Budapesti Szemle. 1864. 20. kötet, 64-67. szám

64-65. szám - IRODALMI SZEMLE - „Az Alföld és Fiume”

IRODALMI SZEMLE. Az Alföld és Fiume. Nemzetgazdasági, különösen köz­lekedési szempontból tanúlm'ányozva Szathmári Károly által. Pest 1804. Szerző azon czélt tíízte maga elé, hogy az alföld-fiumei vasút szükséges és hasznos voltát kimutassa. E végett munkáját két részre osztotta. Az elsőben, átalánosságban tárgyalja az Alföld és Fiume közgazdasági viszonyait. A másodikban részletes ismertetését adja a pálya által Nagyváradtól, Csabán, Szegeden, Szabadkán, Zomboron, Eszéken át a magyar tengerpartig érintendő \idék forgalmának, a vasút fölépítésével járó költségeknek , s remélhető jövedelmének ki­mutatásával. Az átalános részben, mindenekelőtt Magyarország termelési képességét állapítja meg. Országos statistikai hivatalunk nem lété­nek egyik sajnos következése, hogy e felől mai napig sincsenek biz­tos adataink. Bontoux Jenő , a cs. k. állam-lombardvelenczei és köz­ponti olász vasúttársaság kereskedelmi igazgatója, néhány év előtt, egy fényes perspectivát tartott a közönség elé , melynek épen az a hibája, hogy nagyon is fényes, s melynek adatait az időben a Bu­dapesti Szemlében Lónyay Menyhért úr igaz értékükre devalválta. Ez adatok szerint hazánk közép gabnatermelése 132 millió mérő körül volna, mig a legutóbbi londoni kiállítás alkalmával, a magyar külde­mények mellé kiadott statistikai kimutatás 88 millió hatszázezer mé­rőre teszi azt. Szerző ez utóbbit igen kevésnek , amazt igen soknak találja, s az 1855, 50 és 57-ik évek terméséről utólagosan fölvett ta­bellák és az adóbizottáágok nyomozásaiból összeállított kimutatás egybevetése után, 112 millió hatszázezer mérőn felül becsüii, az évi középtermés atlagául fölvehető mennyiséget. Ebből a belfogya?ztás

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék