Budapesti Szemle. 1862. 14. kötet, 44-47. szám
46. és 47. szám - OROSZORSZÁG JELEN BELVISZONYAI. – Mazade után. – Reviczky Szevértől
OROSZORSZÁG JELEN BELVISZONYAI. Minden ország külpolitikája főleg belviszonyaitól függ- Oly igazság, mely alól az absolut államokra nézve sincs kivétel. Érdekesnek tartjuk ez okból megismertetni olvasóinkkal azon társadalomtörténeti tanulmányt , melyet a „Revue des deux Mondes" egyik szellemdús dolgozó társa, Marade, nemrég Oroszország jelen belviszonyairól közlött. Mély pillantást hagy e czikkely vetnünk a nevezett ország vagy inkább óriási birodalom jelen társadalmi és politikai életébe. S az újdonság ingerével is bír e tanulmány. Oroszország belélete ugyanis mindeddig zárkózott volt. E szigorúan őrzött birodalom , mint Mazade mondja , egyaránt beláthatlan volt nekünk távolsága és roppantsága miatt. Alig hatolt ki ama nagy birodalomból a nyugati légkörbe a társadalmi mozgalom és élettevékenysége legkisebb nesze. Az eszme, melyet kiki az óriás birodalomra gondolt,—a korlátlan önkény által örök veszteglésre kárhoztatott hatalom eszméje volt, mely úgy tüntette föl Oroszországot mint önkörében mozgó, s méhében az európai főkérdések egyik talányát hordó országcomplexumot, mely súlyával, egy nagy dicsvágy kénye előtt meghajolt 70 milliónyi népességével folyvást fenyegetni látszott nyugatot. Miklós czár 30 éves uralma igen előmozdítá azon hiedelem terjedését, hogy Oroszországban a szolgalelkűség, fegyelmezett vakhit és tespedés végkép megronta a nemzetet. S íme a jelen Oroszországban forrongás kezd lábra kapni, mely az ő intézményeket végtusára hívja föl a polgárisodás szelleme ellen. Aligha csalódunk sejtelmünkben , hogy a czári birodalom néhány év óta , azon válságos korszakok egyikéhez közelg, melyek ha nem is a forradalom korszakai, kétségkívül bevezetései azon korszaknak, amelyben a nép és absolut kormány ellentétiesen állanak szemközt. Nincs különben, Oroszország legtávolabbi zugtartományában szintoly élénk eszmélkedési tárgy ez országos társadalmi, szellemi mozgalom, — nincs a czári palota közvetlen környezésében, — s akik a központon szemlélik a mozgalom gyűrűzetének tágulását egyetértenek azon meggyőződésben, hogy a jelen Oroszország sokban hasonlít Francziaországhoz a zl 789-iki