Budapesti Szemle. 1863. 17. kötet, 54-57. szám
54-55. szám - KÉT ÉPOSZ. Második közlemény. Szász Károlytól
tartozónak vélni? Azonban, az irodalomtörténeti egyes nyomokon kívül, úgy véljük, belső erősségek , magából a költeményből is elég valószínűvé tehetik, sőt egyedül valóul állapíthatják meg fölvételünket. A Siegfried mondakör magában egy nagy egész. A hős gyermek korán kezdődik, s felette sokban hasonlít a görög Heraklesmondához. Fő, sőt egyetlen hőse Siegfried, ki a tért pillanatig sem engedi senkinek. Egyes tagjai e monda körnek: a Nibelungkirályfiak osztoztatása, — a varázs-csuklya megszerzése, — a sárkány megölése s vérében megfördés, — a kincs birtokba vétele s a Nibelung óriások és Albrich törpe legyőzése stb. külön kidolgozásokat nyertek, melyek egygyé olvasztva alkotják az egész Siegfried mondát. E mondakör egyik legkiválóbb tagja, Siegfried nősülése Kriemhilddel, mi époszünk tárgya. Ebben is, természetesen a főszemély maga Siegfried, kinek hős tettei, miket Kriemhild megnyeréséért visz végbe, teszik az ének tartalmát. Ez egész Siegfried mondakörnek méltó és természetes zárköve a Siegfried halála- ugyan bűntelen, ha a bűn szót valódi értelmében veszszük, de eleste saját jelleméből s történetéből foly és így szükséges képein. Nem egy különálló s rajta kivüli gonosztett csak, ami őt elejti, mikor múlhatlan kellene még következni valaminek, s jelesen a büntetésnek ; a Siegfried élete s halála magában bevégzett tragédia lehet, amelyben van már költői igazságtétel , miben megnyugodhatunk. Kívánjuk, kérjük a boszút, de ha az be nem következnék, ha szó sem volna is róla, nem mondhatnók a Siegfried mondát csonkának. Egy óriási különálló egész túlfelől az Etele monda. A mellett, hogy földrajzi fekvés szerint, azon országokban s népeknél, melyeket meghódított, vagy csak sújtott, különböző s egymással sokszor ellenkező mondakörök alakultak, melyeknek szintén eltérőleg jellemzett hőse az istenostor hún király : csak egy egy Etele-mondakör is számos, inkább vagy kevésbé önálló tagból áll. Egyes hadjáratait, tetteit, nőszüléseit stb. tartalmazzák ezek, a saját hagyományok szerint; de abban mind megegyeznek, hogy bennök Etele, soha mint történetes mellékszemély, kit mással is föl lehetne cserélni, nem szerepel. Ez történnék pedig, ha a Nibelungének második része csak a Siegfried mondakör egyik tagja volna. Azon szerkezeti különösségnek lennénk tanúi akkor, hogy a tizenkét-