Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1920-07-15 / 29. szám
XVIII. évfolyam. Budapest, 1920 julius 15. 29. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy év terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Frnö dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Rezső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. (Röntgenológia.) Kubinyi Pál dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann Leó dr., egyetemi magántanár, a Rókuskórház szemész-főorvosa (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet.) Rejtő Sándor dr., egyetemi magántanár, főorvos (Fül-, orr-, gége.) Salamon Henrik dr., egyetemi magántanár. (Fogászat.) Torday Ferencz dr., egyet, magántanár, áll. gyermekk enhely h. igazg. ( Gyermekgyógyászat) Török Lajos dr., egyet, tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FŐSZERKESZTŐ : DALMÁDY ZOLTÁN dr., egyetemi magántanár ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre 55 K. Fél évre 100 K. Egész évre........................ 200 K. Külföld részére 1 évre . 70 márka . Egyes számára .... 5 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VII., Kertész-utcza 16. szám. Telefon József 106-47 (Interurbanist ) HIRDETÉSEKET felvesz a kiadó elég: PETŐFI irodalmi vállalat, Budapest, VII., Kertész u. 16. Postatakarékpénztár 3361. szám. Referátumok: Belgyógyászat. Rovatvezető: Dalmady Zoltán dr. Adatok a vérkeringés pathologiájához. I. közr.: A peripheriás erek betegsége a heveny és az idült vérkeringési zavarokban. (/. Wiesel és R. Löwy, Wien.) Mindenkinek feltűnhetett, hogy a hosszabbrövidebb ideig fennállott vérkeringési zavarokban elhaltak kórbonczolása igen gyakran nem ad a klinikai jelenségeket megmagyarázó adatokat. Néha aránylag jókarban levőnek találjuk a szívet, melynek hypertrophiája s izmainak épsége nem egyeztethető össze a vérkeringésnek azzal a gyengeségével, melyet a klinikai kép uralt, máskor viszont — például öregeken — néha degenerált, atrophiás szívet találunk, melyet a klinikus nem hitt ilyen betegnek. Már régen felmerült a gondolat, hogy ezt az incongruentiát az erek állapotának ismerete szüntethetné meg; feltételezték az erek bénulását, az érmozgató központ mérgezettségét stb. Szó sincs róla, ezeknek a momentumoknak is van fontos szerepük, de mindent nem magyaráznak meg. Szerzők azér saját szervi megbetegedésére gondoltak s a vérkeringési zavarokban meghalt betegek érrendszerének legkülönbözőbb részeit szövettani vizsgálatnak vetették alá. Kitűnt, hogy különösen a kis kaliberű erek igen gyakran — talán minden esetben — súlyosan betegek. Különösen a fertőző betegségek utáni vérkeringési gyengeségben, a szívbillentyűbajokban, az idült szívizombetegségekben, idült vesebajokban stb. mindig betegnek találták az érfalat. Az érfal betegségének első stádiumát körülírt oedemás góczok megjelenése jellemzi. Az oedema a médiában van, már olyankor, mikor még sehol másutt oedemának nincs jele. Találni ilyen mediavizenyőket olyan esetekben is, melyekben a praesclerosis klinikai tünetei mutatkoznak, de amelyekben a kórbonczolás sclerosis jeleit nem találja. Bizonyosra vehető, hogy a betegség a vasa vasorumból indul ki. A baj második stádiumát az jellemzi, hogy a médiában elfajulás jeleit találjuk. Az oedemás területen az izomrostok szétnyomódtak, kuszáltak, sorvadtak és szétesőben vannak. Az elastica is elfajul és szétesik. A következő stádiumban már regenerativ jelei látszanak az előbbi tünetek mellett. Új izomrostok jelennek meg, de ezeknek nncs meg a normális, rendezett lefutásuk és sokszor hosszanti ott is, ahol circularis van helyén. Helyenként mészlerakódás van az elpusztult szövetek helyén. A folyamat nem gyuladásos, hanem tisztán elfajulás. Társulhat atheromatosissal is. Valószínű, hogy az érfal betegségét toxikus hatások idézik elő infectiós betegségek nyomán.