Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1920-07-15 / 29. szám

XVIII. évfolyam. Budapest, 1920 julius 15. 29. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy év terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Frnö dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Re­zső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. (Röntgenológia.) Kubinyi Pál dr., egyetemi magán­tanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann Leó dr., egyetemi magántanár, a Rókus­­kórh­áz szemész-főorvosa (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet.) Rejtő Sándor dr., egyetemi magántanár, főorvos (Fül-, orr-, gége.) Salamon Henrik dr., egyetemi magántanár. (Fogászat.) Torday Ferencz dr., egyet, magántanár, áll. gyermekk­­ enhely h. igazg. ( Gyermekgyógyászat) Török Lajos dr., egyet, tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FŐSZERKESZTŐ : DALMÁDY ZOLTÁN dr., egyetemi magántanár ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre 55 K. Fél évre 100 K. Egész évre........................ 200 K. Külföld részére 1 évre . 70 márka . Egyes szám­ára .... 5 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VII., Kertész-utcza 16. szám. Telefon József 106-47 (Interurban­ist ) H­IRDETÉSEKET felvesz a kiadó elég: PETŐFI irodalmi vállalat, Budapest, VII., Kertész­ u. 16. Postatakarékpénztár 3361. szám. Referátumok: Belgyógyászat. Rovatvezető: Dalmady Zoltán dr. Adatok a vérkeringés pathologiá­­jához. I. közr.: A peripheriás erek beteg­sége a heveny és az idült vér­keringési zava­rokban. (/. Wiesel és R. Löwy, Wien.) Mindenkinek feltűnhetett, hogy a hosszabb­­rövidebb ideig fennállott vérkeringési za­varokban elhaltak kórbonczolása igen gyakran nem ad a klinikai jelenségeket megmagyarázó adatokat. Néha aránylag jókarban levőnek találjuk a szívet, mely­nek hypertrophiája s izmainak épsége nem egyeztethető össze a vérkeringésnek azzal a gyengeségével, melyet a klinikai kép uralt, máskor viszont — például örege­ken — néha degenerált, atrophiás szívet találunk, melyet a klinikus nem hitt ilyen betegnek. Már régen felmerült a gondolat, hogy ezt az incongruentiát az erek állapotának ismerete szüntethetné meg; feltételezték az erek bénulását, az érmozgató köz­pont mérgezettségét stb. Szó sincs róla, ezeknek a momentumoknak is van fontos szerepük, de mindent nem magyaráznak meg. Szerzők az­ér saját szervi megbetegedésére gondoltak s a vérkeringési zavarokban meghalt betegek érrendszerének legkülön­bözőbb részeit szövettani vizsgálatnak ve­tették alá. Kitűnt, hogy különösen a kis kaliberű erek igen gyakran —­ talán minden eset­ben — súlyosan betegek. Különösen a fertőző betegségek utáni vérkeringési gyen­geségben, a szívbillentyűbajokban, az idült szívizombetegségekben, idült vesebajokban stb. mindig betegnek találták az érfalat. Az érfal betegségének első stádiumát körülírt oedemás góczok megjelenése jel­lemzi. Az oedema a médiában van, már olyankor, mikor még sehol másutt oede­­mának nincs jele. Találni ilyen media­­vizenyőket olyan esetekben is, melyekben a praesclerosis klinikai tünetei mutatkoz­nak, de a­melyekben a kórbonczolás sclerosis jeleit nem találja. Bizonyosra ve­hető, hogy a betegség a vasa vasorumból indul ki. A baj második stádiumát az jellemzi, hogy a médiában elfajulás jeleit találjuk. Az oedemás területen az izomrostok szét­nyomódtak, kuszáltak, sorvadtak és szét­esőben vannak. Az elastica is elfajul és szétesik. A következő stádiumban már regene­­rativ jelei látszanak az előbbi tünetek mel­lett. Új izomrostok jelennek meg, de ezek­nek nncs meg a normális, rendezett le­futásuk és sokszor hosszanti ott is, a­hol circularis van helyén. Helyenként mész­le­­rakódás van az elpusztult szövetek helyén. A folyamat nem gyuladásos, hanem tisztán elfajulás. Társulhat atheromatosissal is. Valószínű, hogy az érfal betegségét toxikus hatások idézik elő infectiós beteg­ségek nyomán.

Next