! Pár percnyi csönd után megint a százados beszélt: — Két éjszaka virrasztottam..! A szememet se hunytam be, uraim ... és ezt megérzi az ember, ha már nem fiatal. Azelőtt meg se kottyant nekem az efféle .... három éjjel egymásután jártam a báltermeket s amikor csatáztunk és farkasszemet néztünk az ellenséggel, föl se vettem három-négy éjszakai ПГ-" ■ 1.........J!—L!".IU1.1 !U.. '1 ". ..r.mT -Г---------. . Ts rontani, elárulni, összetörni embertársaitokat . . . nagyravágyásból, irigységből, rosszaságból gyalázatba, becstelenségbe, halálba kergetitek embertársaitokat ... rágalmaztok, csaltok, szívtelenek vagytok ... de a kutyának nincs lelke, a kutyának nincs esze, nincs szive ... a kutyának csak az az egy ostoba tulajdonsága van, hogy véghetetlenül ragaszkodik hozzád, hogy a bántalmakat mind elfelejti, hogy veled éhezik, veled szomjazik és mégse hagy el, hogy egész világgal szembeszáll érted, hogy amikor meghalsz és kivisznek a temetőbe, oda fekszik a sírod mellé és meghal bánatában . . .! Lihegett a fölindulástól, amíg ezeket beszélte. Azután a hangja csöndesebbé, komorabbá vált. — Ez a szegény, haldokló kutya kétszer mentette meg az életemet . . . ! Ellenségeim voltak a katonaságnál. Megindultak ellenem az intrikák és olyan helyzetbe sodortak, hogy az infámis degradáció küszöbén állottam . . . Borzasztó idők! Ártatlan voltam, de meg akartam halni, mert nem bírtam el a rosszakarók kárörömét és a jó barátok megvető szánakozását. . . Egyedül ültem a szobában. A pisztolyom meg volt töltve. Számláltam a perceket. Ekkor a félig nyitott ajtón besurrant a kutyám és nyöszörögve, vonitva ugrált előttem, mintha érezte volna rettenetes szándékomat... felugrott az ölembe, kért, könyörgött, kétségbeesve nyalta a kezemet és annyi fájdalom, annyi szeretet volt az esdeklő pillantásaiban, hogy magam is elkezdtem sírni, sírni... és ez a jótékony sírás egész lelkierőmet visszaadta. Életben maradtam és visszakaptam a becsületemet... A kutyámnak köszönhettem! юш A képviselőház ülése október 7-én. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök : Szilágyi Dezső. A kormány részéről jelen vannak: báró Bánffy Dezső, Lukács László, báró Pétervári Géza, Perczel Dezső, Erdély Sándor, Josipovich Imre, Darányi Ignác. Elnök : Bemutatja a főrendiház elnökének átiratát, amely tudatja, hogy a dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot a főrendiház módosítás nélkül elfogadta. Bemutatja Berzeviczy Albert levelét, melyben az alelnöki állásról lemond. Jelenti, hogy báró Kemény Endre országgyűlési képviselő folyó hetén hosszas szenvedés után is meghalt. Az elhunyt képviselő 1884. óta tagja volt a képviselőháznak. A Ház elhunyta fölött való részvétét jegyzőkönyvben fogja kifejezni. (Helyeslés.) Egyúttal a Ház felhatalmazza az elnököt, hogy Alsó- Fehérmegye marosújvári kerületében az uj képviselőválasztás iránt intézkedjék. Jelenti, hogy a király Krassó-Szörény megye időispánjává Pogány Károly országgyűlési képviselőtnevezte ki. Ezzel kapcsolatban bemutatja Pogány Károly levelét, melyben Hunyad megye vajdahunyadi kerületének képviseletéről lemond. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben arról értesit, hogy III. Béla királynak és a királynénak hamvai a budavári koronázási templomban folyó hó 21-én délelőtt fognak örök nyugalomra elhelyeztetni. * Hegedűs Sándor előadó: Beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését az 1899. évi állami költségvetésről. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Beterjeszti az 1899. évben kiállítandó újoncokról szóló törvényjavaslatot. Perczel Dezső belügyminiszter: A belügyminisztériumnak az ország közegészségügyi viszonyairól az 1897. évről szóló jelentését mutatja be. Elnök: Sima Ferenc levelét bemutatja, melyben bejelenti, hogy büntetőügyben elővezettetés terhe mellett megidéztetett, ami által mentelmi joga sérelmet szenvedett. Groisz Gusztáv képviselő kéthavi szabadságot kért, amit a Ház megadott. Következik a napirend. Válaszok. Perczel Dezső belügyminiszter felel Simó Ferencnek hozzá és az igazságügyi miniszterhez a virrasztást ... De mikor vénül az ember, nehezen megy az éjszakázás . . . nehezen! Az egyik sakkozó lassan, gyöngéd hangon meg merte kockáztatni ezt a bizalmas kérdést: — Talán valami nagy betege van százados urnak ? A százados vastag, deres bajusza egyet vonaglott. — Nagy betegem van! Nem merték tovább kérdezni, de a százados, mintha válaszolt volna nekik, rövid és határozott hangon oda vetette: — A kutyám beteg!* A sakkozóknak egy izma se rándult, egy mukkanással se árultak el csodálkozást, vagy gúnyos meglepetést. Mégis a százados úgy nézett rájuk, mintha tiszteletet akart volna parancsolni annak a számára, akit szóba hozott ... és szaporán, indulatosan dőlt belőle a szó, mintha mentegetni akarta volna ezt a különös betegápolást. — Azt hiszik talán, hogy egy kutya nem méltó ilyen figyelemre? Eh, mit tudják önök, hogy a kutya milyen szerepet játszhatik egy ember életében! Mit tudják önök, mi volt nekem ez a szegény, alázatos állat, aki egész életét nekem szentelte ... aki jó kedvvel tűrte minden szeszélyemet és hűségesen ragaszkodott hozzám, akár ütöttem, akár simogattam . . .! Ez a kutya úgy szeretett engem, hogy ehhez fogható szeretet nincs a világon! Ti emberek, ti okosak vagytok, ti nagyszerű, tökéletes teremtések vagytok, de a legcsekélyebb megbántásra gyűlölettel feleltek ... hiúságból, büszkeségből képesek vagytok megcsongrádi főszolgabírói hivatal és a szegedi törvényszék illetéktelen beavatkozása és hivatalos erőszakoskodása tárgyában tett interpellációjára. A csongrádi főszolgabírónak Hegyivel szemben követett eljárása nem minősíthető politikai üldözésnek, hisz a vizsgálóbíró is vád alá helyezte misepéntok sikkasztása miatt. Hegyit fogva nem tartották a vizsgálat alatt s a csendőrök csak a vizsgálóbíró esetleges támogatására voltak kirendelve. Úgy a biróság, mint a közigazgatási hatóság ebben az esetben csak kötelessé- gét teljesítette, a panasz pedig a hívek részéről jött. Utal még Hegyinek a váci püspökhöz intézett bocsánatkérő levelére, amelyben Hegyi maga beismeri bűnösségét. Kéri válaszának tudomásul vételét. Sima Ferenc: A törvényszék beavatkozását illetéktelennek tartja s a közigazgatási hatóság működését sem helyesli és ezért a választ nem veszi tudomásul. Perczel Dezső belügyminiszter röviden válaszol Simának, aki bűnös embereket itt a parlamentben ártatlanoknak tüntet föl, hogy megtéveszsze a közvéleményt. Ismételten kéri válasza tudomásul vételét. Sima Ferenc: Rövid viszonválasza után Elnök: Fölteszi a kérdést szavazásra. A többség a választ tudomásul vette. Perczel Dezső belügyminiszter: Felel Mócsy Antalnak a serdülő ifjúság erkölcsi védelme tárgyában előterjesztett interpellációjára. Hivatkozik még a múlt évben e tárgyban kibocsátott rendeletére, amelynek alapján tényleg már többször is történtek büntetések ilyen kihágások miatt. Ügyelni fog, hogy a rendeletet a jövőben a legszigorúbban végrehajtsák. Kéri válasza tudomásul vételét. Mócsy Antal: A kormány rendelkezéseinek semmi foganatja sincs. Ma reggel is, amint a Házba jött, egyik József-köruti könyvkereskedésben látott ilyen szemérmetlen képeket kitéve. Újólag kikel a szemérmetlen képeknek elárusitása ellen s felmutat egy neki küldött levelezőlapot, mely Chmmy hercegnőt ábrázolja paradicsomi öltözetben. (Óriási derültség.) Kéri a kormány rendeletének szigorú végrehajtását. A választ nem veszi tudomásul. Perczel Dezső belügyminiszter azt hiszi, hogy Mócsy nem a helyes úton jár, hogy célját elérje. Ne kürtölje világgá az egyes ilyen dolgokat, hanem hozza az illetékes ügyész vagy rendőrkapitány tudomására. Kéri válaszának tudomásul vételét. Mócay Antal viszonválasza után a többség a választ tudomásul vette. Elnök: A holnapi ülés napirendjének megállapítása után az ülést egynegyed 12 órakor berekeszti. BELFÖLD. Szentesítés előtt. A szentesítés alá terjesztendő törvényjavaslatok végleges szövegét megvizsgáló bizottság ma ülést tartott Szilágyi Dezső elnöklete alatt. Az ülésen a kormány részéről báró Bánffy Dezső miniszterelnök, a képviselőház részéről Molnár Antal jegyző, a főrendiház részéről Szabó Jenő jegyző vett részt. A bizottság megvizsgálván az Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat végleges szövegét, az országgyűlés két házának megállapodásával teljesen megegyezőnek találta, s királyi szentesítés alá terjesztette. Írógépvétel előtt ne mulaszsza el a VOLT írógépet megtekinteni!! Csak így óvhatja meg magát attól, hogy saját kárán okulva, mégis arra kelljen visszatérnie. Bővebbet kívánatra beküldött katalógusunk mond. „VOLT" ÍRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 0ЯГ BUDAPEST, NEW-YORK PALOTA. "ВЦ wW e