Budapesti Napló, 1900. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)

1900-08-11 / 219. szám

8 Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1900. augusztus 11. 210. szám­­ ------------------------------- ■■ . ■■■--------------------- -----------4 — Anarkista Budapesten. Egy rendőr a kültelken elfogott egy facér munkást, akit a vizsgálat edddigi adatai, mint hírlik, anarkhistá­­nak tüntetnek föl. Az állítólagos anarchistára Mayrich Mihály 678. számú rendőr tegnapelőtt reggel a Törökvész-dűlőnél bukkant rá. A bokrok között egy rongyos ruházatú alak bujkált, akivel a buzgó rendőr szóba állott. A bujdosó orosz nyelven elmondta, hogy Tresca Jánosnak hívják, az abauj­ megyei Kavecsánban született, de három esztendős kora óta a külföldet járta. A rendőr, aki véletlenül tud oroszul, rosszat sejtett és Tresca Jánost becsalta a II. kerületi kapitány­ságra azzal az ürügy­gyel, hogy ott majd szerez­nek neki munkát. A kapitányságnál kivallat­ták Trescát, aztán megmotozták. Találtak nála többek között egy töltött revolvert, Amerikába szóló három hajójegyet, száznegyvenöt korona készpénzt és néhány levelet. A levelek a kül­földre szóltak és anarkhista hangok is voltak benne. A rendőrség az ügyben nagy titokban folytatja a vizsgálatot. — Antisemita zavargások. Bonszból távira­toztak . Az antisemiták ismét megkezdték zavargá­saikat, a polgármester és a zsidó kereskedők ablakait beverték. A katonaságot, hir szerint, szaporítani fog­ják. A mozgalom vezetőit elfogták. — Kifogott holttest. A Viktória gőzmalom irányában tee-пар egy 7 évesnek látszó fiú holttestét fogták ki a Dunából. Külerőszaknak nyomai nincse­nek rajta s bevitték az uj temető halottasházába. — A Dunába ugrott. Poli János szolga ma reggel a mohácsi hajóállomásról a Dunába ugrott. A matrózok utána eveztek és rögtön kifogták. A men­tők a Rókus-kórházba vitték. — Jótékony célu énekelőadás. Reichenhallban Schorr M. főkántor a romániai kivándorlók javára énekelőadást rendezett, amelyből 300 márka jutott jótékony célra. — Eltűnt. Winter Sándor szabó már hetek óta nem tudott munkába jutni. E fölött való elkeseredé­sében eltávozott Kisdiófa­ utcai lakásáról s azóta nyoma veszett. Felesége attól fél, hogy elemészti magát. — Katona- és cigányzene-közvetítés a Telefon Hírmondóban. A beszélő újság ma este 8 órától 11-ig — mint mindennap­i előfizetőinek szórakoztatására felváltva katona- és cigányzenét közvetít. A zeneközvetítés mellett V­ 9 órakor felolvastatja a frankfurti, párisi és londoni tőzsdék kurzusait, fél 10 órától 10-ig pedig a legújabb híreket és táviratokat. Úgy a zenének, mint a felolvasásnak kezdetét mindig riadójel előzi meg, hogy ezáltal az érdeklődők figyelmét felhívja. (x) Linhart Vilmos festő műtermében készülnek Arcképek, szentképek, gobelin-dekorációk, aquarel­­stb. festmények művészi kivitelben. Festett fény­k­ér­pészeti hátterek és színpadok kölcsönbe kaphatók. (x) Kérjünk mindenütt Emke-gyújtót ! A merénylő a gyutacsot és a dinamitot a villamos kocsi megérkezte előtt öt-hat perc­cel tehette le a villamos sínre, mert ennyi idő­vel­ előbb haladt el egy másik villamos. A főkapitány elsősorban a fémszállító kocsit nyomoz­tatta ki. A kocsit megtalálták egy sasoki gyárban és alapos átkutatás után meggyőződtek, hogy a fém közt idegen anyag nincs. A kocsis azt vallotta, hogy mikor kocsijával átment a sínen, hallott egy kis durranást, de nem tulajdonított neki valami jelen­tőséget. A főkapitány a félig felrobbant patront magával vitte és a délelőtt folyamán folytatta a vizsgálatot. Itt konstatálta, hogy a patron a Nobel­­féle magyarországi dinamitgyárból való kettesszámú készítmény, melyet rendesen gyújtózsineggel el­látott gyújtóval kell felrobbantani. A merénylő azon­ban nem tette le a gyűjtőzsineget, mert annak meggyújtása időbe kerül és felkeltette volna az utcán járó­kelők figyelmét. Számított arra, hogy a villamos áram és a kerék által oko­zott nagy dörzsölés elő fogja idézni az explóziót. Ha az egész patron felrobbant volna, szakértők állítása szerint a villamos kocsit okvetlenül darabokra zúzva a levegőbe röpíti. E patronokat a kőrobbantásnál szokták használni és különösen a kandridai és brez­­nikai kőbányákban használják. A rendőrség tegnap 22 embert h­­llgatott ki, de senki sem tudott útbaigazítást adni a merénylő felől. Susákon szintén megindították a vizsgálatot. Nagy akadálya a vizsgálatnak, hogy tegnap Umberto király emlékére tartott rekviem alkalmával vala­mennyi fiumei gyár, ipartelep és vállalat szabad­ságot adott az olasz munkásoknak és így nem lehetett konstatálni, hogy ki járt közülük Fiumé­ban. A rendőrség meggyőződése ugyanis, mely­nek az ügyészséghez átküldött jelentésében is ki­fejezést ad, az, hogy a merénylő olasz anarkhista. Egy Susákon lakó olasz munkást, akire az anconai rendőrség különösen felhívta a fiumei rendőrség figyelmét, mint veszedelmes anarkhistával letartóztattak. Az illető tagadásban van, de már eddig is több gyám­ok merült fel ellene. A fiumei merénylet. — A Budapesti Napló tudósítójától. — Fiume, augusztus 10. A tegnapi meghiusult dinamit-merénylet anarkhista kezek munkája volt. A fiumei rendőrség szigorú vizsgálatot indított és arra törekszik, hogy az oasz­­országi anarkhista elemektől a magyar kikötőváros megtisztíttassék. A szomszédos Susák község valósá­gos menhelye a vesedelmes olaszoknak; itt tanyáznak az Olaszországból átjött munkások és ezek között többeket az olaszországi hatóságok veszedelmes anarkhistáknak ismernek. A fiumei rendőrség hatás­köre nem terjed ki Sasákra, a horvát báni kormánynak kellene tehát intézkedni. A merénylet, mint a tegnap éjszakai táviratom jelen­tette, a Via Fiumáján történt. A közkút előtt elhaladó villamos vasúti sínpáron ,18 órakor, amint a 4. sz. villamos kocsi Piottiból a Scarpa-térről befordult, a kocsivezető két kis pukkanást hallott, majd nyomban utána óriási dörgés reszkettette meg a levegőt. A kocsi megingott és a kocsi vezető ijedten f­ékezett. A köröskörül álló bódék árusai és a szomszédos házak lakói mind összefutottak­ és a gyorsan ott termett rendőrrel együtt keresni kezdték a robbanás okát. Ott feküdt a síneken egy 20 centiméter hosszú és 2 centiméter széles dinamitpatron, melynek kisebb fele felrobbant, a nagyobb feléből pedig kifordult a lágy dinamitanyag. A rendőr azonnal telefonált a városházára, honnan Dolzani Attila főkapitány néhány detektív kíséretében megjelent­­ az eset színhelyén és meg­állapította, hogy közvetlenül a villamos kocsi előtt egy fémszállító kocsi haladt át a sineken és már akkor hallatszott egy pukkanás. Ennek és a villamos kocsinak vezetője által észlelt két kis dur­ranás azt bizonyítja, hogy a sineken a dinamit-töl­­tény mellett gyutacsok is voltak. Ezeket azonban nem sikerült megtalálni, mert az explózió után, mi­alatt a rendőr telefonálni ment, egy utcaseprő le­seperte a sínpár közti részt és a szemetet a csatornába dobta. Történet a kőbányai nagy harangról. A főváros a kőbányai új temp­lom részére nagy harangot ren­delt. A vizsgálatnál kitűnt, hogy a hangja nem á, hanem h. A harang­­öntő azt mondja, hogy a bizottsági tagok bottal verték a harangot, amely csak a toronyban mond á-t. A fővárosnál rendszerint, Minden tett és szó rendre int, Mert ott az nincsen. Drága kincsen Sem lelhető ott soha rend ... Az nincs, Csak copf és tincs. Tanúság ismét ez eset, Mely egy haranggal megesett. A tanács rendelt Kőbányára Egy nagy harangot. Mi az ára, Nem kérdezték S már fedezték, — De vigyáztak a hangjára: — Öntsék a-ral És felderült a harang napja ... Bizottságok kicsinye, nagyra Tódultak mind a hangpróbára, Hogy jól öntötték, és hogy á­ra ? A polgármester egyet int S előlép büszkén egyenkint Két sok zsinóros, cifra hajdú, S a nagy harang csöndben feljajdul És van rá ok Hogy mért, Ne kérdd ... Az egyik felkap egy dorongot, S a vén harang rá nagyot kongott. .. De hah ! mi az ? Tekint ide, tekint oda, Ilyet nem láttam még soha, A sok bizottság, sok tanácsos közelben lenni sem tanácsos. . . ". Hallszik sok hang, kiáltó szó, — Ez nem volt ál­sz­et Ohól Minket be nem csap az az öntő! Nem hat, de de ti! Mind igy kiált. És ütik bottal a nagy ércet, Ez felel mindenik ütésre, De a zajban nem veszik észre . . . Végre hangzik egy szép köszöntő És megszólal a harangöntő: Méltóságos nagy uraságok, Kiket magam előtt itt látok. Ti tévedtek. A harang elve, Hogy a nyelve Csalja ki a hangot belőle. És nem a hajdú, aki dőre — Hogy mért, a közbeszéd is mondja, -*, Ez a harang a hangot ontja, Ha fenn lesz majd ott a toronyban . . . Ezt mondom én s ki tudja jobban ? S azért kiált­ott lenn most hát. De higyjétek, ott fenn a hangja: Im’­­-ra hiv ... Egymásra néz, A sok nagy ész . . ". És az, amit az önző mondott, Nem okoz nékik semmi gondot. Mondanak ők is ily bolondot. S rendelnek másnál más harangot... Mely soha h—t, De á—t mond fenn, És á—t kong fenn! Morál: A harangnak sem szabad soha H—t az á helyett kongani. Az á után E szép hazában Igazában Csak b—t szabad s kell mondani. Font. Képtárgyak. A főváros képzőművészeti bizottsága elhatá­rozta, hogy ezentúl nagyobb gondot fordít a hazai képzőművészet istápolására. Azt is elhatározta, hogy nem vesz ám meg mindenféle tárgyú képet, hanem majd meghatározza, hogy milyen tárgya legyen az olyan képnek, amit megvesz. Tehát holmi düledezett riskókat vagy rongyos parasztokat ábrázoló kép nem éri meg, hogy megvásárolják. Majd a tisztelt bizott­­ság kiválogat olyan témákat, hogy mindnyájunknak szikrázik tőlük a szeme. Elhatároztam, hogy ez ügyben személyes tapasz­­alatokat fogok szerezni. Utóvégre is érdekes, hogy milyen témák tetszenek a főváros urainak. Ma dél­­után tehát megjelentem a képzőművészeti bizottság előadójánál. Az előadó úr szivesen fogadott s megkínált e­­gy cigarettával. — Mivel szolgálhatok ? — kérdezte. — Kegyelmes uram —­ szólítottam meg őt, ami áthatólag jól esett neki — tudni szeretném, hogy milyen tárgyú képeket fognak rendelni az őszszel.... — Hm, hm — mondta, s egyszerre oly büszke ett, mintha ő találta volna fel a spanyolviaszkot.­­ Nekibátorodtam. — Csak beszéljen bátran — mondtam —­ biz-t­osíthatom, hogy diskrét leszek. Lapunkban egy szó sem fog megjelenni az egészről. Erre közlékeny lett.­­ — Első képünket — kezdte — Benczúr fogja f­­esteni.­­ — Mit fog ábrázolni? — Azt a történelmi nevezetességű jelenetet,a­­mikor Halmos polgármester Heltai Ferencet meg-, koronázza a lombard királyok vaskoronájával. — Gyönyörű. Hát még ? — László Fülöppel megfestettük Hűvös Józsefet. — Ezt mindjárt gondoltam. (Itt meg kell jegyeznem, hogy Hűvös József az e­­gyetlen európai szuverén, akit László még nem f­estett le.) Az előadó folytatta:­­ — Ez még nem minden. Csók István is fog f­esteni egy képet. A képnek az lesz a címe, hogyi ,Vágd fiam, vágd Forgács, tied leszen a királyi ta­i rácsosság.“ — Mi lesz rajta? — Rajta lesz a bakó, vörös ruhában, amint hó-, rérbárdjával kivág egy ... — Mit?­­ — Városligeti fát. Ez a kép mutassa meg az ítókornak, hogy nem henyéltünk. — ›■. . . ; r*- Szép. Kérem­­tovább. ..

Next