Budapesti Szemle. 1863. 17. kötet, 54-57. szám

54-55. szám - KÉT ÉPOSZ. Második közlemény. Szász Károlytól

KÉT ÉP­OSZ, második közlemény. X. — A költemény második felét egészen Kriemhild boszúja tölti be. Két szakaszra oszthatjuk ugyan ezt is; egyik a boszu megfogamzása, előzményei, készülete; másik maga a boszu végrehajtása. A tulajdonképi Siegfried-mondán ez kívül esik s egy része a nyugoti Etele-mondának s egy burgondi királyház végpusztulását tartalmazza. De akár a kora hagyomány, akár a nép költői ösztöne, akár egyes énekesek szerencsés lángesze köté össze a kettőt, a­mit ma már eldönteni nem lehet, — kétségte­len , hogy a költészet birodalmában a legszerencsésebb fogások egyike volt. Két koronát illőbben s tekélyesebben egymáshoz ol­vasztani nem lehetne, mint ezeket, hogy külön eredetök világos jelei mellett is oly valódi egy egészet képezzenek, melynek részei mintegy egymásért látszassanak teremtve lenni. Siegfried halá­láért boszúnak kell következni, a legnemesebb hős nem lehet a legundokabb orgyilkosság áldozata a nélkül, hogy vesztétől or­szágok zendüljenek, s a trón, mely elejté, sírjára ömöljék, az első rész megkivánja a másodikat. De a boszúnak nincs értelme, en­gesztelhetlenségének nincs mentsége, ha Siegfried nem az, kinek ismerjük s nem úgy jön áldozat mint tudjuk; a második rész fel­tételezi az elsőt. Ily szoros összefüggés s egymás kiegészítése mellett, önként tolul fel a kérdés, miért nem azt venni föl egyszerűen , hogy a költemény eredetileg mostani egységében született, miért az így összefüggő két részt külön eredetűnek, más más mondakörhez !*

Next