Budapesti Szemle. 1882. 32. kötet, 70-72. szám
70. szám - ÉRTESÍTŐ - Zelizy Dániel: Debreczen leírása - Varga Géza: Hajdumegye leírása. s.
nes közoktatás elvét a város már régebben kimondta, mégis a sem irni sem olvasni nem tudók száma aránylag még nagy "összesen 1 Tt?^ 34-68 százalékot ^eszonbTt számból 6824-et le kell vonni, mert ezek hat éven aluli gyermekek voltak, s így az olvasni írni nem tudók száma tulajdonképen csak 20 59 százalék. Az ágostai hitvallásúak közül 83 ^1, a zsidók közül /0-3/, a helvet hitvallásúak közül 62-82 százalék tud olvasni írni. Ez és egyéb statisztikai adatok közlése után dr. Zelizy a város népességének jellemrajzát adja ; ez az egész kötetnek egyik legsikerültebb szakasza, oly érdekes, hogy egészen ki kellene° írnám, mindenki gyönyörködve fogja olvasni. A következő szakaszokban Könyves Tóth Mihály, dr. Zelizy Dániel, Chilkó László, Szakszó Rezső, dr. Popper Alajos, Harmatti Gergely, Joó István, dr. Király Ferencz és Balogh Ferencz az egyházi és iskolai állapotokat írják le ; legérdekesebbek azon részek, melyek az elemi iskolákat, a főiskolát és a különböző szakiskolákat ismertetik meg. A hitfelekezeti elemi iskoláknak részint föntartására, részint építésére s tanköteles árva gyermekek neveltetésére 1878—79 ben a város összesen 56,456 forintot adott ki, ebből a helvét hitvallású iskoláknak 35,057 forint, a római katholikus iskoláknak pedig 21,279 forint jutott. A magyarországi kálvinismus főrészlében a különböző hitfelekezetek valóságos testvérekül tekintik és segítik is egymást. 1882-ben a város két községi tanyai iskolát állított föl a hortobágyi puszta nyugati részén. Az 1880—81-ki tanévben volt református fiúiskola 18, leányiskola 21, római katholikus fiúiskola négy, leányiskola három, ismétlő iskola volt a reformátusoknál hat, a római katholikusoknál pedig kettő. Az osztályok száma a református iskolákban 94, a katholikus iskolákban 11 , ezenkívül volt három nőnevelde 20 osztálylyal s három izraelita magániskola 11 osztálylyal. A 6—12 éves tankötelesek összes száma volt 4621, ezek közül 4056 járt az iskolába, 13—15 éves tanköteles volt 1827 s tettleg járt iskolába 1486, tehát 565 oly gyermek, ki 6—12 éves s 341 olyan, ki 13—15 éves, nem részesült iskolai oktatásban. A tanítók és tanítónők összes száma 80-ra rúgott. Dedó vagyis óvoda kettő van, egyik községi, másik a reformátusoké, ámabban 250-nél több gyermek van, az utóbbiba 110—120 gyermek jár. — Géresi Kálmán érdekes adatokat közöl azon irodalmi férfiakról, kik Debreczenben a XVI. századtól fogva működtek ; nevezetesen Földi Jánosról, Fazekas Mihályról, Csokonai Vitéz Mihályról, Budai, Sárvári, Ercsei, Péczely, Kerekes és Mecserről, stb. Ugyancsak Géresi a színészetről értekezik, s a Debreczenben levő könyvtárakat ismerteti meg. A következő szakaszokban Szűcs Mihály a mezőgazdaság, Kovács János a kertészet ,kessy László az állattenyésztés, Török Gábor az erdőgazdaság, dr. Király Ferencz az ipar, kereskedelem, forgalom és közlekedés viszonyait tárgyalják. Végre dr. Tegze Imre a közegészségügyet és dr Zenzy Dániel a Debreczenben elhelyezett állami hivatalokat ismertetik meg. A harmadik részben azután Kovács János a Debreczen vidékén talált ősrégiségekről értekezik, Szűcs István pedig a várostol